50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet
a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és
biztonsági követelményeiről
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel
egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben
foglalt kivételekkel -
a) minden
olyan, az Mvt. 87. §-ának
9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott
munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen
képernyős eszközt használ, továbbá
b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató
minden munkáltatóra.
(2) E rendelet hatálya
nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó)
munkáltatóra és munkavállalóra:
a) a járművek
vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes
rendszerek,
d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem
tartósan használnak,
e) számológépek,
pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát
biztosító - kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel
vannak ellátva, továbbá
f) az
"ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos,
elektronikus írógépek.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék,
függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,
b) képernyős
munkahely: olyan munkaeszközök
együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz
(billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli
eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem
stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver,
irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a
közvetlen munkakörnyezet,
c) képernyős
munkakör: olyan munkakör, amely a
munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen
képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett
munkát is,
d) képernyő előtti
munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként
meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és
ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem
értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül
egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.
3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés
során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és
biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan
vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:
a) látásromlást
előidéző tényezők,
b) pszichés (mentális) megterhelés,
c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.
4. § (1) A munkáltató a
munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti
munkavégzést óránként legalább tízperces - a (2) bekezdésben foglalt esetkör
kivételével össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő
előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
(2)
Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a
munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes
vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem
lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést,
hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a
képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan
a veszélyhelyzet kizárásával - szünetekkel szakítsák meg, vagy más
tevékenységgel cseréljék fel. A
munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet
kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes
ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.
5. § (1) A munkáltató köteles - a
külön jogszabályban előírtak figyelembevételével - a foglalkozás-egészségügyi
orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és
látásvizsgálatának elvégzését
a) a
képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
b) ezt követően kétévenként,
c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a
képernyős munkával hozható összefüggésbe.
(2) A
munkavállaló - a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon
túlmenően - köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A
vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti
szakvizsgálatra utalja be.
(3) Ha a munkavállalót
foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló
részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges
lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja
be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő
előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör
megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.
(4) Az orvos a
munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be:
a) a 2.
számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések
fennállásának valószínűsége esetén,
b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják,
ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő
tárgyakra fókuszálnia,
c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál,
panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát
nem végzett.
(5) Az orvos a
munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt
eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat
okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.
6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt,
illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő
előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a
minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító
szemüveggel.
7. § Az 5-6. §-ban foglalt
rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem
érvényesíthetők.
8. § (1) A munkáltatónak
biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az
oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt,
fenntartása és korszerűsítése során.
(2) A
képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú
melléklete tartalmazza.
9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának
ellenőrzéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gondoskodik.
10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes
egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti)
expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet
mellékletének 8. pontja hatályát veszti.
(2)
(3) A
2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell
felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági
követelményeknek.
(4) A
2001. január 1. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001.
december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott
egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő
betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő
tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen
betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen.
(5) Ez a rendelet a
Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz
a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb
szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című,
90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.
1. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez
A
foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megnevezése,
cégszerű
bélyegzője
.................................................................................
Beutalás
képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra
(A foglalkozás-egészségügyi
orvos tölti ki.)
A munkavállaló neve: ....................................... Szül.: ...... év ...... hó ...... nap ......
Lakcíme:
.............................................................................................................
Munkaköre:
.............................................. TAJ száma: ........................................
Tevékenység leírása,
különös tekintettel az elvégzendő látási feladatokra (milyen távol helyezkedik
el a monitor, a billentyűzet, kell-e nyomtatott szöveget is olvasni munka
közben, kell-e egyidejűleg vagy gyors egymásutánban távolabb elhelyezkedő
személyekkel kapcsolatot tartani stb.):
A szemészeti
szakvizsgálatot indokoló látórendszeri panasz:
Napi munkaidejéből
legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használt:
igen nem
A vizsgálat oka:
munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, időszakos, soron kívüli
Kelt:
............., ...... év ...... hó ...... napján
...................................................................................
foglalkozás-egészségügyi szolgáltató orvosának aláírása, hiteles bélyegzője
P.
H.
2. számú melléklet az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez
A
képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó
látórendszeri eltérések
- Presbyopia
- Akkomodációs zavarok
- Hypermetropia
- Állandó
kontaktlencse viselése, 45 év felett
- Komfortos
binokuláris látás hiánya
- Fiatalkori rejtett
fénytörési hiba
3. számú melléklet az
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelethez
A képernyős munkahely
kialakításának minimális követelményei
1. BERENDEZÉSEK
1.1.
Általános rendelkezés
A képernyős
berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani,
hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt
a munkavállalók számára.
1.2.
Képernyő
a) A
képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő
méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel.
b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak
vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia.
c) A fényesség, illetve a jelek
és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a
környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható.
d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen
könnyen és szabadon elfordítható, dönthető.
e) Biztosítani
kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát.
f) A képernyő
legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak
kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.
1.3.
Billentyűzet
a) A
billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a
használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el.
b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a
számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.
c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a
fényvisszaverődés elkerülése érdekében.
d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen
megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.
1.4.
Munkaasztal vagy munkafelület
a) A
munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és
nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó
eszközök rugalmas elrendezését.
b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára
kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.
1.5.
Munkaszék
a) A
munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását
és kényelmes testhelyzetét.
b) A szék magassága legyen könnyen állítható.
c) A szék támlája legyen magasságában állítható és
dönthető.
d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve
kartámaszt kell biztosítani.
2. KÖRNYEZET
2.1.
Térkövetelmények
A munkahelyet úgy kell
megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete
és mozgásai változtatásához.
2.2.
Megvilágítás
a) Az
általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő
megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között,
tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit.
b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró
tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős
munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését
összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki
jellemzőivel.
2.3.
Tükröződés és fényvisszaverődés
a) A
képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és
más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési
tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak
lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.
b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő
rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali
megvilágítást csökkenteni lehessen.
2.4.
Zaj
A munkahelyhez tartozó
berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a
munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet
és a beszédmegértést.
2.5.
Klíma
a) A
munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy
az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon.
b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló
hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől.
c) A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és
tartani.
2.6.
Sugárzás
Minden sugárzást a
látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága
szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.
3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT
A szoftver tervezése,
kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése
során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe:
a) a szoftver
feleljen meg a feladatnak,
b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak
megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,
c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség
esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható,
rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére
vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe
venni a dolgozók tudomása nélkül,
d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó
formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
e) alkalmazni
kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli
és adatfeldolgozási feladatokban,
f) a
rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.