25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

A rendelet célja

1. § E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes készítmények expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes készítmény hatása érheti.

(2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak

a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,

b) a tengeri szállításra,

c) a légi szállításra, valamint

d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történő dúsítására.

(3) A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(4) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Fogalommeghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában

a) veszélyes anyag: valamennyi a Kbtv. alapján veszélyesként osztályozott anyag;

b) veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap;

c) expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;

d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően "megszökött" anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;

e) expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;

f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;

g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;

h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;

i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;

j) por (szálló por): a munkahelyi levegőben lebegő por;

k) rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 ćm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb mint 3 ćm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;

l) szemcsés szerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyek leghosszabb átmérőjének és az arra merőleges legszélesebb átmérőjének aránya 3:1 vagy kisebb;

m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása;

n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció - determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel;

o) totális por vagy belélegezhető por: a munkalégtérben lebegő (szálló) pornak az a része, amely képes a légzőrendszerbe jutni és annak supra-(extra-) vagy intrathoracalis részébe kiülepedni; jellemzője a szállópor munkalégtéri koncentrációja mg/m3-ben;

p) egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

q) NOAEL: nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level);

r) NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level).

Munkahelyi levegő és biológiai határértékek

4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Azon veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és a biológiai expozíciós mutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése

5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni

a) veszély azonosítása,

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,

c) az expozíció becslése,

d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetőleg a beszállítótól (a továbbiakban együtt: beszállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletekben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

(3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.

(4) Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.

(5) Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére

6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelőző intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani.

(2) A munkáltató köteles

a) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni,

b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni

ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,

bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,

bc) műszaki intézkedésekkel,

bd) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,

be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,

bf) az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,

bg) megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,

bh) a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,

bi) megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

(3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.

 (4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.

Különleges megelőző és védő intézkedések

7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzéséről és ezt dokumentálja.

(3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történő kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelőző és védő intézkedések - fontossági sorrendben - a következők:

a) megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,

b) megfelelő munkaeszköz alkalmazása,

c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,

d) kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,

e) munkaszervezési intézkedések,

f) egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.

(4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy

a) a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket,

b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetőleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki,

c) a külön jogszabály szerinti Biztonsági Adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyeken alkalmazott veszélyes anyagokról. Ezt a nyilvántartást a munkavállaló és képviselői számára hozzáférhetővé kell tenni,

d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének kell átadni.

(5) A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket.

(6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.

(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.

(8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétől, az anyag(ok) veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni és azt folyamatosan ellenőrizni.

(9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti időtartamig megőrzi.

(10) Az 5-6. §-okban szereplő kockázatbecslés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni:

a) megelőzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,

b) amennyiben az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,

c) csökkenteni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá

d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése

8. § (1) A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.

(3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.

 (4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.

(5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést.

(6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák:

a) előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,

b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá

c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.

A munkavállaló tájékoztatása és oktatása

9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven

a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,

b) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék,

c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,

d) a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.

(2) A munkavállaló és képviselői számára

a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munka egészségügyi kérdésről.

10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.

(2) Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.

A munkavállaló kötelességei

11. § A munkavállaló

a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére,

b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza,

c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

Egészségügyi ellenőrzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok

12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzésére a külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles

a) az 5. §-ban szereplő kockázatbecslést újra elvégezni,

b) a 6-7. §-okban előírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,

c) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos vagy egyéb szakértő, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,

e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében

a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,

b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,

c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,

d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.

13. § (1) Az e rendeletben foglaltak betartását az ÁNTSZ - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - ellenőrzi.

(2) Ezen ellenőrzési tevékenységet az ÁNTSZ a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttműködve látja el.

A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges előírások

14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhető a munkavállalóra.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról szóló 58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet mellékletéből az MSZ 21461-1 és MSZ 21461-2 szabványok,

b) az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 19. §-a, valamint melléklete,

c) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 1. és 2. pontjai

hatályukat vesztik.

(3) A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére (a munkateret szennyező anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált laboratórium, vagy

b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium, vagy

c) a b) pont szerinti laboratórium által szervezett nemzeti jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium

végezhet. Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezőanyag-koncentrációját folyamatosan mérő, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített műszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítő mérési adatokat figyelembe lehet venni.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

a) a Tanács 80/1107/EGK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről,

b) a Tanács 82/605/EGK irányelve a munkájuk közben fém-ólom és ionvegyületei hatásával járó kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről,

c) a Tanács 88/364/EGK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről,

d) a Bizottság 91/322/EGK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről szóló 80/1107/EGK Tanácsi irányelv végrehajtására az ajánlott határértékek megállapításáról,

e) a Bizottság 96/94/EK irányelve a munkavállalók vegyi, fizikai és biológiai károsító hatások munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről szóló 80/1107/EGK Tanácsi irányelv végrehajtására az ajánlott határértékek második jegyzékéről,

f) a Tanács 98/24/EK irányelve a munkavállalók kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő egészségi és biztonsági kockázata elleni védelméről, valamint

g) a Bizottság 2000/39/EK irányelve a munkavállalók kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő egészségi és biztonsági kockázata elleni védelméről szóló 98/24/EK Tanácsi irányelv végrehajtására a foglalkozási expozíció ajánlott határértékeinek első jegyzéke rendelkezéseivel.

1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetőleg eltűrhető MK, valamint jellemző tulajdonságai

a) Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK

b) Megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK

c) Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata)  1:105/év (10 mikrorizikó/év)

	Sor- szám	Megnevezés	Képlet	CAS-szám	AK-érték mg/m3	CK-érték mg/m3	MK-érték mg/m3	Jellemző tulajdonság/hivatkozás
	1.	ACETALDEHID	CH3CHO	75-07-0	25	25		i	VI.
		acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén
	2.	ACETOFENON	CH3COC6H5	98-86-2	50			i
	3.	ACETON	CH3COCH3	67-64-1	1210	2420*		i	EU3
	4.	ACETON-CIÁNHIDRIN	(CH3)2C(OH)CN	75-86-5	16,7	16,7
	5.	ACETONITRIL	CH3CN	75-05-8	70	280		b, i	II.1.
		akril-aldehid, lásd: akrolein
		akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát
	6.	AKROLEIN	CH2=CHCHO	107-02-8	0,23	0,23		m	I.
	7.	AKRILAMID	CH2=CHCONH2	79-06-1			0,03	k
	8.	AKRILNITRIL	CH2=CHCN	107-13-1			4,3	k
	9.	ALDRIN	C12H8Cl6	309-00-2					POP
	10.	ALLIL-ALKOHOL	CH2=CHCH2OH	107-18-6	4,8	12,1		b, i	II.1. EU2, 3
	11.	ALLIL-KLORID	CH2=CHCH2Cl	107-05-1	3	3		i	I.
	12.	ALUMÍNIUM, FÉM	Al	7429-90-5	6 resp
	13.	ALUMÍNIUM-OXID	Al2O3	1344-28-1	6 resp
		aminobenzol, lásd: anilin
	14.	4-AMINOBIFENIL***	C6H5C6H4NH2	92-67-1			10	k
	15.	AMMÓNIA	NH3	7664-41-7	14	36		m	I. EU3
	16.	ANILIN	C6H5NH2	62-53-3	8	32		b	II.2.
	17.	o-ANIZIDIN	CH3OC6H4NH2	90-04-0			0,5	k
	18.	ANTIMON ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva)	Sb	7440-36-0	0,5	2		i	III.
	19.	ANTIMON-HIDROGÉN	SbH3	7803-52-3	0,5	2			II.2.
	20.	ANTIMON-TRIOXID	Sb2O3	1309-64-4	0,1	0,4
		arzén-hidrogén, lásd: arzin
	21.	ARZÉN (FÉM) ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI***	As	7440-38-2			0,01	k, b, i	BEM
	22.	ARZÉN-PENTOXID	As2O5	1303-28-2			0,03	k	BEM
	23.	ARZÉN-TRIOXID (lásd: DIARZÉN-TRIOXID)
	24.	ARZIN	AsH3	7784-42-1	0,2	0,8		b	II.2.
	25.	AZIRIDIN	(CH2)2NH	151-56-4			0,9	k
	26.	Azbeszt*** lásd: 1.2.2.
	27.	BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ba-ra számítva)			0,5	2		i	II.1 EU1
	28.	BENZALDEHID	C6H5CHO	100-52-7	5	10
	29.	BENZIDIN***	(C6H4)2(NH2)2	92-87-5			0,008	k
	30.	BENZIL-KLORID	C6H5CH2Cl	100-44-7	0,5	0,5		b, i, m
	31.	BENZOIL-KLORID	C6H5COCl	98-88-4	2,8			i
	32.	BENZOL***	C6H6	71-43-2			3	k, b, i	BEM
	33.	BENZ(a)PIRÉN	C20H12	50-32-8			0,002	k
	34.	BENZOIL-PEROXID	(C6H5CO)2O2	94-36-0	5	5		b, i, sz	I.
		benzoil-szuperoxid, lásd: benzoil-peroxid
		bifenil, lásd: difenil
	35.	BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra számítva)	Be	7440-41-7			0,002	k
	36.	BISZ (KLÓRMETIL-ÉTER)	ClCH2OCH2Cl	542-88-1			0,0047	k
	37.	BRÓM	Br2	7726-95-6	0,7	0,7		b, m	I.
	38.	BROMIDOK	Br		0,7	0,7			EU1
		butanol, lásd: butil-alkohol
		2-butanon, lásd: metil-etil-keton
	39.	1,3-BUTADIÉN	CH2=CHCH=CH2	106-99-0			1	k, i
	40.	n-BUTÁN	CH3(CH2)2CH3	106-97-8	2350	9400			IV.
	41.	n-BUTIL-ACETÁT	CH3COOC4H9	123-86-4	950	950		i, sz	I.
	42.	n-BUTIL-AKRILÁT	CH2=CHCOOC4H9	141-32-2	11	53		i	I. EU3
	43.	n-BUTIL-ALKOHOL	CH3(CH2)3OH	71-36-3	45	90		b, i
		butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol
		butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol
	44.	2-BUTOXIETANOL	C4H9OCH2CH2OH	111-76-2	98	246		b, i	II.1. EU3
		carbaryl, lásd: karbaril
		celloszolv, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter
		celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát
	45.	2-BUTOXIETIL-ACETÁT	CH3(CH2)3O(CH2)2COOCH3	112-07-2	133	333		b	EU3
	46.	CIÁNAMID	NCNH2	420-04-2	2 resp	8 resp		i, sz	EU1
	47.	CIÁN-HIDROGÉN	HCN	74-90-8	11	44		b, i	II.1.
	48.	CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva)	CN		5	20		b, i	II.1.
	49.	CIKLOHEXÁN	C6H12	110-82-7	700	2800		b, i	II.1.
	50.	CIKLOHEXANOL	C6H11OH	108-93-0	200	800		b, i, sz	II.1.
	51.	CIKLOHEXANON	C6H10O	108-94-1	40,8	81,6		b, i	II.1. EU3
	52.	CIKLOHEXIL-AMIN	C6H11NH2	108-91-8	40	40		m	V.
	53.	1,3-CIKLOPENTADIÉN	C5H6	542-92-7	200			i
	54.	CINK-OXID	ZnO	1314-13-2	5 resp	20 resp		i	III.
	55.	CINK-KROMÁTOK köztük kálium-cink-kromát [Cr(VI)-ra számítva]					0,01	k
	56.	CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr-ra számítva)			5	20			III.
	57.	DDT	C14H9Cl5	50-29-3	1 resp	1 resp		b	VI. PIC
	58.	DEKABORÁN	B10H14	17702-41-9	0,3	0,3		b, i	I.
		4,4'-diaminobifenil, lásd: benzidin
	59.	4,4'-DIAMINODIFENILMETÁN	C13H14N2	101-77-9			0,81	k
	60.	DIAZINON	C12H21N2O3PS	333-41-5	0,1	0,4		b	III.
	61.	DIARZÉN-TRIOXID	As2O3	1327-53-3			0,1	k	BEM
	62.	DIAZOMETÁN	CH2N2	334-88-3			0,01	k
	63.	DIBENZO-p-DIOXIN 2,3,7,8-TETRAKLÓR	C12H4Cl4O2	1746-O1-6					POP
	64.	DIBENZO-DIOXIN ÉS -FURÁN, POLIBRÓMOZOTT							POP
	65.	1,2-DIBRÓMETÁN	C2H4Br2	106-93-4			0,8	k, b, m	PIC
	66.	1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN	C3H5Br2Cl	96-12-8			0,01	k
	67.	DIELDRIN	C12H8Cl6O	60-57-1	0,25 resp	1 resp			POP, PIC
	68.	DIETIL-AMIN	NH(C2H5)2	109-89-7	30	30		b, m	V. EU1
		dietilénoximid, lásd: morfolin
	69.	DIETILÉN-TRIAMIN	NH(CH2CH2NH2)2	111-40-0	4	4		b, m, sz
	70.	DIETIL-ÉTER	(CH3CH2)2O	60-29-7	308	616		b, i, sz	II.1. EU3
	71.	DIETIL-SZULFÁT	(C2H5O)2SO2	64-67-5			0,2	k
	72.	DIFENIL	(C6H5)2	92-52-4	1			b, i, sz
		difenilmetán-4,4'-diizocianát (MDI), lásd: diizocianátok
	73.	DIFOSZFOR-PENTASZULFID	P2S5	1314-80-3	1				EU1
	74.	DIFOSZFOR-PENTOXID	P2O5	1314-56-3	1	1		m	II.1. EU1
	75.	DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT	C6H4(COO)2(C8H17)2	117-81-7	10	40		b	III.
	76.	DIHIDROGÉN-SZELENID	H2Se	7783-07-5	0,07	0,17			1. EU2,3
	77.	DIIZOCIANÁTOK
		difenilmetán-4,4'-diizocianát (MDI)	CH2(C6H4NCO)2	101-68-8	0,05	0,05		i, sz	I.
		hexametilén-diizocianát (HDI)	(CH2)6(NCO)2	822-06-0	0,035	0,035		i, sz	I.
		naftilén-diizocianát (NDI)	C10H6(NCO)2	3173-72-6	0,09	0,09		i, sz	I.
	78.	DIKÉN-DIKLORID	S2Cl2	10025-67-9	6	24		m	I.
	79.	3,3'-DIKLÓRBENZIDIN	C12H10N2Cl2	91-94-1			0,03	k
	80.	1,2-DIKLÓRBENZOL	C6H4Cl2	95-50-1	122	306		b, i	II.1. EU3
	81.	1,3-DIKLÓRBENZOL	C6H4Cl2	541-73-1	20	80
	82.	1,4-DIKLÓRBENZOL	C6H4Cl2	106-46-7	122	306			EU3
		diklórdifluormetán F12, lásd: freonok p,p-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT
	83.	1,1-DIKLÓRETÁN	Cl2CH2CH2	75-34-3	412	824*		b	EU3
	84.	1,2-DIKLÓRETÁN	ClCH2CH2Cl	107-06-2			10	k, i
	85.	1,1-DIKLÓRETILÉN***	Cl2HC=CH	75-35-4	8	32
	86.	1,2-DIKLÓRETILÉN	ClHC=CHCl	540-59-0	790	3160		i	II.1.
	87.	2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV	Cl2C6H3OCH2COOH	94-75-7	1	4		b, i	II.2.
		diklórfluormetán F21, lásd: freonok
	88.	DIKLÓRFOSZ (DDVP)	C4H7Cl2O4P	62-73-7	0,9	3,6		b	III.
	89.	DIKLÓRMETÁN	CH2Cl2	75-09-2	10	10		i	VI.
		diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok
	90.	1,2-DIKLÓRPROPÁN	ClCH2CH(Cl)CH3	78-87-5	50	50			VI.
	91.	N,N-DIMETILACETAMID	CH3CON(CH3)2	127-19-5	36	72		b, i	II.1. EU2,3
	92.	DIMETIL-AMIN	(CH3)2NH	124-40-3	3,8	9,4		b, m, sz	V. EU2,3
		dimetilanilin, lásd: xilidin
	93.	N,N-DIMETILANILIN	C6H5N(CH3)2	121-69-7	25	100		b, i, sz	II.1.
	94.	DIMETIL-ÉTER	(CH3)2O	115-10-6	1920	7680*			EU3
	95.	N,N-DIMETILFORMAMID	HCON(CH3)2	68-12-2	30	120		b, i	II.1. BEM
		dimetil-keton, lásd: aceton
	96.	1,2-DIMETILHIDRAZIN	CH3NHNHCH3	540-73-8			1,2	k
	97.	N,N-DIMETILHIDRAZIN	(CH3)2NNH2	57-14-7			1,2	k
	98.	DIMETIL-SZULFÁT	C2H6O4S	77-78-1			0,1	k, b, m
	99.	DINIKKEL-TRIOXID	Ni2O3	1314-06-3			0,1	k
	100.	DINITRO-o-KREZOL	CH3C6H2(NO2)2OH	534-52-1	0,2	0,8		b, i, sz	II.1.
	101.	DINITRO-BENZOL minden izomer	C6H4(NO2)2		1	2		b
	102.	DINITROGÉN-OXID	N2O	10024-97-2	180	720
	103.	DINOSZEB ÉS SÓI	C10H12N2O5	88-85-7					PIC
	104.	1,4-DIOXÁN	O(CH2CH2)2O	123-91-1	10	10		b, i	VI.
		m-dioxibenzol, lásd: rezorcin
	105.	1,3-DIOXOLÁN	C3H6O2	646-06-0	10	10			VI.
	106.	DIVANÁDIUM-PENTOXID (V-ra számítva)	V2O5	1314-62-1	0,05 resp	0,2 resp		i, sz	II.2.
	107.	ECETSAV	CH3COOH	64-19-7	25	25		m	I. EU1
	108.	ECETSAV-ANHIDRID	(CH3CO)2O	108-24-7	20	20		m	I.
		etántiol, lásd: etilmerkaptán
		epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán
	109.	ENDRIN	C12H8Cl6O	72-20-8				b	POP
	110.	ETIL-ACETÁT	CH3COOC2H5	141-78-6	1400	1400		i, sz	I.
	111.	ETIL-AKRILÁT	CH2=CHCOOC2H5	140-88-5	10	10		b, i, sz	I.
	112.	ETIL-ALKOHOL	CH3CH2OH	64-17-5	1900	7600			IV.
	113.	ETIL-AMIN	CH3CH2NH2	75-04-7	9,4	9,4*		i	V. EU2,3
	114.	ETIL-BENZOL	C6H5CH2CH3	100-41-4	442	884		b, i	I. BEM EU3
		etilén-alkohol, lásd: etilén-glikol
	115.	ETIL-BROMID	CH3CH2Br	74-96-4	50	50			VI.
	116.	ETILÉN-GLIKOL	HOCH2CH2OH	107-21-1	52	104		b, i	I. EU3
		etilén-glikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol
	117.	ETILÉN-GLIKOL-MONOETIL-ÉTER	C2H5O(CH2)2OH	110-80-5	19	76		b, i	II.1.
	118.	ETILÉN-GLIKOL-MONOETIL-ÉTER-ACETÁT	C2H5O(CH2)2COOCH3	111-15-9	27	108		b, i	II.1.
	119.	ETILÉN-GLIKOL-MONOMETIL-ÉTER	CH3O(CH2)2OH	109-86-4	15	60		b, i	II.1.
	120.	ETILÉN-GLIKOL-MONOMETIL-ÉTER-ACETÁT	CH3O(CH2)2COOCH3	110-49-6	25	100		b, i	II.1.
		etil-glikol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter
		etil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát
		etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán
		etilén-imin, lásd: aziridin
		etilén-bromid, lásd: vinil-bromid
		etilén-klorid, lásd: vinil-klorid
	121.	ETILÉN-OXID	C2H4O	75-21-8			1,8	k, i, sz
	122.	ETIL-KLORID	C2H5Cl	75-00-3	25	100
	123.	ETIL-MERKAPTÁN	CH3CH2SH	75-08-1	1	1		i	V.
		etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán 2-etoxietanol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter
		fenilbenzol, lásd: difenil
		Fapor, lásd: 1.2.1.
	124.	EZÜST, fém	Ag	7440-22-4	0,1	0,4*			EU3
	125.	EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ag-re számítva)			0,01				EU1
	126.	2-FENIL-PROPÉN	C6H5C(CH3)=CH2	98-83-9	246	492			EU3
	127.	FENOL	C6H5OH	108-95-2	7,8	7,8*		b, m	I. BEM EU3
	128.	FLUOR	F2	7782-41-4	1,58	3,16		m	I. EU3
	129.	FLUORACETAMID	FCH2CONH2	640-19-7					PIC
		fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid
	130.	FLUORIDOK (F-ra számítva)	F		2,5	10*		b, i	II.2. BEM EU3
		fluotan, lásd: halotán
	131.	FORMALDEHID	HCHO	50-00-0	0,6	0,6		b, m, sz	VI.
	132.	FOSZFAMIDON (izomerek keveréke) CISZ izomer TRANSZ izomer	C10H19ClNO5P	13171-21-6 23783-98-4 297-99-4				b	PIC
	133.	FOSZFIN	PH3	7803-51-2	0,14	0,14		i	I.
	134.	FOSZFOR	P	7723-14-0	0,1	0,1		i	I.
		foszfor-hidrogén, lásd: foszfin foszforsav-anhidrid, lásd: difoszfor-pentoxid foszfor-trihidrid, lásd: foszfin
	135.	FOSZFOR-PENTAKLORID	PCl5	10026-13-8	1	1		m	EU1
	136.	FOSZFOR-TRIKLORID	PCl3	7719-12-2	3	3		m	I.
	137.	FOSZGÉN	COCl2	75-44-5	0,08	0,4		m	II.1. EU3
		FREONOK (FLUOROKARBONOK)
	138.	F 11, triklórfluormetán	CCl3F	75-69-4	Magyarországon betiltott
	139.	F 12, diklórfluormetán	CCl2F2	75-71-8	Magyarországon betiltott
	140.	F 21, diklórfluormetán	CHCl2F	75-43-4	43	172			II.1
	141.	F 22, klórdifluormetán	CHClF2	75-45-6	3600	14 400*			IV. EU2,3
	142.	F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán	C2Cl3F3	76-13-1	Magyarországon betiltott
	143.	F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán	Cl2FCCF2	76-14-2	Magyarországon betiltott
	144.	F142b, 1-klór-1,1-difluoretán	C2H3ClF2	75-68-3	4170	16 680			IV.
	145.	FTÁLSAV-ANHIDRID	C6H4(CO)2O	85-44-9	1	1		i, sz	I.
		furál, lásd: furfurol furfurilaldehid, lásd: furfurol
	146.	FURFURIL-ALKOHOL	C4H3OCH2OH	98-00-0	40	40		i, sz, b	I.
	147.	FURFUROL	C4H3OCHO	98-01-1	20			b, i, sz
		gamma HCH, lásd: lindán glikol, lásd: etilén-glikol halán, lásd: halotán
	148.	HALOTÁN	C2HBrClF3	151-67-7	40	160			II.1.
	149.	HANGYASAV	HCOOH	64-18-6	9	9		m	I.
	150.	HCH (1,2,3,4,5,6-HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN) (izomerek keveréke)	C6H6Cl6	608-73-1					PIC
	151.	HEPTAKLÓR	C10H5Cl7	76-44-8				b	POP, PIC
	152.	n-HEPTÁN	CH3(CH2)5CH3	142-82-5	2000	8000*			EU3
	153.	2-HEPTANON	CH3(CH2)4COCH3	110-43-0	238	476		b	EU2,3
	154.	HEPTÁN-3-ON	CH3(CH2)4CH3	106-35-4	95	*			EU2,3
		2-hexanon, lásd: metil-butil-keton
	155.	HEXAKLÓRBENZOL	C6Cl6	118-74-1				k	POP, PIC
	156.	HEXAMETILÉN-DIAMIN	H2N(CH2)6NH2	124-09-4	2,3			m, b
	157.	n-HEXÁN	CH3(CH2)4CH3	110-54-3	180	720		b, i	II.1. BEM
		hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén hidrogén-foszfid, lásd: foszfin
	158.	HIDRAZIN	H2NNH2	302-01-2			0,13	k
	159.	HIDROGÉN-BROMID	HBr	10035-10-6		6,7		m	I. EU 2,3
	160.	HIDROGÉN-FLUORID	HF	7664-39-3	1,5	2,5		b, m	I. BEM EU3
	161.	HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva)			0,01	0,04		b, sz	III.
	162.	HIGANY ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva)	Hg	7439-97-6	0,08	0,32		sz, b	III. BEM, PIC
		izociánsav-metil-észter, lásd: metil-izocianát
	163.	IZOAMIL-ALKOHOL	CH3(CH2)4OH	123-51-3	360	1440			II.1.
	164.	IZOPENTIL-ACETÁT	CH3COO(CH2)2CH(CH3)2	123-92-2	270	540		i	EU2,3
	165.	IZOPROPIL-ACETÁT	(CH3)2HCOOCH3	108-21-4	840	840		i	I.
		izopropilbenzol, lásd: kumol
	166.	JÓD	J2	7553-56-2	1	1		i, sz, b	I.
	167.	KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI*** -CdF2, CdCl2, CdO kivételével (Cd-ra számítva)	Cd	7440-43-9	0,015	0,060			BEM
	168.	KADMIUM-FLUORID	CdF2	7790-79-6			0,05	k	BEM
	169.	KADMIUM-KLORID	CdCl2	10108-64-2			0,05	k	BEM
	170.	KADMIUM-OXID	CdO	1306-19-0			0,05	k	BEM
	171.	KALCIUM-CIÁNAMID	NCNCa	156-62-7	1	4		b, i	III.
	172.	KALCIUM-HIDROXID	Ca(OH)2	1305-62-0	5				EU1
	173.	KALCIUM-KARBONÁT	CaCO3	1317-65-3	10
	174.	KALCIUM-KROMÁT	CaCrO4	13765-19-0			0,05	k	BEM
	175.	KALCIUM-OXID	CaO	1305-78-8	5	5			I.
	176.	KALCIUM-SZULFÁT	CaSO4	7778-18-9	6 resp
	177.	KÁLIUM-HIDROXID	KOH	1310-58-3	2	2		m	I.
	178.	e-KAPROLAKTÁM	HN(CH2)5CO	105-60-2	10	40		i	EU3
	179.	KAPTAFOL	C10H9Cl4NO2S	2425-06-1			0,1	k	PIC
	180.	KARBARIL	C12H11NO2	63-25-2	1
		karbolsav, lásd: fenol
	181.	KÉN-DIOXID	SO2	7446-09-5	5	5		m	I.
	182.	KÉN-HIDROGÉN	H2S	7783-06-4	14	14		i	V.
	183.	KÉNSAV	H2SO4	7664-93-9	1	1		m	I.
	184.	KLÓR	Cl2	7782-50-5	1,5	1,5		i	I.
	185.	4-KLÓRANILIN	ClC6H4NH2	106-47-8	0,2	0,8		k, sz, b
	186.	KLÓRBENZOL	C6H5Cl	108-90-7	47	94			II.1. EU3
	187.	KLÓRBENZILÁT	C16H14Cl2O3	510-15-6					PIC
	188.	2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN	CH2=C(Cl)CH=CH2	126-99-8	18	72		i	II.1.
		klórdifluoretán F142B, lásd: freonok klórdifluormetán F22, lásd: freonok klórfluormetán F31, lásd: freonok
	189.	KLÓRDÁN	C10H6Cl8	57-74-9				b	POP, PIC
	190.	1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN	ClCH2C2H3O	106-89-8			1,9	k, b, m, sz
	191.	KLOROFORM***	CHCl3	67-66-3	10	10			VI.
		kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién
	192.	KOBALT ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Co-ra számítva)	Co	7440-48-4	0,1	0,4		i, sz	BEM
	193.	KREZOL (izomerek keveréke)	CH3C6H4OH	1319-77-3	22	22		m	I. EU1
	193/a	KRÓM (fém)	Cr	7440-47-3	0,5	2		i, sz	BEM
	193/b	Egyéb szervetlen krómvegyületek [a króm VI vegyületek kivételével] (Cr-ra számítva)	Cr		0,5	2		i, sz	BEM
	194.	KRÓM(III)-KROMÁT	Cr2(CrO4)3	24613-89-6			0,05	k	BEM
	195.	KRÓM-TRIOXID	CrO3	1333-82-0			0,05	k	BEM
	196.	KUMOL	C6H5CH(CH3)2	98-82-8	100	250		b, i	EU2,3
	197.	kvarc, lásd: 1.2.1.	SiO2	14808-60-7
	198.	LINDÁN (-HCH) (1,2,3,4,5,6--Hexaklórciklohexán)	C6H6Cl6	58-89-9	0,5	2		b, i	III. PIC
	199.	LÍTIUM-HIDRID	LiH	7580-67-8	0,025				EU1
	200.	MAGNÉZIUM-OXID	MgO	1309-48-4	6 resp	24 resp		i
	201.	MALEINSAV-ANHIDRID	CH=CH(CO)2O	108-31-6	0,4	0,4		m, sz	I.
	202.	MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI (mangán-tetroxid kivételével, Mn-ra számítva)	Mn	7439-96-5	5	20
	203.	METAMIDOFOSZ	C2H8NO2PS	10265-92-6				b, i	PIC
	204.	METIL-ACETÁT	CH3COOCH3	79-20-9	610	2440		b, sz, i	I.
	205.	METIL-AKRILÁT	CH2=CHCOOCH3	96-33-3	18	18		b, i, sz	I.
	206.	METIL-ALKOHOL	CH3OH	67-56-1	260	1040		b, i	II.1. EU1
	207.	2-METILAZIRIDIN	C3H7N	75-55-8			5	k
	208.	METIL-BROMID	CH3Br	74-83-9	10	10		b, i	VI.
	209.	METIL-BUTIL-KETON	CH3CO(CH2)3CH3	591-78-6	21	84		b, i	II.1.
	210.	1-METILBUTIL-ACETÁT	CH3COOCH(CH3)(CH2)2CH3	626-38-0	270	540			EU2,3
	211.	1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT	CH3COOCH(CH3)CH2OCH3	108-65-6	275	550			EU2,3
		metil-celloszolv, lásd: etilén-glikol-monometil-éter metil-celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát etil-cianid, lásd: acetonitril
	212.	METIL-ETIL-KETON	CH3COCH2CH3	78-93-3	600	900		b, i	II.1. EU3
		metilén-klorid, lásd: diklórmetán metil-glikol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter metil-glikol-acetát, lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát
	213.	5-METILHEPTÁN-3-ON	CH3CH2COCH2CH3CHC2H5	541-85-5	53	106			EU3
	214.	5-METILHEXÁN-2-ON	C7H14O	110-12-3	230	*			EU3
	215.	METIL-IZOCIANÁT	CH3NCO	624-83-9	0,024	0,024		b, i, sz	I.
		metil-karbamid, lásd: metil-izocianát metil-karbonimid, lásd: metil-izocianát
	216.	METIL-KLORID	CH3CI	74-87-3	105	420			II.1.
		metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán
	217.	METIL-MERKAPTÁN	CH3SH	74-93-1	1	1		i	V.
	218.	METIL-METAKRILÁT	CH2=C(CH3)COOCH3	80-62-6	210	210		b, i, sz	I.
		2-metoxietanol, lásd: etilén-glikol-monometil-éter
		4.4'-metiléndianilin, lásd: 4,4'-diaminodifenilmetán
		2-metoxianilin, lásd: o-anizidin
	219.	METIL-PARATION	NO2C6H4OPS(CH3O)2	298-00-0	0,2			b, sz	PIC
	220.	4-METILPENTÁN-2-ON (Izobutil-metil-keton)	C6H12O	108-10-1	83	208			EU3
	221.	(2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL (Dipropilén-glikol-monometil-éter)	C7H16O3	34590-94-8	308	308*			EU2,3
	222.	1-METOXIPROPÁN-2-OL	CH3OCH2CHOHCH3	107-98-2	375	568		b	EU3
	223.	MEZITILÉN (trimetilbenzolok)	C6H3(CH3)3	108-67-8	100	*		i	EU2,3
	224.	MIREX	C10Cl12	2385-85-5				b	POP
	225.	MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)			5	20			III.
	226.	MOLIBDÉN OLDHATATLAN VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)			15	60			III.
	227.	MONOKROTOFOSZ	C7H14NO5P	6923-22-4	0,25			b	PIC
	228.	MORFOLIN	O(CH2)4NH	110-91-8	70	70		b, m	I.
	229.	NAFTALIN	C10H8	91-20-3	50			b, i	EU1
		naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok narkotán, lásd: halotán
	230.	2-NAFTIL-AMIN	C10H9N	91-59-9			0,005	k
	231.	NÁTRIUM-AZID	NaN3	26628-22-8	0,1	0,3			EU3
	232.	NÁTRIUM-HIDROXID	NaOH	1310-73-2	2	2		m	I.
	233.	NIKKEL (fém) (Ni-re számítva)	Ni	7440- 07-0	0,1	0,1		sz	BEM
	234.	NIKKEL-DIOXID (Ni-re számítva)	NiO2	12035-36-8			0,1	k, sz	BEM
	235.	NIKKEL-OXID (Ni-re számítva)	NiO	1313-99-1			0,1	k, sz	BEM
	236.	NIKKEL-SZULFID (Ni-re számítva)	NiS	16812-54-7			0,1	k, sz	BEM
	237.	NIKKEL-TETRAKARBONIL	Ni(CO)4	13463-39-3	0,15	0,15		b	VI.
	238.	NIKOTIN	C10H14N2	54-11-5	0,5	2		b, i	II.1. EU1
	239.	4-NITROANILIN	O2NC6H4NH2	100-01-6	6			b, i
		p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin
	240.	NITROBENZOL	C6H5NO2	98-95-3	5	20		b, i	II.1. EU1
	241.	4-NITROKLÓRBENZOL	ClC6H4NO2	100-00-5	0,5	2		b
	242.	2-NITRONAFTALIN	C10H7NO2	581-89-5			0,25	k
	243.	1-NITROPROPÁN	CH3(CH2)2NO2	108-03-2	10			i, b
	244.	2-NITROPROPÁN	CH3CH(NO2)CH3	79-46-9			18	k
	245.	NITROGÉN-DIOXID	NO2	10102-44-0	9	9		m	I.
	246.	NITROGÉN-MONOXID	NO	10102-43-9	30				EU1
	247.	NITROGLICERIN	C3H5(ONO2)3	55-63-0	0,5	2		b, i, sz	II.1.
	248.	OKTÁN (összes izomer)	CH3(CH2)6CH3	111-65-9	2350	9400		i	II.1.
	249.	OLAJ (ásványi) KÖD					5	k
	250.	ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva)	Pb	7439-92-1	0,15** 0,05 resp	0,6 0,2 resp		i	III. BEM
	251.	ÓLOM-TETRAETIL	Pb(C2H5)4	78-00-2	0,05	0,2		b, i	II.1.
	252.	ÓLOM-TETRAMETIL	Pb(CH3)4	75-74-1	0,05	0,2		b, i	II.1.
	253.	ÓN SZERVES VEGYÜLETEI*** (Sn-ra számítva)			0,1	0,4		b, i	II.1.
	254.	ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva)			2	8		b, i	II.1. EU1
	255.	ORTOFOSZFORSAV	H3PO4	7664-38-2	1	2		m	EU2,3
	256.	OXÁLSAV	HOOCCOOH	144-62-7	1				EU1
	257.	OZMIUM-TETROXID (Os-ra számítva)	OsO4	20816-12-0	0,002	0,002		m, b
	258.	ÓZON	O3	10028-15-6	0,2	0,2		i	I.
	259.	PARAKVÁT-DIKLORID	C12H14Cl2N2	1910-42-5	0,1	0,1		b, i	I.
		paraquat-diklorid, lásd: parakvát-diklorid
	260.	PARATION	C10H14O5NSP	56-38-2	0,1			b	PIC
	261.	PBB-k*** Hexabróm-1,1'-bifenil Oktabróm-1,1'-bifenil Dekabróm-1,1'-bifenil	C12H4Br6 C12H2Br6 C12Br10	36355-01-8 27858-07-7 13654-09-6					PIC
	262.	PCB-k POLIKLÓROZOTT BIFENILEK***		11097-69-1 1336-36-3					POP POP és PIC
	263.	POLIKLÓROZOTT TERFENILEK		61788-33-8					PIC
	264.	PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI***	C6Cl5OH	87-86-5	0,001			b, i	PIC
	265.	PENTAKLÓRNAFTALIN	C10H3Cl5	1321-64-8	0,5	2		b, i, sz	II.2.
	266.	n-PENTÁN	CH3(CH2)3CH3	109-66-0	2950	9400			IV.
	267.	PENTIL-ACETÁT	CH3COO(CH2)4CH3	628-63-7	270	540		i	EU2,3
	268.	3-PENTIL-ACETÁT	CH3COOCH(C2H5)C2H5	620-11-1	270	540		i	EU2,3
	269.	PIKRINSAV	C6H2CH3(NO2)3	88-89-1	0,1	0,1		b, i, sz	I. EU1
	270.	PIPERAZIN	C4H10N2	110-85-0	0,1	0,3			EU2,3
	271.	PIRETRINEK ÉS PIRETROIDOK		8003-34-7	5	20			EU1
	272.	PIRIDIN	C5H5N	110-86-1	15	60		b, i, sz	II.1.
		porok (szálló porok) egyéb porok, lásd: 1.2.1.
	273.	PLATINA FÉM	Pt	7440-06-4	1				EU1
	274.	PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Pt-ra számítva)			0,002			i, sz
	275.	PORTLAND CEMENT		65997-15-1	10
	276.	PROPIONSAV	CH3CH2COOH	79-09-4	31	62		m	EU2, 3
	277.	PROPIL-ACETÁT	CH3(CH2)2COOCH3	109-60-4	840	840		b, i	I.
	278.	2-PROPIL-ALKOHOL	CH3CH(OH)CH3	67-63-0	500	2000		b, i	II.1.
		propilén-imin, lásd: metilaziridin
	279.	PROPILÉN-OXID	CH3C2H3O	75-56-9			5	k, b, i
	280.	1,3-PROPIOLAKTON	C3H4O2	57-57-8			1,5	k
	281.	REZORCIN	C6H4(OH)2	108-46-3	45			b, i	EU1
		rezorcinol, lásd: rezorcin
	282.	RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva)	Cu	7440-50-8	1	4			II.1.
	283.	RÉZ, FÜST	Cu	7440-50-8	0,1	0,4			II.1.
		Rostszerkezetű porok, lásd: 1.2.2.
	284.	SALÉTROMSAV	HNO3	7697-37-2	5	5		i, m	I.
	285.	SÓSAV	HCl	7647-01-0	8	16		i, m	I. EU2, 3
		Szelén-hidrogén, lásd: dihidrogén-szelenid
	286.	STRONCIUM-KROMÁT	SrCrO4	7789-06-2			0,05	k
	287.	SZELÉN-VEGYÜLETEK (Se-re számítva)			0,1	0,4		i	III. BEM
	288.	SZÉN-DIOXID	CO2	124-38-9	9000	18 000			EU1
	289.	SZÉN-DISZULFID	CS2	75-15-0	30	120		b, i, m	II.1.
	290.	SZÉN-MONOXID	CO	630-08-0	33	132			II.1.
		szén-oxi-klorid, lásd: foszgén
	291.	SZÉN-TETRAKLORID***	CCl4	56-23-5	Magyarországon betiltott!
		sztibin, lásd: antimon-hidrogén
	292.	SZULFOTEP	(C2H5)4P2S2O5	3689-24-5	0,1	0,4*			EU3
	293.	SZTIROL	C6H5CH=CH2	100-42-5	50	50		i	VI. BEM
		talkum, lásd: 1.2.1. és 1.2.2.
	294.	TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (TI-ra számítva)			0,1	0,4		b, i	III.
	295.	TERC-AMIL-ACETÁT	CH3COOC(CH3)2C2H5	625-16-1	270	540			EU2,3
	296.	TERPENTIN		8006-64-2	560	560		i, sz, b	I.
	297.	TETRAHIDROFURÁN	(CH2)4O	109-99-9	150	300		b, i	II.2. EU3
		1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklór-etiltio)ftálimid, lásd: kaptafol
	298.	1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN***	Cl2CHCHCl2	79-34-5	7			b
	299.	TETRAKLÓRETILÉN	Cl2C=CCl2	127-18-4	50	50		b	VI.
		tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid
		timföld, lásd: alumínium-oxid
	300.	TIOGLIKOLSAV	HSCH2COOH	68-11-1	4			b, m
	301.	TOLUOL	C6H5CH3	108-88-3	190	760		b, i	II.2. BEM
	302.	TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT	CH3C6H3(NCO)2	584-84-9			0,035	k, i, sz
	303.	TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT	CH3C6H3(NOCO)2	91-08-7			0,035	k, i, sz
	304.	2-TOLUIDIN	CH3C6H4NH2	95-53-4			0,5	k, i, b
	305.	3-TOLUIDIN	CH3C6H4NH2	108-44-1	9			b
	306.	4-TOLUIDIN	CH3C6H4NH2	106-49-0	1	4		b
	307.	TOXAFÉN		8001-35-2				b, i	POP
	308.	TRIETIL-AMIN	N(C2H5)3	121-44-8	8,4	12,6		b, i, m	V. EU3
	309.	TRIKLÓRBENZOL (minden izomer)	C6H3Cl3	12002-48-1	38	152		b	III.
	310.	1,2,4-TRIKLÓRBENZOL	C6H3Cl3	120-82-1	15,1	37,8		b	EU2,3
	311.	1,1,1-TRIKLÓRETÁN***	CH3CCl3	71-55-6	555	1110		b, i	II.2. EU3
	312.	1,1,2-TRIKLÓRETÁN***	ClCH2CHCl2	79-00-5	Magyarországon betiltott!
	313.	TRIKLÓRETILÉN	Cl2C=CHCl	79-01-6	270	540		sz	BEM
	314.	2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV 2,4,5-T	Cl3C6H2OCH2COOH	93-76-5	10	40		b, i	II.2. PIC
		triklórfluormetán F11, lásd: freonok
	315.	TRIKLÓRNAFTALIN	C10H5Cl3	1321-65-9	5			b, i, sz
		triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok
	316.	TRIMETILAMIN	N(CH3)3	75-50-3	12,3	36,9		m, sz
	317.	1,2,3-TRIMETILBENZOL	C6H3(CH3)3	526-73-8	100	*			EU2,3
	318.	1,2,4-TRIMETILBENZOL	C6H3(CH3)3	95-63-6	100	*			EU2,3
	319.	TRINIKKEL-DISZULFID	Ni3S2	12035-72-2			0,01	k, sz
	320.	TRINITROTOLUOL	CH3C6H2(NO2)3	118-96-7	0,09	0,36		b	II.1.
		vanádium-pentoxid, lásd: divanádium-pentoxid
	321.	TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT	(CH3C6H4)3PO4	78-30-8	0,1			b, i, sz
	322.	TRISZ(2,3-DIBRÓMPROPIL)-FOSZFÁT***	C9H15Br6O4P	126-72-7					PIC
	323.	VAS(II)-OXID	FeO	1345-25-1	6 resp
	324.	VAS(III)-OXID	Fe2O3	1309-37-1	6 resp
	325.	VINIL-BROMID	CH2=CHBr	593-60-2			22	k
	326.	VINIL-KLORID***	CH2=CHCl	75-01-4			7,77	k
	327.	XILOL(ok)	C6H4(CH3)2	1330-20-7	221	442		b	EU3
	328.	m-XILOL	C6H4(CH3)2	108-38-3	221	442		b	EU3
	329.	p-XILOL	C6H4(CH3)2	106-42-3	221	442		b	EU3
	330.	o-XILOL	C6H4(CH3)2	95-47-6	221	442		b	EU3
	331.	XILIDIN(ek)	(CH3)2C6H3NH2	1300-73-8	25			b

 

Magyarázat:

resp:	respirábilis por;
b:	bőrön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, illetve az ebből származó expozíciót csak a levegőben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelően veszik figyelembe;
i:	ingerlő anyag (izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat);
k:	rákkeltő;
m:	maró hatású anyag (felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat);
sz:	túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag (az anyagra érzékeny egyéneken "túlérzékenységen" alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat);
PIC, POP	ezen fogalmakat az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával, illetve kivitelével összefüggő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló EüM-FVM-KöM-GM együttes rendelet tartalmazza;
*	Európai indikatív" határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK), amelyeknél nincs csúcskoncentráció megadva. Ezekben az esetekben jelen melléklet 1.3. pontja szerint kell eljárni;
**	98/24/EK irányelvben közölt érték;
***	az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tatalmazza;
EU1	91/322/EGK irányelvben közölt érték;
EU2	96/94/EK irányelvben közölt érték;
EU3	2000/39/EK irányelvben közölt érték;
BEM	biológiai expozíciós mutató.

Megjegyzés: a nem gőz/gázállapotú toxikus anyagok határértékei a belélegezhető porfrakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481).

1.2. Szálló porok - ásványi, szerves

1.2.1. Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrációi mg/m3-ben

Megnevezés	Megengedett koncentráció, mg/m3-ben
	Totális (belélegezhető)	Respirábilis
Talkum (azbesztmentes)		2
Kvarc Krisztobalit Tridimit		0,15 0,15 0,15
Fapor	5
Egyéb inert porok*	10	6

* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltő, fibrogén, mérgező, allergizáló, irritatív, egyéb mérgező) hatása.

1.2.2. Rostszerkezetű porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben

Megnevezés (CAS-számok)		Megengedett koncentráció (rost/cm3)
Azbeszt	Krizotil (12001-29-5)	<0,2 (8 órára vonatkoztatva) <12,0 (3 hónapra vonatkoztatott kumulatív dózis)
	Az azbeszt minden más formája [aktinolit (77536-66-4) amosit (12172-73-5) antofillit (77536-67-5) krokidolit (12001-28-4) tremolit (77536-68-6)] akár magában, akár elegyítve, beleértve a krizotilt tartalmazó keveréket is.*	**
Egyéb rostszerkezetű porok	Üveg, ásvány, kerámia, műanyag	1,0

Megjegyzés:

* Az azbeszt egyéb formáinak előállítása, felhasználása Magyarországon betiltott [lásd: 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet].

** Bontási tevékenység - beleértve pl. szórt azbeszt eltávolítása, tetőszerkezet megbontása, vágása, valamint minden azbesztpor keletkezéssel járó tevékenység - teljes körű egyéni védelem biztosításával.

1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján

	Kategória	KATEGÓRIA	CSÚCSKONCENTRÁCIÓ
	jele	(BESOROLÁS)	ÉRTÉKE (CK)(a)	IDŐTARTAMA (perc)	MŰSZAKONKÉNTI GYAKORISÁGA(b)
	I.	HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK	ÁK
	II.	FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül II.1: Felezési idő <2 óra II.2. Felezési idő 2 órától teljes munkaidőig	4 x ÁK	15	4
	III.	FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Hatás fellépésének ideje >2 óra Felezési idő > Műszak idő (ERŐSEN KUMULÁLÓDÓ)	4 x ÁK	15	4
	IV.	NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK ÁK >500 ml/m3 (a)	4 x ÁK	15	4
	V.	INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK	ÁK!!
	VI.	IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK	ÁK!!
		EGYÉB	8 x ÁK	60 perc/műszak

(a) Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentráció egységre, 20 °C-on:

(b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenőrzése legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényező 4. (A túllépési tényező fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel.

A csúcskoncentrációk meghatározása:

A CK-értékek 15 perc referenciaidőre vonatkoznak.

A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintákkal történhet.

Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlő a CK-értékkel; ellenőrzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc).

A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

2. A munkahelyi átlagos levegőszennyezettség kiszámítása

2.1. Egy szennyező anyag esetén

A munkahelyi átlagos levegőszennyezettséget mg/m3-ben (CÁ) a következő összefüggéssel számítjuk ki:

ahol:

C1, C2, ... Cn a t1, t2, ..., tn időszakokhoz tartozó légszennyező anyagok koncentrációi (mg/m3).

t1 + t2 ... + tn = 8 óra

2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejű jelenléte esetén.

1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) van jelen, ezek hatása összegződik - additív hatás.

Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is.

Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:

hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható anyag; hSz1-nc: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok koncentrációja a munkatérben;

M1-nc: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben;

K1-nc: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben;

hSz1-nÁK, M1-nÁK, K1-nMK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén, illetve karcinogén anyagok ÁK-, illetőleg MK-értéke;

magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló, szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bőrre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre!

* ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen!

2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínűsége kisebb.

3. Független hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató.

3. Ha a munkatér levegőjében egyidejűleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltő hatású és nem rákkeltő hatású anyagokat - a megengedhető értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:

ahol:

C1:	a munkatérben mért nem rákkeltő anyag koncentrációja;
R1:	a munkatérben mért rákkeltő anyag koncentrációja;
ÁK:	átlagos koncentráció (nem rákkeltő anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi);
MK:	maximális koncentráció (rákkeltők munkahelyen eltűrt koncentrációja);
1,2, ... n:	az egyes nem rákkeltő, illetőleg rákkeltő anyagok indexben elhelyezett "sorszámai"; azonos indexek a számlálóban és nevezőben azonos anyagot jelentenek.

2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhető határértékei

Biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhető határértékei

VIZELETBEN

				Megengedhető határérték
	Vegyi anyag	Biológiai expozíciós (hatás) mutató	Mintavétel ideje	mg/g kreatinin	mikromol/mmol kreatinin (kerekített értékek)
	Anilin	p-amino-fenol	m.u.	10	10
	Arzén	arzén	m.u.	0,13	0,20
	Benzol	t,t-mukonsav	m.u.	1,5	1,2
	Dimetilformamid	N-metil-formamid	m.u.	40	76
	Etil-benzol	mandulasav	mhv., m.u.	1500	1110
	Fenol	fenol	m.u.	300	360
	Fluorid vegyületek	fluorid	m.u. köv. m.e.	7 4	42 24
	Higany (szervetlen)	higany	n.k.	0,05	0,028
	Kadmium	kadmium	n.k.	0,01	0,01
	Króm	króm	m.u.	0,02 k	0,043
	Kobalt	kobalt	m.u.	0,03	0,058
	n-Hexán	2,5-hexán-dion	m.u.	3,5	3,5
	Nikkel	nikkel	mhv., m.u.	0,02	0,038
	Nitro-benzol	p-nitro-fenol	m.u.	5	4,0
	Szelén	szelén	n.k.	0,075	0,110
	Sztirol	mandulasav	mhv., m.u.	1000	740
	Toluol	o-krezol	m.u.	1	1,05
	Triklór-etilén	triklór-ecetsav	mhv., m.u.	50	35
	Xilol	metil-hippursavak	m.u.	1500	860

Megjegyzések:

m.u.	műszak után
n.k.	nem kritikus
mhv.	munkahét végén
köv.m.e.	következő műszak előtt
k	rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték "technikai értékként" kezelendő

Biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhető határértékei

VÉRBEN

				Megengedhető határérték
	Vegyi anyag	Biológiai expozíciós (hatás) mutató	Mintavétel ideje	mikrogramm/l	mikromol/l (kerekített értékek)
	Anilin	methemoglobin	mhv. - m.u.	3% az (összhemoglobin %-ában)
	Kadmium	kadmium	n.k.	10	0,09
	Ólom (szervetlen)	ólom cink-protoporfirin (előszűrésre)***	n.k. három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható	500* 300** 5,9* mikrogramm/ g Hb 3,9** mikrogramm/ g Hb	2,4 1,5 150 mikromol/mol haem* 100 mikromol/mol haem**
	Szén-monoxid	CO Hb	m.u.	5% az összhemoglobin %-ában
	Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek	vörösvérsejt vagy teljes vér acetilko-lineszteráz (EC. 3.1.1.7.) aktivitás	n.k.	<25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció előtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva****

Megjegyzések:

m.u.	műszak után
n.k.	nem kritikus
mhv.	munkahét végén
k	rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték "technikai értékként" kezelendő
*	férfiak és 45 évnél idősebb nők
**	45 évnél fiatalabb nők
***	határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező
****	az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga

3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

Fém-ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok

1. Az alábbi - nem teljeskörűen felsorolt - tevékenységek során az ólomabszorpció kockázata valószínűsíthető:

1. Ólomkoncentrátum kezelése

2. Ólom- és cinkkohászat és finomítás (primer és szekunder)

3. Ólom-arzenát spray gyártása és kezelése

4. Ólom-oxid gyártása

5. További ólomvegyületek előállítása (beleértve az ólom alkil-vegyületei előállításának azt a részét, amely fémes ólom és az ionos ólomvegyületek expozíciójával jár)

6. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek gyártása

7. Akkumulátorgyártás recycling (1)

8. Ólom- és ónművesség

9. Ólomforrasz gyártása

10. Ólommag gyártása (lövedékhez)

11. Ólomalapú vagy -ötvözetű tárgyak gyártása

12. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek használata

13. Kerámia- és agyagáru ágazatok (1)

14. Kristályüveg ágazatok

15. Ólomadalékokat felhasználó műanyag ágazatok

16. Ólomforrasz gyakori használata zárt térben

17. Ólom használata melletti nyomdászat

18. Hulladékhasznosítás, főleg az ólomtartalmú festékekkel bevont anyagok ártalmatlanítási műveletei, valamint ipari létesítmények (pl. ólomkemencék) bontása (1)

19. Ólommagos lőszerek zárttéri használata

20. Autógyártás és -javítás (1)

21. Ólmot tartalmazó acél (1)

22. Ólmozás

23. Ólom és ólomtartalmú fémek kinyerése

Megjegyzés: (1) Amennyiben használtak ólmot vagy jelen van ólom.

2. Ólomexpozícióban végzett tevékenység esetén különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

aa) ne forduljon elő a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történő ólomfelvétel veszélye,

ab) olyan helyeket kell kijelölni, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak,

ac) az olyan nagyon meleg munkahelyeken, ahol szükséges a munkavállalók folyadékfogyasztása, olyan ivóvízről vagy más italról kell gondoskodni, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévő ólom;

ba) a munkavállalókat az őket érő ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelő munka- vagy védőruhával kell ellátni,

bb) az ilyen munka- vagy védőruha maradjon a munkahely területén. Ezek mosása megoldható a vállalkozáson kívül is, amennyiben egy mosoda alkalmas az ilyen természetű feladatra; ha a vállalkozás maga nem végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a ruhadarabok mosodába szállítását,

bc) a munka- vagy védőruhát és az utcai ruhát külön kell tárolni,

bd) a munkavállalók részére megfelelő mosdókról, így fekete-fehér rendszerű öltöző-mosdó-zuhanyzóról kell gondoskodni.