4/1979. (III. 7.) NIM rendelet
a Nyomástartó Edények Biztonsági
Szabályzata hatálybaléptetéséről
A 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3.
§-ában kapott felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és a
Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § A nyomástartó edények gyártásával, behozatalával,
felállításával, üzemeltetésével, átalakításával, engedélyköteles javításával
összefüggő biztonsági követelmények, továbbá a biztonságtechnikai jellegű
hatósági engedélyezések és ellenőrzések tekintetében e rendelet 1. számú
mellékleteként kiadott Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzatában foglaltak
szerint kell eljárni.
2. § (1)
(2) A rendelet mellékleteit a
Nehézipari Értesítőben kell közzétenni.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép
hatályba; egyidejűleg a 3/1965. (VII. 18.) NIM rendelettel hatálybaléptetett
Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata, valamint a légtartályok és
túlnyomásnak kitett egyéb nyomástartó berendezések vizsgálataiért felszámítható
díjakról szóló 45/1965. (NIM. É. 29.) NIM-ÁH utasítás hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésekor már
kiadott gyártási-, biztonságtechnikai behozatali-, illetőleg használati
engedély alapján gyártandó, behozatalra kerülő, illetőleg üzemeltetett
nyomástartó edényeket a hatóság e rendelet hatálybalépésétől számított 6
hónapon belül köteles veszélyességi osztályba sorolni és veszélyességi
osztályukat az engedélyessel írásban közölni.
1. számú melléklet a 4/1979. (III. 7.) NIM rendelethez
NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK BIZTONSÁGI
SZABÁLYZATA
Nyomástartó edények gyártásával, behozatalával,
felállításával, üzemeltetésével, átalakításával, engedélyköteles javításával, a
biztonságtechnikai hatósági felügyelettel kapcsolatos engedélyek megszerzésének
módját és megadásának feltételeit a hatósági vizsgálatok előfeltételeit,
időszakát, helyét és módját, a hatósági ellenőrzések tartalmát e szabályzat
írja elő.
I.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A
szabályzat hatálya
A szabályzat hatálya alá tartozik - a
29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában,
a 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdésének b),
c) és d) pontjában, valamint e Szabályzat 1.2 pontjában
felsoroltak kivételével - a belföldön üzembe helyezésre kerülő fémből készült
nyomástartó edény.
1.2 Nem tartozik e Szabályzat hatálya
alá:
- bármely nyomástartó edény, töltetre
és nyomásra tekintet nélkül, ha teljes űrtartalma 25 dm3-nél nem nagyobb,
- a legfeljebb 10 bar (10,2 att)
túlnyomáson üzemelő, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edény,
amennyiben töltete önmagában veszélyforrást nem képez,
- a vízellátó, vagy melegvízellátó
berendezés legfeljebb 10 bar (10,2 att) nyomáson és legfeljebb 388 K (115
°C)-on működő edénye (hidrofor, tágulási-tartány, nyomáskiegyenlítő stb.),
- erőátviteli hidraulikus berendezés
önálló nyomástartó edényt nem képező része,
- dugattyús, forgódugattyús, körforgó
gép és különálló edényt nem képező tartozéka,
- elektromos kapcsolóknak és
szakaszolóknak azok a nyomástartó edényei, amelyek nagyfeszültségű villamos
rendszerrel közös zárt térben vannak felszerelve,
- sörtároló tartányok és ászokhordók
2 bar (2 att) túlnyomásnál nem nagyobb méretezési nyomással,
- kísérleti laboratórium tudományos
kutatás céljára szolgáló nyomástartó edénye,
- a hajók tartozékát képező,
víziszállításra szolgáló mobil edények,
- csőköteges hőcserélő legfeljebb 630
mm külső átmérővel,
- egynyomásterű köpenyes edény,
legfeljebb 324 mm külső átmérővel, ha a köpenye szabványos varratnélküli
acélcsőből készült,
- az Y < 4 veszélyességi
mutatójú edény, ha a méretezési nyomás (bar) és térfogat (dm3) szorzata
1000-nél nem nagyobb,
- gőz-, gáz- folyadékcsővezetékek és
csővezetéki tartozékok (folyadékleválasztó, cseppleválasztó, szűrő,
nyomásszabályozó, stb.) méret és nyomáskorlátozás nélkül,
- léghevítők, kohóművek túlnyomással
üzemelő nyomástartó edényei,
- radioaktív töltetet tartalmazó
edény űrtartalomtól és nyomástól függetlenül,
- legfeljebb 7 bar (7,14 att)
méretezési nyomású (túlnyomás) és 500 liter térfogatú levegő töltetű nyomástartó
edények,
- vízzáras, teleszkópos gáztartók,
- gumivulkanizáló gépi berendezésekbe
szerelt géptartozékokat képező nyomástartó edények.
2. Fogalmak
(1) Nyomástartó edény: olyan zárt
vagy zárható berendezés, amely nincs égéstermékek vagy vegyitermékek, illetőleg
villamosenergia közvetlen fűtőhatásának kitéve, benne 0,7 bar túlnyomásnál
nagyobb nyomás van vagy keletkezhet. A közvetlen kapcsolódó (be- és kilépő)
peremes vagy hegesztett csőkötésekig terjed.
(2) Nyomástartó rendszer: nyomástartó
edények célszerűen elhatárolt összefüggő csoportja. Az elhatárolások
technológiai, szilárdsági, nyomáshatárolási stb. szempontok szerint
történhetnek.
(3) Mobil nyomástartó edény: helyhez
nem kötött üzemelésre alkalmas nyomástartó edény.
(4) Bevonat: a nyomástartó edény
falára felhordott legfeljebb 0,5 mm vastag fémes vagy nem fémes, jól tapadó
réteg (ón, horgany, lakk stb.).
(5) Borítás: a nyomástartó edény
falára szilárdan kötött, 0,5 mm-nél vastagabb réteg (homogén ólmozás,
plattírozás, hegesztéses feltöltés, gumizás stb.).
(6) Bélés: a nyomástartó edény
belsejébe behelyezett vagy a falához helyenként rögzített védőréteg, amely
lehet lemezbélés, kifalazás stb.
(7) Burkolat: a nyomástartó edény
külső felületéhez helyenként rögzített védőréteg (lemezborítás, hőszigetelés
stb.).
(8) Hőátadó felület: a nyomástartó
edénynek az a felülete, amelynek egyik oldalát a hőátadó közeg, másik oldalát a
hőátvevő közeg érinti.
(9) Szerelvény: a nyomástartó
edények, rendszerek tartozékát képezi. Lehet biztonsági és üzemi szerelvény.
(10) Magasemelkedésű biztonsági
szelep: a nyitónyomás 10%-át kitevő nyomásnövekedés esetén a szelep emelkedése
a legkisebb áramlási keresztmetszetében mért átmérő 10%-ánál nagyobb.
(11) Alacsonyemelkedésű biztonsági
szelep: a nyitónyomás legfeljebb 10%-kal növelt értéke esetén a szelep
emelkedése nem éri el a legszűkebb áramlási keresztmetszetében mért átmérő
egytized részét.
(12) Méretezési nyomás: az a
legnagyobb túlnyomás, amelyre a nyomástartó edényt - figyelemmel a legnagyobb
várható igénybevételre - szilárdságilag méretezik.
(13) Engedélyezési nyomás: az a
legnagyobb túlnyomás, amelyet a hatóság engedélye alapján a nyomástartó edény
üzemi nyomása elérhet. Az engedélyezési nyomás a méretezési nyomásnál nagyobb
nem lehet.
(14) Üzemi nyomás: az engedélyezési
nyomásnál kisebb vagy azzal legfeljebb egyenlő túlnyomás, amely a nyomástartó
edényben üzemeltetés közben fellép.
(15) Névleges üzemi nyomás: az a
nyomás, amelyen a nyomástartó edény tartósan üzemeltethető.
(16) Próbanyomás: az a túlnyomás,
amelyen a nyomástartó edényt vagy rendszert az engedélyezési nyomás
figyelembevételével nyomáspróba alkalmával vizsgálni kell.
(17) A nyomástartó edény (vagy
nyomástér) teljes űrtartalma: az edényfalak által határolt belső térfogat.
Meghatározásakor a csőcsonkok belső térfogatát is hozzá kell számítani az első
peremes vagy hegesztett kötésig.
(18) Hasznos űrtartalom: a
nyomástartó edény teljes űrtartalmának a beadagolt közeggel üzemszerűen
megtölthető része.
(19) Tervezési hőmérséklet: az a
megengedett legmagasabb hőmérséklet, amelyre a nyomástartó edény szerkezete
üzem közben felmelegedhet.
(20) Üzemi hőmérséklet: a nyomástartó
edény nyomásterében (nyomástereiben) levő töltet hőmérséklete üzemeltetés
közben.
(21) Töltet: minden anyag, amelyet a
nyomástartó edény elhatárolt nyomásterében betöltenek, illetőleg amely a
betöltött anyagok vegyi átalakulása útján ott keletkezik.
(22) Önmagában veszélyforrást nem
képező töltet: amely a nyomástartó edényből kiáramolva sem önmagában, sem
levegővel, vízzel vagy más töltettel egyesülve nem tűzveszélyes, nem
robbanásveszélyes, az emberi szervezetet forrázó, fagyasztó, fulladást okozó,
maró, mérgező stb. hatásával nem károsítja.
(23) Forrázó hatású töltet: minden
333 K (60 °C)-nál magasabb hőmérsékletű töltet. Fagyasztó hatású töltetek közé
kell sorolni a cseppfolyósított gázok kivételével minden olyan töltetet,
amelynek üzemi hőmérséklete 263 K (-10 °C)-nál alacsonyabb értéket elérhet.
(24) Veszélyes töltet: minden
cseppfolyósított gáz és minden olyan töltet, amely akár önmagában, akár levegővel,
vízzel vagy a környezetében előforduló más anyaggal egyesülve tűz- és
robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, maró vagy más ártalmas hatású.
(25) Tűz- és robbanásveszélyes
töltet: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó
anyag;
Tűzveszélyes töltet: a "C"
vagy "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag.
(26) Mérgező töltet: amely
belélegezve vagy más módon az emberi szervezetbe jutva, annak leromlását
okozhatja vagy halált okozhat.
(27) Közvetlen életveszélyt okozó mérgező
töltet: ha az üzem terében megengedett legnagyobb töménysége (MAK ÉRTÉK) 1
mg/m3 vagy annál kisebb és minden olyan légnemű töltet, amelynél a halált okozó
töménységű töltet jelenléte közvetlenül nem érzékelhető (pl. szén-monoxid, ha
az nem szagosított gáz komponense).
(28) Maró töltet: amely az emberi
bőrfelülettel való érintkezés esetén sebet, gyulladást okoz.
(29) Nyomástartó edény (edények)
veszélyeztetett környezete: az a terület, amelyen a nyomástartó edény (edények)
és tartozékainak sérülése, robbanása, üzemzavara az állampolgárok testi
épségét, életét veszélyezteti.
(30) Nagylétszámú helyiség: ha az ott
tartózkodó személyek száma nagyobb, mint a helyiség m2-ben kifejezett
alapterületének huszonötöd része, de helyiségenként két személynél több.
(31) Nyomástartó edény sérülése: a
nyomástartó edény szerkezeti részeinek olyan káros elváltozása, amely a
gyártás, szerelés vagy üzemeltetés folyamán keletkezett, gátolja vagy
veszélyezteti a biztonságos üzemeltetést, illetőleg a nyomástartó edény
üzemének leállítását szükségessé teszi.
Sérülésnek kell minősíteni az olyan
rendellenességet, elváltozást is, amely nem okoz ugyan kényszerű leállást, de
személyi sérülést vagy jelentős anyagi kárt, illetőleg ezek veszélyét idézi
elő. (Ilyenek: rongálódások, kifújások, nagyarányú korrózió, bélésborítás
sérülése stb.).
(32) Nyomástartó edény robbanása: a
nyomástartó edénynek vagy tartozékának, többnyomásterű edénynél bármely
nyomástér határoló falának olyan mérvű felszakadása, amely a külső légtérben
létrehozott lökéshullám kíséretében a belső nyomás hirtelen csökkentését idézi
elő.
(33) Üvegzománcozott nyomástartó
edény: amelynek korrozív közeggel érintkező összes felülete üvegzománc
bevonattal van ellátva. A bevonat és a nyomástartó edény alapanyaga között 800
°C feletti beégetés folyamán elektrokémiai és mechanikai kötés jön létre.
3. A nyomástartó edény veszélyességi mutatója
és veszélyességi osztályok
3.1 A nyomástartó edény veszélyességi
mutatóját a következő kifejezéssel kell kiszámítani:
ahol
Y
|
=
|
veszélyességi mutató,
|
V
|
=
|
a nyomástartó edény egyes
nyomástereinek, vagy az egymástól el nem zárhatóan összekötött nyomástartó
edények nyomástereinek összes űrtartalma m3-ben 1%-os pontossággal,
|
p
|
=
|
az engedélyezési nyomás bar
(túlnyomás)-ban ,
|
k
|
=
|
korrózióra, kopásra jellemző
tényező,
|
c
|
=
|
a töltet fizikai állapotára
jellemző tényező,
|
f
|
=
|
a töltet tűzveszélyességére
jellemző tényező,
|
t
|
=
|
a töltet mérgező hatását kifejező
tényező.
|
3.1.1. Korrózióra, kopásra jellemző
tényező értékei:
k = 1, ha nincs számottevő korróziós
hatás,
k = 5, ha a töltet korróziója és a
külső korrózió nem nagyobb, mint 0,1 mm/év,
k = 10, ha a töltet korróziója és a
külső korrózió nem nagyobb mint 0,2 mm/év,
k = 15, ha a töltet korróziója és a
külső korrózió nem nagyobb mint 0,35 mm/év,
k = 20, ha szilárdsági méretezéssel
figyelembe nem vehető korrózióval is számolni kell.
3.1.2 A töltet fizikai állapotára
jellemző tényező értékei:
c = 1, ha a töltet folyadék és hőfoka
atmoszférikus forrpontja alatt van,
c = 2, ha a töltet gáz, gőz, vagy
atmoszférikus forrpontja feletti hőfokú folyadék,
c = 3, ha a töltet cseppfolyósított
gáz.
3.1.3. A töltet tűzveszélyességére
jellemző tényező értékei:
f = 0, ha a töltet nem tűzveszélyes,
f = 1, ha a töltet tűzveszélyes, vagy
mérsékelten tűzveszélyes,
f = 2, ha a töltet tűz- és
robbanásveszélyes,
f = 3, ha a töltet fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes.
3.1.4 A töltet mérgező hatására
jellemző tényező értékei:
t = 0, ha a töltet semleges,
t = 1, ha a töltet irritáló, vagy
bódító hatású,
t = 2, ha a töltet lassan hatóan
mérgező, maró hatású,
t = 3, ha a töltet gyorsan hatóan
mérgező, maró hatású vagy fulladás veszélyét előidéző por.
3.2 Veszélyességi osztályok
(1) E szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edényt veszélyességi osztályba kell sorolni.
(2) Kisveszélyességű osztályba kell
sorolni a nyomástartó edényt, ha a veszélyességi mutató értéke
(3) Középveszélyességű osztályba kell
sorolni azt a nyomástartó edényt, amelynél a veszélyességi mutató értéke
(4) Nagyveszélyességű osztályba kell sorolni a
nyomástartó edényt, ha a veszélyességi mutató értéke
(5) Ha a nyomástartó edény bármely
részének tervezett élettartama 12 évnél rövidebb, továbbá ha a "k"
tényező értéke 10 vagy annál nagyobb, végül, ha más veszélyforrás indokolttá
teszi, a nyomástartó edényt nagyveszélyességű osztályba kell sorolni még akkor
is, ha a számítással meghatározott veszélyességi mutató (Y) alapján közép- vagy
kisveszélyességű osztályba lenne sorolandó.
(6) Többnyomásterű edénynél az egyes
nyomásterek méretezési, illetőleg engedélyezési nyomásának figyelembevételével
minden nyomástérre külön kell meghatározni a veszélyességi mutatót.
Az ilyen nyomástartó edény
veszélyességi mutatóját az egyes nyomásterek veszélyességi mutatójának
összegezésével kell meghatározni.
(7) A veszélyességi mutató
meghatározásakor bélés, borításbevonat alkalmazása esetén az alapanyag korrózió
(kopásra jellemző) tényezőjével kiszámított veszélyességi mutatót csökkenteni
nem lehet. Kivételt képeznek az üvegzománcozott nyomástartó edények [2. pont
(33) bekezdés], amelyeknél zománcoldalon k = 1 korróziós tényezőt, nem
üvegzománcozott terei esetében az adott fűtő- vagy hűtőközeg tényleges hatását
kell figyelembe venni.
(8) A nyomástartó edény
nagyveszélyességű osztályból középveszélyességű osztályba, középveszélyességű
osztályból kisveszélyességű osztályba sorolható át abban az esetben,
- ha a korrózió (kopásra jellemző)
tényező vizsgálattal ellenőrzött értéke k = 1 és a nyomástartó edény nyomását,
a cseppfolyós töltet szintjét, a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb
hőmérsékletű, illetve belső, vagy külső hőforrás által melegített töltet
hőmérsékletét önműködő szabályozó berendezéssel vagy más módon biztonságos
értéken tartják, vagy
- ha a korrózió (kopásra jellemző)
tényező vizsgálattal ellenőrzött értéke k = 1 és a nyomástartó edényt az
engedélyezési nyomás 50%-ánál kisebb nyomáson üzemeltetik.
(9) A nyomástartó edényt a gyártás
engedélyezési, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárás
során a hatóság [6.1 pont (1) bekezdés] sorolja be veszélyességi osztályba. A
(8) bekezdésben említett átsorolás is a hatóság hatáskörébe tartozik.
4. A nyomástartó edény azonosítása
(1) E szabályzat hatálya alá tartozó
minden nyomástartó edénynek rendelkeznie kell az egyedi azonosíthatóság
feltételeivel.
(2) A szabályzat hatálya alá tartozó
minden nyomástartó edényt adattáblával kell ellátni.
(3) Ha a külföldi gyártómű idegen
nyelvű adattáblával szállítja a nyomástartó edényt, azt magyar nyelvű
adattáblával is el kell látni.
(4) Az adattáblán - import
nyomástartó edény idegennyelvű adattábláján is - olvashatóan és tartósan fel
kell tüntetni legalább a gyártó nevét és telephelyét; a gyártási évet; a gyári
számot, amelyet a természetes számsorból vett egész arab számjegyekből kell
képezni; a méretezési nyomást; a próbanyomást; a nyomástér (terek) térfogatát;
a megengedett legmagasabb és legalacsonyabb üzemi hőmérsékletet;
cseppfolyósított gáztöltet esetén a betölthető gáz súlyát.
(5) Az adattáblába a gyártó és a
hatóság acélbélyegzőjét be kell ütni.
(6) Az adattáblát úgy kell a
nyomástartó edényre felerősíteni, hogy az üzemeltetés közben is látható,
olvasható legyen. Az adattáblát bemázolni, szövegét olvashatatlanná tenni
tilos.
(7) A nyomástartó edény külső
felületébe az adattábla felerősítési helyének a közelében és minden
leszerelhető nagyobb nyomástartó elembe (fedélbe, karimás övbe stb.) be kell
ütni a gyártó jelét, a gyártási évet, a gyári számot, a gyári minőségellenőrző
szerv bélyegzőjét és a hatóság bélyegzőjét.
Szállítási célra szolgáló mobil
nyomástartó edénynél a fentieken kívül fel kell tüntetni az edény üres súlyát
és teljes súlyát az engedélyezett mennyiségű töltettel együtt.
5. Gépkönyv (vizsgálati könyv)
E szabályzat hatálya alá tartozó
minden nyomástartó edényről gépkönyvet kell 2 példányban kiállítani, amelynek
szerves részeként mellékletét képezik a hatósági eljárások eredményének
bejegyzésére, valamint a hozandó határozatokra szolgáló űrlapok.
5.1 Eljárás hazai gyártású nyomásartó
edény esetében
(1) A nyomástartó edény gépkönyvének
mindkét példányát a gyártó köteles kiállítani.
(2) Nagy- vagy középveszélyességű
nyomástartó edény gépkönyvének mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres
lefolytatását követőleg a hatóság a nyomástartó edény üzemeltetési helye
szerint területileg illetékes szervéhez juttatja el.
(3) Kisveszélyességű nyomástartó
edény gépkönyvének mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását
követőleg - a használati engedély megadása után - a hatóság átadja a gyártónak.
A gyártó mindkét példányt legkésőbb a
nyomástartó edény szállításával egyidejűleg köteles elküldeni a 9.1 pont (3)
bekezdésében megjelölt szervnek és az köteles a nyomástartó edény
üzembehelyezésének tényét és időpontját - a gépkönyv egy példányának megküldése
mellett - a hatóság területileg illetékes szervének bejelenteni.
5.2 Eljárás külföldről behozandó
nyomástartó edény esetében
5.2.1 A gyártóművi eljárás alól
teljes felmentés esetén
(1) A nyomástartó edény gépkönyvének
mindkét példányát a biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyese köteles
kiállítani és a hatóságnak - a nyomástartó edény üzemeltetési helye szerint
illetékes - területi szervéhez eljuttatni.
(2) A hatóság területileg illetékes
szerve a használati engedély megadását követőleg a gépkönyv egy példányát
hitelesítve megküldi az üzembentartónak.
5.2.2 Részleges gyártóművi eljárás
alá vont nyomástartó edény esetében
(1) A nyomástartó edény gépkönyvének
mindkét példányát a hatóság állítja ki.
(2) Nagy- vagy középveszélyességű
nyomástartó edény gépkönyvének mindkét példányát a részleges gyártóművi eljárás
sikeres lefolytatását követőleg a hatóság a nyomástartó edény üzemeltetési
helye szerint területileg illetékes szervéhez juttatja el.
(3) Kisveszélyességű nyomástartó
edény esetében, ha a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági
vizsgálat [8. pont (7) bekezdés] nincs előírva, a gépkönyv mindkét példányát a
részleges gyártóművei eljárás sikeres lefolytatását követőleg - a használati
engedély megadása után - a hatóság átadja a biztonságtechnikai behozatali
engedély engedélyesének. A biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyezése
- ha nem azonos a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervvel - a gépkönyv
mindkét példányát köteles a 9.1 pont (3) bekezdésében megjelölt szervnek
megküldeni és az köteles a nyomástartó edény üzembe helyezésének tényét és
időpontját - a gépkönyv egy példányának megküldése mellett - a hatóság
területileg illetékes szervének bejelenteni.
(4) Kisveszélyességű nyomástartó
edény esetében, ha a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági
vizsgálat [8. pont (7) bekezdés] is elő van írva, a gépkönyv mindkét példányát
a részleges gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását követőleg a hatóság a
nyomástartó edény üzemeltetési helye szerint területileg illetékes szervéhez
juttatja el.
(5) A (2) és (4) bekezdésben említett
esetben a hatóság területileg illetékes szerve a használati engedély megadását
követőleg a gépkönyv egy példányát hitelesítve megküldi az üzembentartónak.
5.2.3 Teljes gyártóművi eljárás alá
vont nyomástartó edény esetében
(1) A nyomástartó edény gépkönyvének
mindkét példányát a hatóság állítja ki.
(2) Nagy- vagy középveszélyességű
nyomástartó edény gépkönyvének mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres
lefolytatását követőleg a hatóság a nyomástartó edény üzemeltetési helye
szerint területileg illetékes szervéhez juttatja el és az a használati engedély
megadását követőleg a gépkönyv egy példányát hitelesítve megküldi az
üzembentartónak.
(3) Kisveszélyességű nyomástartó
edény gépkönyvének mindkét példányát a gyártóművi eljárás sikeres lefolytatását
követőleg - a használati engedély megadása után - a hatóság átadja a
biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyesének. A biztonságtechnikai
behozatali engedély engedélyese - ha nem azonos a 9.1 pont (3) bekezdésében
megjelölt szervvel - a gépkönyv mindkét példányát köteles a 9.1 pont (3)
bekezdésében megjelölt szervnek megküldeni, és az köteles a nyomástartó edény
üzembe helyezésének tényét és időpontját - a gépkönyv egy példányának
megküldése mellett - a hatóság területileg illetékes szervének bejelenteni.
5.2.4 Általános előírások
(1) Ha külföldről behozatalra kerülő
nyomástartó edény esetében a gyártóműben a hatóság gyártóművi vizsgálatot nem
végez, a biztonságtechnikai behozatali engedély engedélyese a gépkönyv
kiállításakor a gyártás során alkalmazott anyagok jellemzőire és bizonylataira
vonatkozó rovatokat is köteles kitölteni.
(2) Az üzembentartó köteles a
gépkönyvet gondosan megőrizni, a nyomástartó edény közelében tartani és a
hatóság kívánságára rendelkezésére bocsátani.
(3) A hatóság jogosult a gépkönyvet
legfeljebb 30 napi időtartamra elismervény ellenében átvenni, azonkívül ha a
használati engedély hatályát veszti vagy megvonásra kerül, a gépkönyvet
bevonni.
(4) A gépkönyv másik példányát a
hatóság őrzi meg és az üzemben tartó birtokában levő példánnyal egyezően,
folyamatosan vezeti.
II.
HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK
6. Gyártás
engedélyezési eljárás
(1) E szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edény előállítására a gyártás megkezdését megelőzőleg gyártási
engedélyt kell kérni.
(2) A gyártási engedély megszerzése
előfeltételét képezi a gyártás megkezdésének.
6.1 Az eljárás lefolytatása
(1) A gyártási engedély iránti
kérelmet az R. 5. § (2) bekezdésében megjelölt szervnek a műszaki-biztonsági
felügyeletet ellátó szervezethez (a továbbiakban: hatóság) kell benyújtania.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a
6.3 pontban előírt tartalmú gyártás engedélyezési dokumentációt 3 példányban.
(Amennyiben az engedély iránti kérelem mennyiségi korlátozás nélküli
előállításra vonatkozik, akkor az egyik példányt másolásra alkalmas kivitelben
kell benyújtani.)
(3) A gyártási engedélyben a hatóság
előírhatja, hogy a gyártás melyik szakaszában kell a nyomástartó edény
gyártóművi eljárását lefolytatni.
(4) A gyártásra vonatkozólag - a
nyomástartó edény szerkezeti megoldásától függően - a hatóság külön
feltételeket írhat elő.
6.2 Általános előírások
(1) Ha a gyártási engedély iránti
kérelem benyújtásakor a nyomástartó edény töltete még nem ismert, a
veszélyességi osztályba sorolási javaslatot [6.3.3 pont (6) bekezdés] a várható
legagresszívebb közeg figyelembevételével kell elkészíteni.
(2) Ha a gyártó a gyártási engedélyben
előírt valamely feltételtől vagy az engedélyezett dokumentációtól eltérni
kíván, a gyártási engedély módosítását köteles kérni.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a
változtatandó részek műszaki dokumentációját, amelyet a 6.3 pontban előírt
tartalmú gyártás engedélyezési dokumentáció követelményeinek megfelelően, annak
értelemszerű alkalmazásával kell elkészíteni és 3 példányban kell benyújtani.
Ha a kérelem mennyiségi korlátozás nélküli előállításra szóló gyártási engedély
módosítására irányul, a műszaki dokumentáció egyik példányát másolásra alkalmas
kivitelben kell benyújtani.
(4) Ha a szándékolt változtatás
jelentős terjedelmű vagy kisebb változtatások miatt a gyártási engedély
többször módosításra került, a hatóság elrendelheti új gyártás engedélyezési
eljárás lefolytatását az addig engedélyezett valamennyi változtatás
figyelembevételével.
(5) Biztonságtechnikai hiányosság
felmerülése esetén, annak megjelölése mellett, a hatóság is felhívhatja a
gyártót, hogy a gyártási engedély módosítását kérje. Ebben az esetben a gyártó
30 napon belül köteles a kérelmet benyújtani, mellékelve ahhoz a változtatandó
részeknek - a 6.3 pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - elkészített
dokumentációját.
(6) Hatályát vesztett gyártási
engedély megújítása iránti kérelemhez újabb gyártás engedélyezési dokumentációt
mellékelni nem kell.
6.3 Gyártás engedélyezési
dokumentáció
Annak megítélésére szolgál, hogy a
tervezett szerkezeti megoldások alapján gyártandó nyomástartó edény
üzembehelyezés után kielégíti-e a biztonságos üzemelés feltételeit.
A dokumentáció tartalmaz
- rajzokat,
- számításokat,
- műszaki leírást,
- kezelési utasítást.
6.3.1 Rajzdokumentáció
(1) A nyomástartó edény tervrajzainak
méretezett összeállítási és részletrajzokat kell tartalmazniuk olyan kivitelben
és terjedelemben, hogy azokból a nyomástartó edény minden alkatrészének szerkezete,
helyzete, valamennyi mérete elbírálható legyen.
(2) Ha több összekapcsolt nyomástartó
edényből álló rendszerben a biztonsági berendezések (nyomáshatárolók és egyéb
védelmi berendezések) kapcsolódása, működése a műszaki leírás alapján
egyértelműen nem állapítható meg, olyan technológiai kapcsolási tervet is kell
készíteni, amelyből a védelmi berendezések elbírálhatók.
(3) A nyomástartó edény
darabjegyzékkel ellátott összeállítási rajzán fel kell tüntetni a méretezési
nyomást, a tervezési hőmérsékletet, a mértékadó hőmérsékletet, az üzemi
nyomást, üzemi hőmérsékletet, a próbanyomás értékét, időtartamát, közegét, a
hegesztési gyengítési tényezőt, a hegesztésre, hőkezelésre vonatkozó
utasításokat, a veszélyességi osztályt, valamennyi csonk azonosító jelét és
névleges méretét tartalmazó csonkjegyzéket, a nyomástartó edény súlyát üresen,
hidraulikus próbánál, üzemeltetés közben.
(4) Ha az összeállítási rajz nem
kellő részletességű, részletrajzot kell készíteni minden különleges alakú,
szerkezetű nyomástartó elemről, a hegesztett és egyéb nem oldható, vagy oldható
kötésről, csonkról, támasztó, függesztő elemről, merevítésről.
(5) Ha a nyomástartó edény valamely
részét szabványos alkatrészből tervezik, arról külön méretezett részletrajz nem
szükséges, de a szabványos elemek léptékhelyes rajzát az összeállítási rajzon
fel kell tüntetni és a szabványszámot a darabjegyzékben meg kell adni.
(6) Ha a nyomástartó edény csonkjainak
helyzete az összeállítási rajzból nem állapítható meg egyértelműen, a
csonkelrendezést részletrajzon kell feltüntetni.
(7) Csövekről, csőhajlításról
részletrajz akkor szükséges, ha a cső falvastagságát ellenőrizni kell.
6. 3. 2 Szilárdsági számítások
(1) A szilárdsági számításokat minden
igénybevett alkatrészre el kell végezni az előforduló legnagyobb terhelés
figyelembevételével. Fel kell tüntetni a számítási alapadatokat, az alkalmazott
képletet, a képletbe behelyettesített értékeket, a számított értéket, valamint
az alkalmazott (kerekített) értéket. A számítás menetének követhetőnek kell
lennie.
Hivatkozni kell a rajzdokumentációra
(rajzszám, darabjegyzékszám stb.) vagy a számításban kell közölni az alkatrész
vázlatát, ugyancsak a rajzdokumentációra való egyértelmű hivatkozással.
A szilárdsági számítás keretében kell
a biztonsági szerelvények csonkjainak átömlő keresztmetszetét ellenőrizni.
(2) A méretezéshez az állami
szabványokat és a hatóság által elismert egyéb számítási eljárásokat kell
alkalmazni. Különleges elemeknél, vagy szabványos számítási módszer (előírás)
hiányában szakirányú intézmény, szerv méretezése elfogadható. Ha számítás nem
készíthető, vagy annak szabatossága kétséges, a számítás kísérleti mérésekkel
és ennek eredményéről kiállított szakértői bizonylattal helyettesíthető.
(3) Külföldi számítási módszerek
elfogadhatók, ha alkalmazásuk esetén a hazai biztonsági követelmények
teljesülnek.
A számításnak a fogalmak, a
mértékegységek, számítási tényezők stb. szempontjából egyneműnek kell lennie.
(4) Figyelembeveendő főbb
igénybevételek:
- a belső és külső nyomás, a töltet
statikus nyomása, a szerkezet és töltet önsúlya üzemi viszonyok között és
nyomáspróbakor,
- szél, hó-terhelés,
- hőhatások, hőtágulások,
hőfeszültségek,
- töltetek vegyi hatása,
- támasztó, merevítő elemek, belső
szerkezetek, csővezetékek hatására fellépő helyi feszültségek,
- különleges igénybevételek,
hajlítónyomatékok, dinamikus hatások stb.
(5) Nem kell szilárdsági méretezést
végezni:
- szabványosított elemeknél, ha az
anyag, méret, kivitelezés, beépítés, alkalmazási körülmények igazoltan
megfelelnek a szabványnak,
- önálló egységben beépítendő
tartozékokra, ha azok alkalmasságát műbizonylat vagy szakértői bizonylat
igazolja.
(6) Számítógéppel végzett szilárdsági
számításhoz - amennyiben az a benyújtott dokumentáció alapján részleteiben nem
követhető - a hatóság által előírt adatlapot mellékelni kell.
6.3.2.1 Szilárdsági méretezés
alapadatai
A méretezési nyomás meghatározásánál
a lehetséges terhelések (töltetsúly, folyadékszint, hőmérséklet stb.)
legkedvezőtlenebb együttállását kell figyelembe venni.
6.3.2.2 A méretezési nyomás
meghatározása
(1) A méretezési nyomás
meghatározásakor az üzemeltetés közben várható legnagyobb töltetsúly,
legmagasabb folyadékszint, legmagasabb hőmérséklet mellett, illetőleg az
ezektől függetlenül fellépő legnagyobb nyomást kell alapul venni.
(2) A méretezési nyomást úgy kell
meghatározni, hogy a várható névleges üzemi nyomás ne haladja meg biztonsági
szelepes nyomáshatárolásnál gázok, gőzök esetén a méretezési nyomás 90%-át,
folyadék esetén a méretezési nyomás 80%-át, hasadó nyomáshatárolónál a
méretezési nyomás 75, illetőleg 85%-át.
(3) Ha a nyomáshatároló szerelvény a
29.1 pontban meghatározott esetekben elhagyható, a méretezési nyomás értékének
meghatározásakor a nyomásforrás (kompresszor, szivattyú stb.) legnagyobb
nyomását, illetőleg az összekapcsolt nyomásterekben, vagy edényekben várható
legnagyobb üzemi nyomást kell alapul venni.
(4) Környezeti hőmérsékletű,
cseppfolyósított gáztöltetű, szigetelt vagy épületben elhelyezett nyomástartó
edénynél 313 K (40 °C), szabadtéri elhelyezésű, 1,5 m-nél kisebb átmérőjű, 3000
kg-nál kisebb befogadó képességű nyomástartó edénynél 323 K (50 °C)
hőmérséklethez tartozó telített gőznyomást kell méretezési nyomásként alapul
venni.
(5) Mélyhűtött cseppfolyósított
gáztöltetű nyomástartó edény méretezési nyomásának a biztonsági szelep
beállítási nyomásával kell egyenlőnek lennie.
(6) Ha a nyomástartó edényben, vagy
annak bármely terében vákuum keletkezhet, a szerkezet szilárdságát 1 bar (1
att) külső túlnyomásra, illetőleg a szomszédos tér 1 att-val növelt nyomására,
de legalább 2 bar (2 att) belső próbanyomásra is ellenőrizni kell.
6.3.2.3 Szilárdsági jellemző,
biztonsági tényező, megengedhető feszültség
(1) A szilárdsági jellemzőt az állami
szabványok előírásai szerint kell alkalmazni. Közbenső értéknél lineárisan
lehet interpolálni.
(2) A biztonsági tényező nagyságát az
állami szabványok határozzák meg.
(3) Ha az anyag tulajdonságaitól vagy
az üzemeltetési viszonyoktól, a terhelés módjától vagy egyéb körülményektől
függően más határérték megállapítása nem indokolt, vagy állami szabvány más
előírást nem tartalmaz, a szilárdsági számítás alapjául szolgáló megengedhető
feszültség 373 K (100 °C)-nál alacsonyabb tervezési hőmérsékletnél az anyag 293
K (20 °C)-hoz tartozó folyáshatárának 2/3 része, vagy ha a folyáshatár nem
ismert, a 293 K (20 °C)-hoz tartozó szakító szilárdságának 1/4 része; 373 K
(100 °C)-nál magasabb - az anyag kúszási tartománya alatti - tervezési
hőmérséklet mellett az anyag tervezési hőmérsékletéhez tartozó
melegfolyáshatárának 2/3 része, vagy ha a folyáshatár nem ismert, a tervezési
hőmérséklethez tartozó szakító szilárdságának 1/4 része.
Az anyagok kúszási tartományban az
1%/100 000 óra kúszási határfeszültség 100%-a, vagy a 100 000 óra alatt
szakadást előidéző tartamszilárdság 2/3-a.
(4) Szürkevas öntvényre megengedhető
feszültség értéke legfeljebb az anyag 293 K (20 °C)-hoz tartozó
szakítószilárdságának 10%-a.
(5) A próbanyomáskor megengedett
feszültség víznyomáspróbánál legfeljebb 293 K (20 °C)-hoz tartozó folyáshatár
90%-át, gáznyomáspróbánál a 293 K (20 °C)-hoz tartozó folyáshatár 80%-át érheti
el.
(6) Olyan alkatrészeknél, amelyek
teherbíróképességét hegesztett kötés, merevítés nélküli kivágás, vagy egyéb
elem gyengíti, a gyengítési tényezőt az elem szilárdsági méretezésénél
figyelembe kell venni.
6.3.3 Műszaki leírás
A műszaki leírásnak tartalmaznia
kell:
(1) A technológiai folyamat rövid
megfogalmazását, benne meghatározva a nyomástartó edény helyét, szerepét, a
nyomástartó edény jellemző igénybevételeinek, valamint a töltet, a nyomástartó
edény, a környezet kölcsönhatásának jellemző vegyi és fizikai adatait (pl.
korrózió, rázkódtatás stb.), amelyek a nyomástartó edény szerkezeti
kialakítását és tervezési követelményeit indokolják;
(2) A nyomástartó edény gyártására,
üzemeltetésére vonatkozó mindazokat az adatokat, amelyek a tervrajzokból,
számításokból nem állapíthatók meg;
(3) A nyomástartó edény műszaki
jellemzőit és fő méreteit a tervrajzokon és a számításokban meghatározott
értékekkel;
(4) A biztonsági és üzemi
szerelvények, valamint egyéb tartozékok felsorolását, típusait, fő méreteit, az
önműködő vezérlő, szabályozó rendszer leírását;
(5) A nyomástartó edényre és
tartozékaira vonatkozó gyártástechnológiai utasításokat, valamint az elvégzendő
vizsgálatok előírását és terjedelmét;
(6) Veszélyességi osztályba sorolási
javaslatot, amelynek a veszélyességi mutató meghatározásán kívül tartalmaznia
kell a felhasznált tényezők indokolását is;
(7) A vizsgáló nyílás, búvónyílás meglétének,
helyének vagy elhagyásának indokolását, azt, hogy a nyomástartó edény a
vizsgáló nyílásokon vagy egyéb csonkokon belülről hogyan vizsgálható meg;
(8) A víznyomáspróbánál indokolt
légtelenítési, feltöltési és leürítési lehetőségekre való utalásokat, a
nyomáspróba elvégzésének módjára, folyamatára történő egyedi utalásokat arra az
esetre is, amikor a nyomástartó edény a vele együtt üzemelő rendszerrel
összeszerelt állapotban kerül nyomáspróbára;
(9) A nyomástartó edény tervezett
élettartamát, külső és belső korróziós, illetve kopás elleni védelmét, a
várható korróziós, illetve kopási sebesség függvényében a tervezett
falvastagság pótlékot, esetleges védőlemez, bevonat alkalmazását;
(10) A nyomástartó edény
hőszigetelését, a szigetelő réteg anyagának, vastagságának, szerkezetének,
külső védelmének megjelölésével.
7. Gyártóművi eljárás
(1) E szabályzat hatálya alá tartozó
minden nyomástartó edény esetében a gyártóművi eljárást általában le kell
folytatni, külföldről behozatalra kerülő nyomástartó edény esetében azonban a
hatóság a biztonságtechnikai behozatali engedélyben a gyártóművi eljárás
lefolytatása alól - a nyomástartó edény rendszerétől függően - részleges vagy
teljes felmentést adhat.
(2) A gyártóművi eljárás tartalma: a
nyomástartó edény túlnyomás alá kerülő részeinek teljes külső-belső szerkezeti
vizsgálata és nyomáspróbája. Ezeket a vizsgálatokat a hatóság végzi és azok
eredményét a gépkönyvbe bejegyzi.
(3) A gyártónak el kell végeznie a
hatósági vizsgálatot előkészítő egyes vizsgálatokat, ellenőrzéseket és azok
bizonylatolását (7.2 pont).
7.1 A gyártóművi eljárás lefolytatása
(1) A gyártóművi eljárás körébe
tartozó vizsgálatok elvégzését a gyártónak, illetőleg a biztonságtechnikai
behozatali engedély engedélyesének a 14. pont (1) bekezdésében előírt módon és
a (3) bekezdésében előírt adatok közlése mellett kell a hatóságtól kérnie.
(2) A hatóság a vizsgálatok
időpontját a 14. pont (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint tűzi ki.
7.1.1 Gyártóművi szerkezeti vizsgálat
(1) A gyártóművi szerkezeti
vizsgálatot a gyártásnak a hatóság által előírt szakaszában, ilyen előírás
hiányában a nyomástartó edénynek szigetelés, burkolás előtt készreszerelt
állapotában kell elvégezni.
(2) A gyártóművi szerkezeti vizsgálat
elvégzésének időpontjában a vizsgálathoz a hatóság rendelkezésére kell
bocsátani:
- a gyártási engedélyt és annak
mellékletét képező rajzdokumentációt,
- a beépített szerkezeti anyagok
gyártóművi műbizonylatait,
- a gyártómű által a gyártás eddigi
fázisáig elvégzett vizsgálatok bizonylatait,
- a nyomástartó edény gépkönyvét
azoknak az adatoknak a kitöltésével, amelyeket a gyártás ez időpontig lehetővé
tesz,
- a gyártásközi vizsgálat zavartalan
elvégzéséhez szükséges összes segédeszközt.
(3) A gyártóművi szerkezeti
vizsgálatot a 15. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával végzi a
hatóság.
(4) A gyártóművi szerkezeti vizsgálat
kielégítő eredménye esetén a hatóság engedélyt ad a különálló szerkezeti részek
összehegesztésére és a nyomáspróba előkészítésére.
(5) A vizsgálat tapasztalatai alapján
a hatóság ismételt szerkezeti vizsgálatot rendelhet el a berendezés
készreszerelt állapotában, de még szigetelés és burkolás előtt.
7.1.2 Gyártóművi nyomáspróba
(1) A gyártóművi nyomáspróbát a
nyomástartó edény összeszerelt állapotában - szigetelés és burkolás előtt -
kell megtartani.
(2) A gyártóművi nyomáspróba időpontjában
a hatóság rendelkezésére kell bocsátani:
- a gyártási engedélyt és annak
mellékletét képező rajzdokumentációt,
- az összes beépített szerkezeti
anyag műbizonylatát,
- a gyártómű által elvégzett
vizsgálatok bizonylatait,
- a nyomástartó edény gépkönyvét,
teljes mértékben kitöltött állapotban,
- a nyomáspróba zavartalan
elvégzéséhez szükséges segédeszközöket.
(3) A nyomáspróbát a 16. pontban
foglaltak szerint végzi el a hatóság. A biztonsági szelepek vizsgálata és
hitelesítése tekintetében a 18. pontban foglaltak az irányadók.
A nyomáspróba kielégítő eredménye
esetén a hatóság a gépkönyvben igazolja a gyártóművi eljárás sikeres
lefolytatását és azt követőleg lehet a nyomástartó edényt szigetelni, burkolni,
tartozékait, szerelvényeit stb. felszerelni.
7.2 A gyártómű által végzendő
bizonylatolások, ellenőrzések és vizsgálatok
(1) A szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edények, tartozékok, szerkezeti elemek gyártója köteles az
előállítás során gondoskodni a szakszerű gyártásellenőrzésről. Biztosítania
kell az állami szabványok, valamint a
hatóság által meghatározott vizsgálatok, ellenőrzések elvégzését, ezek
kiértékelését, bizonylatolását.
(2) Az elvégzett vizsgálatok,
ellenőrzések eredményét egyedileg hitelesen, alakilag és tartalmilag az állami
szabványok által meghatározott módon bizonylatolni kell.
7.2.1 Szerkezeti anyagok és
félgyártmányok bizonylatolása
(1) A minőség tanúsításának alapjául
szolgáló vizsgálatokat a hatályos állami szabványokban előírt módon az
alapanyag vagy félgyártmány előállítójának kell elvégeznie és ezt
hiteltérdemlően bizonylatolnia.
(2) A hatóság az anyag, vagy
félgyártmány előállítójánál, készletezőjénél, vagy a nyomástartó edény
gyártójánál is elvégezheti a minőségek és a tárolás, valamint az azonosítás
ellenőrzését. Ennek folyamán elrendelhet ellenőrző vizsgálatokat, amelyek az
anyag minősége, vagy azonosítása tekintetében felmerült hiányosságokat
hivatottak pótolni.
(3) A szerkezeti anyagok és
félgyártmányok azonosíthatóságára a vizsgált és minőségileg megfelelő
termékeket az előírt jelölésekkel (minőség, gyártó, számjelek) kell ellátni,
illetve a gyártás folyamán hitelesen át kell jelölni, bélyegezni.
(4) A bizonylatokat az anyagok, a
félgyártmányok, illetőleg a nyomástartó edény előállítója köteles megőrizni és
felhívásra a hatóságnak bemutatni. Új berendezések esetén köteles a gépkönyv
megfelelő rovataiba a felhasznált anyagokra, félgyártmányokra vonatkozó
adatokat bevezetni és a birtokában levő eredeti bizonylatokra szám szerint,
tételesen hivatkozni, az azonosságot cégszerű aláírásával igazolni.
(5) Az előállítás befejezése után
átfogó ellenőrzést kell végezni, amely a következőkre terjed ki:
- anyagbizonylatok és azok ismételt
egyeztetése (az azonosító jelek alapján) a berendezésekkel,
- a tervdokumentációval való
egyeztetés,
- biztonsági követelmények,
biztonságtechnikai előírások egyeztetése a gyártmánnyal,
- a kivitelező által elvégzett
vizsgálatok, ellenőrzések teljességének számbavétele az azokról készült
nyilatkozatok, szakértői bizonylatok alapján,
- a hatósági előírásokban,
engedélyekben előírt külön vizsgálatok, ellenőrzések sikeres elvégzése és
bizonylatolása,
- házi szerkezeti vizsgálat és
nyomáspróba sikeres megtartása.
(6) A gyártónak az (5) bekezdésben
foglaltak szerint kielégítő eredménnyel elvégzett ellenőrzése alapján az
ellenőrzés során hiánytalanul megvizsgált bizonylatok, minőségi bizonyítványok
csatolásával nyilatkozatot kell készítenie, amely tanúsítja, hogy az elkészült
berendezés megfelel a gyártási engedély, e szabályzat és az állami szabványok
előírásainak.
(7) A nyilatkozatot a gyártóművi
nyomáspróbára kell a hatóság rendelkezésére bocsátani.
(8) Nyomástartó edényen, tartozékán,
szerkezeti elemén készregyártás, készremunkálás, illetőleg beépítés után
roncsolásos, vagy károsodás veszélyével járó vizsgálatot csak a hatóság engedélyével,
vagy utasítására szabad végezni. Ilyen vizsgálat után az eredeti - biztonsági
követelményeknek megfelelő - állapotot kell helyreállítani és a szükséges
ellenőrzésekről ismételten gondoskodni kell.
(9) A gyártó az általa készített
nyomástartó edényekről nyilvántartást köteles vezetni. A sorszámozott
nyilvántartásnak tartalmaznia kell a nyomástartó edény gyári számát, típusát,
tervezési nyomását és az első üzemeltető címét. A nyilvántartást a hatóság
kívánságára betekintésre be kell mutatni.
8. Biztonságtechnikai behozatali engedélyezési
eljárás
(1) E szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edénynek külföldről történő behozatalához a hatóságtól
biztonságtechnikai behozatali engedélyt kell kérni.
(2) Az engedély megszerzésének módja
és a megadás feltételei tekintetében a gyártásengedélyezési eljárásra vonatkozó
előírások (6. pont) - az alábbi (3)-(7) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - az
irányadók.
(3) Az engedély iránti kérelemhez 3
példányban mellékelni kell a dokumentáció magyar nyelvű hiteles fordítását is.
(4) A biztonságtechnikai behozatali
engedély iránti kérelmet az R. 5. § (3) és (4) bekezdésében megjelölt szerv
köteles a hatósághoz benyújtani.
(5) Honosított műszaki dokumentációt
kell benyújtani, ha az alkalmazott mértékrendszer, rajztechnika, jelölési mód,
előírás-rendszer nem ismert, nem azonosítható, vagy nem bírálható el
egyértelműen.
(6) Külföldi, idegen nyelvű
számításoknál a hatóság kívánságára mellékelni kell az eredeti számítási
források egy példányát és annak magyar nyelvű lektorált fordítását.
(7) A biztonságtechnikai behozatali
engedélyben a hatóság előírhatja, hogy a gyártás melyik szakaszában kell a
gyártóművi eljárást lefolytatni, továbbá, hogy a gyártóművi eljárás
lefolytatása alól részleges vagy teljes felmentés adása esetén a gyártóműben el
nem végzendő gyártóművi vizsgálatok helyett a nyomástartó edény üzemeltetési
helyén az üzembe helyezés engedélyezése előtt - az egyébként elvégzendő
hatósági vizsgálatokon kívül - milyen egyéb hatósági vizsgálatokat kell
elvégezni.
9. Felállítási engedélyezési eljárás
9.1 Az eljárás lefolytatása
(1) Az eljárást nagy- vagy
középveszélyességű nyomástartó edény esetében kell lefolytatni.
(2) A felállítási engedélyezési
eljárás lefolytatásának előfeltétele a felállítani kívánt nyomástartó edény
gyártási vagy biztonságtechnikai behozatali engedélyének megléte.
(3) A felállítási engedélyt általában
az üzembentartó köteles kérni. Abban az esetben, ha a beruházás teljes vagy
részleges lebonyolítását nem az üzembentartó, hanem kijelölés vagy megbízás
alapján más szerv végzi, a felállítási engedélyt a beruházást lebonyolító szerv
is kérheti. A kérelmet a hatóság területileg illetékes szervéhez kell
benyújtani és mellékelni kell
- a felállítani kívánt nyomástartó
edény gyártási, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedélyét, vagy
közölni annak számát,
- a felállítási dokumentációt 2
példányban (9.3 pont).
9.2 Általános előírások
(1) A nagy- vagy középveszélyességű
nyomástartó edényt felállítási engedély alapján szabad az üzembevétel helyén
felállítani, áthelyezni; elhelyezését, környezetét megváltoztatni.
(2) Kivételt képeznek a felépítésük
szerint mobil nyomástartó edények.
9.3 A felállítási dokumentációval
szemben támasztott főbb követelmények
(1) A felállítási dokumentáció annak
elbírálására szolgál, hogy a nyomástartó edény elhelyezését, kezelését,
üzemeltetését, nem veszélyezteti-e valamilyen környezeti körülmény.
A dokumentáció két részből áll:
- rajzokból és
- műszaki leírásból.
(2) Rajzdokumentáció
tartalmazza a nyomástartó edényt
magában foglaló épület, a belső környezet és az ott elhelyezett összes
berendezés megnevezését, léptékhelyes alaprajzi ábrázolását. Az alaprajzon az
elhelyezett segédberendezés megnevezését, léptékhelyes alaprajzi ábrázolását.
Az alaprajzon az elhelyezett segédberendezéseken, csővezetékeken kívül fel kell
tüntetni a fő szállítási útvonalakat, kijáratokat, vészkijáratot.
Az alaprajzi ábrázoláson túlmenően
metszetrajzokat kell készíteni az alaprajzi ábrázolásoknak megfelelő léptékben
és olyan részletességgel, hogy azokon az ábrázolt berendezések, vezetékek stb.
egymáshoz való viszonya egyértelműen kitűnjön. A metszetrajzokat nem
helyettesíti a függőleges csőterv.
A rajzoknak tartalmazniok kell a nyomástartó
edény üzemét szolgáló segéd- és kiegészítő berendezéseket (szivattyúk,
tartályok, létrák, korlátok stb.).
(3) Műszaki leírás
tartalmaznia kell mindazon adatokat,
amelyek a nyomástartó edény biztonságos üzemeltetésének elbírálásához
szükségesek és amelyek a rajzdokumentációból nem tűnnek ki.
A műszaki leírás részét képezik az
esetlegesen szükséges tervezői, szakértői nyilatkozatok, kiegészítő számítások.
Indokolt esetben el kell végezni a
tartószerkezet, állványzat, támaszok statikai számítását és ezt, valamint az
erről szóló tervezői nyilatkozatot szintén csatolni kell a műszaki leíráshoz.
10. Használati engedélyezési eljárás
(1) Az eljárást nagy- vagy
középveszélyességű nyomástartó edénynél kell lefolytatni.
(2) Az eljárás lefolytatásának
előfeltétele a felállítási engedély megléte.
(3) Az eljárás vizsgálati tartalma:
az első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálat és a hatóság külön rendelkezése
esetén a komplex biztonsági vizsgálat.
10.1 Első üzembevétel előtti
helyszíni vizsgálat
(1) A vizsgálati kérelmet a 9.1 pont
(3) bekezdésében megjelölt szervnek a 14. pont (1) bekezdésében előírt módon a
hatóság területileg illetékes szervéhez kell benyújtania. A kérelemben közölni
kell a gyártási, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedély számát, továbbá
a 14. pont (3) bekezdésében előírt adatokat.
(2) Sikeres - a nyomáspróbát is
magában foglaló - gyártóművi eljárás alá vont nyomástartó edény esetében a
vizsgálat a helyére állított nyomástartó edény megfelelő tömörségének
ellenőrzésére szorítkozik - ami engedélyezési nyomáson végzett nyomáspróbát
jelent - a szigetelés és burkolás, valamint az összeszerelt szerkezeti részek
megbontása nélkül, amennyiben a nyomástartó edényen külsérelmi nyomok nem
találhatók.
(3) A biztonsági szelepek vizsgálata
és hitelesítése tekintetében a 18. pontban foglaltak az irányadók.
(4) Külföldről behozatalra kerülő és
a gyártóművi eljárás alól részleges vagy teljes felmentéssel bíró nyomástartó
edénynél - ideértve a kisveszélyességű nyomástartó edényt is - a
biztonságtechnikai behozatali engedélyben előírt helyettesítő vizsgálatokat [8.
pont (7) bekezdés] is ezen eljárás keretében kell elvégezni.
10.2 Komplex biztonsági vizsgálat
Nyomástartó rendszert alkotó
nyomástartó edényekre vonatkozó eltérő követelményeket, a követendő eljárást, a
vizsgálatok elvégzésének módját, terjedelmét és időközeit, esetenként vagy
általánosan alkalmazható külön előírások alapján engedélyezi a hatóság, a
komplex biztonsági vizsgálat keretében.
Ez a vizsgálat általában bonyolultabb
vegyipari nyomástartó rendszerekre vonatkozik, amikor az edényrendszerek
nyomáshatárolását a biztonsági szelepen túlmenő egyéb biztosítási rendszerek is
befolyásolják.
10.3 Használati engedély
10.3.1 Nagy- vagy középveszélyességű
nyomástartó edény esetében
(1) A használati engedélyezési
eljárás sikeres lefolytatását követőleg a használati engedélyt a hatóság
területileg illetékes szerve adja meg. A használati engedély nagyveszélyességű
nyomástartó edénynél 3 évig, középveszélyességű nyomástartó edénynél 6 évig
hatályos.
(2) A használati engedély hatályának
megszűnte előtt legalább 30 nappal köteles az üzembentartó a hatóság
területileg illetékes szervétől a használati engedély megújítását kérni.
(3) A használati engedély
megújításának előfeltétele szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba és a biztonsági
szelepek vizsgálatának kielégítő eredményű elvégzése.
(4) A szerkezeti vizsgálatot
követőleg a nyomáspróbát 3 hónapon belül kell elvégezni.
(5) A (3) bekezdésben említett
vizsgálatok kielégítő eredményű elvégzése esetén a hatóság területileg
illetékes szerve a használati engedélyt nagyveszélyességű nyomástartó edénynél
újabb 3 évi időtartamra, középveszélyességű nyomástartó edénynél újabb 6 évi
időtartamra adja meg. Ez az időtartam a nyomáspróba időpontjától számítandó.
(6) A használati engedélyt a területi
műszaki biztonsági felügyelet egy esetben 12 hónap időtartamra a (3)
bekezdésben említett hatósági vizsgálatok hiányában is megújíthatja.
(6/A) Abban az esetben, ha a
nyomástartó edény tulajdonosa vagy üzemeltetője megfelelő vizsgálatokkal
biztosítja a műszaki állapot figyelemmel kísérését, a hatóság a használati
engedély érvényességére a 10.3.1. (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő
időtartamot határozhat meg. A vizsgálatok tartalmát és gyakoriságát a hatóság
határozza meg. Az eltérési engedély az ügyfél kérelmére egyedi nyomástartó
edényre vagy azonos kivitelű, azonos célra és azonos módon használt nyomástartó
edények csoportjára egyaránt megadható.
(7) Ha nyomástartó edénynek a (3)
bekezdésben említett időszakos vizsgálatai elvégzésére az üzembentartó jogosult
(R. 10. §), az általa végzett vizsgálatok eredményét rögzítő bizonylatot a
vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül köteles a hatóságoknak - a
nyomástartó edény üzemeltetési helye szerinti - területi szervéhez megküldeni
és ha a hatóság területileg illetékes szerve 30 napon belül nem nyilatkozik, a
használati engedély újabb 3, illetőleg 6 évi időtartamra szóló hatállyal
megadottnak tekintendő.
(8) Vákuumszigetelésű nyomástartó
edénynél a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatokat a hatóság - indokolt
kérelem alapján - gáztömörségi próbával és vákuumméréssel helyettesítheti.
(9) Amennyiben vákuumszigetelésű
nyomástartó edény időszakos vizsgálatának [10.3.1 pont (3) bekezdés]
elvégzésére az edényköpenyen vizsgáló nyílást, vagy hegesztett toldat esetén
[22. pont (17) bekezdés] annak zárólapját kell levágni, akkor az újbóli
használhatóságot biztosító hegesztés módját, szakértő véleménye alapján
engedélyezi a hatóság.
10.3.2 Kisveszélyességű nyomástartó
edény esetében
(1) A használati engedélyt
- teljes gyártóművi eljárás
lefolytatása esetén, továbbá részleges gyártóművi eljárás lefolytatása esetén,
ha a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági vizsgálat [8.
pont (7) bekezdés] nincs előírva, a hatóság,
- gyártóművi eljárás alól teljes
felmentés esetén, továbbá részleges gyártóművi eljárás lefolytatása esetén, ha
a biztonságtechnikai behozatali engedélyben egyéb hatósági vizsgálat [8. pont
(7) bekezdés] is elő van írva, a hatóság területileg illetékes szerve
adja meg.
(2) A használati engedély
határozatlan időre szóló hatályú.
11. Átalakítási engedélyezési eljárás
(1) E szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edény esetében le kell folytatni az átalakítási engedélyezési
eljárást, amennyiben a nyomástartó edényen az eredetileg engedélyezett formától
eltérő változtatást kívánnak végezni, vagy olyan módosítást végrehajtani, amely
a használati engedélyben rögzített bármely műszaki jellemzőt megváltoztatná.
(2) Az átalakítási engedély iránti
kérelmet az üzembentartónak kell a hatóság területileg illetékes szervéhez
benyújtania.
A kérelemhez a szándékolt
átalakításra vonatkozólag a 6.3 pontban foglaltaknak megfelelően készített
dokumentációt 2 példányban mellékelni kell.
(3) A hatóság a dokumentáció átvizsgálása
alapján
- külön előírásokat tehet,
- szakértői vizsgálatot rendelhet el,
- engedélyezi a dokumentáció szerinti
átalakítást.
(4) Az átalakítási engedélyben a
hatóság előírja azokat a hatósági vizsgálatokat, amelyeket az átalakítás
eredményének ellenőrzése céljából el kell végezni. Ezeknek a vizsgálatoknak
(szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba, különleges ellenőrző vizsgálatok) kielégítő
eredményű elvégzése előfeltétele a használati engedély megadásának.
12. Javítás engedélyezési eljárás
(1) Javítás engedélyezési eljárást a
nagy- vagy középveszélyességű nyomástartó edénynél kell lefolytatni, ha a
nyomástartó edény olyan eleme, illetőleg szerkezeti része hibásodik meg, vagy
használódik el, amely a további biztonságos üzembentartást nem teszi lehetővé,
illetőleg amelynek cseréje a használati engedély megadásánál figyelembe vett
biztonsági szintet kérdésessé teszi.
(2) A javítási engedély iránti
kérelmet az üzembentartónak kell benyújtania a hatóság területileg illetékes
szervéhez. A kérelemhez mellékelni kell a javítási dokumentációt két
példányban. A javítási dokumentációnak tartalmaznia kell a javítás utáni
állapotnak az eredeti biztonsági szinttel való egyezőségét és meg kell felelnie
a 6.3 pontban foglalt követelményeknek is.
(3) A hatóság a dokumentáció
átvizsgálása alapján
- külön előírásokat tehet a javítás
módjára vonatkozólag,
- szakértői vizsgálatokat rendelhet
el a javíthatóság megállapítása céljából,
- vagy engedélyezi a dokumentáció
szerinti javítást.
(4) A javítási engedélyben a hatóság
előírja azokat a hatósági vizsgálatokat, amelyeket a javítás eredményének
ellenőrzése céljából el kell végezni. Ezeknek a vizsgálatoknak (szerkezeti
vizsgálat, nyomáspróba, különleges ellenőrző vizsgálatok) kielégítő eredményű
elvégzése előfeltétele a használati engedély megadásának.
(5) Nem kell javítási engedélyt kérni
abban az esetben, ha a javítás az eredetileg fennálló biztonsági körülményekben
hátrányos változást nem okozhat.
Ilyen például:
- csőcserék,
- kitámasztások, merevítések,
alkatrészek stb. azonos elemekkel történő cseréje,
- szigetelés vagy falazat változatlan
formában történő felújítása.
13. Eljárás robbanások, sérülések
alkalmával
(1) A szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edény robbanása, sérülése, személyi sérülést okozó meghibásodása
esetén az üzembentartó köteles rövid úton (személyesen, telefonon, telexen,
táviratban) a hatóság területi szervénél azonnal bejelentést tenni, majd ezt 24
órán belül írásban részletesebben is megismételni.
(2) Az írásbeli bejelentésnek
tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a hatóság által
rendelkezésre bocsátott bejelentési űrlap megjelöl.
(3) A robbanás, sérülés helyszínén
változtatást eszközölni nem szabad, amíg a hatóság a vizsgálatát meg nem
tartotta, kivéve, ha a további károk, balesetek megelőzése és a közforgalom
részleges helyreállítása múlhatatlanul szükségessé teszi.
(4) A hatóság vagy az általa kijelölt
bizottság az értesítés vétele után a helyszínen vizsgálja meg az eset okait,
valószínű lefolyását és következményeit:
- ezzel kapcsolatban fényképeket,
vázlatokat, leírásokat készít,
- ellenőrzi a megelőző üzemi
viszonyokat,
- megvizsgálja a sérült berendezést,
annak tartozékait, környezetét, meghallgatja a sérülés, robbanás szemtanúit, az
illetékes személyeket, a kezelőket és erről jegyzőkönyvet vesz fel,
- tanulmányozza a szükséges
okmányokat, üzemi naplókat stb.
- elrendeli az alkatrészek,
tartozékok stb. laboratóriumi, műszeres és más vizsgálatait,
- tanulmányozza a házi kivizsgálás
adatait.
(5) A hatóság jogosult az általa
szükségesnek vélt tárgyakat, okmányokat elismervény ellenében átvenni.
(6) Ha a hatóság vizsgálata során
megállapítja, hogy a gyártással, üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatban
mulasztás, gondatlanság, szándékosság áll fenn, eljárás megindítását
kezdeményezi.
(7) A hatóság a vizsgálat
eredményéről részletes jegyzőkönyvet készít, amelyet az üzemeltető megbízottja
is aláír.
(8) A hatóság a vizsgálat után
intézkedik a nyomástartó edény további sorsa felől. Az engedélyokmányba
bejegyzi a sérülés, robbanás tényét, körülményeit, azonkívül
- elrendelheti a selejtezést (a
berendezés súlyos rongálódása esetén),
- a javítási, átalakítási engedély
kérelmezésére hívhatja fel az üzembentartót,
- intézkedik a megtartandó hatósági
vizsgálatokról,
- egyéb módon rendelkezik a további
üzemeltetés tekintetében.
(9) Robbanást, sérülést követő
javítás, átalakítás után csak a teljes körű hatósági vizsgálatok sikeres
elvégzése után lehet a nyomástartó edény üzemeltetését engedélyezni.
(10) Ha a szabályzat hatálya alá
tartozó nyomástartó edény meghibásodása úgy okoz személyi sérülést, vagy
balesetet, hogy nem következik be robbanás vagy sérülés, a bejelentések,
kivizsgálás és hatósági intézkedések tekintetében akkor is az előzőekben
meghatározott előírások az irányadók.
III.
AZ ELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT
HATÓSÁGI VIZSGÁLATOK
(1) Az egyes hatósági vizsgálatok
megtartásának helyét, idejét, körülményeit a megfelelő eljárásról szóló fejezet
tartalmazza.
(2) A hatósági vizsgálat csak akkor
szolgálhat engedély megadásának alapjául, ha sikeres eredményű és igazolja a
szükséges biztonsági követelmények meglétét.
(3) A hatóság műszakilag indokolt
egyedi esetekben, külön kérelemre, hozzájárulhat az előírt vizsgálatfajtáknak
másokkal való helyettesítéséhez, azonos biztonsági követelmények szem előtt
tartása mellett.
(4) A hatóság a vizsgálat megtartását
megtagadhatja (sikertelen vizsgálatot jelent), ha annak műszaki, személyi,
tárgyi, adminisztratív feltételeit nem, vagy nem kielégítően biztosítják.
Ugyancsak sikertelen vizsgálatot jelent, ha a vizsgálat folyamatos elvégzését
különböző hiányosságok több mint 1 órán át akadályozzák.
(5) A vizsgálatok, ellenőrzések,
zavartalan, biztonságos, szakszerű, helyes elvégzésének összes személyi,
tárgyi, munkavédelmi és műszaki feltételeit a kérelmezőnek felelős megbízottja
köteles biztosítani, akinek a hatósági vizsgálatokon jelen kell lennie.
14. A vizsgálatok kérelmezése
(1) A vizsgálatot meghatározott nap
vagy meghatározott 3 napos időköz megjelölésével lehet írásban a hatóságtól
kérni. A kérelemnek meghatározott nap megjelölése esetén legalább 30 nappal,
meghatározott 3 napos időköz megjelölése esetén legalább 15 nappal korábban
kell a hatósághoz megérkeznie.
(2) A kérelem alapján a hatóság a
vizsgálatot kitűzi és arról a kérelmezőt írásban értesíti.
(3) A vizsgálati kérelemben közölni
kell:
- a kérelmező pontos megnevezését,
címét, telefonszámát, ügyintézőjének nevét,
- a kért vizsgálat helyének pontos
megjelölését,
- a kért vizsgálatfajta megjelölését,
- a vizsgálandó nyomástartó edény
azonosítási adatait,
- a vizsgálattal kapcsolatos,
előzőleg megadott engedélyek megnevezését, keltét, számát,
- tájékoztatást a nyomástartó
edénnyel kapcsolatos körülményekről (állapota, elvégzett lényegesebb javítások,
üzem közben vagy vizsgálati előkészítésnél észlelt hiányosságok stb.).
A gyártóművi eljárás során végzendő
vizsgálatokhoz ezen túlmenőleg mellékelni kell (vagy a vizsgálat helyszínén
rendelkezésre bocsátani) valamennyi - a gyártásra, a nyomástartó edény
anyagára, szakértői vizsgálatra stb. vonatkozó - bizonylatot.
15. Hatósági szerkezeti vizsgálat
(1) A szerkezeti vizsgálat célja,
annak megállapítása, hogy a kivitelezés, illetőleg a nyomástartó edény állapota
kielégíti-e a vonatkozó hatósági engedélyek, e szabályzat és az érvényes állami
szabványok követelményeit. Kiterjed a nyomástartó edény szerkezeti elemeinek és
felületeinek ellenőrzésére.
(2) A szerkezeti vizsgálat
elvégzésének feltétele, hogy az előző hatósági eljárások és vizsgálatok
folyamán hozott határozatok, intézkedések végre legyenek hajtva.
15.1 A vizsgálat lefolytatása
(1) Valamennyi vizsgálandó részt,
nyílást szabaddá, hozzáférhető kell tenni. Minden leszerelhető szerkezetet,
amely gátolhatja a vizsgálatot, el kell távolítani.
(2) A nyomástartó edényt megbízhatóan
le kell választani üzemben levő más berendezésektől.
(3) A nyomástartó edényt kívül-belül
tisztítva, száraz állapotban, belül és a varratok környezetében fémtisztán kell
bemutatni. Új nyomástartó edényt első szerkezeti vizsgálat előtt (7.1.1 pont)
védőfestékkel, bevonattal stb. ellátni nem szabad. Burkolás, szigetelés előtt
kell vizsgálatra bocsátani. A burkolatot, szigetelést általában 15 évenként
kell lebontani a szerkezeti vizsgálathoz.
Időszakos vizsgálatokhoz a
nyomástartó edény külső felületéről a festéket nem szükséges eltávolítani, csak
ha azt a nyomástartó edény állapota alapján a vizsgálatot végző elrendeli.
(4) Biztosítani kell a behatoláshoz
és benti mozgáshoz szükséges eszközöket (létrák, hágcsók stb.), a szükséges
műszereket, mérőeszközöket, szerszámokat, állami szabvány előírásai szerinti
világítóeszközt, amelynek vezetéke a nyomástartó edény legtávolabbi helyére is
elér.
Biztosítani kell továbbá az összes
egyéni védőeszközt, megfelelő öltözködési és tisztálkodási lehetőséget a
vizsgálatot végző számára.
(5) Szerkezeti vizsgálat alkalmával a
berendezés hőmérsékletének +5 °C és +45 °C között kell lennie. Indokolt esetben
a hatóság ettől eltérést engedélyez.
(6) A vizsgált nyomástartó edény
belsejéből, közvetlen környezetéből minden - a vizsgálatot zavaró körülményt a
vizsgálat idejére ki kell küszöbölni. Ez idő alatt sem a nyomástartó edényen,
sem közvetlen környezetében a vizsgálatot zavaró más munka, tevékenység nem
végezhető.
(7) A vizsgálatot végzőnek
rendelkezésére kell bocsátani a nyomástartó edénnyel kapcsolatos minden
szükséges okmányt, adatot, bizonylatot, naplót stb.
(8) Ha a szerkezeti vizsgálat
alkalmával észlelt rendellenességek, tisztázandó kérdések szükségessé teszik, a
hatóság kiegészítő, vagy különleges ellenőrző vizsgálatokat végez, vagy
végeztet.
(9) A szerkezeti vizsgálat eredményét
a hatóság a gépkönyvbe bejegyzi. Rögzíti eljárása adatait, részletes műszaki
megállapításait. Nem kielégítő előkészítés, nem megfelelő eredmény, vagy a
vizsgálattal kapcsolatos más hiányosság esetén rendelkezik a hiányosságok
megszűntetéséről, ezek határidejéről, kiegészítő vizsgálatokról, esetleg a
vizsgálatot sikertelennek nyilvánítja.
16. Hatósági nyomáspróba
(1) A hatósági nyomáspróba
megtartásának előfeltétele:
- 3 hónapnál nem régebbi sikeres
eredményű hatósági szerkezeti vizsgálat,
- a nyomáspróbát közvetlen megelőző
sikeres eredményű és megfelelő bizonylatolt házi nyomáspróba elvégzése.
(2) Többnyomásterű nyomástartó edény
egymástól független nyomástereit külön-külön kell nyomáspróbának alávetni.
(3) A hatósági nyomáspróba kiterjed
annak vizsgálatára, hogy a nyomástartó edényen, illetőleg próbanyomásnak kitett
részein, felületein nem mutatkozik-e tömörtelenség, maradó alakváltozás,
repedés, rétegesség, vagy más rendellenesség. A használati engedély megújítását
célzó nyomáspróba alkalmával ezen túlmenőleg a hatóság vizsgálja a további
biztonságos üzemelés feltételeinek meglétét.
16.1 A nyomáspróba elvégzése
(1) A nyomáspróbát megelőző más
vizsgálatok, ellenőrzések alkalmával tett hatósági előírásokat végre kell
hajtani, a hiányosságokat ki kell küszöbölni.
(2) Valamennyi nyílást, csatlakozást
a próbanyomás nagyságának megfelelő szilárdságú záróelemmel kell ellátni.
(3) A nyomástartó edényt az előírt
minőségű, legfeljebb 323 K (+50 °C) hőmérsékletű vízzel fel kell tölteni,
közben gondoskodni kell a berendezés megfelelő légtelenítéséről. Ennél magasabb
hőmérsékletű közeg esetén eltérési engedélyt kell kérni a hatóság területileg
illetékes szervétől. Amennyiben az eltérésre a nyomástartó edény anyaga miatt
került sor, ezt be kell vezetni a gépkönyvbe is.
(4) A biztonsági berendezéseket
(biztonsági szelepeket) zárni kell. Egy db szelepet a próbanyomás értékénél
5%-kal nagyobb nyitónyomásra kell beállítani, vagy más módon kell gondoskodni a
próbanyomás behatárolásáról.
(5) Nyomáspróbakor a nyomásfokozás
percenkénti sebessége az engedélyezési nyomás 10%-ánál nem lehet nagyobb, de
legfeljebb 30 bar (30,6 att/perc) lehet.
A nyomás fokozása az engedélyezési
nyomás 50%-áig egy lépcsőben, azon túl további 10%-os lépcsőnként végezhető.
Ha a nyomás növelése nem gyorsabb az
engedélyezési nyomásra vonatkoztatott 1%/percnél, akkor nem kell nyomáslépcsőt
alkalmazni. A nyomáspróbánál biztosítani kell, hogy a nyomásfokozás bármikor
megszakítható legyen.
(6) A nyomáspróbánál használt
szivattyúnak megfelelő teljesítőképességűnek, emelőmagasságúnak, azonnal
elzárhatónak és a fokozatos nyomásnövelésre alkalmasnak kell lennie.
(7) Az ideiglenes bekötéseknek, a
vezetékek anyagának és kivitelének meg kell felelnie a nyomáspróba okozta
igénybevételnek.
(8) A nyomáspróbához a próbanyomás
nagyságának megfelelő 1 db üzemi és 1 db ellenőrző nyomásmérőt kell szorosan
egymás mellett 1 háromjáratú csatlakozóra felszerelni.
(9) A nyomást a próbanyomás eléréséig
fokozatosan és folyamatosan kell növelni, úgy, hogy hirtelen nyomásnövekedés a
szerkezetben vagy valamely részében kárt ne tehessen. A próbanyomáson tartás
ideje a gyártóművi nyomáspróba alkalmával legalább 30 perc, a későbbi
nyomáspróbáknál 3-5 perc.
(10) Nyomáspróba közben szerelést, javítást,
tömörítést, hegesztést végezni, alkatrészt cserélni, csavarokat terhelt
állapotban meghúzni, túlnyomás alatt álló részeket ütésekkel túlterhelni, vagy
lökéshullámoknak kitenni nem szabad.
(11) Ha nyomáspróba közben hirtelen
csökken a nyomás, valamely részen alakváltozás, repedés, törés következik be,
vagy más rendellenesség mutatkozik, a nyomáspróbát meg kell szakítani, a
nyomást meg kell szüntetni, majd a hibát ki kell küszöbölni.
(12) Ha a hiba kiküszöbölése 1 órán
belül nem lehetséges, a nyomáspróba sikertelen. Hasonlóképpen kell eljárni, ha
a nyomás nem emelkedik megfelelően. Ilyenkor a nyomáspróbát folytatni csak
akkor lehet, ha a hiányosság okát megállapítják és kiküszöbölik.
(13) A próbanyomáson tartás ideje
után a nyomást lassú ütemben az engedélyezési nyomásra kell csökkenteni,
amelyen tartva ellenőrizni kell minden nyomásnak kitett lemezfelületet, kötést,
tartozékot, alkatrészt, csatlakozást. Ezt követően hasonló lassú ütemben
nyomásmentesíteni kell.
(14) Ha a nyomáspróba során kisebb
javítások szükségesek, ezek elvégzése után a nyomáspróbát a fentiekkel azonos
módon meg kell ismételni.
(15) Ha a nyomáspróba akadályba
ütközik vagy elvégzésétől kellő eredmény nem várható, másfajta vizsgálat
rendelhető el vagy engedélyezhető. Ezek módját, feltételeit esetenként
határozza meg a hatóság.
16.2 Egyéb nyomáspróbák
Olyan nyomástartó edénynél vagy
alkatrészénél, szerelvényénél, amelyre vonatkozólag a megengedett igénybevételt
nem lehet szilárdsági számítás segítségével meghatározni, a hatóság által
jóváhagyott módszerrel végzett nyomáspróbát kell végezni, amelynek folyamán a
vizsgált elemet, az elem anyagának előre meghatározott értékű fajlagos
nyúlásáig vagy szakadásáig kell terhelni.
Az ellenőrzött nyomáspróba
előkészítését, lefolytatását, ellenőrzését, értékelését a hatóság előírása szerint
kell végezni.
16.3 Gáznyomáspróba
(1) Vízzel végzett nyomáspróba
helyett a hatóság jóváhagyásával gáznyomáspróba végezhető abban az esetben, ha
a nyomástartó edény a felállítás helyén folyadékkal nem tölthető fel vagy
biztonsági okokból az vizet még nyomokban sem tartalmazhat.
A víz fölött gázpárnával végzett
nyomáspróba is gáznyomáspróbának minősül.
(2) A gáznyomáspróba nagysága és
elvégzésének feltételei a víznyomáspróbáéval általában azonosak.
(3) Öntöttvasból vagy más rideg
anyagból készült alkatrészt tartalmazó berendezés csak megelőző víznyomáspróba
után vizsgálható gáznyomáspróbával.
(4) Megelőző víznyomáspróba nélkül
gáznyomáspróba akkor végezhető, ha valamennyi nyomástartó alkatrész anyagára és
hegesztett kötésére a nyomáspróba hőmérsékletén végzett ütőmunka vizsgálat
eredménye kielégítő és a hegesztett kötések jóságát megfelelő módszerű
roncsolásmentes vizsgálattal igazolták.
(5) Nyomásközegként olyan gáz
alkalmazható, amely sem önmagában, sem a nyomástartó edény töltetével, sem a
környezetben jelenlevő közegekkel elegyedve semmilyen káros hatást nem okoz.
(6) A próbanyomás túllépésének a
megakadályozására olyan biztonsági szelepet kell alkalmazni, amely a
tápvezetékkel azonos áteresztőképességű, a próbanyomáson tömören zár és annál
legfeljebb 10%-kal nagyobb nyomáson a próbatöltetet elvezeti.
(7) A nyomóvezetékbe két - egymástól
függetlenül működő - kézi elzáró szerelvényt kell egymás után beiktatni,
amelyek egyike folyamatos nyomásszabályozásra alkalmas.
(8) A gáznyomáspróba megkezdése előtt
az üzem felelős megbízottja köteles gondoskodni a szükséges biztonsági
óvintézkedésekről, a nyomáspróbánál közre nem működő személyek eltávolításáról.
A felelős megbízottnak a nyomáspróbánál jelen kell lennie.
(9) A próbanyomáson tartás ideje
legfeljebb 5 perc lehet.
16.4 A próbanyomás nagysága
(1) A szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edények próbanyomásának értéke:
Pp
|
=
|
próbanyomás (bar, túlnyomás)
|
|
Pe
|
=
|
engedélyezési nyomás (bar
túlnyomás) (amikor az engedélyezési nyomás még nem ismert, akkor a méretezési
nyomást kell alkalmazni)
|
|
Rm20
|
=
|
a megengedhető feszültség 10
°C-on N/mm2
|
|
Rmt
|
=
|
a megengedhető feszültség a
tervezési hőmérsékleten N/mm2
|
|
|
(2) A nyomástartó edényen
alkalmazható próbanyomás értékét a nyomástartó edénynek az a része határozza
meg, amelyre a megengedhető feszültségek hányadosa a legkisebb.
(3) Ha az engedélyezési nyomás 4 bar
túlnyomásnál kisebb, a próbanyomás legalább 1 barral nagyobb legyen, mint a
próbanyomás meghatározásához alapul vett engedélyezési nyomás.
(4) Szürkevasból és gömbgrafitos
öntött vasból készült edény, szerelvény, alkatrész próbanyomása:
Pp
|
=
|
2 pe, de legalább 3 bar.
|
(5) Zománcozott edények zománcozott
állapotban végzett ismételt nyomáspróbájánál a próbanyomás értéke legalább az
engedélyezési nyomással legyen egyenlő.
(6) E szabályzat hatálybalépése előtt
tervezett és gyártott nyomástartó edényt az (1) bekezdésben előírt próbanyomás
értékkel csak a hatóság előzetes jóváhagyásával szabad nyomáspróba alá venni.
Ezen edényeknél a régi nyomáspróba értéket kell alkalmazni.
16.5 A nyomáspróba kiértékelése
(1) A nyomáspróba eredménye sikeres
és a nyomástartó edény a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból
üzemképesnek minősül, ha
- a próbanyomást tömören tartja (a
hegesztett kötéseknél tömörtelenség nincs),
- a lemezillesztési helyeken, a
szegecskötéseknél, a szegecsek mellett, a csövek behengerlési helyein
vízszivárgás nincs (legfeljebb tovább nem csurgó gyöngyözés mutatkozik),
- a csavarkötéseknél a víznek
legfeljebb cseppenkénti szivárgását a csavarok meghúzása megszünteti,
- a lemezfelületek épek,
- a szerelvények, a fedelek tömörek,
- egyéb rendellenesség sem
észlelhető.
(2) A nyomáspróba részben sikeres és
a nyomástartó edény a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból
külön feltételek teljesítésével minősül üzemképesnek, ha csak kisebb, a
szerkezeti anyagokat, elemeket nem érintő javításokat kell elvégezni (pl.
tömítés, csavar, szerelvény cseréje, kisebb tömörtelenségek megszüntetése
stb.).
(3) A nyomáspróba eredménye még
megfelelő és a nyomástartó edény a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai
szempontból csökkentett mértékben üzemképesnek minősül, ha a nyomáspróba
eredménye nem mindenben elégíti ki az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat, de
kellő műszaki-biztonságtechnikai mérlegelés alapján rövidebb időre, csökkentett
nyomással, megfelelő feltételek teljesítése mellett, különféle korlátozásokkal
(pl. sűrített vizsgálatok stb.) vehető üzembe.
(4) A nyomáspróba sikertelen és a
nyomástartó edény a vizsgálat időpontjában biztonságtechnikai szempontból
üzemképtelennek minősül, ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek
nem teljesülnek és üzembevétel esetén alaposan feltételezhető a sérülés, hiba
lehetősége.
(5) A nyomáspróba eredményét a
hatóság a gépkönyvbe bejegyzi. Rögzíti eljárása adatait, műszaki
megállapításait; minősíti a nyomáspróba eredményét; rendelkezik a megteendő
intézkedésekről, megadja - esetleg feltételekhez kötötten - a használati
engedélyt. Sikertelen vizsgálat esetében elrendeli a nyomáspróba megismétlését.
(6) Ha a nyomáspróba az első üzembe
helyezés előtti teljes körű vizsgálatokat zárja le, a hatóság a használati
engedély megadásakor a nyomástartó edény adattábláját az egyik felerősítő
szegecs felhasználásával lebélyegzi.
17. Elrendelt különleges ellenőrző
vizsgálatok
(1) A különleges ellenőrző
vizsgálatokra a hatóság rendelkezése alapján az R. 9. § (2) bekezdése
értelmében kerül sor más vizsgálatok kiegészítése, alátámasztása céljából
laboratóriumi, műszeres, méréstechnikai vagy más szakirányú módszerekkel.
Sérülések, robbanások esetében azok együttesen alkalmazandók. Ilyenek lehetnek:
anyagvizsgálatok, hegesztésvizsgálat, hőtechnikai vagy áramlástechnikai
vizsgálatok, különféle méréstechnikai vizsgálatok, víz- és vízelőkészítési
vizsgálatok, különféle üzemi, működési vizsgálatok, műszeres-készülékes
berendezés-vizsgálatok, automatika-vizsgálatok stb.
(2) A vizsgálatok adatait,
lefolyását, a vizsgált berendezés adatait, a vizsgálat módszerét, eredményeit a
jellegüknek megfelelő, vagy előírt bizonylattal kell igazolni.
(3) Az alkalmazás területei:
előállítók gyártásellenőrzési tevékenységének szúrópróbaszerű felülvizsgálata,
illetőleg célvizsgálata, szerkezeti vizsgálatok és nyomáspróbák alkalmával
észlelt hiányosságok tisztázása, biztonságot veszélyeztető üzemviszonyok
kivizsgálása, javítások, átalakítások ellenőrzése, robbanások, sérülések kivizsgálása,
egyéb vizsgálatok megfelelő alátámasztása.
18. Biztonsági szelepek vizsgálata
és hitelesítése
(1) A biztonsági szelepek vizsgálata
során
- meg kell állapítani, hogy azok
száma, keresztmetszete, kivitelezési módja és elhelyezése megfelel-e a
vonatkozó állami szabvány előírásainak, továbbá ellenőrizni kell a biztonsági
szelep bizonylatát,
- el kell végezni a biztonsági szelep
szerkezetének vizsgálatát, ellenőrizni kell az ellensúly nagyságát vagy a
szeleprugó alkalmasságát,
- szelepnyitási próbát kell végezni.
(2) Mind a karáttétellel működő súly-
és rugóterhelésű, mind a közvetlen rugóterhelésű biztonsági szelep vizsgálatát
általában a nyomáspróba alkalmával kell elvégezni. Közvetlen rugóterhelésű
biztonsági szelepnél a szelepnyitási próba próbapadon is elvégezhető.
(3) Ha a vizsgálat alapján
megállapítást nyer a biztonsági szelep alkalmassága, a hatóság az ellenőrzött
és meghatározott adatokat a gépkönyvbe bejegyzi, a biztonsági szelepet pedig
lebélyegzéssel hitelesíti.
(4) Gyártóművi nyomáspróba tartása
esetén nagy- vagy középveszélyességű nyomástartó edénynél, ha a biztonsági
szelep már rendelkezésre áll, kisveszélyességű nyomástartó edénynél pedig
minden esetben a gyártóművi nyomáspróba alkalmával végzi el a hatóság a
biztonsági szelep vizsgálatát és hitelesítését.
(5) Ha a biztonsági szelepet a
gyártóműben hitelesítették, az első üzembevétel előtti helyszíni vizsgálat
során a hatóság területileg illetékes szerve csak szelepnyitási próbát végez,
ellenkező esetben elvégzi a biztonsági szelep vizsgálatát és hitelesítését is.
(6) Nyomástartó edény időszakos (3,
illetőleg 6 évenkénti) nyomáspróbája alkalmával a hatóság területileg illetékes
szerve ellenőrzi a biztonsági szelep alkalmasságát.
18.1 A biztonsági szelep lebélyegzése
(1) A biztonsági szelepeket a (2)
bekezdésben előírt módon és helyen le kell bélyegezni. Az ellensúlyba beütött
számjegyek annak előírt súlyát tüntetik fel. Ha a tényleges súly az előírt
súlynál nagyobb, annak megfelelő csökkentésére, ha pedig kisebb, annak
megfelelő növelésére kötelezi a hatóság a nyomástartó edény üzembentartóját.
(2) A biztonsági szelep
hitelesítésekor a hatóság jól látható jelet üt be acélbélyegzőjével a szelepház
alsó részébe, azonkívül szelepkarral bíró biztonsági szelepnél a szelepkar
oldalába vagy felső részébe, karáttételes rugófeszítésű biztonsági szelepnél a
rugófeszítés megváltoztatását megakadályozó szerkezetbe (túlfeszítést
megakadályozó hüvelybe), karáttételes súlyterhelésű biztonsági szelepnél pedig
az ellensúlyba is az előírt súlyát feltüntető számjegyek mellé.
(3) Közvetlen rugóterhelésű
biztonsági szelep beállítása után a rugóház ólomzárát kell acélbélyegzővel oly
módon lebélyegezni, hogy a rugófeszítés az ólomzár megsértése nélkül ne legyen
megváltoztatható. Ha a rugófeszültség megváltozása feltételezhető, a hatóság
területileg illetékes szerve a nyomástartó edény használati engedélyét
megvonhatja és újabb üzembe helyezésének engedélyezését a biztonsági szelep
újabb vizsgálatától teheti függővé.
18.2 Teljesítménytényezőt meghatározó
vizsgálat
(1) Ha valamely biztonsági szelep
"a" teljesítménytényezőjét - valamely vizsgálatra jogosult
vizsgálata alapján - a gyártómű nem igazolta, akkor a biztonsági szelepet
teljesítményvizsgálatnak kell alávetni.
Alacsonyemelkedésű biztonsági
szelepek teljesítménytényezőjének igazolása nem szükséges, amennyiben a =
0,15 értékkel számított üzemi lefúvóteljesítmény a túlnyomás határolásához
elegendő.
(2) A teljesítményvizsgálatot olyan
helyen kell elvégezni, ahol a hatóság által jóváhagyott vizsgáló berendezés és
megfelelő szakszemélyzet áll rendelkezésre.
(3) Szakirányú intézmény, szerv által
végzett vizsgálati jelentések, szakvélemények elfogadhatók és azok a
teljesítménytényező igazolására szolgálhatnak.
(4) A hatóság vagy az általa elismert
szakirányú intézmény meglevő mintapéldánnyal való összehasonlítás, vagy
adatbankjának adatai alapján is megállapíthatja valamely biztonsági szelep
teljesítménytényezőjét.
(5) A teljesítménytényező alapján, a
biztonsági szelep üzemi lefúvóteljesítményének meghatározására az állami
szabványok előírásait kell figyelembe venni.
(6) Magasemelkedésű biztonsági szelep
alkalmazása esetén a védett nyomástartó edény számítással meghatározott
szükséges lefúvandó teljesítményénél a kiválasztott biztonsági szelep tényleges
lefúvóteljesítménye annyival lehet nagyobb, hogy a biztonsági szelep kielégítő
működése biztosított legyen.
(7) A védett nyomástartó edény
túlnyomás elleni védelme miatt szükséges lefúvóteljesítményt számítással kell
igazolni.
19. Hasadó nyomáshatárolók
vizsgálata és bizonylatolása
(1) A hasadó nyomáshatároló céljára
felhasználni kívánt anyag szilárdsági jellemzőinek ellenőrzésére a gyártáshoz
felhasznált anyagból kivett legalább 4 db szakító próbatestet, illetőleg hasadó
próbaelemet kell megvizsgálni. Ezek közül 2 db-ot az anyag egymástól
legtávolabb eső szélső részéből, 2 db-ot a középső részéből kell kimunkálni.
(2) Az anyag akkor használható fel,
ha a vizsgált próbatestek szakítószilárdsága, illetve a hasadó elemek
felszakító nyomása egymástól 10%-nál nagyobb értékkel nem tér el.
(3) Fóliából, illetőleg vékony
lemezszalagból készült hasadó nyomáshatárolók anyagából 50 mm, vagy annál
kisebb névleges átmérő esetén 1000 cm2-enként, 50 mm-nél nagyobb, de legfeljebb
100 mm névleges átmérőig 3600 cm2-enként és 100 mm-nél nagyobb névleges
átmérőjű tárcsáknál 6000 cm2-enként legalább 1 db 40 mm névleges átmérőjű
próbaelemet kell készíteni. A próbaelemek száma sorozatonként 4-nél kevesebb
nem lehet.
(4) A próbaelem mérete a vizsgált
hasadó elemmel azonos is lehet. A próbaelemeket a vizsgálat során hasadó
elemekkel azonos hőkezelési, illetve megmunkálási műveletnek, majd felszakító
próbának kell alávetni.
(5) Ha a hasadó elemek készítése
darabonkénti öntéssel, sajtolással történik, a gyártóműnek igazolnia kell a
sorozat egyes darabjainak összetételét, az adag és gyártás azonosságát.
(6) A gyártómű adagszámát valamennyi
hasadó elemen fel kell tüntetni. Csak azonos adagszámú anyagból készíthetők
vizsgálati sorozatok.
(7) Az (5) bekezdésben említett módon
gyártott hasadóelemek valamennyi vizsgálati sorozatából legalább 4 db
hasadóelemet felszakító próbának kell alávetni.
(8) 323 K (50 °C)-nál magasabb üzemi
hőmérsékletre készülő, képlékeny anyagból készült hasadó elemeknél
sorozatonként legalább 3 db hasadó elemet az üzemi hőmérsékleten kell
felszakító próba alá vonni.
(9) 273 K (0 °C) alatti üzemi
hőmérsékletre készülő és rideg anyagból előállított hasadó elem sorozat
valamennyi próbaelemét az üzemi hőmérsékleten kell felszakítani.
(10) A hasadó elemeket (a próbaelemeket
is) azonosító számmal kell ellátni. A próbaelemek felszakadási nyomásértékét
okmányszerűen rögzíteni kell.
(11) A hasadó elemeket előállítónak
gyártóművi bizonylatot kell kiadnia.
Ezen bizonylaton igazolni kell:
- a sorozat- és sorszámot,
- a hasadó elem anyagminőségét,
anyagbizonylatának adatait,
- a hasadó elem tűrésezett méreteit,
- a legkisebb szakadási
keresztmetszet méretét,
- névleges hasadási nyomás tűrésezett
értékét, és hozzátartozó üzemi hőmérséklet megengedett legmagasabb és
legalacsonyabb értékét,
- az üzemi nyomás megengedhető
legnagyobb értékét.
(12) A hasadó elemek vizsgálatát a
hatóság végzi. A vizsgálathoz a hasadó elem vizsgálatára bocsátójának elő kell
készítenie a hasadó nyomáshatároló elem felszerelésére alkalmas vizsgáló berendezést
(befogó szerkezet, nyomásfokozó berendezés, háromjáratú csapra vagy szelepre
szerelt nyomásmérő), megfelelő méréshatárú vonszoltmutatós nyomásmérőt stb.
(13) Hitelesítésre csak olyan hasadó
elem sorozat bocsátható, amelynél a gyártó által vizsgált 4 db hasadó elem
felszakadási nyomása egymástól legfeljebb 10%-kal tért el.
(14) A hasadó elemek hitelesítése
alkalmával végzett felszakítónyomáspróbát a hasadó elemek 6%-án, de 3-8 db-ból
álló sorozatnál legalább 2 db, 9-15 db-ból álló sorozatnál legalább 3 db, 16-30
db-ból álló sorozatnál legalább 4 db hasadó elemen el kell végezni.
(15) A hatóság vizsgálata alapján
elfogadható az a hasadó elem-sorozat, amelyből a felszakadási próbának
alávetett tárcsák szakadási nyomása a névleges értéktől legfeljebb ą 5%-kal tér
el.
(16) A megfelelő hasadó elem-sorozat
minden darabját a hatóság bélyegzővel hitelesíti.
(17) Import berendezések
hasadótárcsáit a hatóság elfogadja, ha azok azonosíthatók és bizonylatukat a
gyártómű a vizsgálatra jogosult szerv vizsgálata alapján adta ki.
20. Hatósági ellenőrzések
(1) A hatóság az R. 11. §-ában
foglaltak értelmében ellenőrzéseket végez, esetenként kérelem alapján is.
(2) A hatósági ellenőrzések
ellátásának feltételeit az R. 12. §-a értelmében biztosítani kell.
(3) Az ellenőrzés megtartását és
tárgyát a hatóság annak megkezdésekor közli. Megállapításait a gépkönyvben,
vagy kétoldalúan aláírt ténymegállapító jegyzőkönyvben, ha az utóbbi akadályba
ütközik, egyoldalú feljegyzésben rögzíti, intézkedését határozatban közli.
(4) A hegesztési eljárás ellenőrzése
során a hatóság elsősorban azt ellenőrzi, hogy
- rendelkezik-e a gyártó külön
jogszabályban előírt minősítésű hegesztő szakmunkásokkal, illetőleg
szakképesítésű hegesztő szakemberekkel;
- rendelkezik-e a kivitelező a
hegesztéshez és az előírt vizsgálatok elvégzéséhez szükséges, megfelelő,
időszakosan felülvizsgált berendezésekkel;
- hozaganyagok bizonylatai
igazolják-e a megfelelő minőséget;
- a tervezett hegesztési eljárással
azonosan készített próbahegesztések teljes körű vizsgálatai megfelelő eredményt
biztosítanak-e;
- a tervezett hegesztési eljárás
technológiai, kiviteli tervei, a hegesztések dokumentálása, a bizonylatok
megfelelők-e, az előírt azonosítási feltételek megvalósultak-e.
(5) Ha a hegesztési eljárás
ellenőrzése kielégítő eredménnyel zárul, a hatóság meghatározott időre
részleges vagy teljes felmentést adhat nyomástartó edényenként a hegesztési
jóságfok függvényében elvégzendő vizsgálatok alól.
(6) Az (5) bekezdésben említett
felmentés megadása érdekében a gyártó külön is kérheti a hatóságtól a
hegesztési eljárás ellenőrzését.
IV.
MŰSZAKI BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK
Ez a fejezet a biztonsági szempontból
alapvető műszaki követelményeket tartalmazza. Ezen túlmenőleg, ha állami
szabvány vagy hatósági előírás további műszaki követelményeket tartalmaz,
azokat is figyelembe kell venni. Ha később hatályba lépő állami szabvány e
fejezetben foglalt előírástól eltérő előírást tartalmaz, úgy az állami
szabványban foglalt előírás az irányadó.
21. A nyomástartó edény anyaga és
szerkezete
(1) A szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edény és tartozékai csak olyan anyagokból készíthetők,
előállításuknál csak olyan minőségű félgyártmányok alkalmazhatók, amelyek
megfelelnek az állami szabványok előírásainak és a gyártás, üzemeltetés során
előálló igénybevételeknek.
(2) Az állami szabványoktól eltérő,
vagy ismeretlen eredetű anyagok, félgyártmányok abban az esetben használhatók
fel nyomástartó részeknél, ha alkalmasságukat olyan szakértői bizonylatok
igazolják, amelyek tartalmilag és alakilag hitelesen bizonyítják, hogy a
beépíteni kívánt anyag jellemzői megfelelnek - az állami szabványokban
rögzített - az anyaggal szemben támasztott követelményeknek.
(3) Az anyagok előállítója,
szállítója, tárolója, feldolgozója tartozik gondoskodni a szakszerű és
károsodást kizáró kezelésről, a nyilvántartásról és az azonosíthatóságról.
22. A szerkezeti kialakítás főbb
követelményei
(1) Acélból készült nyomástartó
alkatrész anyagaként csak martin, elektromos, vagy azzal egyenértékű eljárással
gyártott acél alkalmazható.
(2) Nem nyugtatott acél nyomástartó
alkatrész anyagaként nem alkalmazható.
(3) Félig nyugtatott acél legfeljebb
10 bar (10,2 att) méretezési nyomású kisveszélyességű nyomástartó edényhez
használható fel abban az esetben, ha az üzemi hőmérséklet nem süllyedhet 273 K
(0 °C) alá, nem magasabb 473 K (200 °C)-nál és a nyomástartó edény töltete nem
minősül veszélyesnek, továbbá az anyag ütőmunka vizsgálata megfelel az állami
szabványok előírásainak.
(4) Nyomástartó alkatrész acél anyagánál
a folyáshatár és szakítószilárdság viszonya a 0,85-nél nem lehet nagyobb.
(5) Nyomástartó alkatrészhez
felhasznált acéllemez szabvány szerint vizsgálattal meghatározott szakadási
nyúlása a hengerlési irányra merőlegesen vizsgálva ötvözetlen és gyengén
ötvözött acéloknál 16%-nál kevesebb nem lehet, az ausztenites acélok
kivételével ötvözött acéloknál legalább 14%, az ausztenites acéloknál legalább
25% legyen.
(6) Nyomástartó alkatrész gyártásához
- e szabályzat egyéb előírásainak megtartása mellett - csak hőkezelt, vizsgálat
alapján megfelelőnek minősített, legalább 5 mm vastagságú acélöntvény
alkalmazható.
(7) Vizsgálat alapján megfelelőnek
minősített öntöttvasat nyomástartó edény részeként legfeljebb 6 bar méretezési
nyomású, legalább 273 K (0 °C) mértékadó hőmérsékletű és legfeljebb 473 K (200
°C) tervezési hőmérsékletű nyomástartó edényhez lehet alkalmazni.
(8) Változó üzemi hőmérsékletű
nyomástartó edény oldható elemeit és karimáit azonos hőtágulású anyagból kell
készíteni.
(9) A biztonsági szerelvények
(biztonsági szelep-, szintmutató stb.) szerelvényházára a nyomástartó
szerkezeti elemekre vonatkozó előírásokat kell megtartani.
(10) Azoknál a nyomástartó
edényeknél, amelyek töltetének üzemi hőmérséklete az alkatrészek tervezési
hőmérsékleténél magasabb, az edényszerkezet megfelelő kialakításával, hűtés
alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a nyomástartó szerkezeti elemek üzem
közben a tervezési hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletre melegedjenek.
(11) A szerkezeti elemek
vizsgálatához a nyomástartó edényen kívül és annak belsejében, kellő
biztonságot nyújtó állandó vagy ideiglenes hágcsók, létrák, kapaszkodók és
állványok építendők be.
(12) Nyomástartó edénynek és
tartozékainak helyszíni ellenőrzést, kezelést, karbantartást igénylő részeit
olyan kezelő állványokkal, lépcsőkkel kell ellátni, amelyek a megközelítést és
a munkavégzést fizikai megerőltetés nélkül biztonságos körülmények között
lehetővé teszik.
(13) Olyan domborított (elliptikus,
kosárgörbeidomú) edényfeneket, amely középső részének belső domborítási sugara
nagyobb, mint a hengeres rész külső átmérője, vagy amelynél a hengeres részhez
csatlakozó lekerekítési sugár kisebb, mint a hengeres rész külső átmérőjének
6%-a, nyomástartó alkatrészként beépíteni nem szabad.
(14) Legfeljebb kisveszélyességű, 10
bar (10 att)-nál nem nagyobb engedélyezési nyomású 273 K (0 °C)-nál nem
alacsonyabb üzemi hőmérsékletű nyomástartó edénynél domború átmeneti rész
nélküli kúpos alkatrész is elfogadható, ha a teljes központi kúpszöge 60°-nál
nem nagyobb.
(15) Nyerges alátámasztások
felfekvési íve legalább a köpeny kerületének egyharmadával legyen egyenlő.
(16) A merevítések a nyomástartó
edény külső, vagy belső falfelületén egyaránt elhelyezhetők. Kialakításuk és a
rögzítésük a merevítő és merevített felületek teljes érintkezésével biztosítsa
az együttes teherviselést.
(17) Vákuumszigetelésű nyomástartó
edényt az időszakos vizsgálatok könnyebb elvégezhetősége érdekében, olyan
behegesztett toldalékkal célszerű ellátni, amelynek segítségével elkerülhető a
nyomástartó edény köpenyének kivágása.
23. Kivágások, csonkok
(1) Nyomástartó edényen levő
kivágások kör, kosárgörbe, ellipszis alakúak vagy két félkörrel és azokat
összekötő párhuzamos egyenesekkel határoltak lehetnek.
(2) Kosárgörbe alakú edényfenék kisebb
domborítási sugarával határolt lemezfelületében kivágást elhelyezni általában
nem szabad. (Ha különleges körülmények indokolják, figyelembe kell venni az
állami szabványok előírásait.) A kivágás széle és a fenék belső felületének
görbület változási helye közötti távolság vetületben mérve nem lehet kisebb,
mint a fenék belső átmérőjének 10%-a.
(3) Domborított fenéken levő két
szomszédos csonk széle közötti távolság húr mentén mérve nem lehet kisebb a
csonk furatának az átmérőjénél.
(4) Hengeres köpenyen két szomszédos
csonk középpontja közötti távolság alkotó irányban vagy attól legfeljebb 45°-os
szöggel eltérő irányban legalább a nagyobbik furat átmérőjének kétszerese,
ettől eltérő irányban pedig legalább a nagyobbik csonk furat átmérőjének
másfélszerese legyen.
(5) A (3) és (4) bekezdésekben foglaltaktól
való eltérés esetén, a választott elrendezést részletes szilárdsági számítással
kell igazolni.
(6) A tűzveszélyes cseppfolyós gáz
tárolására szolgáló nyomástartó edény töltő, ürítő csonkjait a nyomástartó
edény felső részén kell elhelyezni. Olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a
töltővezeték vége a nyomástartó edény legalsó részétől 0,5 m-re végződjön, az
ürítővezeték vége a nyomástartó edény legalsó részétől mért legalább 0,2 m
távolságra nyúljon be.
(7) Föld feletti - tűzveszélyes,
közvetlen életveszélyt okozó mérgező, cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló
- nyomástartó edény csőcsonkjai a szerelhetőség figyelembevételével a lehető
legrövidebbek legyenek.
(8) Tűzveszélyes, tűz- és
robbanásveszélyes töltetek esetén a nyomástartó edény alsó részén kialakított
csonkok oldható kötéseinél nem éghető tömítések alkalmazhatók.
Részben földdel fedett -
tűzveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes gáz tárolására szolgáló - nyomástartó
edény csőcsonkjait az edény felső részén kell elhelyezni, a nyomástartó edény
alsó, földdel fedett részén csonk nem helyezhető el.
Földdel teljesen fedett -
tűzveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes gáz tárolására szolgáló - nyomástartó
edény csőcsonkjait a búvónyílás fedelén kell kialakítani.
(9) Búvónyílással ellátott
nyomástartó edény belső terében levő szerkezeti elemeknek (keverők, csőkígyók,
tányérok, gátak stb.), amelyek a belső szerkezeti vizsgálatot akadályozzák,
kiszerelhetőknek kell lenniük.
24. Vizsgáló, szellőző nyílások
(1) Minden szét nem szerelhető vagy a
vizsgáló nyílásokkal azonos méretű, megfelelő elhelyezésű oldható kötéssel
ellátott csonkkal nem rendelkező nyomástartó edényt vizsgáló nyílással
(búvónyílással, nézőnyílással) kell ellátni.
(2) A (3) bekezdésben említett
nyomástartó edények kivételével minden 800 mm-nél nagyobb belső átmérőjű
nyomástartó edényen - amelyet az (1) bekezdésben foglaltak alapján
vizsgálónyílással kell ellátni - 1 db, legalább 350450 mm méretű ovális, vagy
450 mm belső átmérőjű, kör alakú búvónyílást kell alkalmazni, ha a nyomástartó
edény töltete nem mérgező, nem maró. Legalább 600 mm belső átmérőjű kör alakú
búvónyílást kell kiképezni, ha a nyomástartó edény töltete veszélyes
tulajdonságú.
(3) A behegesztett csőkötegfalú merev
csőköteges készüléket, a cseppfolyósított legevő üzemi, továbbá a nem korrozív
töltetű hűtőgép üzemi nyomástartó edényt - átmérőjétől függetlenül -
búvónyílással nem kell ellátni.
(4) Ha a búvónyílással ellátott
nyomástartó edényben olyan rögzítésű belső elemek vannak, amelyek szerkezeti
vagy üzemi ok miatt nem kiszerelhetők, legalább 600 mm átmérőjű belső
átjárónyílást, vagy annyi búvónyílást kell alkalmazni, amely a belső szerkezeti
vizsgálatot lehetővé teszi.
(5) A nyomástartó alkatrészeket
eltakaró külső, nem nyomástartó lemezszerkezeteket, szoknyás támaszokat olyan
nyílásokkal kell ellátni, amelyeken keresztül a nyomástartó alkatrész
ellenőrizhető.
(6) A búvónyílásokat úgy kell
elhelyezni, hogy azok lehetővé tegyék a nyomástartó edény belső felületének
megszemlélését, a vizsgáló személyek megerőltetés nélküli biztonságos
behatolását és kijutását.
(7) Veszélyes tulajdonságú gáz
tárolására szolgáló nyomástartó edény búvónyílását a nyomástartó edény felső
részén kell elhelyezni. Cseppfolyósított gáztöltet esetén a búvónyílásnak a
nyomástartó edény gázfázissal érintkező részén kell lennie.
(8) Az ovális búvónyílás
hossztengelye a nyomástartó edény beépített állapotában vízszintes legyen.
(9) Belső felfekvésű búvónyílás
tömítésének szélessége legalább 20 mm legyen.
(10) A búvónyílás csonk hossza 150
mm-t nem haladhatja meg.
(11) A búvónyílás, átjárónyílás belső
felületén éles sarkok ne legyenek.
(12) Minden olyan 800 mm-nél nagyobb
belső átmérőjű nyomástartó edényen, amelyen a szerkezet vagy az üzemeltetési
mód miatt búvónyílást nem kell alkalmazni, legalább 2 db 150 mm átmérőjű néző
nyílás legyen.
(13) Vizsgáló nyílásként legalább 2
db nézőnyílást kell alkalmazni, ha a nyomástartó edény belső átmérője 800 mm
vagy annál kisebb.
(14) A nézőnyílások méretei a
következők legyenek:
|
|
|
|
|
|
|
|
A nyomástartó edény
|
Kerek
|
Ovális
|
Csonk
hosszúság
|
belső átmérője
|
nyílás mérete
|
legfeljebb
|
mm
|
mm
|
mm
|
|
|
|
|
|
|
|
|
250 vagy ennél
|
|
|
|
|
|
|
kisebb
|
50
|
|
-
|
|
50
|
|
250-450
|
|
120
|
|
90x120
|
|
65
|
|
450-600
|
|
160
|
|
120x160
|
|
80
|
|
600-800
|
|
200
|
|
150x200
|
|
100
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
(15) A nézőnyílásokat a nyomástartó
edény két egymással szemben levő részén kell elhelyezni. Legalább az egyik
nézőnyílásnak az edényvégen kell lennie. Az egyik nézőnyílás a nyomástartó
edény oldalán is elhelyezhető, ha a távolsága a nézőnyílás nélküli edényvégtől
300 mm-nél nem nagyobb.
(16) Veszélyes tulajdonságú gáz
tárolására szolgáló, 800 mm-nél nagyobb átmérőjű nyomástartó edényt a
búvónyílástól távol eső részén legalább 1 db 1500 mm belső átmérőjű szellőztető
nyílással is el kell látni.
(17) Cseppfolyósított gáz tárolására
szolgáló nyomástartó edény szellőztető nyílását az edény felső részén kell
elhelyezni.
(18) Cseppfolyósított gáz tárolására
szolgáló nyomástartó edény felső részén elhelyezett szellőztető nyíláshoz a
nyomástartó edény belsejébe az alsó köpeny- vagy fenéklemeztől 50 mm-re benyúló
felszálló csövet kell beépíteni, a felszálló cső gázfázissal érintkező részén,
közvetlenül a felső edényfal mellett 2 db 10 mm átmérőjű furatot kell
készíteni.
(19) A vizsgáló és szellőző
nyílásokat oldható kötésű fedéllel kell lezárni.
Szigetelt nyomástartó edénynél a
szigetelést úgy kell kiképezni, hogy a vizsgáló és szellőző nyílások a
szigetelés megbontása nélkül hozzáférhetők legyenek.
25. Csövek, csőkötések
kialakításának fő követelményei
(1) Redőzéssel, bordázással hajlított
csöveket a nyomástartó edény túlnyomás alatti alkatrészeként alkalmazni nem
szabad.
(2) A cső külső átmérőjének
kétszeresénél kisebb hajlítási sugarú csőhajlítás a gyártási tűrések
megtartásával csak abban az esetben készíthető, ha a hajlítás után a hajlított
ív szélső külső sugaránál kapott falvastagság a számítással meghatározott
szükséges falvastagságnál nem kisebb.
(3) Csavarok, csapok stb. furatai
középpontjának a fedél, vagy karima szélétől mért távolsága nem lehet kisebb,
mint a furat átmérő 0,9-szerese.
(4) Csonkok vagy csövek
behegesztésére, behengerlésére szolgáló furatok és a csőkötegfalon vagy más
hasonló alkatrészen levő legközelebbi hegesztési varrat széle közötti távolság
nem lehet kisebb a furat átmérőjének 0,9-szeresénél.
26. A gyártás műszaki-biztonsági
követelményei
26.1 Megmunkálás, illesztés
(1) Nyomástartó edény alkatrészeihez
felhasznált lemezek kirajzolását, nyomástartó alkatrészek megmunkálását és
kivágását úgy kell végezni, hogy a gyártómű azonosítási jele a nyomástartó
edény gyártásának befejezésekor is látható legyen.
Amennyiben a gyártómű azonosítási
jelét ki kell vágni, a jelzést oly módon kell áthelyezni a beépítendő
anyagrészre, hogy a hitelességhez kétség ne férjen. Az azonosítási jelzéseket
olyan módszerrel kell átvinni, amely az anyagot nem károsítja és legalább a
nyomástartó edény első üzembevétel előtti vizsgálatáig azonosítást biztosít.
(2) Az anyagok vágására, alakítására
bármilyen eljárás alkalmazható, amely az anyagjellemzőnek a nyomástartó edény
biztonságát veszélyeztető megváltozását nem eredményezi.
(3) Nyomástartó edényen a
megmunkáláskor keletkező sorját el kell távolítani.
(4) Az edényfenekeket és más edényvégeket
egy darabból kell készíteni, ha ez a gyártható méretek miatt nem valósítható
meg, a 26.3.3 pont (6) bekezdésében foglalt előírások szerint kell eljárni.
(5) Az edényfenekeket és edényvégeket
az alakítás mértékének és a felhasznált anyag minőségének megfelelő
hőkezelésnek kell alávetni. Ha vizsgálat igazolja a megfelelőséget, a hőkezelés
elhagyható.
(6) Kovácsolással előállított
fenekek, edényvégek belső hibamentességét vizsgálattal igazolni kell, a tervező
által előírt feltételeknek megfelelően.
(7) Alaki hibák megszüntetésére
minden olyan módszer alkalmazása tilos, amely helyi hő- és mechanikai hatással
az anyag károsodását okozhatja.
26.2 Szegecselés, nem oldható
csavarkötés
(1) Szegecskötés, nem oldható
csavarkötés nyomástartó elemek összekötésére veszélyes töltet, valamint 273 K
(0 °C)-nál alacsonyabb hőmérsékletű töltet esetén nem alkalmazható.
(2) A furatokat az anyag károsodása
nélkül, a vonatkozó szabvány-előírásoknak megfelelő kialakítással és mérettel
kell elkészíteni.
(3) Szegecselés, csavarozás előtt a
kötés illesztett felületeiről, a furatokból el kell távolítani minden
forgácsolási hulladékot és egyéb szennyeződést, illetve a csavar, a szegecs, az
összekötött elemek és a heveder tökéletes illeszkedéséről meg kell győződni.
(4) A szegecselésnél alkalmazott
izzítás mértékének, időtartamának, az alkalmazott nyomóerőnek olyannak kell
lennie, hogy a szegecskötés az összekapcsolt elemek várható igénybevétele
esetén is biztonságos kötést adjon.
(5) A szegecselésnél olyan eljárást,
olyan műveleti sorrendet kell alkalmazni, hogy az anyagban meg nem engedhető
feszültségek, deformációk ne keletkezzenek.
(6) Minden 12 mm-nél vastagabb
szegecselt hengeres öv hosszvarratát, edényvégek körvarratát legalább kettős
hevederes tompaillesztéssel kell készíteni.
(7) A nem oldható csavarkötések
furata legfeljebb 0,5 mm-rel készülhet nagyobbra, mint a készremunkált csavar
külső átmérője.
26.3 Hegesztés.
26.3.1 Alapkövetelmények.
(1) Nyomástartó edényt hegesztés
útján előállító gyártónak a nyomástartó edény gépkönyvében cégszerű aláírással
kell nyilatkoznia arról, hogy a hegesztési eljárás előírt személyi, tárgyi és
műszaki feltételeit a gyártásnál megtartotta.
(2) A hegesztési munkákat - a
jogszabályok értelmében - műszaki hegesztő szakember irányításával, megfelelő
minősítésű, érvényes igazolvánnyal rendelkező hegesztő szakmunkásnak kell
végeznie. Minősítő intézmény tartozik e személyekről nyilvántartást vezetni és
gondoskodni arról, hogy a hegesztő szakmunkásokat azonossági számmal, jellel és
ennek megfelelő acélbélyegzővel lássa el. Igazolványukat, vagy hiteles
másolatát kívánságra a hatóságnak fel kell mutatni.
(3) A hegesztést szakszerű,
ellenőrizhető technológia alapján kell végezni. Okmányszerű hegesztési tervet,
vagy vázlatot kell készíteni, amelyen szerepel az egyes varratokat készítő
hegesztő jele, a vizsgált szakasz és valamennyi lényeges kivitelezési adat.
Ezeknek a kivitelezett szerkezettel azonosíthatóknak kell lenniük. A hegesztők
bélyegzőjét a varrat mellé be kell ütni.
26.3.2 Hegesztési kötések előírásai
(1) A hegesztett kötéseket az állami
szabványoknak, a szakmai követelményeknek, a nyomástartó edény jellemzőinek és
az összes igénybevételnek megfelelően úgy kell megtervezni, hogy a dokumentáció
a kivitelezéshez szükséges összes alapvető adatot, utasítást, követelményt
megfelelően tartalmazza, ide értve az ellenőrző vizsgálatokat is.
(2) A terveknek tartalmazniuk kell az
anyagminőséget, a hegesztési módot, a varratok helyét, kialakítását, alakját,
méretét, továbbá a hegesztés előkészítésére szóló utasításokat (az
előmelegítési hőmérsékletet, a hőkezelési utasításokat, varratonként a
hegesztési tényezőt stb.), a hegesztők előírt minősítési fokozatát, az
elvégzendő vizsgálatokat, ellenőrzéseket, a méretezési és próbanyomást, a
vonatkozó szabványhivatkozásokat, egyéb szükséges adatokat.
(3) A szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edény túlnyomás alatti szerkezeti elemeinek tompa illesztésű
hegesztett kötéseinél az alábbi hegesztési tényezőket kell tervezni és az ehhez
tartozó vizsgálatokat előírni:
- nagyveszélyességű nyomástartó
edénynél 0,8 vagy annál nagyobb hegesztési tényezőt (hegesztési jóságfok),
- középveszélyességű nyomástartó
edénynél 0,7 vagy annál nagyobb hegesztési tényezőt,
- kisveszélyességű nyomástartó edény
hegesztésénél legalább 0,6 hegesztési tényezőt.
26.3.3 A varratok elhelyezése,
kialakítása
(1) A varratok elhelyezésének,
kialakításának a vonatkozó állami szabványok szerint kell történnie. Ha ettől,
illetőleg a jelen pont előírásaitól el kell térni, az ilyen varratot magasabb
hegesztési tényezővel kell tervezni.
(2) Egy helyen legfeljebb két varrat
találkozása megengedett. A csatlakozó varratok középvonalai legalább 30°-os
szöget zárjanak be egymással. Ez alatt feszültségmentesítő hőkezelést kell
alkalmazni.
(3) Több hengeres övből álló köpeny,
vagy több darabból készített domborított edényfenék alkatrészeinek szomszédos
hosszvarratait a körvarrat középvonalán mérve legalább a lemezvastagság
háromszorosával egyenlő, de 100 mm-nél nem kisebb távolságra kell elhelyezni.
(4) Szomszédos körvarratok
középvonala közötti távolság nem lehet kevesebb a hegesztett alkatrészek
falvastagságának háromszorosánál, de legalább 100 mm-nek kell lennie.
(5) Fekvő elrendezésű, övvel
alátámasztott hengeres nyomástartó edény övei hosszvarratainak a támasz
középponti szögével határolt alsó része felett legalább 20°-kal kell lennie.
(6) Két darabból készített
domborított edényvég varratának az edényvég szimmetriasíkjában kell lennie vagy
attól legfeljebb az edényvég külső átmérőjének 10%-ával lehet távolabbra. A
több darabból hegesztett domborított edényvég elemei sugárirányú és az edényvég
forgástengelyébe eső középpontú, legfeljebb az edényvég külső átmérőjének
felével egyenlő átmérőjű körvarrattal is összehegeszthetők.
(7) Nyomástartó edény köpenyéhez, fenekéhez,
fedeléhez ráhegesztett minden alkatrész hegesztett varratának széle és a
nyomástartó alkatrészen levő varrat széle közötti távolságnak legalább az edény
falvastagsága kétszeresének kell lennie.
(8) Ha a varratoknak a (3) és (7)
bekezdésekben foglaltak szerinti elhelyezése teljesen nem valósítható meg,
illetőleg támasz vagy egyéb alkatrész varratot takar vagy a varratok
találkozási helyének kiképzése a (2) bekezdésben előírt feltételeknek nem felel
meg, az ilyen varratszakaszt 1-es hegesztési tényezővel kell tervezni.
(9) Ha a varratot merevítő gyűrű vagy más elem
fedi, menetes dugóval ellátott, 10 mm átmérőjű ellenőrző furatot kell a
varratot elfedő alkatrész legmélyebb részén kiképezni.
(10) A nyomástartó edény hossz- és
keresztirányú varrataiba kivágások, furatok a (11) bekezdésben foglalt
kivételtől eltekintve, nem tervezhetők.
(11) Ha elkerülhetetlen, hogy a
kivágás, furat varratba kerüljön, akkor a varratot a furat átmérőjének
háromszorosát kitevő hosszon a kivágás előtt röntgenvizsgálattal kell
ellenőrizni és a kivágást megfelelően merevíteni kell.
(12) A varratoknak az összehegesztett
alkatrészek mentén teljes beolvadást kell biztosítaniuk. Ha a teljes beolvadás
másként nem biztosítható, tompavarratoknál alátétsávot kell alkalmazni.
(13) Egyoldalról hegesztett,
alátétsáv nélküli tompa köpenyvarrat legfeljebb 630 mm átmérőjű, 15 mm-nél
vékonyabb lemezből készült kisveszélyességű nyomástartó edény körvarratánál
engedhető meg.
(14) Zárt, húzónyílással nem
rendelkező nyomástartó edény befejező körvarratát és minden olyan körvarratot,
amelynek hegesztése csak egyoldalról végezhető, alátétlemezzel, tompa
illesztésű varrattal kell tervezni. Félgömb alakú edényvég ilyen körvarrattal
nem hegeszthető fel.
(15) Sík fenékhez, továbbá
csőkötegfalhoz csatlakozó befejező körvarrat olyan 1/2 U, 1/2 V varrat is
lehet, amelynél alátétsávval vagy más módon az illeszkedő egyik alkatrész
teljes vastagságában beolvadás van biztosítva.
(16) Nyomással terhelt síkfalú
(fenék, csőkötegfal, karima stb.) és edényköpeny vagy csőcsonk, csőcsonk és
edényköpeny csatlakozásainál kettős sarokvarrat alkalmazása is megengedett, ha
a nyomástartó edény nem tartalmaz közvetlen életveszélyt okozó mérgező töltetet
és a sarokvarratot repedésmentesen, a varratgyök áthegesztésével készítik.
(17) A varratok alakjának,
élkiképzésének meg kell felelnie a vonatkozó állami szabványoknak.
(18) Ha különböző vastagságú
szerkezeti elemeket kell összehegeszteni, akkor a vastagabb elem fokozatos
vékonyításával folyamatos átmenetet kell képezni úgy, hogy a felület lejtése
1:3-nál nagyobb ne legyen. A folyamatos átmenetbe a varrat vastagsága is
beszámítható.
(19) Ha az összehegesztendő
alkatrészek falvastagsága között az eltérés a vékonyabb elem falvastagságának
30%-ánál nem nagyobb és legfeljebb 5 mm, a folyamatos átmenet a varratban is
kiképezhető, vékonyítás nélkül.
(20) Nyomástartó részek
csatlakozásánál átlapolt illesztésű hegesztés nem alkalmazható.
26.3.4 Kivitelezési előírások
(1) Munkaközi célra (pl. emelés,
forgatás, más gyártásközi műveletek) szolgáló toldatok csak magára a
nyomástartó edényre vonatkozó feltételek megtatásával hegeszthetők a
szerkezethez. Eltávolításuk olyan módon történhet, hogy a szerkezeti részek
károsodást nem szenvedhetnek. Szükség esetén hőkezelés végzendő.
(2) Szükség esetén a lemezeket meleg,
vagy hideg alakítás előtt össze lehet hegeszteni a vonatkozó szabványelőírások
szerint, ha a szerkezet, az anyag és a technológiai viszonyok lehetővé teszik.
A hibamentességet az előírt vizsgálatokról készült bizonylattal kell igazolni.
(3) A hegesztési varratot elkészítés
után - szükség esetén - úgy kell sima felületre munkálni, hogy bemélyedés,
alávágás, vagy hirtelen átmenet nélkül csatlakozzék az alaplemezhez.
26.3.5 Utólag végzett hegesztési
munkák
(1) A szerkezet hőkezelése, vagy az
előírt vizsgálatok elvégzése után elemek, tartozékok felhegesztése azzal a
feltétellel engedélyezhető, hogy a szükséges terjedelmű és módszerű
vizsgálatokat az érintett részeknél el kell végezni, vagy meg kell ismételni.
(2) Az utólagos hegesztés általában
engedélyezhető, ha a hegesztési eljárás, a hőmérsékleti viszonyok és az anyagok
tulajdonságai folytán nem kell károsodással számolni. Hőkezelés nélkül akkor
engedélyezhető utólagos hegesztés, ha az anyagminőség azt nem zárja ki és a
hegesztett edény falvastagsága kisebb, mint 30 mm, továbbá leendő engedélyezési
nyomása kevesebb, mint 25 bar (25,5 kp/cm2). Az utólagos hegesztést követően a
szükséges vizsgálatok elvégzését el kell rendelni.
(3) Az utólagos hegesztés csak
hőkezelés és vizsgálatok elvégzésének feltételével engedélyezhető, ha a
hegesztett nyomástartó edény falvastagsága nagyobb, mint 30 mm és leendő
engedélyezési nyomása nagyobb, mint 25 bar (25,5 kp/cm2), vagy ha az elemeket
egymás közelében kívánják utólag felhegeszteni.
26.3.6 Hegesztett kötések vizsgálata,
ellenőrzése
(1) A hegesztést végző kivitelezők
kötelesek gondoskodni olyan módszerű és terjedelmű ellenőrzésről, amely
biztosítja, hogy a varratok minősége megfeleljen az állami szabványok
előírásainak.
(2) Az ellenőrzések, vizsgálatok
tárgya: a hegesztők képzettsége, azonosítása, a varratok minősége, a hegesztett
szerkezetek mérettűrései, a hegesztett szerkezetek myomáspróbái.
26.3.7 Hegesztett szerkezetek és
varratkötések vizsgálati módszere
(1) Szemrevételezéssel a varratokat
mindkét oldalukon meg kell vizsgálni durva hibák, repedések, feltöltési
hiányok, szélbeégések, szivacsosság, porozitás, a varrat szélességi és
magassági eltéréseinek, a látható gyökhibáknak, különféle vastagságú lemezek
kötéseinek stb. megállapítására.
(2) A méretellenőrzés során
ellenőrzendő a megengedett tűrések betartása, a méretek egyezősége a tervekkel
(különösen a hosszméretek, átmérők, ovalitás, hajlítási sugarak, csőméretek,
csőosztályok, helyi benyomódások, dudorok, domborulatok, lemezszélek
eltolódása, falvastagságok, egyenestől való eltérés, lángcsöveknél
hullámméretek stb.). Szemrevételezéssel, illetve méréssel egyértelműen nem
megállapítható eltérések esetén szükség szerint egyéb, műszeres-készülékes
vizsgálatokat kell alkalmazni. Megállapított hiányosságokat szakszerűen ki kell
küszöbölni. Ha ez nem lehetséges, az elemet cserélni kell. Végül, ha ez sem
járhat eredménnyel, selejtezni kell. Javítások után ismételt ellenőrzést kell
végezni.
(3) Az elvégzendő mechanikai
vizsgálatok terjedelmét a vonatkozó állami szabványok tartalmazzák.
26.3.8 Roncsolásmentes vizsgálatok
(1) A roncsolásmentes vizsgálatokat
az állami szabványokban megszabott terjedelemben kell elvégezni és kiértékelni.
26.3.9 Hegesztett szerkezet
hőkezelése
(1) A hőkezelés adatait regisztrálni
kell.
Gyártóművi, illetve ellenőrzött
bizonylattal igazolni kell:
- a munkadarab azonosítási adatait,
- a hőkezelő berendezés adatait,
- a felfűtés időtartamát,
- a hőmérséklet-növelés sebességét,
- a hőntartás időtartamát,
hőmérsékletét,
- a lehűtés időtartamát,
- a hőmérséklet-csökkentés
sebességét,
- a hőkezelés időpontját,
- a hőkezelés után a munkadarabon
végzett vizsgálatokat.
27. A nyomástartó edény
felállítása során megvalósítandó biztonságtechnikai követelmények
27.1 Általános előírások
(1) A nyomástartó edény elhelyezésére
szolgáló épület kialakításával, létesítésével, környezetének védelmével
kapcsolatos biztonságtechnikai követelmények és hatósági engedélyezések
tekintetében az építésügyi szabályok az irányadók.
(2) Nyomástartó edényt vagy egy
technológiai folyamathoz tartozó edénycsoportot vagy azonos vegyi és fizikai
jellemzőjű anyagok tárolására szolgáló nyomástartó edényeket más jellegű
berendezésektől, üzemi vagy egyéb létesítményektől olyan elhatárolással kell
telepíteni, hogy az a nyomástartó edények és más berendezések biztonságos
üzemeltetését egyaránt lehetővé tegye, a berendezések személyzetének
egészségét, testi épségét rendeltetésszerű üzemeltetés esetén ne
veszélyeztesse.
27.2 Nyomástartó edény elhelyezése
(1) A nyomástartó edényt úgy kell
elhelyezni, hogy üzemeltetése, kezelése, karbantartása, javítása,
biztonságosan, a dolgozók veszélyeztetése nélkül elvégezhető legyen.
(2) Veszélyes töltetű nyomástartó
edény elhelyezésére szolgáló helyiségnek két szemben álló oldalán legalább
egy-egy - közvetlenül a szabadba vagy elfalazott lépcsőházba, illetőleg
vészlejárathoz nyíló - kijáratot kell kifelé nyíló ajtóval ellátva létesíteni.
A kijáratoknak a helyiség minden részéből akadály nélkül könnyen elérhetőknek
kell lenniük.
(3) Veszélyes töltetű közép-,
valamint bármely töltetű nagyveszélyességű nyomástartó edény elhelyezésére
szolgáló helyiségben csak ugyanahhoz a gyártási folyamathoz tartozó nyomástartó
edények, gépek és berendezések helyezhetők el.
(4) Talaj szintjénél mélyebben fekvő
helyiségben nem helyezhető el olyan nyomástartó edény, amelynek kezelése és
ellenőrzése, illetve töltetének feldolgozása miatt a helyiség nagylétszámúnak
tekintendő, továbbá olyan veszélyes töltetű nyomástartó edény, amely töltetének
vagy gőzének a levegőhöz viszonyított fajsúlya 0,8-nál nagyobb.
(5) Nagy- vagy középveszélyességű
nyomástartó edény nagylétszámúnak minősülő helyiségben nem helyezhető el. Nem
veszélyes töltetű kisveszélyességű nyomástartó edény a hozzá közvetlenül
kapcsolódó munkafolyamat céljára szolgáló üzemi helyiségben akkor is
elhelyezhető, ha az nagylétszámúnak minősül.
(6) Ha a töltet tulajdonságai miatt
más korlátozás nincs, két szomszédos nyomástartó edény között vagy a
nyomástartó edény legszélső pontja és a határoló épületfal, illetőleg egyéb
létesítmény között legalább akkora szabadon hagyott teret kell biztosítani,
amely lehetővé teszi a nyomástartó edény biztonságos szerelhetőségét,
kezelését, karbantartását, az edény valamennyi szerkezeti elemének és
szerelvényének biztonságos ellenőrzését.
A nyomástartó edény körül szabadon
hagyott tér szélességének legalább 800 mm-nek, illetőleg rendszeres kezelési
helyeken legalább 1600 mm-nek, magasságának 1800 mm-nek kell lennie. Fal mellé
telepített állóhengeres nyomástartó edénynek a faltól való távolsága 400 mm-ig
csökkenthető, ha ezáltal a rendszeres vizsgálata és karbantartása nincs
akadályozva.
Kezelési helyen azt a területet kell
érteni, amelyről a nyomástartó edény töltését, ürítését, műszereinek
ellenőrzését, mozgató berendezésének üzemeltetését végzik.
(7) A nyomástartó edény felszerelhető
talajszint alatti aknában vagy földdel borítva is, ha a talaj korrózióhatása
ellen megfelelően védve van, a kezelést igénylő részek biztonságosan elérhetők,
a szükséges vizsgálatok elvégezhetők és a földtakaró feletti rész
járműközlekedéstől el van zárva.
(8) Földdel fedett tűzveszélyes
töltetű nyomástartó edény vizsgáló, illetve szellőzőnyílásának szerelhetőségét
akna építésével kell biztosítani.
27.3 Felszerelés
(1) Nyomástartó edényt csak megfelelő
teherbírású talajra, megfelelő szilárdságú alapra, födémre, illetve támasztó,
függesztő stb. tartóelemre szabad felszerelni.
(2) Nagy- vagy középveszélyességű
nyomástartó edény alátámasztására, rögzítésére szolgáló tartószerkezet
valamennyi tartóelemének teherbírását, az alapozás megfelelőségét tervezői
nyilatkozattal igazolni kell.
(3) A nyomástartó edényt elmozdulás
ellen az alaphoz, tartószerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy üzem közben sem az
alapot, sem a nyomástartó szerkezeti részeket káros rezgés, túlterhelés ne
érje.
(4) Minden esetben biztosítani kell,
hogy a nyomástartó edényt ellenőrző, kezelő, karbantartó személyzet mind a
nyomástartó edényen kívül, mind azon belül biztonságos módon (feljárók,
kapaszkodók, pódiumok, belépők stb.) tudjon közlekedni.
(5) A nyomástartó edényt a különböző
hőkiterjedésű részeivel, tartozékaival, tartószerkezeteivel úgy kell
összeépíteni, felszerelni, hogy a hőtágulás hatására azokat túlterhelés ne
érje.
(6) A kezelőállványokat, lépcsőket a
nyomástartó edény falához is lehet rögzíteni, ha annak méretezésekor ezt a
járulékos terhelést figyelembe vették, azonban az épülethez és a nyomástartó
edényhez azokat egyidejűleg mereven rögzíteni nem szabad.
27.4 Védelmi előírások
(1) Azt a nyomástartó edényt,
amelyben vegyi átalakulás következtében veszélyes nyomásemelkedés léphet fel,
indokolt esetben robbanás ellen védelmet nyújtó elhatárolással kell
felállítani. A kezelőhelynek, a helyszíni leolvasást igénylő műszereknek a
védett térben kell lennie.
(2) Belégzéssel közvetlen
életveszélyt okozó, mérgező töltettel üzemelő nyomástartó edényt úgy kell
elhelyezni és olyan védelmi berendezéssel kell ellátni, hogy esetleges
tömörtelenség esetén se jöjjön létre a dolgozók egészségére káros mérgezés
veszélye.
(3) A nyomástartó edényt és
tartozékait indokolt esetben a légköri korrózió ellen is védeni kell.
(4) Szabadtéren elhelyezett
nyomástartó edény, illetőleg tartozékai szigetelő burkolatának az időjárási
viszonyokkal szemben ellenállóknak kell lennie.
(5) Ha a nyomástartó edény biztonságos
üzemeltetésére a hőmérséklet-emelkedés károsan hat, a nap sugárzó hatása vagy
egyéb hőhatás ellen védeni kell.
(6) Fagyhatásnak, töltet
bedermedésének kitett nyomástartó edénynél gondoskodni kell az ebből keletkező
veszély elhárításáról. A nyomástartó edény melegítése olyan legyen, hogy a
töltet veszélyes módon ne hevülhessen fel.
(7) Az alátámasztó szerkezetet úgy
kell kialakítani, hogy azon a csapadékvíz, vagy a kiömlő töltet összegyűlésére
ne legyen lehetőség.
A töltet vegyi és fizikai károsító hatása
ellen a tartószerkezetet és az alapot is védeni kell.
(8) Ha a nyomástartó edény közelében
járműforgalom van, kerítéssel vagy kerékvető oszlopokkal kell elhatárolni.
(9) Minden 333 K (60 °C)-nál magasabb
hőmérsékletű felületet, amellyel a kezelő és ellenőrző személyzet érintkezhet,
hőszigeteléssel kell ellátni.
(10) Tűzveszélyes, tűz- és
robbanásveszélyes töltetű nyomástartó edényt és tartozékait elektrosztatikus
feltöltődés ellen szabvány szerinti védelemmel kell ellátni.
27.5 A munkahelyekre (kezelési
helyekre) vonatkozó követelmények
(1) A munkahelyek minden részének
megfelelő megvilágításáról gondoskodni kell. Különösen jól kell megvilágítani
azokat a műszereket, amelyeknek adatai szerint kell a nyomástartó edény üzemét
vezetni.
(2) A munkaterem megvilágítását - az
oldalfalain, illetőleg födémszerkezetén elhelyezett, megfelelő természetes
világítást biztosító ablakokon vagy fényátbocsátó felületeken kívül - kellő
fényerejű, helyesen irányított mesterséges világítással kell biztosítani. A
munkaterem általános megvilágításán kívül a műszereket - szükség szerint
irányított fényforrással - külön is meg kell világítani. Szükség esetén
vészvilágításról is kell gondoskodni.
(3) A munkaterem hatásos légcseréjét
természetes, szükség szerint mesterséges szellőzés útján biztosítani kell oly
módon, hogy a kezelőszemélyzet káros léghuzam ellen védve legyen.
(4) Ha a nyomástartó edény töltete
robbanásveszélyes, vagy belőle az egészségre ártalmas gőzök, gázok
fejlődhetnek, mindazon helyeken, ahol töltés, ürítés vagy az edény kezelése
közben az ártalmas anyag kiáramolhat, elszívófejet és mesterséges elszívást
kell alkalmazni. Az elszívó berendezést úgy kell kiképezni, hogy benne tűz,
robbanás ne keletkezhessen és az elszívott anyag a környezetre ártalmat ne
okozzon.
(5) A munkaterem falának olyan sima
felületűnek kell lennie, amelyen éghető por sem rakódhat le. Ha valamely
nyomástartó edényből a töltet szétfröccsenése előfordulhat, a környezetében
levő falnak mosható felületűnek kell lennie.
27.6 A nyomástartó edény védelme
szállítás, szerelés közben.
(1) A nyomástartó edényt elkészítés
után kívül-belül gondosan meg kell tisztítani és a nyílásait az újabb
szennyeződés ellen le kell zárni.
(2) A nyomástartó edény szerkezeti
elemeit szállítás előtt korrózió, szennyeződés, továbbá mechanikus károsodás
elleni védelemmel kell ellátni.
(3) Emelés, áthelyezés, tárolás stb.
közben a nyomástartó edény szerkezeti elemeit óvni kell minden helyi
túlterheléstől, alakváltozástól vagy egyéb károsodástól. A csatlakozó elemek
felületeit a sérüléstől védeni kell.
(4) A csonkokat és más kiálló
alkatrészeket szállítás, emelés közben törés ellen merevítéssel, az egymáson
elmozduló elemeket rögzítéssel kell ellátni.
(5) Különállóan szállított
alkatrészek, szerelvények, műszerek, csavarok, csavaranyák stb. pontos
azonosításáról és megfelelő védelméről gondoskodni kell.
(6) A különlegesen kényes nyomástartó
edényt, amely semleges gázzal van átöblítve és feltöltve, szállítás, tárolás,
szerelés közben túlnyomás alatt áll, figyelmeztető táblával kell ellátni és a
túlnyomás alatti berendezésekre érvényes előírásokat értelemszerűen meg kell
tartani.
28. Üzemeltetés
28.1 Általános előírások
(1) A nyomástartó edényt a közismert
szakmai követelmények, e szabályzat, a szabványok, a hatályos használati
engedélyben rögzített feltételek megtartása mellett szabad üzemeltetni.
(2) Nyomástartó edény kezeléséhez
szükséges szakképesítés tekintetében külön jogszabály rendelkezései az
irányadók.
(3) Nyomástartó edény kezeléséhez az
üzembentartó annyi - szakképesítéssel rendelkező, illetőleg betanított -
dolgozót köteles beállítani, amennyi a nyomástartó edény vagy nyomástartó
edények biztonságos üzemviteléhez, továbbá biztonságos üzemen kívül
helyezéséhez szükséges.
(4) Idegen vállalathoz, más
részleghez tartozó személyek nyomástartó edényen, vagy azzal közös helyiségben
munkát csak az üzembentartó felelős megbízottja írásos engedélyével, szükség
szerint személyes jelenlétében végezhetnek. A munkavégzés előtt és a munka
befejezése után az üzemeltető és az idegen részleg vagy vállalat felelős
megbízottja együttesen tartozik megtenni minden szükséges intézkedést a
biztonság érdekében.
(5) Az üzembentartó köteles kijelölni
azt a személyt, aki a nyomástartó edény és tartozékai, nyomástartó edényekből
álló technológiai rendszer üzemviteléért személyében felelős és intézkedésre
jogosult. Nevét és beosztását az illető üzemrész bejáratánál jól látható helyen
ki kell függeszteni.
(6) A nyomástartó edény
üzemeltetésének kezdetét, időtartamát és az üzemvitel valamennyi olyan adatát,
amely az edény biztonsága szempontjából lényeges, a kezelők nevét stb. üzemi
naplóban kell feltüntetni.
(7) Üvegzománcozott nyomástartó
edényt, zománcbevonata meghibásodása esetén, csak akkor lehet korrozív közeggel
üzembe helyezni, ha a zománchibát oly módon javították ki, hogy a javítás az
eredeti zománcbevonattal egyenértékű védelmet biztosít.
28.2 Kezelési és karbantartási
utasítás
(1) Nyomástartó edény, vagy több
edényből álló összekapcsolt rendszer biztonságos üzembe helyezésére,
kezelésére, felügyeletére, az üzem biztonságos leállítására, balesetveszélyes
állapotban, sérülés, baleset idején követendő eljárásra írásos kezelési
utasítást kell kidolgozni.
(2) A kezelési utasítást az érintett
üzemi berendezés mellett, vagy az üzemi helyiségben, feltűnő helyen és jól
látható módon ki kell függeszteni.
(3) Az üzembentartónak a kezelési
utasítás tartalmát az érintett dolgozókkal ismertetnie kell, azt a kezelő,
nyomástartó edényt ellenőrző, illetőleg a karbantartó személy részére át kell
adnia és annak elsajátításáról meg kell győződnie.
(4) Technológiai változás esetén a
régi kezelési utasítást be kell vonni és újat kell kidolgozni, illetőleg
kifüggeszteni.
28.3 Üzembe helyezés, töltés, ürítés
(1) Nyomástartó edény nyomásának
változtatása olyan módon történhet, hogy a szerkezeti elemeket túlterhelés vagy
más károsodás ne érje.
A nyomástartó edény lökésszerű
terhelése tilos.
(2) A nyomástartó edénybe betölthető
cseppfolyósított gáz mennyiségét a töltet hőmérsékletének figyelembevételével
kell meghatározni, hogy a töltés tervezési hőmérsékleten legfeljebb 95%-os
töltés legyen.
(3) Mélyhűtött cseppfolyós gáz
tárolására szolgáló nyomástartó edény töltési foka a gáznak a biztonsági
szelepek beállítási nyomásához tartozó forrpontján legfeljebb 95%-os lehet.
(4) Meg kell akadályozni, hogy
nyomástartó edénybe a hozzákapcsolt zárt rendszerből, vagy külső forrásból
olyan szennyező anyagok kerüljenek, amelyek a biztonságot veszélyeztetik.
(5) Nyomatásos ürítésnél, továbbá
szellőztetésnél csak olyan közeget szabad alkalmazni, amely a töltettel
vegyileg nem egyesül, sem a nyomótöltet, sem annak szennyezései a nyomástartó
edény anyagát nem károsítják.
28.4 Fűtés, hűtés
(1) Nyomástartó edény felfűtése és
lehűtése olyan sebességgel és módszerrel végezhető, amely annak szerkezeti
anyagát meg nem engedhető hőfeszültség révén nem károsítja. Tűz- és
robbanásveszélyes, cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó edényt
bármilyen módon fűteni, elpárologtatóként használni tilos.
(2) Tűz- és robbanásveszélyes,
dermedő töltetű nyomástartó edény tartozékainak téliesítéséhez alkalmazott
kísérő fűtésnél a fűtőberendezés K (°C)-ban mért felületi hőmérséklete a közeg
atmoszférikus forrpontja, illetőleg öngyulladási hőmérséklete közül a kisebbik
értéknek legfeljebb 2/3 része lehet.
(3) A szabadban elhelyezett
nyomástartó edényt a segédberendezéseket és tartozékokat téli üzembe helyezés,
üzem és üzemszünet idején óvni kell a töltet vagy víznyomok megdermedése útján
okozott sérülésektől.
(4) A befagyott, bedermedt töltet
olvasztása esetén a készülékrészek, tartozékok és segédberendezések
melegítésekor nyílt lángot vagy a szerkezeti anyagot károsító más hőforrást
alkalmazni nem szabad.
(5) A biztonságot veszélyeztető bármilyen
elváltozás, elhasználódás, meghibásodás, rendkívüli üzemállapot, sérülés esetén
a nyomástartó edényt üzemeltetni nem szabad.
(6) A nyomástartó edény
üzemeltetésének megszüntetése után gondoskodni kell arról, hogy a benne maradt
töltet és lerakódás, illetőleg korrózió a nyomástartó edény anyagát ne
károsítsa vagy biztonságát más módon ne veszélyeztesse.
28.5 Teendők veszélyes helyzetekben
(1) Ha üzemelő nyomástartó edény vagy
tartozéka meghibásodik, a nyomás csökkentésével, a betáplálás megszüntetésével,
szükség esetén hűtéssel vagy inertgáz bevezetésével kell a rendszert
biztonságos állapotba helyezni.
(2) Ha a fagymentességet biztosító
szigetelés, a kísérő fűtés meghibásodik és a környezeti hőmérséklet a töltet
dermedés, illetőleg fagypontja alá süllyed, a hiba kijavításáig a nyomástartó
edényt tovább üzemeltetni nem szabad.
(3) Megsérült tömítéssel nyomástartó
edényt, rendszert üzemeltetni nem szabad.
(4) Ha a nyomástartó edény
környezetében tűz keletkezik, nyomását a környezeti nyomásra kell csökkenteni,
a veszélyeztetett nyomástartó edényt a hozzá kapcsolt egyéb berendezésektől el
kell szakaszolni és folyamatos hűtéséről gondoskodni kell.
28.6 Karbantartás, tisztítás
(1) Az üzembentartó köteles
folyamatosan végzett tervszerű megelőző karbantartással gondoskodni arról, hogy
a nyomástartó edény, a tartozékai és segédberendezések mindenkor a biztonsági
követelményeknek megfelelő állapotban legyenek.
(2) A nyomástartó edény és
tartozékai, valamint azok környezete tisztántartásáról, a külső felületek
szennyezésének eltávolításáról rendszeresen gondoskodni kell. A tisztítás
művelete, az alkalmazott tisztítószerek a nyomástartó edényt és tartozékait ne
károsítsák.
(3) Szétszerelés előtt a nyomástartó
edényt a hozzá kapcsolódó vezetékektől, berendezésektől biztonságosan el kell
zárni, ki kell szakaszolni úgy, hogy a nyomástartó edénybe töltet ne
kerülhessen.
(4) Nyomástartó edény és
tartozékainak szétszerelése előtt veszélymentes módon meg kell győződni a
megbontandó rendszer nyomásmentes és veszélyes töltettől mentes állapotáról.
(5) Nyomástartó edény belső terébe
bármilyen célból beszállni csak a vonatkozó óvórendszabály, illetőleg
jogszabály előírásainak, illetőleg rendelkezéseinek megtartása mellett szabad.
(6) Nyomástartó edény, rendszer
szellőztetésére, átfuvatására azt károsító összetételű, nyomású vagy
hőmérsékletű töltet nem alkalmazható.
29. Tartozékok, szerelvények,
segédberendezések
29.1 Biztonsági szelepek alkalmazása,
száma
(1) Minden nyomástartó edény
valamennyi nyomásterét a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve
olyan nyitó nyomású és teljesítményű nyomáshatároló biztonsági szeleppel (vagy
párhuzamosan beépített több szeleppel) kell védeni, amely üzemi körülmények
között biztonságosan megakadályozza a védett edényben vagy térben az
engedélyezési nyomás 10%-ánál nagyobb mértékű nyomásnövekedést.
(2) Nyomástartó edényeken csak a
hatóság által hitelesített biztonsági szelepek alkalmazhatók.
(3) Ha a cseppfolyósított gáz
tárolására szolgáló nyomástartó edényben vagy az edény mellett rendszeresen
tárolt tűzveszélyes töltet kiömlése következtében a nyomástartó edény alatt
vagy mellett tűz keletkezésének veszélye fennáll, a nyomástartó edény védelmére
az (1) bekezdésben előírt biztonsági szelepen kívül olyan biztonsági szelepet
(szelepeket) kell felszerelni, amely tűz esetén az edényben az engedélyezési
nyomás 20%-ánál nagyobb nyomásnövekedést megakadályozza.
(4) Többnyomásterű edényt, ha
térelválasztó elemének korrózió tényezője a k = 10, 15 vagy 20 és ha az egyes
nyomástereket elválasztó elem szerkezeti vizsgálatára nincs mód, olyan
teljesítőképességű nyomáshatárolóval kell védeni, amely az elválasztó elemek
sérülése esetén is megakadályozza a kisebb nyomású térben az engedélyezési
nyomás 10%-ánál nagyobb nyomásnövekedést.
(5) Cseppfolyósított gáz tárolására
szolgáló, 5000 l-nél nagyobb hasznos űrtartalmú nyomástartó edényt
váltószerelvény közbeiktatásával két olyan biztonsági szeleppel (párhuzamos
szelepcsoporttal) kell ellátni, amelyek mindegyike külön-külön kielégíti az
(1), illetőleg (3) bekezdésben foglalt követelményeket.
(6) A nyomástartó edény biztonsági
szelep nélkül üzemeltethető, ha a lehetséges nyomásforrásainak legnagyobb
nyomása nem lehet nagyobb, mint a nyomástartó edény, illetőleg a nyomástér
engedélyezési nyomása.
(7) Nem kell a nyomástartó edényt
biztonsági szeleppel ellátni, ha nyomásának határolására a hatóság engedélye
alapján - önálló védelmi módként - hasadó nyomáshatároló van beépítve.
(8) Összefüggő technológiai
rendszerbe beépített nyomástartó edényre nem kell közvetlenül nyomáshatároló
szerelvényt felszerelni, ha a lehetséges nyomásforrások mérlegelése alapján a
rendszer egységesen és valamennyi kiiktatható szakasza szükség szerint
külön-külön is biztonsági szeleppel vagy hasadó nyomáshatárolóval úgy van
biztosítva, hogy a nyomástartó edényben az engedélyezési nyomásnál legfeljebb
10%-kal nagyobb nyomás léphet fel.
(9) Elzáró szerelvény nélkül
összekapcsolt több nyomástartó edény nyomáshatárolása közös biztonsági
szeleppel megoldható, ha a biztonsági szelep beállítási nyomása és
teljesítőképessége, valamennyi csatlakozó csővezeték és csonk mérete úgy van
meghatározva, hogy az összekapcsolt nyomástartó edényekben a nyomásnövekedés
nem haladja meg a legkisebb nyomású edény engedélyezési nyomásának 10%-át.
(10) A rendszer automatikus leállító,
vezérlő és szabályozó biztonsági berendezései a nyomáshatároló szerelvényt
(biztonsági szelepet, hasadó nyomáshatárolót) nem helyettesítik.
29.1.1 Általános követelmények
(1) Az alábbi kivételektől eltekintve
a nyomástartó edény védelmére közvetlen működésű rugóterhelésű biztonsági
szelepet kell alkalmazni.
- Helyhez kötött nyomástartó edény
nyomáshatárolójaként karáttételes súlyterhelésű biztonsági szelep is
alkalmazható, ha a nyomástartó edény töltete nem veszélyes közeg, továbbá
vízgőz vagy forróvíz.
- Olyan pótterheléses vagy vezérelt
biztonsági szelep is alkalmazható, amely a vezérlő rendszer hibája esetén a
nyomástartó edény engedélyezési nyomásánál legfeljebb 10%-kal nagyobb nyomáson
önműködően, teljesen kinyílik és a további nyomásnövekedést megakadályozza.
(2) Az elvezető oldali ellennyomást a
biztonsági szelep kiválasztásánál és méretezésénél figyelembe kell venni.
(3) Veszélyes töltet elvezetésére,
olyan zárt biztonsági szelepet kell alkalmazni, amely az üzem légterében
veszélyes mértékű szennyeződést nem okoz.
(4) A biztonsági szelep ülése előtti
legkisebb áramlási keresztmetszet lerakódásokat nem okozó, nem viszkózus
tölteteknél legalább 30 mm2 legyen, viszkózus, dermedésre hajlamos, szilárd
részeket tartalmazó tölteteknél legalább 300 mm2 legyen.
29.2 Hasadó nyomáshatárolók
(1) A hasadó nyomáshatárolók
(hasadótárcsák, törőtárcsák, szakadótárcsák, törősapkák stb.) az engedélyezési
nyomást meghaladó nyomásnál elroncsolódnak és felhasadó, átömlő
keresztmetszetük nyitott marad. A hatóság engedélyével olyan karimák közé
szorított törőelem alkalmazható, amely az engedélyezési nyomást legfeljebb
10%-kal meghaladó nyomáson törik és a lefúvó vezetéken elvezetendő túlnyomást
okozó töltet távozására elegendő méretű nyílást tesz szabaddá.
A hasadótárcsa szabad felülete a
berendezésre megállapított biztonsági szelepfelületnek a kétszerese legyen. A
hasadótárcsát elvezető csővel kell ellátni.
(2) A hasadó nyomáshatárolók
anyagára, szerkezetére, beépítési módjára, vizsgálatára, méretezésére,
csatlakozó részeire, azonosítási feltételeire nézve a vonatkozó szabványok
érvényesek. Azokhoz bizonylatot kell szolgáltatni és felhasználás esetén
csatolni kell a gyártóművi hatósági vizsgálati okmányt.
(3) A hasadótárcsával védett nyomás
alatti tér tartós üzemi nyomása az engedélyezési nyomásnak legfeljebb 75%-a
lehet.
(4) Különlegesen tömör zárás
szükségessége esetén, a hatóság engedélyével - a biztonsági szelep elé - hasadó
nyomáshatároló építhető be, amely azonban nem akadályozhatja a biztonsági
szelepet előírt működésében. Ilyenkor a szelep és a hasadótárcsa közötti
csővezetéki szakaszba szivárgást jelző szerkezetet kell beépíteni.
29.3 Szippantó szelepek
Ha bármely nyomás alatti térben nem
megengedhető mértékű vákuum keletkezhet, olyan szippantószelepet kell
beépíteni, amely legfeljebb 0,2 bar (0,2 kp/cm2) nyomáskülönbség hatására
önműködően nyit és a nyomáskülönbséget kiegyenlíti. A szippantószelepekre
értelemszerűen mindazok az előírások érvényesek, amelyek a biztonsági
szelepekre vonatkoznak. Szükség szerint alkalmazható kombinált működésű
biztonsági és szippantó szelep is.
29.4 Olvadó nyomáshatárolók
(1) Az olvadó nyomáshatárolók
(tárcsák, betétek, dugók) az engedélyezési nyomást meghaladó nyomáshoz tartozó
töltethőmérséklet hatására kiolvadnak és átömlő keresztmetszetük nyitva marad.
(2) Olvadó nyomáshatárolóként
használható minden olyan tömören záró olvadóelem, amely az engedélyezési
nyomást legfeljebb 10%-kal meghaladó nyomásnak megfelelő hőmérséklet elérésekor
kiolvad és a lefúvó vezetéken a túlnyomást okozó töltet elvezetésére elegendő
méretű nyílást tesz szabaddá.
(3) Alkalmazható a hatóság külön
engedélyével biztonsági szelep helyett vagy mellett, ha az üzemviszonyok
indokolják, vagy lehetővé teszik. Olvadó fémként legfeljebb 523 K (250 °C)
hőmérsékleten kiolvadó ötvözetet szabad használni.
29.5 Nyomásmérők
(1) A szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edény mindegyik nyomásterére legalább egy kifogástalan állapotú,
hitelesített, helyszínen ellenőrizhető, közvetlen működésű nyomásmérő jelző
műszert kell felszerelni. Nem kell nyomásmérőt felszerelni abban az esetben, ha
a nyomástartó edény nyomásterének nyomása a vele összekapcsolt nyomásterekre
felszerelt nyomásmérővel is megbízhatóan megállapítható.
(2) Ha a töltet a nyomástartó edény
engedélyezési nyomásánál nagyobb nyomású térből csökkentett nyomással áramlik a
nyomástartó edénybe, akkor a nyomáscsökkentő szerelvény előtti és utáni
nyomásmérővel ellenőrizhető legyen.
(3) A távműködtetéssel üzemeltetett
nyomástartó edényt a helyszíni ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőn kívül a
működtetés helyén leolvasható távadóval is el kell látni.
(4) Technológiától függő indokolt
esetben maximum mutatós, vagy regisztráló nyomásmérőt is fel kell szerelni.
(5) A legfeljebb 25 bar (25,5 att)
engedélyezési nyomású nyomástartó edényen szabvány szerinti 2,5 pontossági osztályú,
a 25 bar-nál nagyobb engedélyezési nyomású nyomástartó edényen szabvány
szerinti 1,5 pontossági osztályú nyomásmérőt kell használni.
(6) A nyomásmérő mérési tartományát
úgy kell meghatározni, hogy az engedélyezési nyomás körülbelül a mérési tartomány
2/3-ának feleljen meg.
(7) Ha a nyomás biztonságos jelzésére
a töltet tulajdonságai (ragadós, bedermedő, kristályosodó stb.) miatt
nyomásmérő nem alkalmazható, akkor olyan jellemző érzékelésére szolgáló műszert
kell felhasználni, amelynek értéke a nyomással arányosan változik (pl.
hőmérséklet stb.). Az ilyen műszert is el kell látni a nyomásleolvasásra
alkalmas beosztással és az engedélyezés nyomás értékét ezen a műszeren is
szembetűnően piros vonallal meg kell jelölni.
(8) A nyomásmérő elhelyezése, mérete,
megvilágítása biztosítsa a kifogástalan és állandó ellenőrzés lehetőségét.
(9) Forró vagy korrodeáló töltetnél a
nyomásmérő és a nyomástartó edény közé folyadékzárat kell beépíteni.
(10) A nyomásmérőt háromjáratú
feszmérő csaphoz vagy szelephez kell csatlakoztatni.
(11) Veszélyes töltet esetén a
nyomásmérő szerelvény a nyomástartó edénytől külön elzáró szerelvénnyel is
elzárható legyen.
(12) Cseppfolyós gáz tárolására
szolgáló nyomástartó edénynek a gázfázisú teréhez kell csatlakoztatni a
nyomásmérőt, az alkalmazott háromjáratú műszercsap vagy szelep furata
legfeljebb 3 mm lehet.
29.6 Szintjelzők
(1) Minden cseppfolyósított
gáztöltetű és minden olyan folyadék-töltetű nyomástartó edényre, amelynél
üzemszerűen a nyomástartó edény biztonságát veszélyeztető mértékű
folyadékszintcsökkenés vagy túltöltés lehetősége fennáll, legalább egy,
helyszínen leolvasható, folyamatos ellenőrzésre alkalmas, segédenergia
hálózattól független működésű szintmutatót vagy közegsúly-jelző berendezést
kell felszerelni.
(2) Nem kell szintmutatóval ellátni
azokat a szállító tartályokat, amelyek töltése mérlegeléssel történik.
(3) A cseppfolyósított gáz tárolására
szolgáló nyomástartó edényt el kell látni a töltet felső határszintjének
elérése előtt riasztó jelzést adó határszintjelző berendezéssel is.
(4) Szintmutatóval ellátott,
távműködtetéssel üzemeltetett nyomástartó edénynél a működtetés helyén is
legalább alsó-felső határszint-jelző berendezés szükséges.
(5) A telepítési, üzemeltetési
körülményektől függően a hatóság töltetszint, illetve mennyiség regisztráló
műszer beépítését is elrendelheti.
(6) Veszélyes töltetű nyomástartó
edényhez a töltettel közvetlenül érintkező üvegcsöves szintjelző nem
alkalmazható.
(7) Cseppfolyósított gáz tárolására
szolgáló nyomástartó edénynél üvegbetétes szintjelző sem alkalmazható.
29.7 Hőmérő, hőmérséklet jelző
(1) Hőmérőt kell felszerelni a
nyomástartó edény minden olyan kritikus részére, ahol a töltet, illetve az
edényfal hőmérséklete külső fűtés, hűtés, vagy hőfelszabadulással járó vegyi
folyamat révén rendeltetésszerű üzemeltetés közben olyan mértékben változhat,
amely a nyomástartó edény biztonságát veszélyeztetheti.
(2) A folyadékfázis hőmérsékletének
mérésére hőmérővel kell ellátni minden cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló
nyomástartó edényt.
(3) Távműködtetéssel üzemeltetett
nyomástartó edény ellenőrzésére a működtetés helyén leolvasható
hőmérsékletmérőt is fel kell szerelni.
(4) A hőmérsékleti értékek jelzését,
leolvashatóságát cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó edénynél
a töltőberendezés kezelő helyén is biztosítani kell.
(5) Indokolt esetben a hőmérőt
riasztó jelzést adó, illetve regisztráló műszerrel kell kiegészíteni.
(6) A méretezési nyomáshoz tartozó
legmagasabb üzemi hőmérséklet értékét a hőmérőn meg kell jelölni.
29.8 Önműködő védelmi és riasztó
berendezések
(1) A telepítési, üzemeltetési
körülményektől függően a biztonsági követelmények megvalósítása érdekében a
közvetlen működésű nyomáshatároló és biztonsági jelző szerelvényeken kívül
indokolt esetben segédenergiával működő biztonsági és üzemi szabályozó, vezérlő
berendezéseket is kell alkalmazni.
(2) Ha egy nyomástartó edényhez, vagy
a nyomástartó rendszerhez nyomáskorlátozóként önműködő szabályozó vagy
vezérlőrendszert alkalmaznak, akkor azt indokolt esetben ki kell egészíteni a
veszélyes határértékeket jelző riasztó készülékkel is.
(3) A közvetlen életveszélyt okozó,
valamint a tűz- és robbanásveszélyes töltetű, tárolás céljára szolgáló
nyomástartó edény biztonságos leürítését - szükség szerint - távműködtetéssel
biztosítani kell.
(4) A tűzveszélyes, tűz- és
robbanásveszélyes töltetű nyomástartó edény, rendszer önműködő, vagy
távműködtetésű szakaszoló szerelvénnyel is legyen elzárható a technológiai
folyamatban beépített olyan közvetlen tüzelésű berendezésektől, amelyek ezekkel
összeköttetésben vannak.
(5) A vezérlő, szabályozó rendszer
üzemzavarának egyértelmű jelzéséről gondoskodni kell.
(6) Segédenergiaforrásként csak olyan
töltet alkalmazható, amely a lehetséges üzemi körülmények között a nyomástartó
edény biztonságos működését nem akadályozza.
29.9 Üzemi szerelvények
(1) A szabályzat hatálya alá tartozó
nyomástartó edényhez, illetőleg nyomástartó rendszerhez a biztonságos
üzemeltetés és kezelhetőség megvalósításához elegendő mennyiségű, megfelelő
minőségű üzemi szerelvényt kell beépíteni.
(2) Nyomástartó edény üzemi
szerelvényeit úgy kell elhelyezni, beépíteni, hogy a biztonságos kezelést,
áttekintést lehetővé tegye. Az üzemi szerelvényeket olyan kiegészítő
jelzésekkel kell ellátni, hogy azok működtetésének iránya és helyzete
egyértelműen megállapítható legyen.
(3) A felszerelt elzáró
szerelvényeknek lehetővé kell tenniük, hogy üzemzavar esetén a nyomástartó
rendszer biztonságosan elzárható és a csatlakozó rendszer szakaszolható legyen.
(4) Ha a nyomástartó edény
engedélyezési nyomása kisebb a tápforrás nyomásánál, akkor nyomáscsökkentő
szerelvényt kell közbeiktatni, előtte és utána egy-egy elzáró szerelvénnyel.
(5) Minden olyan csatlakozásnál, ahol
a töltet visszaáramlás veszélyt jelenthet, visszacsapó szelepet kell
alkalmazni.
(6) Ha a légtelenítést egyéb
szerelvény nem teszi lehetővé, a nyomástartó edény minden nyomásterének,
illetőleg a nyomástartó rendszernek legmagasabb részén légtelenítő szelepet,
vagy menetes záródugót kell felszerelni.
(7) A nyomástartó edény minden
nyomástere, illetőleg a nyomástartó rendszer legalacsonyabb részéhez csatlakozó
csapadékelvezető, ürítő, víztelenítő szerelvényt kell felszerelni.
(8) Veszélyes töltetű nyomástartó
edény víztelenítő zárószerelvényének belső átmérője 10 mm névleges átmérőnél
nagyobb nem lehet.
(9) Tűzveszélyes, tűz- és
robbanásveszélyes töltetű nyomástartó edényen alsó elhelyezésű víztelenítő
csonk esetén a víztelenítő vezeték végének legalább 1 m-rel kell túlnyúlnia a
nyomástartó edénynek talajszintre vetített vetületén.
(10) Ha a nyomástartó edény valamely
részén rendeltetésszerű üzemeltetés mellett robbanásveszélyes töltet gyűlhet
össze, biztonságos elvezetésére a felhalmozódás helyén elvezető szerelvényt
kell beépíteni.
(11) Ha a nyomástartó edény légtelenítő,
ürítő és egyéb elvezető szerelvényein kiáramló töltet a nyomástartó edény
környezetét, vagy a nyomástartó edény biztonságát veszélyeztetheti, annak
biztonságos elvezetéséről, szükség szerint hígításáról, semlegesítéséről,
szellőző kéményhez, éghető fáklyarendszerhez vagy más biztonságos befogadó
rendszerhez továbbításáról gondoskodni kell.
(12) Veszélyes töltetű nyomástartó
edény minden olyan csonkjára, amely a környező légtérrel összeköttetésbe kerül,
sorbakötve legalább két elzárószelvényt kell felszerelni. Minden közvetlenül a
szabadba vezető nyíláson levő szelepnek a feladat elvégzésére alkalmas
legkisebb mérettel kell rendelkeznie.
(13) Cseppfolyósított gáz tárolására
szolgáló nyomástartó edényhez az engedélyezési nyomáshoz tartozó szabványos
nyomásfokozatnál egy fokozattal nagyobb névleges nyomású elzáró szerelvényt
kell beépíteni.
(14) Cseppfolyósított gáz tárolására
szolgáló nyomástartó edény mintavevő csonkjának névleges átmérője legfeljebb 10
mm, mintavételi furata legfeljebb 5 mm lehet.
(15) Tűz- és robbanásveszélyes
töltetű nyomástartó edény főelzáró szerelvényeit feltűnően meg kell jelölni.
(16) Az üzemi szerelvények
működtetésére kiegészítő mechanikus szerkezetet is be kell építeni, ha a kézi
működtetés megerőltető vagy annyira lassú, hogy az a biztonság rovására megy.
30. Javítási, átalakítási munkák
előírásai
Jelen pont a javítások, átalakítások
kivitelezése során betartandó külön előírásokat tartalmazza.
30.1 Hegesztések javítása
(1) Javításnál, feltöltésnél
alkalmazott varratnak a meglevőtől lehetőleg a lemezvastagság háromszorosának
megfelelő távolságra - szegecsvarrattól, lemezéltől vagy tömörítő-horonytól
stb. - legalább 50 mm távolságra kell lennie.
(2) Sarokvarratok, átlapolások csak
kivételesen alkalmazhatók. Szegecsvarrat hegesztéses javításához külön engedély
szükséges, amikoris megfelelő javítási tervvel, technológiával és magas igényű
kivitelezéssel kell gondoskodni káros, halmozódó túlfeszültségek megelőzéséről.
(3) Hegesztéses javításoknál a
lemezeket szükség szerint az ép rész eléréséig, vagy azon túl kell kifaragni,
majd tisztítás, előkészítés után hegeszteni. A lemezek teljes keresztmetszetét
érintő műveleteknél a gyökoldalt ki kell faragni és utánhegeszteni. Szükség
szerint helyi hőkezelést kell alkalmazni.
30.2 Maródások javítása
(1) Maródások hegesztéses
feltöltéssel általában javíthatók. A hozaganyagnak meg kell felelnie a
javítandó lemeznek. A feltöltött felületeket simára kell munkálni.
(2) Nem kell feltölteni a
maródásokat, ha mélységük kisebb, mint a lemez vastagságának egyötöde, de
legfeljebb 3 mm; kivéve, ha a számított, minimális falvastagság már nincsen
meg. Nem szabad feltöltést alkalmazni, ha a mélyedés nagyobb, mint a számított
falvastagság egyharmada.
(3) Ha nem kerül sor feltöltéses
hegesztésre, ideiglenesen védőbevonat alkalmazható.
(4) Nagyobb terjedelmű, vagy sűrűn
egymás közelében elhelyezkedő maródások esetén a feltöltő hegesztéses javítás
legfeljebb 300 cm2 terjedelemben megengedett; ennél nagyobb általában
foltozással javítható.
Több, egymás közelében elhelyezkedő
300 cm2 nagyságú feltöltés egymástól való távolsága legalább 100 mm legyen.
Nagyobb terjedelmű feltöltéseknél
szakszerű helyi hőkezelést kell alkalmazni.
(5) Maródások hegesztéses javítása
esetén is előírhatók roncsolásmentes vizsgálatok.
30.3 Repedések javítása
(1) Repedéseket hosszuk, terjedelmük,
mélységük megállapítása céljából roncsolásmentes vizsgálatnak kell alávetni.
500 mm-nél hosszabb repedéseknél szakértői vizsgálat alapján kell a javítási
technológiát meghatározni.
(2) A repedések megállapított végein túl
megfelelő távolságra a lemezt ki kell fúrni, a repedést szakszerűen ki kell
faragni a szükséges mélységben, terjedelemben és elő kell készíteni, majd ezek
után végezhető a hegesztés a megfelelő hozaganyaggal.
(3) Kis sugarú hajlatokban
hegesztéssel még javítható repedések maximális hossza 250 mm. Roncsolásmentes
vizsgálat előzetes alkalmazása ilyenkor kötelező. Hosszabb repedések esetén
alkatrészcserét, vagy foltozást kell alkalmazni. Csőfalak javításánál a
lemezszélekkel párhuzamos varratok nem eshetnek furatba. Gátrepedések maximum
az összes gát 5%-a mértékéig javíthatók hegesztéssel.
(4) Hegesztési varrat repedései
előzetes szakszerű vizsgálatok alapján meghatározott technológiával szakszerűen
javíthatók.
30.4 Foltozás
(1) Foltozás útján kell javítani a
maródásokat, repedéseket és más sérüléseket, ha
- a számított falvastagságnak több
mint harmada elmaródott a lemezből;
- a maródások terjedelme (mélysége,
hossza) túllépi a megengedett határt, illetőleg a vizsgálatok eredményei szerint
kifaragás és hegesztés nem megengedhető;
- varratok, illetve szegecskötések
elrendezése miatt más javítás nem alkalmazható;
- minden olyan esetben, ha a
szakértői vizsgálat szükségesnek minősíti, vagy a hatóság elrendeli.
(2) A kivitelezésnél szakszerű
technológiát kell meghatározni, figyelemmel a régi lemez és a folt anyagára, a
hozaganyagra, hegesztési eljárásra, hőkezelésekre stb. Biztosítandó a pontos
illeszkedés.
(3) Foltozásnál általában tükörfoltot
kell alkalmazni. Szomszédos tükörfoltok között legalább 200 mm távolságig ép
lemeznek kell lennie vagy nagyobb foltot kell behegeszteni, illetve egész
lemezt, lemezrészt, övet kell cserélni.
(4) Biztosítandó a káros feszültségek
elkerülése. Meglevő varratokat lehetőleg fel kell használni. Megállapítandó a
hegesztés betartandó sorrendje. A foltok sarkait le kell kerekíteni. Szegecselt
berendezések hegesztéses javításánál az eljárást úgy kell megtervezni és
kivitelezni, hogy feszültségtorlódások ne jöhessenek létre.
30.5 Egyéb előírások
(1) A csőkötegfalak maródásainak
hegesztéses javítása megengedhető, ha nem érinti károsan a furatokat, hajlatot,
beépített csöveket és ezek peremeit, a csőkötegfal alakját, méretét stb.
A kihajlás, kipárnásodás megengedett
mértéke:
(átmérőben mérve)
|
15 mm/m
,
|
Ha ezt meghaladja, szakszerűen ki kell egyengetni
és utókezelni. Visszaépíteni azonban csak akkor lehet, ha a kipárnásodott,
kihajlott részek igazoltan repedésmentesek. Ha csőkötegfal repedt, illetve
javításának egyéb akadálya van, a csőkötegfalat cserélni kell.
(2) Csőcseréknél sajtolás vagy
hegesztés alkalmazható, a csőkötegfal épségének megőrzésével; együttesen csak
úgy, hogy a behengerlés illesztésre szolgál.
A behengerelt csöveket kihúzódás
ellen megfelelően biztosítani kell.
(3) Szegecskötéseknél az alátömörített,
a lemezhez hézaggal csatlakozó, erősen marott, kopott fejű, repedezett fejű,
meglazult vagy másképpen hibás szegecseket - továbbá azokat, amelyek közelében
javítás, foltozás, hegesztés történik - cserélni kell.
(4) Két szegecslyuk közti gátrepedés
hegesztéssel javítható a hatóság engedélyével; ha három vagy több szegecslyuk
között, illetve két vagy több furat palástjában van repedés, teljes körű
szakértői vizsgálaton alapuló technológia alapján adható javítási engedély.
(5) A szegecskötéseket mindkét oldalról,
kizárólag tömörítő szerszámmal, szakszerűen kell tömöríteni. Tilos vésővel,
éles szerszámmal, hegesztéssel végezni a tömörítést.
2. számú melléklet a 4/1979. (III. 7.) NIM rendelethez