25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

A rendelet célja

1. § E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes készítmény hatása érheti.

(2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak

a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,

b) a tengeri szállításra,

c) a légi szállításra, valamint

d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történő dúsítására.

(3) A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(4) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Fogalommeghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes anyag: valamennyi a Kbtv. alapján veszélyesként osztályozott anyag;

b) veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap;

c) expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;

d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően "megszökött" anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;

e) expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;

f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;

g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;

h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;

i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;

j) por (szálló por): a munkahelyi levegőben lebegő por;

k) rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 ćm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb mint 3 ćm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;

l) szemcsés szerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyek leghosszabb átmérőjének és az arra merőleges legszélesebb átmérőjének aránya 3:1 vagy kisebb;

m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása;

n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció - determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel;

o) totális por vagy belélegezhető por: a munkalégtérben lebegő (szálló) pornak az a része, amely képes a légzőrendszerbe jutni és annak supra-(extra-) vagy intrathoracalis részébe kiülepedni; jellemzője a szállópor munkalégtéri koncentrációja mg/m3-ben;

p) egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

q) NOAEL: nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level);

r) NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level).

Munkahelyi levegő és biológiai határértékek

4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése

5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni

a) veszély azonosítása,

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,

c) az expozíció becslése,

d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól (a továbbiakban együtt: beszállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

(3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.

(4) Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.

(5) Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére

6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelőző intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani.

(2) A munkáltató köteles

a) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni,

b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni

ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,

bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,

bc) műszaki intézkedésekkel,

bd) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,

be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,

bf) az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,

bg) megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,

bh) a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,

bi) megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

(3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.

 (4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.

Különleges megelőző és védő intézkedések

7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzéséről és ezt dokumentálja.

(3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történő kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelőző és védő intézkedések - fontossági sorrendben - a következők:

a) megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,

b) megfelelő munkaeszköz alkalmazása,

c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,

d) kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,

e) munkaszervezési intézkedések,

f) egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.

(4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy

a) a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket,

b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetőleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki,

c) a külön jogszabály szerinti Biztonsági Adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról. Ezt a nyilvántartást a munkavállaló és képviselői számára hozzáférhetővé kell tenni,

d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének kell átadni.

(5) A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket.

(6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.

(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.

(8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétől, az anyag(ok) veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni és azt folyamatosan ellenőrizni.

(9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti időtartamig megőrzi.

(10) Az 5-6. §-okban szereplő kockázatbecslés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni:

a) megelőzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,

b) amennyiben az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,

c) csökkenteni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá

d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése

8. § (1) A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.

(3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.

 (4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.

(5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést.

(6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák:

a) előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,

b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá

c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.

A munkavállaló tájékoztatása és oktatása

9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven

a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,

b) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék,

c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,

d) a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.

(2) A munkavállaló és képviselői számára

a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka egészségügyi kérdésről.

10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.

(2) Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.

A munkavállaló kötelességei

11. § A munkavállaló

a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére,

b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza,

c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

Egészségügyi ellenőrzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok

12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzésére a külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles

a) az 5. §-ban szereplő kockázatbecslést újra elvégezni,

b) a 6-7. §-okban előírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,

c) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos vagy egyéb szakértő, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,

e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében

a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,

b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,

c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,

d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.

13. § (1) Az e rendeletben foglaltak betartását az ÁNTSZ - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - ellenőrzi.

(2) Ezen ellenőrzési tevékenységet az ÁNTSZ a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttműködve látja el.

A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges előírások

14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhető a munkavállalóra.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról szóló 58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet mellékletéből az MSZ 21461-1 és MSZ 21461-2 szabványok,

b) az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 19. §-a, valamint melléklete,

c) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 1. és 2. pontjai

hatályukat vesztik.

(3) A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére (a munkateret szennyező anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált laboratórium, vagy

b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium, vagy

c) a b) pont szerinti laboratórium által szervezett nemzeti jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium

végezhet. Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezőanyag-koncentrációját folyamatosan mérő, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített műszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítő mérési adatokat figyelembe lehet venni.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

a) a Tanács 80/1107/EGK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről,

b) a Tanács 82/605/EGK irányelve a munkájuk közben fém-ólom és ionvegyületei hatásával járó kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről,

c) a Tanács 88/364/EGK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről,

d) a Bizottság 91/322/EGK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről szóló 80/1107/EGK Tanácsi irányelv végrehajtására az ajánlott határértékek megállapításáról,

e) a Bizottság 96/94/EK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről szóló 80/1107/EGK Tanácsi irányelv végrehajtására az ajánlott határértékek második jegyzékéről,

f) a Tanács 98/24/EK irányelve a munkavállalók kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő egészségi és biztonsági kockázata elleni védelméről, valamint

g) a Bizottság 2000/39/EK irányelve a munkavállalók kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő egészségi és biztonsági kockázata elleni védelméről szóló 98/24/EK Tanácsi irányelv végrehajtására a foglalkozási expozíció ajánlott határértékeinek első jegyzéke rendelkezéseivel.

1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetőleg eltűrhető MK, valamint jellemző tulajdonságai

a) Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK

b) Megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK

c) Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata)  1:105/év (10 mikrorizikó/év)

 

 Sor-
szám

 Megnevezés

 Képlet

 CAS-szám

 AK-érték
mg
/m3

 CK-érték
mg
/m3

 MK-érték
mg
/m3

 Jellemző
tulajdonság
/hivatkozás

 

 1.

 ACETALDEHID

 CH3CHO

 75-07-0

 25

 25

 

 i

 VI.

 

 

 acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén

 

 

 

 

 

 

 

 

 2.

 ACETOFENON

 CH3COC6H5

 98-86-2

 50

 

 

 i

 

 

 3.

 ACETON

 CH3COCH3

 67-64-1

 1210

 2420*

 

 i

 EU3

 

 4.

 ACETON-CIÁNHIDRIN

 (CH3)2C(OH)CN

 75-86-5

 16,7

 16,7

 

 

 

 

 5.

 ACETONITRIL

 CH3CN

 75-05-8

 70

 280

 

 b, i

 II.1.

 

 

 akril-aldehid, lásd: akrolein

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát

 

 

 

 

 

 

 

 

 6.

 AKROLEIN

 CH2=CHCHO

 107-02-8

 0,23

 0,23

 

 m

 I.

 

 7.

 AKRILAMID

 CH2=CHCONH2

 79-06-1

 

 

 0,03

 k

 

 

 8.

 AKRILNITRIL

 CH2=CHCN

 107-13-1

 

 

 4,3

 k

 

 

 9.

 ALDRIN

 C12H8Cl6

 309-00-2

 

 

 

 

 POP

 

 10.

 ALLIL-ALKOHOL

 CH2=CHCH2OH

 107-18-6

 4,8

 12,1

 

 b, i

 II.1. EU2, 3

 

 11.

 ALLIL-KLORID

 CH2=CHCH2Cl

 107-05-1

 3

 3

 

 i

 I.

 

 12.

 ALUMÍNIUM, FÉM

 Al

 7429-90-5

 6 resp

 

 

 

 

 

 13.

 ALUMÍNIUM-OXID

 Al2O3

 1344-28-1

 6 resp

 

 

 

 

 

 

 aminobenzol, lásd: anilin

 

 

 

 

 

 

 

 

 14.

 4-AMINOBIFENIL***

 C6H5C6H4NH2

 92-67-1

 

 

 10

 k

 

 

 15.

 AMMÓNIA

 NH3

 7664-41-7

 14

 36

 

 m

 I. EU3

 

 16.

 ANILIN

 C6H5NH2

 62-53-3

 8

 32

 

 b

 II.2.

 

 17.

 o-ANIZIDIN

 CH3OC6H4NH2

 90-04-0

 

 

 0,5

 k

 

 

 18.

 ANTIMON ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva)

 Sb

 7440-36-0

 0,5

 2

 

 i

 III.

 

 19.

 ANTIMON-HIDROGÉN

 SbH3

 7803-52-3

 0,5

 2

 

 

 II.2.

 

 20.

 ANTIMON-TRIOXID

 Sb2O3

 1309-64-4

 0,1

 0,4

 

 

 

 

 

 arzén-hidrogén, lásd: arzin

 

 

 

 

 

 

 

 

 21.

 ARZÉN (FÉM) ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI***

 As

 7440-38-2

 

 

 0,01

 k, b, i

 BEM

 

 22.

 ARZÉN-PENTOXID

 As2O5

 1303-28-2

 

 

 0,03

 k

 BEM

 

 23.

 ARZÉN-TRIOXID (lásd: DIARZÉN-TRIOXID)

 

 

 

 

 

 

 

 

 24.

 ARZIN

 AsH3

 7784-42-1

 0,2

 0,8

 

 b

 II.2.

 

 25.

 AZIRIDIN

 (CH2)2NH

 151-56-4

 

 

 0,9

 k

 

 

 26.

 Azbeszt*** lásd: 1.2.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 27.

 BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ba-ra számítva)

 

 

 0,5

 2

 

 i

 II.1 EU1

 

 28.

 BENZALDEHID

 C6H5CHO

 100-52-7

 5

 10

 

 

 

 

 29.

 BENZIDIN***

 (C6H4)2(NH2)2

 92-87-5

 

 

 0,008

 k

 

 

 30.

 BENZIL-KLORID

 C6H5CH2Cl

 100-44-7

 0,5

 0,5

 

 b, i, m

 

 

 31.

 BENZOIL-KLORID

 C6H5COCl

 98-88-4

 2,8

 

 

 i

 

 

 32.

 BENZOL***

 C6H6

 71-43-2

 

 

 3

 k, b, i

 BEM

 

 33.

 BENZ(a)PIRÉN

 C20H12

 50-32-8

 

 

 0,002

 k

 

 

 34.

 BENZOIL-PEROXID

 (C6H5CO)2O2

 94-36-0

 5

 5

 

 b, i, sz

 I.

 

 

 benzoil-szuperoxid, lásd: benzoil-peroxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 bifenil, lásd: difenil

 

 

 

 

 

 

 

 

 35.

 BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra számítva)

 Be

 7440-41-7

 

 

 0,002

 k

 

 

 36.

 BISZ (KLÓRMETIL-ÉTER)

 ClCH2OCH2Cl

 542-88-1

 

 

 0,0047

 k

 

 

 37.

 BRÓM

 Br2

 7726-95-6

 0,7

 0,7

 

 b, m

 I.

 

 38.

 BROMIDOK

 Br

 

 0,7

 0,7

 

 

 EU1

 

 

 butanol, lásd: butil-alkohol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 2-butanon, lásd: metil-etil-keton

 

 

 

 

 

 

 

 

 39.

 1,3-BUTADIÉN

 CH2=CHCH=CH2

 106-99-0

 

 

 1

 k, i

 

 

 40.

 n-BUTÁN

 CH3(CH2)2CH3

 106-97-8

 2350

 9400

 

 

 IV.

 

 41.

 n-BUTIL-ACETÁT

 CH3COOC4H9

 123-86-4

 950

 950

 

 i, sz

 I.

 

 42.

 n-BUTIL-AKRILÁT

 CH2=CHCOOC4H9

 141-32-2

 11

 53

 

 i

 I. EU3

 

 43.

 n-BUTIL-ALKOHOL

 CH3(CH2)3OH

 71-36-3

 45

 90

 

 b, i

 

 

 

 butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

 

 44.

 2-BUTOXIETANOL

 C4H9OCH2CH2OH

 111-76-2

 98

 246

 

 b, i

 II.1. EU3

 

 

 carbaryl, lásd: karbaril

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 celloszolv, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

 

 45.

 2-BUTOXIETIL-ACETÁT

 CH3(CH2)3O(CH2)2COOCH3

 112-07-2

 133

 333

 

 b

 EU3

 

 46.

 CIÁNAMID

 NCNH2

 420-04-2

 2 resp

 8 resp

 

 i, sz

 EU1

 

 47.

 CIÁN-HIDROGÉN

 HCN

 74-90-8

 11

 44

 

 b, i

 II.1.

 

 48.

 CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva)

 CN

 

 5

 20

 

 b, i

 II.1.

 

 49.

 CIKLOHEXÁN

 C6H12

 110-82-7

 700

 2800

 

 b, i

 II.1.

 

 50.

 CIKLOHEXANOL

 C6H11OH

 108-93-0

 200

 800

 

 b, i, sz

 II.1.

 

 51.

 CIKLOHEXANON

 C6H10O

 108-94-1

 40,8

 81,6

 

 b, i

 II.1. EU3

 

 52.

 CIKLOHEXIL-AMIN

 C6H11NH2

 108-91-8

 40

 40

 

 m

 V.

 

 53.

 1,3-CIKLOPENTADIÉN

 C5H6

 542-92-7

 200

 

 

 i

 

 

 54.

 CINK-OXID

 ZnO

 1314-13-2

 5 resp

 20 resp

 

 i

 III.

 

 55.

 CINK-KROMÁTOK köztük kálium-cink-kromát [Cr(VI)-ra számítva]

 

 

 

 

 0,01

 k

 

 

 56.

 CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr-ra számítva)

 

 

 5

 20

 

 

 III.

 

 57.

 DDT

 C14H9Cl5

 50-29-3

 1 resp

 1 resp

 

 b

 VI. PIC

 

 58.

 DEKABORÁN

 B10H14

 17702-41-9

 0,3

 0,3

 

 b, i

 I.

 

 

 4,4'-diaminobifenil, lásd: benzidin

 

 

 

 

 

 

 

 

 59.

 4,4'-DIAMINODIFENILMETÁN

 C13H14N2

 101-77-9

 

 

 0,81

 k

 

 

 60.

 DIAZINON

 C12H21N2O3PS

 333-41-5

 0,1

 0,4

 

 b

 III.

 

  61.

  DIARZÉN-TRIOXID

  As2O3

  1327-53-3

 

 

  0,1

  k

 BEM

 

 62.

 DIAZOMETÁN

 CH2N2

 334-88-3

 

 

 0,01

 k

 

 

  63.

  DIBENZO-p-DIOXIN 2,3,7,8-TETRAKLÓR

  C12H4Cl4O2

  1746-O1-6

 

 

 

 

  POP

 

 64.

 DIBENZO-DIOXIN ÉS -FURÁN, POLIBRÓMOZOTT

 

 

 

 

 

 

 POP

 

 65.

 1,2-DIBRÓMETÁN

 C2H4Br2

 106-93-4

 

 

 0,8

 k, b, m

 PIC

 

 66.

 1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN

 C3H5Br2Cl

 96-12-8

 

 

 0,01

 k

 

 

 67.

 DIELDRIN

 C12H8Cl6O

 60-57-1

 0,25 resp

 1 resp

 

 

 POP, PIC

 

 68.

 DIETIL-AMIN

 NH(C2H5)2

 109-89-7

 30

 30

 

 b, m

 V. EU1

 

 

 dietilénoximid, lásd: morfolin

 

 

 

 

 

 

 

 

 69.

 DIETILÉN-TRIAMIN

 NH(CH2CH2NH2)2

 111-40-0

 4

 4

 

 b, m, sz

 

 

 70.

 DIETIL-ÉTER

 (CH3CH2)2O

 60-29-7

 308

 616

 

 b, i, sz

 II.1. EU3

 

 71.

 DIETIL-SZULFÁT

 (C2H5O)2SO2

 64-67-5

 

 

 0,2

 k

 

 

 72.

 DIFENIL

 (C6H5)2

 92-52-4

 1

 

 

 b, i, sz

 

 

 

 difenilmetán-4,4'-diizocianát (MDI),
lásd: diizocianátok

 

 

 

 

 

 

 

 

 73.

 DIFOSZFOR-PENTASZULFID

 P2S5

 1314-80-3

 1

 

 

 

 EU1

 

 74.

 DIFOSZFOR-PENTOXID

 P2O5

 1314-56-3

 1

 1

 

 m

 II.1. EU1

 

 75.

 DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT

 C6H4(COO)2(C8H17)2

 117-81-7

 10

 40

 

 b

 III.

 

 76.

 DIHIDROGÉN-SZELENID

 H2Se

 7783-07-5

 0,07

 0,17

 

 

 1. EU2,3

 

 77.

 DIIZOCIANÁTOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 difenilmetán-4,4'-diizocianát (MDI)

 CH2(C6H4NCO)2

 101-68-8

 0,05

 0,05

 

 i, sz

 I.

 

 

 hexametilén-diizocianát (HDI)

 (CH2)6(NCO)2

 822-06-0

 0,035

 0,035

 

 i, sz

 I.

 

 

 naftilén-diizocianát (NDI)

 C10H6(NCO)2

 3173-72-6

 0,09

 0,09

 

 i, sz

 I.

 

 78.

 DIKÉN-DIKLORID

 S2Cl2

 10025-67-9

 6

 24

 

 m

 I.

 

 79.

 3,3'-DIKLÓRBENZIDIN

 C12H10N2Cl2

 91-94-1

 

 

 0,03

 k

 

 

 80.

 1,2-DIKLÓRBENZOL

 C6H4Cl2

 95-50-1

 122

 306

 

 b, i

 II.1. EU3

 

 81.

 1,3-DIKLÓRBENZOL

 C6H4Cl2

 541-73-1

 20

 80

 

 

 

 

 82.

 1,4-DIKLÓRBENZOL

 C6H4Cl2

 106-46-7

 122

 306

 

 

 EU3

 

 

 diklórdifluormetán F12, lásd: freonok p,p-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT

 

 

 

 

 

 

 

 

 83.

 1,1-DIKLÓRETÁN

 Cl2CH2CH2

 75-34-3

 412

 824*

 

 b

 EU3

 

 84.

 1,2-DIKLÓRETÁN

 ClCH2CH2Cl

 107-06-2

 

 

 10

 k, i

 

 

 85.

 1,1-DIKLÓRETILÉN***

 Cl2HC=CH

 75-35-4

 8

 32

 

 

 

 

 86.

 1,2-DIKLÓRETILÉN

 ClHC=CHCl

 540-59-0

 790

 3160

 

 i

 II.1.

 

 87.

 2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV

 Cl2C6H3OCH2COOH

 94-75-7

 1

 4

 

 b, i

 II.2.

 

 

 diklórfluormetán F21, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 88.

 DIKLÓRFOSZ (DDVP)

 C4H7Cl2O4P

 62-73-7

 0,9

 3,6

 

 b

 III.

 

 89.

 DIKLÓRMETÁN

 CH2Cl2

 75-09-2

 10

 10

 

 i

 VI.

 

 

 diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 90.

 1,2-DIKLÓRPROPÁN

 ClCH2CH(Cl)CH3

 78-87-5

 50

 50

 

 

 VI.

 

 91.

 N,N-DIMETILACETAMID

 CH3CON(CH3)2

 127-19-5

 36

 72

 

 b, i

 II.1. EU2,3

 

 92.

 DIMETIL-AMIN

 (CH3)2NH

 124-40-3

 3,8

 9,4

 

 b, m, sz

 V. EU2,3

 

 

 dimetilanilin, lásd: xilidin

 

 

 

 

 

 

 

 

 93.

 N,N-DIMETILANILIN

 C6H5N(CH3)2

 121-69-7

 25

 100

 

 b, i, sz

 II.1.

 

 94.

 DIMETIL-ÉTER

 (CH3)2O

 115-10-6

 1920

 7680*

 

 

 EU3

 

 95.

 N,N-DIMETILFORMAMID

 HCON(CH3)2

 68-12-2

 30

 120

 

 b, i

 II.1. BEM

 

 

 dimetil-keton, lásd: aceton

 

 

 

 

 

 

 

 

 96.

 1,2-DIMETILHIDRAZIN

 CH3NHNHCH3

 540-73-8

 

 

 1,2

 k

 

 

 97.

 N,N-DIMETILHIDRAZIN

 (CH3)2NNH2

 57-14-7

 

 

 1,2

 k

 

 

 98.

 DIMETIL-SZULFÁT

 C2H6O4S

 77-78-1

 

 

 0,1

 k, b, m

 

 

 99.

 DINIKKEL-TRIOXID

 Ni2O3

 1314-06-3

 

 

 0,1

 k

 

 

 100.

 DINITRO-o-KREZOL

 CH3C6H2(NO2)2OH

 534-52-1

 0,2

 0,8

 

 b, i, sz

 II.1.

 

 101.

 DINITRO-BENZOL minden izomer

 C6H4(NO2)2

 

 1

 2

 

 b

 

 

 102.

 DINITROGÉN-OXID

 N2O

 10024-97-2

 180

 720

 

 

 

 

 103.

 DINOSZEB ÉS SÓI

 C10H12N2O5

 88-85-7

 

 

 

 

 PIC

 

 104.

 1,4-DIOXÁN

 O(CH2CH2)2O

 123-91-1

 10

 10

 

 b, i

 VI.

 

 

 m-dioxibenzol, lásd: rezorcin

 

 

 

 

 

 

 

 

 105.

 1,3-DIOXOLÁN

 C3H6O2

 646-06-0

 10

 10

 

 

 VI.

 

 106.

 DIVANÁDIUM-PENTOXID (V-ra számítva)

 V2O5

 1314-62-1

 0,05 resp

 0,2 resp

 

 i, sz

 II.2.

 

 107.

 ECETSAV

 CH3COOH

 64-19-7

 25

 25

 

 m

 I. EU1

 

 108.

 ECETSAV-ANHIDRID

 (CH3CO)2O

 108-24-7

 20

 20

 

 m

 I.

 

 

 etántiol, lásd: etilmerkaptán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán

 

 

 

 

 

 

 

 

 109.

 ENDRIN

 C12H8Cl6O

 72-20-8

 

 

 

 b

 POP

 

 110.

 ETIL-ACETÁT

 CH3COOC2H5

 141-78-6

 1400

 1400

 

 i, sz

 I.

 

 111.

 ETIL-AKRILÁT

 CH2=CHCOOC2H5

 140-88-5

 10

 10

 

 b, i, sz

 I.

 

 112.

 ETIL-ALKOHOL

 CH3CH2OH

 64-17-5

 1900

 7600

 

 

 IV.

 

 113.

 ETIL-AMIN

 CH3CH2NH2

 75-04-7

 9,4

 9,4*

 

 i

 V. EU2,3

 

 114.

 ETIL-BENZOL

 C6H5CH2CH3

 100-41-4

 442

 884

 

 b, i

 I. BEM EU3

 

 

 etilén-alkohol, lásd: etilén-glikol

 

 

 

 

 

 

 

 

 115.

 ETIL-BROMID

 CH3CH2Br

 74-96-4

 50

 50

 

 

 VI.

 

 116.

 ETILÉN-GLIKOL

 HOCH2CH2OH

 107-21-1

 52

 104

 

 b, i

 I. EU3

 

 

 etilén-glikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

 

 117.

 ETILÉN-GLIKOL-MONOETIL-ÉTER

 C2H5O(CH2)2OH

 110-80-5

 19

 76

 

 b, i

 II.1.

 

 118.

 ETILÉN-GLIKOL-MONOETIL-ÉTER-ACETÁT

 C2H5O(CH2)2COOCH3

 111-15-9

 27

 108

 

 b, i

 II.1.

 

 119.

 ETILÉN-GLIKOL-MONOMETIL-ÉTER

 CH3O(CH2)2OH

 109-86-4

 15

 60

 

 b, i

 II.1.

 

 120.

 ETILÉN-GLIKOL-MONOMETIL-ÉTER-ACETÁT

 CH3O(CH2)2COOCH3

 110-49-6

 25

 100

 

 b, i

 II.1.

 

 

 etil-glikol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 etil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 etilén-imin, lásd: aziridin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 etilén-bromid, lásd: vinil-bromid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 etilén-klorid, lásd: vinil-klorid

 

 

 

 

 

 

 

 

 121.

 ETILÉN-OXID

 C2H4O

 75-21-8

 

 

 1,8

 k, i, sz

 

 

 122.

 ETIL-KLORID

 C2H5Cl

 75-00-3

 25

 100

 

 

 

 

 123.

 ETIL-MERKAPTÁN

 CH3CH2SH

 75-08-1

 1

 1

 

 i

 V.

 

 

 etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán
etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán
2-etoxietanol
, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 fenilbenzol, lásd: difenil

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Fapor, lásd: 1.2.1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 124.

 EZÜST, fém

 Ag

 7440-22-4

 0,1

 0,4*

 

 

 EU3

 

 125.

 EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ag-re számítva)

 

 

 0,01

 

 

 

 EU1

 

 126.

 2-FENIL-PROPÉN

 C6H5C(CH3)=CH2

 98-83-9

 246

 492

 

 

 EU3

 

 127.

 FENOL

 C6H5OH

 108-95-2

 7,8

 7,8*

 

 b, m

 I. BEM EU3

 

 128.

 FLUOR

 F2

 7782-41-4

 1,58

 3,16

 

 m

 I. EU3

 

 129.

 FLUORACETAMID

 FCH2CONH2

 640-19-7

 

 

 

 

 PIC

 

 

 fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid

 

 

 

 

 

 

 

 

 130.

 FLUORIDOK (F-ra számítva)

 F

 

 2,5

 10*

 

 b, i

 II.2. BEM EU3

 

 

 fluotan, lásd: halotán

 

 

 

 

 

 

 

 

 131.

 FORMALDEHID

 HCHO

 50-00-0

 0,6

 0,6

 

 b, m, sz

 VI.

 

 132.

 FOSZFAMIDON (izomerek keveréke) CISZ izomer TRANSZ izomer

 C10H19ClNO5P

 13171-21-6 23783-98-4 297-99-4

 

 

 

 b

 PIC

 

 133.

 FOSZFIN

 PH3

 7803-51-2

 0,14

 0,14

 

 i

 I.

 

 134.

 FOSZFOR

 P

 7723-14-0

 0,1

 0,1

 

 i

 I.

 

 

 foszfor-hidrogén, lásd: foszfin foszforsav-anhidrid, lásd: difoszfor-pentoxid foszfor-trihidrid, lásd: foszfin

 

 

 

 

 

 

 

 

 135.

 FOSZFOR-PENTAKLORID

 PCl5

 10026-13-8

 1

 1

 

 m

 EU1

 

 136.

 FOSZFOR-TRIKLORID

 PCl3

 7719-12-2

 3

 3

 

 m

 I.

 

 137.

 FOSZGÉN

 COCl2

 75-44-5

 0,08

 0,4

 

 m

 II.1. EU3

 

 

 FREONOK (FLUOROKARBONOK)

 

 

 

 

 

 

 

 

 138.

 F 11, triklórfluormetán

 CCl3F

 75-69-4

 Magyarországon betiltott

 

 139.

 F 12, diklórfluormetán

 CCl2F2

 75-71-8

 Magyarországon betiltott

 

 140.

 F 21, diklórfluormetán

 CHCl2F

 75-43-4

 43

 172

 

 

 II.1

 

 141.

 F 22, klórdifluormetán

 CHClF2

 75-45-6

 3600