26/1996. (VIII.
28.) NM rendelet
az egyes egészségkárosító kockázatok között
foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a
munkaügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden magyarországi
szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az
milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.
(2) A
fegyveres erők és a rendvédelmi szervek teljes személyi állományára - az e
rendelet mellékletében meghatározott egészségkárosító tényezők jelenléte
esetén szükségessé váló expozíciós idő csökkentésére - az illetékes miniszter
által kiadott külön jogszabály az irányadó.
(3) Szervezett
munkavégzés keretében bármely tevékenység csak olyan körülmények között és
időtartamban folytatható, hogy az a munkát végző személy egészségét, testi
épségét ne károsítsa.
2. § (1) Ha a munkavállaló munkakörében, munkahelyén,
munkavégzésének helyén e rendelet mellékletében meghatározott egészségkárosító
tényezők vannak jelen, munkaszervezési intézkedésekkel is korlátozni kell az
expozícióban folyamatosan vagy megszakításokkal eltölthető napi összes
időtartamot, továbbá az egymást követő munkanapok számát úgy, hogy a
munkavégzés a munkavállaló egészségét ne károsítsa. A csökkentés mértékét a
melléklet alapján kell meghatározni.
(2) Ha olyan egyéni
védőeszköz használatára van szükség, amelyek huzamos ideig történő alkalmazása
a munkavállaló egészségét, illetve a munkavégzés biztonságát veszélyezteti,
csökkenteni kell az e körülmények közötti munkavégzésre fordított időt. A
csökkentés mértékét a munkaenergia-forgalom alapján kell meghatározni.
(3) Az (1)-(2)
bekezdésben említett esetekben - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény 129. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak
kivételével - túlmunka nem rendelhető el.
3. § A munkáltató a 2. §-ban
említett munkavállalók körét és az expozícióban tölthető időt, valamint az
ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket kollektív szerződésben, a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával határozza meg.
4. § Ha a végezhető munka időtartamának csökkentése
meghaladja a napi két órát, a munkáltatónak a 3. §-ban
előírt intézkedéséről haladéktalanul írásban értesíteni a munkavégzés helye
szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi
(fővárosi kerületi) intézetét. Az értesítéshez csatolnia kell
a) a
meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalót érintő egészségkárosító
tényezők szintjét, mértékét;
b) az egészségkárosodás megelőzésére tett munkaszervezési
intézkedéseket;
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményét.
5. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép
hatályba, egyidejűleg az egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között
foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről szóló 6/1981. (VII. 23.) EüM-MüM együttes rendelet hatályát veszti.
Melléklet a 26/1996.
(VIII. 28.) NM rendelethez
Az
egészségkárosító tényezők megítélése
Az egészségre ártalmas
munkakörülmények az alábbi esetekben tesznek szükségessé szervezési
intézkedéseket:
1.
2.
3. Meleg
környezetben végzett munka
Az egészséget nem
veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi
követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletében
meghatározottak alapján, ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a
korrigált effektív hőmérséklet
- közepesen nehéz
fizikai munka esetén a 29 C
(EH, KEH),
- nehéz fizikai munka
esetén a 27 C
(EH, KEH)
maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem
tartható be, akkor a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti
arányát az adott órára eső súlyozott (K) EH alapján az alábbi összefüggés
szerint kell szabályozni:
|
|
|
|
Közepesen nehéz
fizikai munka
|
30,5 C-ig
|
31,5 C-ig
|
32,5 C-ig
|
Nehéz fizikai
munka
|
28,5 C-ig
|
30,0 C-ig
|
31,0 C-ig
|
Munka/pihenési rend
|
75%/25%
|
50%/50%
|
25%/75%
|
Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze.
Ha az előbbiek nem
biztosíthatók, speciális intézkedések (hővédő
öltözet, hűtött hővédő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló
maghőmérséklete a 38 C-t.
4. Hideg
környezetben végzett munka
Hidegnek minősülő
környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi
középhőmérséklet a +4 C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 C-t a munkaidő
50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek minősülő környezetben
végzett tartós munka esetén óránként 5-10 perc - kedvező klimatikus körülmények
között eltöltendő - pihenőidőt kell beiktatni.
5.
6. Helyileg ható
rezgés
Minden olyan
munkakörben, amikor a kéz-karra ható (lokális rezgésterheléssel járó)
munkaeszközök üzemeltetése során a rezgésterhelés 8 órára vonatkoztatott
mértéke meghaladja a 2 m/s2 súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulást, a
megengedhető expozíciós időt az egészséget nem
veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi
követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének
1. pontja szerint kell számítani, illetve ha az egy másodperces integrálási
idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték-gyorsulás az 50 m/s2-et meghaladja,
a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása
a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl.
7. Egésztest rezgés
Minden olyan
munkakörben végzett munka, ahol a napi 8 órára vonatkoztatva az egésztest
rezgés Z irányban az 1,26 m/s2, illetve X és Y irányokban a 0,9 m/s2
egyenértéket meghaladja, a megengedhető expozíciós időt
az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános
egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú
mellékletének 2. pontja szerint kell számítani. A pillanatnyi rezgésgyorsulás
csúcsértéke a 10 m/s2-et nem haladhatja meg.
8.
9.
10.
Kombinált (kettő vagy
több) munkakörnyezeti kóroki tényező, illetve megterhelés esetén a
legveszélyesebb tényező alapulvételével kell az expozíció időtartamát
meghatározni.