65/1999. (XII. 22.)
EüM rendelet
a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz
használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében
foglalt felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel
egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz
munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei
tekintetében
a) minden
munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának
9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett
munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
b) az a) pont szerinti munkáltató által
foglalkoztatott - ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást
is - munkavállalóra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) egyéni védőeszköz:
aa) minden
olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a
munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre
csökkentse, továbbá
ab) az eszköz
bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése (a továbbiakban
aa) és ab) pontok együtt:
védőeszköz);
b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki
tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós
idő szorzata).
(2) Nem minősül
védőeszköznek:
a) a
közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a
munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző
mentőszolgálatok által használt felszerelések;
c) a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által
viselt vagy használt védőeszköz;
d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz
és védőfelszerelés;
e) a
sportfelszerelés és sporteszköz;
f) az
önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;
g) a
veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.
3. § (1) Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési
intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem
valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre
csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben
védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű
használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1.
számú melléklet tartalmazza.
(2) A
kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz
kiválasztásához, a védőeszközhasználat szabályainak
megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe.
(3) A
kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési
eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz
juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja
nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.
4. § (1) A munkáltató gondoskodik
arról, hogy a védőeszköz
a) úgy
nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne
idézzen elő további veszélyt;
b) feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;
c) az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló
egészségi állapotának megfeleljen;
d) igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.
(2) Amennyiben
egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy
időben több védőeszközt használjon, ezeknek a
védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal
szemben.
(3) A
védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát -
a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes
munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye
és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés
mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.
(4) A
védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a
munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy
személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni
annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy
higiénés kockázatot a használók számára.
(5) A
védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás,
tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz
használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
(6) A
munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a
jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt
megvédi, továbbá gondoskodik arról - szükség esetén gyakorlati képzéssel -,
hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A munkáltató
a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót
és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és
a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a
munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá - kérelemre
- az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja. A munkáltató
köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a
tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával
kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.
(7) A
védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy
a) az -
figyelemmel a védőeszköz elhasználódására - a munkavállaló munkavégzéséhez
folyamatosan,
b) a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és
haváriákra rendszeresített készenléti védőeszköz
csomag állandóan
rendelkezésre álljon. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a
munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.
(8) A
(7) bekezdés b) pontja szerinti csomag tartalmazza mindazokat a
védőeszközöket, amelyek használata havária esetén
szükségessé válhat.
5. § (1) A munkáltató - az Mvt. 56. §-a
alapján - munkahelyenként és munkakörönként - a (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével - írásban meghatározza
a) azokat a
munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a munkaeszközöket és anyagokat,
valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint
a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb
előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az
elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a
továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá
b) a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a
használat időtartamát is.
(2) A
munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során
a) meghatározza
az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázatok jellegét és mértékét,
b) az a) pont szerint jár el az (1) bekezdés
szerinti tényezők bármelyikének megváltozása esetén,
c) biztosítja
ca) a
kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező,
továbbá
cb) a
munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus
környezetnek megfelelő
védőeszközt, amelyet a védőeszközre meghatározott felhasználási határok
(védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki,
d) figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi
(egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.
(3) Az egyes
alkalmazható védőeszközök típusait a 2. számú melléklet, a védőeszköz
használatával végezhető tevékenységeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) A védőeszköz
kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz minősítő
bizonyítványa, valamint - szükség esetén - szakértői vélemény alapján felmérni,
hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 4. § (1)-(2) bekezdésében
előírt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti felmérésnek tartalmaznia kell:
a) azoknak a
kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;
b) azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a
védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az a) pontban említett
kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat
figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;
c) a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének
(képességének) összehasonlítását a b) pontban említett jellemzőkkel.
(3) Az (1) bekezdésben
előírt vizsgálatot meg kell ismételni, ha bármelyik elemét tekintve változás
következett be.
7. § A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem
használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, a külön jogszabályban
meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.
8. § (1) A munkavállaló a
védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A
munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a
munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben
a) a
munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a
védőeszközt a munkavállaló számára,
b) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem
ütközik.
9. § (1) A munkáltató a védőeszköz
juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz
kiválasztására javaslatot tenni.
(2) A
munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatáról
tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával
kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket
kezdeményezni.
10. § A jelen rendeletben foglaltak betartásának
ellenőrzéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a
megyei (fővárosi) munkaügyi és munkabiztonsági felügyelőségek saját
hatáskörükben gondoskodnak.
11. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 1. napján lép
hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyéni
védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM
rendelet, az egyes munka-egészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983.
(III. 16.) EüM rendelet, valamint az egészséget nem
veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi
követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 20. §-a.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az
Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló,
Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében - az
azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával
összhangban - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a
munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális
biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 89/656/EGK irányelve
rendelkezéseivel.
1. számú melléklet a
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
A veszély
típusainak áttekintő táblázata az egyéni védőeszköz használatához
Fizikai eredetű
veszélyek
|
A fej részei
|
Felső
végtagok
|
Alsó végtagok
|
Egyéb
testrészek bőr
|
|
Veszélyek
|
kopo
-nya
|
fül
|
szem
|
lég-
utak
|
arc
|
az egész fej
|
kéz
|
karok (ré-
szei)
|
lábfej
|
láb-szár (ré
-szei)
|
törzs
|
has
|
pa-
ren-
terális jára-
tok
|
Az egész test
|
|
Mechanikai
veszélyek:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- leesés
magasból;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- ütés,
vágás, becsapódás, zúzódás;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- szúrás,
vágás, horzsolás;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- rezgés;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- elcsúszás,
elesés.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hőmérséklet
okozta veszélyek:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- láng;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- kontakt és
sugárzó hő;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- hideg
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elektromossás okozta veszélyek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sugárveszély:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- nem
ionizáló
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- ionizáló
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zajártalom
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vegyi eredetű
veszélyek
|
A fej részei
|
Felső
végtagok
|
Alsó végtagok
|
Egyéb
testrészek bőr
|
|
Veszélyek
|
kopo
-nya
|
fül
|
szem
|
lég
-utak
|
arc
|
az egész fej
|
kéz
|
karok (ré-
szei)
|
lábfej
|
láb-szár (ré-
szei)
|
törzs
|
has
|
pa-
ren-
terális jára-
tok
|
Az egész test
|
|
Légszennyeződés:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- por, rost;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- füst;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- gőz;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Folyadékok:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- merülés;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
- fröccsenés,
kilövellés;
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gázok,
gőzök
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Biológiai eredetű
veszélyek
|
A fej részei
|
Felső
végtagok
|
Alsó végtagok
|
Egyéb
testrészek bőr
|
|
Veszélyek
|
kopo
-nya
|
fül
|
szem
|
lég-
utak
|
arc
|
az egész fej
|
kéz
|
karok (ré-
szei)
|
lábfej
|
láb-szár (ré-
szei)
|
törzs
|
has
|
pa-
ren-
terális jára-
tok
|
Az egész test
|
2-4 csoportba
sorolt baktériumok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2-4 csoportba
sorolt vírusok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2-4 csoportba
sorolt gombák
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb
biológiai kóroki tényezők
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. számú melléklet a
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
Az egyéni
védőeszközök útmutatásul szolgáló, nem teljes jegyzéke
A fej védelme
- Az iparban
(bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok.
- A könnyű fejvédők
(sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül).
- Fejvédők
(védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).
Hallásvédelem
- Fültokok, füldugók
és hasonló eszközök.
- Hangvédő sisakok.
- Az iparban használt
sisakokhoz illeszthető fülvédők.
- Fülvédők alacsony frekvenciális indukált áramköri vevővel.
- Fülvédők távközlési
berendezéssel.
Szem- és arcvédelem
- Szemüvegek.
- Búvárszemüvegek.
-
Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya,
infravörös, illetve látható sugárzás ellen védőszemüvegek.
- Arcvédő maszkok.
- Ívhegesztő maszkok
és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).
A légutak védelme
- Porszűrők, gázszűrők
és radioaktív porszűrők.
- Légellátóval
felszerelt izolációs készülékek.
- Levehető
hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek.
- Búvárfelszerelések.
- Búváröltözetek.
A kéz és a kar védelme
- Védőkesztyűk:
= mechanikai hatások
(szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen,
= vegyszerek ellen,
= villanyszerelő és hővédő kesztyűk.
- Egyujjas kesztyűk.
- Ujjvédők.
- Könyökvédők.
- Csuklóvédők nehéz
munkához.
- Ujjatlan kesztyűk.
- Védőkesztyűk.
A lábfej és a lábszár
védelme
- Félcipők, magasszárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák.
- Gyorsan kifűzhető
vagy kikapcsolható cipők.
- Lábujjvédő betéttel
kiegészített cipők.
- Cipő felvett hőellenálló talpú csizmák.
- Hőellenálló
cipők, csizmák vagy felső csizmák.
- Fűzhető cipők,
csizmák vagy felső csizmák.
- Rezgés ellen védő
cipők; csizmák vagy felső csizmák.
- Antisztatikus
cipők, csizmák vagy felső csizmák.
- Szigetelő cipők,
csizmák vagy felső csizmák.
- Védő csizmák
láncfűrésszel dolgozóknak.
- Fatalpú cipők.
- Térdvédők.
- Levehető
lábfejvédők.
- Lábszárvédők.
- Levehető (hőálló,
szúrásálló vagy vízálló) talpak.
- Eltávolítható
bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).
A bőr védelme
Védő krémek és
kenőcsök.
A törzs és a has
védelme
- Védő mellények,
kabátok és kötények mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenés
stb.) ellen.
- Védő mellények, kabátok
és kötények a vegyszerek elleni védekezés céljából.
- Fűtött mellények.
Mentőmellények.
- Röntgensugárzás
elleni védőkötény.
- Védő övek.
Az egész test védelme
- Leesés elleni
védőeszköz:
= leesés elleni
védőeszköz (teljes felszerelés minden szükséges kellékekkel),
= fékező szerkezet a
mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel),
= a testet tartó
eszközök (védő övek).
- Védő ruházat:
=
"biztonsági" munkaruhák (kétrészesek és overallok),
= mechanikai hatások
(szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák,
= vegyi anyagok hatása
elleni védőruhák,
= olvadt fém
kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák,
= hőálló
védőöltözések, fűthető ruhák,
= radioaktív
szennyezés elleni védőruhák,
= porálló védőruhák,
= gázbiztos védőruhák,
= fluoreszkáló
jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok,
kesztyűk).
- Védőborítások.
3. számú melléklet a
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
Azon
tevékenységek és tevékenységcsoportok útmutatásául szolgáló, nem teljes
jegyzéke, amelyek az egyéni védőeszközzel való ellátást igényelhetik
1. A fej védelme (a koponya védelme)
Védősisakok:
- Építkezés, különösen
állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák;
zsaluzás vagy annak lebontása, szerelési és berendezési munkák, állványozási és
bontási munkák.
- Acélhidakon, acél
épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus
acélszerkezeteken, öntőkemencéknél, hengerműben végzett munkák; nagynézetű
konténerekkel, nagy csővezetékeken, kazánházakban és erőművekben végzett
munkák.
- Tárnában, árkokban,
aknákban és alagutakban végzett munkák.
- Földmunkák és
kőfejtés.
- Föld alatti munkák
végzése; kőfejtőkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett
munkák.
- Szegecselő géppel
végzett munka.
- Öntésnél végzett
munka.
- Lift, emelőgép, daru
és szállítószalag mellett végzett munkák.
- Öntőkemencénél,
közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerdében,
fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtő kalapáccsal végzett kovácsolás és
öntés.
- Ipari kemencékkel,
konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák.
- Hajóépítés.
- Vasúti tolatás.
- Vágóhídi munkák.
2. A lábfej védelme
Átfúrás mentes talpú biztonsági cipők:
- Vázszerkezeti
munkák, alapozási munkák, közúti munkák
- Állványozási munkák.
Vázszerkezet lebontása
- Betonnal és előre
gyártott elemekkel végzett munkák, a zsaluzást és annak lebontását is beleértve
- Építési vállalkozó
telepén és áruházában végzett munkák
- Tetőn végzett munkák
Nem átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:
- Acélhidakon, acélhíd
építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten,
öntőkemencénél, acélműben és hengerműben, nagy konténerekkel, nagy
esővezetékeken, darukon, kazánházban és erőművekben végzett munkák.
- Kemencék építésénél,
fűtő és szellőztető berendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkák.
- Öntőkemencénél,
közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerműben, fémműben végzett munkák,
kovácsolás, ejtő kalapácsolás, kovácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben
végzett munkák.
- Kőfejtőben és
nyíltszíni fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.
- Kőfejtés és
megmunkálás.
- Síküveg és öblösüveg
áru gyártása és feldolgozása.
- Az öntőformákkal
végzett munka a kerámiaiparban. A kemencék kibélelése a kerámiaiparban.
- Formázási munka a
kerámiaiparban és az építőanyag-iparban.
- Szállítás és
raktározás.
- Fagyasztott
hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával
végzett munkák.
- Vasúti tolatás.
Sarokkal vagy
erősítővel ellátott, átfúródás mentes talpú biztonsági
cipők:
- Tetőn végzett
munkák.
Szigetelő talpú
védőcipők:
- Rendkívül magas vagy
rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkák.
Könnyen levethető
védőcipők:
- Amikor fennáll a
megolvadt anyag áthatolásának veszélye.
3. A szem és az arc védelme
Védőszemüvegek,
arcvédő maszkok vagy ernyők:
- Hegesztési,
köszörülési vagy szeparálási munkák.
- Fúrás és vésés.
- Kőfejtés és
feldolgozás.
- Szegecselőgéppel
végzett munka.
- Forgácsoló gépen
végzett munka. Ejtő-kalapácsos kovácsolás.
- Törmelék
eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok szóródása.
- Savakkal és maró
oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
- Folyadéksugárral
végzett munkák.
- Megolvadt anyaggal
vagy annak közelében végzett munkák.
- Sugárzó hő mellett
végzett munkák.
- Lézerrel végzett
munkák.
4. A légutak védelme
Légzésvédő
készülékkel:
- Tartályokban, szűk
térben, gázzal működtetett ipari kemencékben végzett munkák, ahol esetleg gáz
maradt, és túl kevés az oxigén.
- Nagykohó
adagolójánál végzett munkák.
- Gázkonverter
és nagykohó gázcsövei közelében végzett munkák.
- Nagykohó csapjai
közelében végzett munkák, ahol nehézfém kigőzölgése fordulhat elő.
- Kemencék bélelésével
és öntőkanállal végzett munkák, ahol por képződhet.
- Szórással végzett
festés, amennyiben az elszívás nem megfelelő.
- Aknákban,
csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett,
szennyvízzel kapcsolatos munkák.
- Hűtőházban végzett
munkák, amennyiben fennáll a hűtőfolyadék szökésének veszélye.
5. A hallás védelme
Hallásvédők:
- Fémprés-gépen
végzett munka.
- Pneumatikus fúróval
végzett munka.
- A repülőtéri földi
személyzet munkája.
- Cölöpverési munka.
- Famegmunkálás és
textilipari munkák.
6. A test, a kar és a kéz védelme
Védőruhák:
- Savakkal és maró
oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
- Forró anyagokkal
vagy azok közelében végzett munkák, amennyiben a hőhatás érezhető.
- Síküveggyártás
termékeivel végzett munkák.
- Homokfúvásos munkák.
- Hűtőteremben végzett
munkák.
Tűzálló
(lángmentesített) védőruhák:
- Hegesztés zárt
térben.
- Üveggyártás,
kohászat.
Átfúródásmentes kötények:
- Kicsontozási és
darabolási munkák.
- Kézi késsel végzett
munkák, amennyiben a kés a test irányában is mozog.
Bőrkötények:
- Hegesztés.
- Kovácsolás.
- Öntés.
Az
alkar védelme:
- Kicsontozás és
darabolás.
Kesztyűk:
- Hegesztés.
- Nem gépszerű, éles
tárgyakkal való bánás, amennyiben fennáll a kesztyű befogadásának veszélye.
- Savakkal vagy maró
oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkák.
Fémszálas
kesztyűk:
- Kicsontozás és
darabolás.
- Kézi késsel végzett
rendszeres vágási vagy vágóhídi munka.
- Vágógépek késeinek
cseréje.
7. Vízhatlan öltözék
- Esőben vagy hideg
időben végzett szabadtéri munkák.
8. Fényvisszaverő ruha
- Olyan munkák, ahol a
munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie.
9. Biztonsági övek
- Állványon végzett
munkák.
- Előre gyártott
elemek szerelése.
- Vezetékoszlopon
végzett munkák.
10. Biztonsági kötél
- Toronydaru
fülkéjében végzett munka.
- Raktározó és tároló
berendezések magasban mozgó fülkéjében végzett munka.
- Fúrótorony felső
részein végzett munkák.
- Aknában és
csatornában végzett munkák.
11. A bőr védelme
- Burkolóanyagok
előállítása.
- Bőrcserzés.
- Építőipari munkák.
- Maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi
anyagokkal végzett munkák.