12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet
a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat
csökkentéséről
A környezetvédelmi
miniszter és az egészségügyi miniszter a kémiai biztonságról szóló 2000. évi
XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének g) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, a vegyi anyagok által az egészségre és a környezetre
kifejtett kockázat felismerése és annak mérséklését célzó intézkedések
foganatosítása érdekében - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben
- a következőket rendeli el:
A rendelet
hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed azokra a vegyi anyagokra,
amelyek első ízben kerülnek kereskedelmi forgalomba akár önmagukban, akár
készítmény összetevőjeként, továbbá azokra az EINECS-ben
(Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzékében) szereplő anyagokra (a
továbbiakban: EINECS-anyagok), amelyek gyártott vagy
importált mennyisége, akár önmagukban, akár készítmény összetevőjeként, eléri
az évi 10 tonnát.
Az új és az EINECS-anyagok kockázatbecslésének közös szabályai
2. § (1) Az új anyagok törzskönyvezéséhez a Kbtv. 9. § (5) és (6) bekezdései szerint benyújtott
információk, az EINECS-anyagok vonatkozásában pedig
jelen rendelet 4. § (1) és 5. § (1) bekezdései szerint benyújtott információk
alapján a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai
Biztonsági Intézete (a továbbiakban: OKK-OKBI) a Környezet- és Természetvédelmi
Főfelügyelőség (a továbbiakban: KTFF) bevonásával elvégzi a Kbtv.
19. § (3) bekezdése szerinti kockázatbecslést.
(2) Amennyiben
jogszabály másként nem rendelkezik, a kockázatbecslést az OKK-OKBI a KTFF
közreműködésével a törzskönyvezési eljárás során, illetve az elsőbbségi anyag
9. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási határidő lejártát követően 90
napon belül elvégzi az 1. számú mellékletben megadott elvek szerint.
Amennyiben az OKK-OKBI vagy a KTFF (a továbbiakban: felelős szervek) a
kockázatbecsléshez külső szakértők közreműködését veszik igénybe, a határidő 30
nappal meghosszabbítható.
(3) A
kockázatbecslés e rendelet 1. és 2. számú melléklete szerint készített
összefoglaló jelentését az OKK-OKBI másolati formában megküldi a KTFF-nek. Az összefoglaló jelentést az OKK főigazgatója a
KTFF egyetértésével jóváhagyja.
Az új anyagok
kockázatának csökkentése
3. § (1) Új anyagok kockázatbecslésére alapozva az alábbiak
állapíthatók meg:
a) az anyag
forgalomba hozható;
b) az anyag forgalomba hozható, azonban az OKK
főigazgatója egyidejűleg megállapítja azoknak az adatoknak a körét, amelyeket
be kell nyújtani, amennyiben az anyag forgalmazott mennyisége eléri vagy meghaladja azt a küszöbértéket, melyhez a vegyi
anyagok törzskönyvezési rendjét megállapító külön jogszabály további
adatszolgáltatást rendel el;
c) az anyag forgalomba hozható, azonban az OKK
főigazgatója azonnali, további adatszolgáltatást rendel el;
d) az anyag forgalomba hozatalával kapcsolatban feltárt
kockázat csökkentése céljából az OKK főigazgatója a (2) bekezdés szerinti
körben azonnali intézkedést hoz.
(2) Az anyag
forgalmazásával járó kockázat csökkentése érdekében az OKK-OKBI javaslatára az
OKK főigazgatója az alábbi intézkedéseket rendelheti el:
a) a
törzskönyvezési eljárás érdekében benyújtott dokumentációban megadottól eltérő
veszélyességi osztály, csomagolási vagy jelölési javaslat megállapítása;
b) a biztonsági adatlap szövegének a törzskönyvezési
eljárás érdekében benyújtott dokumentációban megadottól eltérő megállapítása;
c) a törzskönyvezési eljárás érdekében benyújtott
dokumentációban a külön jogszabály szerint megállapított, a kockázat
csökkentését célzó útmutatásoknak a megadottól eltérő megállapítása;
d) abban az esetben, ha a törzskönyvezési eljárás ideje
alatt az új anyag már jogszerűen forgalomba került, az Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi intézete,
továbbá az illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet, környezetvédelmi
felügyelőség, nemzeti park igazgatóság és fogyasztóvédelmi felügyelőség írásos
megkeresése annak érdekében, hogy az emberi egészség és a környezet védelme
érdekében intézkedjen a feltárt kockázatnak megfelelően.
(3) Az (1) és (2)
bekezdésben foglaltak megállapítására irányuló eljárásban a KTFF
szakhatóságként vesz részt.
EINECS-anyagokra vonatkozó szabályok
4. § (1) Minden gyártó, illetve importőr, aki a 2001.
január 1-jét megelőző három éven belül legalább egy alkalommal évi 10 tonnánál
nagyobb mennyiségben EINECS-anyagot önmagában vagy
készítmény összetevőjeként gyártott, illetve importált, köteles bejelenteni az
OKK-OKBI részére a rendelet 3. számú melléklete 1-2. pontja szerinti
információkat a Kbtv.-ben megállapított határidőig.
(2) A
2001. és azt követő naptári évekre csak akkor kell bejelentést tenni, ha az (1)
bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség a gyártó vagy importőr részéről
korábban nem állt fenn. A gyártók és importőrök azonban kötelesek évente az
előállított és az importált anyag mennyiségére vonatkozó adatokat közölni,
amennyiben a 3. számú melléklet 2.12. pontja
szerinti mennyiségekben változás következik be.
(3) Az OKK-OKBI
javaslatára a KTFF egyetértésével az OKK főigazgatója az anyag (1) bekezdés
szerinti gyártóitól, illetve importőreitől a 3. számú melléklet 3-7. pontjaira
vonatkozó, sőt azon túlmenő, az anyaggal kapcsolatos kockázat értékeléséhez
szükséges további adatok megadását is elrendelheti. Ebben az esetben - a
rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak fenntartásával - a gyártók és az
importőrök csak indokolt esetben kötelesek állatkísérleteket végezni az
említett adatok esetleges hiányának pótlására.
5. § (1) A 4. § (1) bekezdésben
foglalt adatbejelentést évi 1000 tonnát elérő vagy meghaladó mennyiségben
történő gyártás vagy import esetén a 3. számú melléklet 1-2. pontján túlmenően
a 3-6. pont szerinti információkra is meg kell tenni. Minden olyan adatot,
amely az anyaggal kapcsolatos kockázat értékeléséhez felhasználható be kell
jelenteni.
(2) A
gyártók és az importőrök kötelesek az (1) bekezdésben meghatározott
adatszolgáltatás teljesítése érdekében a számukra rendelkezésre nem álló
adatokat is beszerezni, amennyiben azok nyilvánosak vagy számukra
hozzáférhetők. A gyártók és az importőrök azonban - a rendelet 9. § (2)
bekezdésében foglaltak fenntartásával - csak indokolt esetben kötelesek
állatkísérleteket végezni az említett adatok esetleges hiányának pótlása
érdekében.
(3) A
rendelet szerint szolgáltatott adatok alapján az OKK-OKBI elkészíti,
naprakészen tartja, és nyilvánosságra hozza a nagy mennyiségben gyártott vagy
importált vegyi anyagok (high production
volume, HPV) nemzeti listáját. A listát a
Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium hivatalos
lapjában évente közzéteszi.
Mentesség az adatszolgáltatás alól
6. § (1) Az e rendelet 4. számú mellékletében felsorolt
anyagok mentesek a 4. § (1) és az 5. § (1)
bekezdéseiben megállapított adatszolgáltatási kötelezettség alól.
(2) A
4. számú mellékletben felsorolt anyagokra vonatkozóan az OKK főigazgatója az
OKK-OKBI vagy a KTFF kezdeményezésére, amennyiben új ismeretek az anyaggal
kapcsolatos kockázatokra utalnak, adatokat kérhet be a gyártóktól és
importőröktől.
Az adatszolgáltatás
szabályai
7. § (1) Amennyiben az anyagot több gyártó gyártja, illetve
több importőr importálja, akkor a 4. § és az 5. § szerinti információkat az
érintett gyártók, illetve importőrök nevében, azok beleegyezésével, egyetlen
gyártó, illetve importőr is benyújthatja. A többi gyártónak és importőrnek ez
esetben csak a 3. számú melléklet 1.1-1.3. és
2.1-2.19. pontjai szerinti információkat kell megadniuk, továbbá hivatkozniuk
kell a nevükben más gyártó, illetve importőr által benyújtott adatkészletre.
(2) A
4. § (1) és (2) bekezdései és az 5. § (1) bekezdése szerinti információkat
elektronikus, illetve egy példányban nyomtatott formában is be kell nyújtani.
Az elektronikus adatszolgáltatáshoz szükséges szoftvert az OKK-OKBI készíti el.
A gyártók és az importőrök csak ezt, az OKK-OKBI-től
díjmentesen beszerezhető, mágneslemezen lévő, vagy e-mailen továbbított
speciális szoftvercsomagot használhatják.
(3) A
gyártók és importőrök kötelesek a benyújtott adataikban bekövetkezett jelentős
változásokat a tudomásukra jutástól számított harminc napon belül bejelenteni.
Jelentős változásnak minősülnek többek között az alábbiak:
a) az anyag
fizikai-kémiai tulajdonságaira, toxikológiai vagy ökotoxikológiai
hatásaira vonatkozó új adatok, amennyiben ezek az anyaggal kapcsolatos
potenciális kockázat értékelése szempontjából feltehetően jelentőséggel bírnak;
b) az anyag jogszabály szerinti osztályozásában
bekövetkezett bármilyen változás;
c) az anyag újfajta felhasználása, amely jelentősen
megváltoztatja az ember vagy a környezet expozíciójának típusát, formáját,
nagyságát vagy időtartamát.
(4) Amennyiben az EINECS-anyag bármely gyártója, illetve importőre olyan új
információról szerez tudomást, amely valószínűsíti, hogy az általa gyártott
vagy importált anyag komoly kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a
környezetre, akkor erről haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni az OKK-OKBI-t. Az OKK-OKBI a tájékoztatás másolatát megküldi
az OKK főigazgatójának és a KTFF-nek.
Az elsőbbségi
anyag kijelölése
8. § (1) A gyártók és az
importőrök által a 4. § és az 5. § szerint benyújtott információk alapján az
OKK főigazgatója a KTFF bevonásával és a Bizottság véleményének
figyelembevételével kijelöli azokat az anyagokat vagy anyagcsoportokat, amelyek
tekintetében a kockázat értékelését haladéktalanul indokolt elvégezni (a
továbbiakban: elsőbbségi anyagok). Az elsőbbségi anyagok listáját a
Környezetvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium hivatalos
lapjában közzé kell tenni.
(2) Az elsőbbségi
lista összeállítása és módosítása során a következő tényezőket kell figyelembe
venni:
a) az
anyagnak az emberre vagy a környezetre gyakorolt hatásait;
b) az embernek vagy a környezetnek - hazai viszonyok
között - az anyaggal történő expozícióját;
c) az anyagnak az emberre vagy a környezetre gyakorolt
hatására vonatkozó adatok hiányát;
d) más nemzetközi fórumok által korábban elvégzett
munkákat;
e) a
veszélyes anyagokra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályokat és programokat.
(3) Az elsőbbségi
anyagok kijelölésénél kötelező tekintetbe venni az EU-ban
elsőbbségi listára vett anyagokat, melyek listáját e rendelet 5. számú
melléklete tartalmazza.
(4) Az elsőbbségi
listán előre sorolandóak azok az anyagok, amelyeknek külön jogszabály fogalmai
szerint krónikus hatásuk lehet, elsősorban amelyek tudottan vagy
feltételezetten rákkeltő, mutagén, endokrin
zavarkeltő vagy reprodukciót károsító hatásúak, illetve amelyek tudottan vagy
feltételezetten fokozzák az említett hatások előfordulásának gyakoriságát.
Az elsőbbségi
anyagokra vonatkozó adatszolgáltatás
9. § (1) Az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan azoknak a
gyártóknak és importőröknek, akik e rendelet szerint információkat
szolgáltattak valamely anyagról, az elsőbbségi lista közzétételétől számított
hat hónapon belül az OKK-OKBI részére be kell nyújtaniuk az anyaggal
kapcsolatos kockázatokra vonatkozó összes rendelkezésre álló információt,
illetve vonatkozó tanulmányt.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti kötelezettségen túlmenően, amennyiben a veszélyes anyagok vizsgálatára
vonatkozó külön jogszabályban felsorolt bármely jellemző valamely, az
elsőbbségi listán szereplő anyaggal kapcsolatban nem áll rendelkezésre, azoknak
a gyártóknak és importőröknek, akik e rendeletnek megfelelően információkat
szolgáltattak az anyagról, el kell végezniük azokat a vizsgálatokat, amelyek a
hiányzó adatok beszerzéséhez szükségesek. A vizsgálati eredményeket, valamint a
vizsgálati beszámolót az OKK-OKBI részére 12 hónapon belül be kell nyújtaniuk.
(3) A
(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyártók és az importőrök kérhetik az OKK-OKBI-től, hogy bizonyos vagy akár az összes kiegészítő
vizsgálatok elvégzése alól mentesüljenek. A mentességről
a KTFF egyetértésével az OKK főigazgatója dönt.
(4) Amennyiben a
körülmények indokolják, a gyártók és az importőrök a határidő meghosszabbítására
kérelmet nyújthatnak be az OKK-OKBI-hoz. Egyszeri
határidő meghosszabbítás engedélyezéséről az OKK főigazgatója a KTFF
egyetértésével dönt.
(5) Amennyiben a
gyártók vagy az importőrök további információk szolgáltatására vagy további
vizsgálatok elvégzésére kapnak felszólítást, akkor ellenőrizniük kell azt is,
hogy az anyag teszteléséhez szükséges információk - a gerinceseken elvégzendő
kísérletek számának csökkentése érdekében - beszerezhetőek-e az adott anyag
korábbi gyártóitól vagy importőreitől. Amennyiben további kísérletek elvégzése
szükséges, ellenőrizni kell, hogy az állatkísérletek más módszerekkel
helyettesíthetőek vagy korlátozhatóak-e.
(6) Amennyiben
jogszabály másként nem rendelkezik, a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat a
helyes laboratóriumi gyakorlat elveiről és ellenőrzéséről szóló külön
jogszabály előírásainak megfelelően kell elvégezni.
Elsőbbségi
anyagok kockázatának csökkentése
10. § (1) Az OKK-OKBI a KTFF bevonásával, az elvégzett
kockázatbecslés alapján, az egészség és a környezet védelme érdekében a
kockázat csökkentését szolgáló intézkedési javaslatot dolgoz ki, és azt
jóváhagyás céljából benyújtja az OKK főigazgatójának. Az OKK főigazgatója a
kockázat csökkentésére irányuló, a KTFF bevonásával kialakított intézkedési tervről
tájékoztatja a Bizottságot.
(2) A
kockázat csökkentését célzó terv megvalósítása érdekében a Bizottság Titkársága
kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ezek magukban foglalják a
szükséges jogszabályi rendelkezések előkészítésére irányuló javaslatot, a
kockázatról szóló információk terjesztését, és javaslatot egyes intézkedéseknek
a Kbtv. 25. § (2) bekezdése szerinti programba, a
Nemzeti Környezetvédelmi Programba, a Nemzeti Környezet-egészségügyi Programba
vagy más vonatkozó programba történő felvételére, továbbá a költségek
fedezetére.
(3) A
elsőbbségi anyaggal kapcsolatos kockázatbecslés eredményeiről, a kidolgozott
kockázatcsökkentési tervről, a végrehajtására hozott intézkedésekről, azok
megvalósulásáról és az egészségre, a környezetre vonatkozó hatásairól a
Bizottság Titkársága beszámolóban tájékoztatja a Környezetvédelmi
Minisztériumot és az Egészségügyi Minisztériumot, melyek azt hivatalos
lapjukban közzéteszik.
A
kockázatbecslési eljárás díjtételei
11. § Az e rendelet szerinti kockázatbecslés hatósági
díjtételeit és azoknak a résztvevők közötti megosztásának rendjét külön
jogszabály állapítja meg.
Záró
rendelkezések
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2) Ez a rendelet a
Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a
Bizottság 93/67/EK számú irányelve a Tanács 67/548/EGK irányelve szerint
bejelentett anyagok egészségügyi és környezeti kockázata értékelési elveinek
megállapításáról,
b) a Tanács 793/93/EGK rendelete az EINECS-vegyi
anyagok környezeti kockázatának értékeléséről és ellenőrzéséről,
c) a Bizottság 1179/94/EK rendelete a Tanács 793/93/EGK
rendeletében meghatározott elsődleges fontosságú anyagok első listájáról,
d) a Bizottság 1488/94/EK rendelete a Tanács 793/93/EGK
rendelete szerinti kockázatértékelési elvekről,
e) a
Bizottság 2268/95/EK rendelete a Tanács 793/93/EGK rendeletében meghatározott
elsődleges fontosságú anyagok második listájáról,
f) a
Bizottság 142/97/EK rendelete az egyes EINECS-anyagokra
vonatkozó információszolgáltatásról a Tanács 793/93/EGK rendelete értelmében,
g) a
Bizottság 143/97/EK rendelete a Tanács 793/93/EGK rendeletében meghatározott
elsődleges fontosságú anyagok harmadik listájáról,
h) a
Bizottság 2161/1999/EK rendelete a Tanács 793/93/EGK rendeletében meghatározott
egyes elsődleges fontosságú anyagok importőreire vagy gyártóira vonatkozó
további tesztelési követelményekről,
i) a Bizottság 2364/2000/EK rendelete a Tanács 793/93/EGK
rendeletében meghatározott elsődleges fontosságú anyagok negyedik listájáról.
(3) Ezen rendelet a C(4)215, C(77)97, C(87)90 és C(90)163 számú
OECD határozat, illetve ajánlás végrehajtását is biztosítja.
1. számú melléklet a 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelethez
A
kockázatbecslés elvei
1. Általános elvek
1.1.
A kockázat becslése kiterjed a veszély azonosítására, az expozíció-hatás
(dózis/koncentráció-válasz/hatás) összefüggés elemzésére, az expozíció
becslésére és a kockázat jellemzésére. A kockázatbecslést az új anyag
törzskönyvezésekor benyújtott, vagy az elsőbbségi anyagnak a rendelet 4. § (1),
5. § (1) és 9. § (1) és (2) bekezdései szerint benyújtott információra,
valamint a többi rendelkezésre álló információra kell
alapozni. A kockázatbecslés - amennyiben a körülményekből más nem következik a
rendelet 2. §-ában leírt eljárás szerint történik.
1.2.
Az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően, bizonyos hatások esetében (például
ózonréteg-elvékonyodás), amikor a 2. § szerinti eljárás a gyakorlatban nem
alkalmazható, a hatásokkal kapcsolatos kockázatokat esetenként kell értékelni.
A jelentésben az ilyenfajta értékelés teljes leírását és igazolását meg kell
adni.
1.3.
Az expozíció értékelése során a felelős szerv figyelembe veszi a népességi
köröket, továbbá az élő és élettelen környezet minden elemét (a továbbiakban:
környezeti elemek), amelyekről ismert, vagy a rendelkezésre álló információ
alapján okkal feltételezhető, hogy az anyag hatásának ki vannak téve. A vegyi
anyag teljes életciklusát kell figyelembe venni, különös tekintettel a
gyártásra, a szállításra, a tárolásra, egy készítmény formulálására
vagy más feldolgozásra, a felhasználásra és a hulladékok keletkezésére, vagy a
vegyi anyag visszanyerésére.
1.4.
Ha egy olyan anyag, amelyre vonatkozóan a rendelet szerinti kockázatbecslést
már más országban elvégezték, törzskönyvezésre vagy elsőbbségi listára kerül, a
kockázatbecslésnek figyelembe kell vennie az előző kockázatbecsléseket.
2. Az emberi
egészségre vonatkozó kockázat becslése
2.1.
Minden egyes törzskönyvezésre benyújtott, illetve olyan anyag tekintetében,
amelyet törzskönyvezésre benyújtottak, vagy a rendeletnek megfelelő elsőbbségi
listán kijelölésre került, a felelős szerv végrehajtja az anyag emberi
egészségre kifejtett hatásával kapcsolatos kockázat becslését.
2.2.
A kockázatbecslés lépéseit az alábbiak szerint kell végrehajtani:
a) a veszély
azonosítása, ami legalább a 3. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok és
lehetséges kedvezőtlen hatások megismerését tűzi ki célul;
b) az expozíció-hatás (dózis/koncentráció-válasz/hatás)
összefüggés elemzése;
c) az expozíció jellemzése, bármelyik népességi körre
(azaz dolgozókra, fogyasztókra és a környezet révén közvetve exponált emberek
körére), amelyre az anyag hatást gyakorol vagy
gyakorolhat;
d) a kockázat jellemzése.
2.3.
Új anyagra vonatkozó kockázatbecslés esetében az előző bekezdésben foglaltaktól
eltérően,
- ha az anyag egy
bizonyos veszélyes tulajdonságra nézve tesztelésre került, és a teszt
eredményeképpen az anyag nem osztályozandó veszélyesnek, erre a bizonyos
veszélyességre nem kell az előző bekezdésben írtakat végrehajtani, kivéve, ha a
veszély feltételezésére más, hitelt érdemlő forrás nyomán alapos ok van;
- ha egy tesztet egy
bizonyos veszélyes tulajdonságra nézve még nem végeztek el, az ilyen
tulajdonságot nem kell figyelembe venni a kockázatbecslésnél, kivéve, ha a
veszély feltételezésére más, hitelt érdemlő forrás nyomán alapos ok van.
A fentebb írt eljárási
sort a 2. számú mellékletben megadottak szerint kell elvégezni.
3. A környezetre vonatkozó kockázat becslése
3.1.
Minden egyes anyag esetében, amelyet törzskönyvezésre benyújtottak, vagy a
rendeletnek megfelelő elsőbbségi listán kijelölésre került, a felelős szerv
végrehajtja az anyag környezetre kifejtett hatásával kapcsolatos kockázat
becslését.
3.2.
A kockázatbecslés lépéseit az alábbiak szerint kell végrehajtani:
a) a veszély
azonosítása;
b) az expozíció-hatás (dózis/koncentráció-válasz/hatás)
összefüggés elemzése;
c) az expozíció jellemzése azokra a környezeti elemekre,
amelyekre az anyag hatást gyakorol vagy gyakorolhat;
d) a kockázat jellemzése.
3.3.
Új anyagra vonatkozó kockázatbecslés esetében az előző bekezdésben foglaltaktól
eltérően,
- ha az anyag tesztelésre került és a teszt eredményeképpen az anyag
nem osztályozandó környezetre veszélyesnek, a kockázatbecslésnél nem kell az
előző bekezdésben írtakat végrehajtani, kivéve, ha a veszély feltételezésére
más, hitelt érdemlő forrás nyomán alapos ok van;
- ha egy anyag
törzskönyvezéséhez a törzskönyvezés rendjét megállapító külön jogszabályban
adott lehetőséggel élve csökkentett mennyiségű adatot szolgáltattak, és annak
alapján nem dönthető el, hogy az anyag környezetre veszélyes osztályozást
kap-e, a veszély azonosításának ki kell térnie annak felmérésére, hogy
felmerül-e aggály az anyag egyéb környezeti hatásaira utaló más adatok, például
fizikai-kémiai adatok vagy toxikus tulajdonságok alapján. Amennyiben ilyen
nincs, a kockázatbecslésnél nem kell az előző bekezdésben írtakat végrehajtani.
A fentebb írt eljárási
sort a 2. számú mellékletben megadottak szerint kell elvégezni.
4. A kockázatbecslés dokumentálása
A fentieknek
megfelelően az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatbecslés írásos
jelentéseit felhasználva az OKK-OKBI összefoglaló jelentést készít.
2. számú melléklet a 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelethez
A kockázatbecslés
végrehajtása
Fogalmak
NOAEL
|
nem észlelt
kedvezőtlen hatás szintje
|
LOAEL
|
észlelt
kedvezőtlen hatás legalacsonyabb szintje
|
LD50
|
közepes
halálos dózis
|
LC50
|
közepes
halálos koncentráció
|
PNEC
|
becsült
hatásmentes koncentráció
|
PEC
|
becsült környezeti
koncentráció
|
népességi kör
|
dolgozók,
fogyasztók és a környezet révén közvetve exponált emberek
|
környezeti
elemek
|
a levegő, a
szárazföld és a vizek mellett ideértendő a vegyi anyag sorsa a
szennyvíztisztítóban és a táplálékláncban is
|
I.
Az emberi egészség
kockázata (az anyag toxicitása miatt)
A. Rész
A rendelet 2. §-a szerint elvégzett kockázatbecslés figyelembe veszi az
alábbi lehetséges mérgező hatásokat és a hatásnak kitett vagy esetleg a hatás
alá kerülő népességi köröket:
Hatások:
a) Heveny
toxicitás
b) Irritáció
c) Maró/korrozív hatás
d) Túlérzékenységet okozó (allergizáló,
szenzibilizáló) hatás
e) Ismételt
dózisú toxicitás
f) Mutagén
hatás
g) Rákkeltő
hatás
h) Reprodukciót
és az utódok fejlődését károsító hatás
i) Endokrin zavarkeltő hatás
Népességi körök:
a) Dolgozók
b) Fogyasztók
c) A környezet révén közvetve exponált emberek
B. Rész
1. A veszély azonosítása
1.1.
A cél a kérdéses hatások azonosítása és az osztályozásnak (vagy előzetes
osztályozásnak) az összes rendelkezésre álló adat ismeretében történő
áttekintése.
1.2.
Amennyiben egy adott potenciális veszélyes hatásra megfelelő vizsgálatokat
elvégezték, és az eredmény nem indokol veszély szerinti osztályozást (lásd az
1. számú melléklet megfelelő részét), az erre vonatkozó kockázatjellemzést nem
kell elvégezni, kivéve, ha más okok, például pozitív in
vitro mutagenitás teszt azt indokolják.
1.3.
Amennyiben egy adott potenciális veszélyes hatásra megfelelő vizsgálatok nem
lettek elvégezve (lásd az 1. számú melléklet megfelelő részét), az erre
vonatkozó kockázatjellemzést nem kell végrehajtani, kivéve, ha más okok,
például expozíció vagy a szerkezet-aktivitás összefüggésre vonatkozó megfontolások azt indokolják.
2. Az
expozíció-hatás (dózis/koncentráció-válasz/hatás) összefüggés elemzése
2.1.
Az ismételt dózisú toxicitás és a reprodukciós toxicitás esetében értékeljük a
dózis-válasz összefüggést, és ahol lehet, meghatározzuk a nem észlelt
kedvezőtlen hatásszintet (NOAEL). Ha a NOAEL nem határozható meg, az észlelt
kedvezőtlen hatáshoz tartozó legalacsonyabb dózis/koncentráció szintet (LOAEL)
kell meghatározni.
2.2.
Heveny toxicitás, maró/korrozív hatás és irritáció
esetében a NOAEL vagy a LOAEL értékét a veszélyes anyagok osztályozására
vonatkozó külön jogszabályi előírásoknak megfelelően végzett vizsgálatok
eredményeiből általában nem lehet megállapítani. Heveny toxicitás esetében az
LD50 vagy az LC50 értéket, vagy ha a rögzített dózisú eljárást alkalmazzák, a
diszkriminációs dózist határozzuk meg. Más hatások esetében elegendő annyit megállapítani,
hogy az anyag természetéből eredően okozhat-e ilyen hatásokat.
2.3.
A mutagén és a rákkeltő hatás esetében elegendő
annyit megállapítani, hogy az anyag természetéből eredően okozhat-e ilyen
hatásokat. Ha azonban kimutatható, hogy a rákkeltőnek minősített anyag nem genotoxikus, a 2.1. bekezdésben
leírt NOAEL/LOAEL érték meghatározása szükséges.
2.4.
A bőr és a légzőrendszer szenzibilizáló
hatás esetében, mindaddig, míg nincs egyetértés abban, hogy meghatározható-e az
a dózis/koncentráció érték, amely alatt nem valószínű, hogy kedvezőtlen hatások
jelentkeznek annál a személynél, aki már érzékeny az adott anyagra, elegendő
annyit megállapítani, hogy az anyag természetéből eredően okozhat-e ilyen
hatásokat.
2.5.
Ha rendelkezésre állnak a meglévő anyag esetében az emberi expozíció
vizsgálatából olyan toxicitási adatok, például a méregközpont vagy járványtani
felmérések információi, a kockázatbecsléskor ezeknek
az adatoknak különös figyelmet kell szentelni.
3. Az expozíció
becslése
3.1.
Minden olyan népességi kör tekintetében (dolgozók, fogyasztók és a környezet
révén esetleg közvetett hatás alá kerülő emberek köre) el kell végezni az
expozíció becslését, amelyről tudott vagy ésszerűen feltételezhető, hogy ki van
téve az anyag hatásának. A megállapítás célja az, hogy kvantitatív vagy
kvalitatív becslést adjon annak az anyagnak a dózisára/koncentrációjára, amely
hatást fejt vagy fejthet ki egy népességi körre. Az ilyen becslés figyelembe
veszi az expozíciós kép térbeli és időbeli változásait is.
3.2.
Az expozíció értékelésekor, ahol ez lehetséges, különös figyelmet kell
fordítani:
(i) a megfelelően mért expozíciós adatokra;
(ii) az
előállított vagy importált anyag mennyiségére;
(iii) arra a
formára, amelyben az anyagot előállítják vagy importálják és amilyen formában
felhasználják (például az maga az anyag, vagy pedig az
anyag egy készítmény összetevője);
(iv) a
felhasználási módokra és a csomagolóeszköz milyenségére;
(v) az eljárási adatokra, ahol alkalmazhatóak;
(vi) az anyag
fizikai-kémiai tulajdonságaira, közöttük, ha alkalmazhatóak azokra, amelyeket
az eljárás hoz létre (pl. aeroszol-képződés);
(vii) a
bomlástermékekre és az átalakulási termékekre;
(viii) a valószínű
expozíciós utakra és az abszorpciós képességre;
(ix) az expozíció
gyakoriságára és időtartamára;
(x) amennyiben ilyen információ
rendelkezésre áll, az egyes exponált népességi körök típusára és
nagyságára.
3.3.
Amennyiben az expozícióra vonatkozóan megfelelően mért, reprezentatív adatok
állnak rendelkezésre, az expozíció értékelésekor ezekre különös figyelmet kell
fordítani. Ha az expozíciós szintek becslésére matematikai módszereket
alkalmazunk, megfelelő modelleket kell használni. Azoknak az anyagoknak a
vonatkozó monitoring adatait is figyelembe kell venni, amelyek felhasználása és
expozíciós képe analóg természetű, vagy amelyek analóg tulajdonságokat
mutatnak.
3.4.
Ha egy anyag valamely készítmény összetevője, az adott készítményben levő
anyagtól származó hatást akkor vesszük figyelembe, ha a készítmény az anyag
toxikológiai tulajdonságai alapján a veszélyes készítmény osztályozására
vonatkozó külön jogszabály szerint veszélyes készítményként osztályozott, vagy
ha a veszély feltételezésére más, hitelt érdemlő forrás nyomán alapos ok van.
4. A kockázat jellemzése
4.1.
Ha az I. fejezet A. részében
közzétett hatások bármelyikére megállapítottuk a NOAEL vagy LOAEL értékét, a
kockázatjellemzés minden egyes ilyen hatás esetén kiterjed arra, hogy a NOAEL-
vagy LOAEL-értéket összehasonlítjuk a
dózis/koncentráció becsült értékével, melynek a népességi körök ki vannak téve.
Ha az expozíció kvantitatív becslése rendelkezésre áll, megállapítjuk az
expozíciós szint/NOAEL (LOAEL) arányt. Az expozíció kvantitatív vagy kvalitatív
becslése és a NOAEL- (LOAEL-) érték összehasonlítása alapján meg kell adni az
adott hatásokkal kapcsolatos kockázatjellemzés eredményeit.
4.2.
Ha az I. fejezet A. részében
közzétett hatások egyikére sem állapítottunk meg NOAEL- (LOAEL-) értéket, a
kockázatjellemzés minden egyes ilyen hatás esetében kiterjed arra, hogy a
szóban forgó népességi körökre érvényes kvantitatív és/vagy kvalitatív
expozíciós információk alapján megadja a hatás bekövetkezésének valószínűségét.
Ha annak ellenére, hogy a NOAEL- (LOAEL-) értéket nem határoztuk meg, a
vizsgálati eredmények mégis kapcsolatot mutatnak ki a dózis/koncentráció és egy
kedvezőtlen hatás súlyossága között, vagy ha egy olyan vizsgálati módszer
esetében, amely csak egyetlen dózis vagy koncentráció használatával jár együtt,
kiszámítható a hatás relatív súlyossága, a hatás előfordulási valószínűségének
meghatározásakor ezt az információt is figyelembe kell venni. Az értékelés
elkészülte után a felelős szerv megadja az adott hatásokkal kapcsolatos
kockázatjellemzés eredményeit.
4.3.
A kockázat jellemzésének kidolgozása során a felelős szerv többek között
figyelembe veszi:
(i) azt a bizonytalanságot, amely többek között a
kísérleti adatok szórásából, valamint a fajon belüli és a fajok közötti
eltérésekből adódik;
(ii) a hatás
jellegét és súlyosságát;
(iii) azt a
népességi kört, amelyre a kvantitatív vagy kvalitatív expozíciós információ
vonatkozik.
5. Összegzés
Amennyiben az anyag
tulajdonságai indokolják, a kockázatjellemzést egynél több lehetséges
kedvezőtlen hatás, vagy népességi kör esetében is el kell végezni. A felelős
szerv minden egyes hatás kockázatjellemzési eredményét igazolja. A
kockázatbecslés elkészítése után a felelős szerv áttekinti a különböző
eredményeket, és az anyag teljes toxicitására nézve integráló eredményeket
megadja.
II.
Az emberi egészség
kockázata (az anyag fizikai-kémiai tulajdonságai miatt)
A. Rész
A rendelet 2. §-a szerint végrehajtott kockázatbecslés figyelembe veszi
azokat a lehetséges kedvezőtlen hatásokat, amelyek az alábbi tulajdonságokkal
rendelkező anyagok fejtenek vagy fejthetnek ki az
alábbi népességi körökre:
Tulajdonságok:
a) Robbanásveszély
b) Tűzveszélyesség
c) Oxidálóképesség
Népességi körök:
a) Dolgozók
b) Fogyasztók
c) A környezet révén közvetve exponált emberek
B. Rész
1. A veszély azonosítása
1.1.
A cél a kérdéses hatások azonosítása, és az osztályozásnak (előzetes
osztályozásnak) az összes rendelkezésre álló adat ismeretében történő
áttekintése.
1.2.
Amennyiben egy adott potenciális veszélyes hatásra a megfelelő teszteket
elvégezték és az eredmény nem indokol veszély szerinti
osztályozást (lásd az 1. számú melléklet megfelelő részét), az erre vonatkozó
kockázatjellemzést nem kell elvégezni, kivéve, ha más okok azt indokolják.
1.3.
Amennyiben egy adott potenciális veszélyes hatásra a megfelelő teszteket nem
végezték (lásd az 1. számú melléklet megfelelő részét), az erre vonatkozó
kockázatjellemzést nem kell elvégezni, kivéve, ha más okok azt indokolják.
2. Az expozíció
becslése
Amennyiben a
rendeletnek megfelelően kockázatjellemzést el kell végezni, meghatározzuk a
felhasználás ismert vagy ésszerűen előre látható körülményeit.
3. A kockázat jellemzése
A kockázat jellemzése
kiterjed annak megállapítására, hogy a felhasználás ismert vagy ésszerűen
előrelátható körülményei között milyen valószínűséggel jelentkezik egy
kedvezőtlen hatás. A felelős szerv megadja a kockázatjellemzés eredményeit.
4. Összegzés
Amennyiben az anyag
tulajdonságai indokolják, a kockázat-jellemzést egynél több lehetséges
kedvezőtlen hatás vagy népességi kör esetében is el kell végezni. A felelős
szerv minden egyes hatás kockázatjellemzési eredményét igazolja. Ha a különböző
veszélyekre vagy a különböző népességi körökre a kockázatbecslés eltérő
kockázatcsökkentési javaslatot indokló eredményhez
vezet, a felelős szerv áttekinti a különböző kockázatjellemzési eredményeket és
a különböző javaslatokat, és az integráló eredményeket megadja.
III.
A környezet kockázata
1. A veszély azonosítása
1.1.
A veszélyazonosítás célja az aggodalomra okot adó hatások és tulajdonságok
meghatározása, ami alapján, az összes rendelkezésre álló adat ismeretében, a vegyi
anyag osztályozása (előzetes osztályozása) megerősíthető vagy módosítható.
1.2.
A veszélyesnek nem osztályozandó anyagok tekintetében vizsgálni kell, hogy
van-e egyéb ok a veszélyazonosításra, így többek között figyelembe kell venni a
következőket:
(i) bioakkumulációra való készségre utaló adat;
(ii) az ökotoxikológiai tesztek toxicitás/idő görbe alakja;
(iii) a toxicitási
adatokon alapuló egyéb ártalmas hatás jelzése, például mutagén,
mérgező vagy nagyon mérgező, vagy R 40 ("Maradandó egészségkárosodást
okozhat") vagy az R 48 ("Hosszú időn át hatva
súlyos egészségkárosodást okozhat") kockázat szabványmondattal kísért
ártalmas hatás;
(iv) szerkezetében
analóg anyagok adatai.
1.3.
Amennyiben a felelős szerv a környezetre veszélyesnek nem osztályozott vagy a
szervezetekre való hatás tekintetében elegendő adattal nem rendelkező anyag
esetében okot lát a kockázat jellemzésére, az indokolt kockázatcsökkentési
intézkedésre javaslatot tesz.
2. Az
expozíció-hatás (dózis/koncentráció-válasz/hatás) összefüggés elemzése
2.1.
A cél legyen az anyag olyan koncentrációjának megbecslése, amely alatt a szóban
forgó környezeti elemekben nem várhatóak kedvezőtlen hatások. Ezt a
koncentrációt a becsült hatásmentes koncentrációnak (PNEC) nevezik. Egyes
esetekben azonban előfordulhat, hogy a PNEC nem határozható meg, és a dózis
(koncentráció)-válasz (hatás) összefüggés kvalitatív
becsléséhez kell folyamodni.
2.2.
A PNEC-értéket úgy lehet kiszámítani, hogy értékelési
tényezőt rendelünk az élő szervezetekkel végzett vizsgálatokból származó
eredményekhez. Ilyen például az LD50, az LC50, az EC50 (közepes effektív
koncentráció), az IC50 (az a koncentráció, amely 50%-ban gátol egy adott
paramétert, például a növekedést), a NOEL(C) [nem
észlelt hatás szint (koncentráció)], a LOEL(C) [legalacsonyabb észlelt hatás
szint (koncentráció)] vagy más megfelelő módszer.
2.3.
Az értékelési tényező az olyan bizonytalanság mértékének a kifejezése, amely
abból származik, hogy a korlátozott számú fajra kapott vizsgálati adatokat
kiterjesztjük a valódi környezetre. Ezért általában minél több adat áll
rendelkezésre, és minél tovább tart a vizsgálat, annál kisebb a bizonytalanság
és az értékelési tényező nagysága. A heveny toxicitás vizsgálatából kapott L(E)C50 értékhez rendszerint 1000 nagyságrendű becslési
tényezőt rendelnek, de további információk birtokában ez a tényező csökkenhet.
A hosszan tartó/krónikus toxicitás vizsgálata alapján meghatározott NOEC
értékhez rendszerint kisebb becslési értéket rendelünk.
3. Az expozíció
becslése
3.1.
Az expozíció becslésekor a cél annak értékelése, hogy milyen koncentrációban
fordul elő az anyag a környezetben. Ezt a koncentrációt a becsült környezeti
koncentrációnak (PEC) nevezik. Egyes esetekben azonban előfordulhat, hogy a PEC
nem állapítható meg, és az expozíció kvalitatív becsléséhez kell folyamodni.
3.2.
A PEC-értéket, vagy ha szükséges, az expozíció
kvalitatív becslését csak olyan környezeti elemekre kell meghatározni,
amelyekbe történő kibocsátások, lerakások vagy eloszlatások/terjedések ismertek
vagy ésszerűen feltételezhetőek.
3.3.
A PEC-érték és az expozíció kvalitatív becslésekor
különös figyelmet kell fordítani, ahol ez lehetséges:
(i) az expozícióra vonatkozó megfelelően mért adatokra;
(ii) az
előállított vagy importált anyag mennyiségére;
(iii) arra a
formára, amelyben az anyagot előállítják vagy importálják és/vagy használják
(például az maga az anyag vagy az anyag egy készítmény
összetevője);
(iv) a
felhasználási módokra és a csomagolóeszköz milyenségére;
(v) az eljárási adatokra, ahol alkalmazhatóak;
(vi) az anyag
fizikai-kémiai tulajdonságaira, különösen az olvadáspontra, a forráspontra, a
gőznyomásra, a felületi feszültségre, a vízben való oldhatóságra és az n-oktanol/víz elegyre vonatkozó megoszlási hányadosra;
(vii) a
bomlástermékekre és az átalakulási termékekre;
(viii) a
környezeti elemekben való valószínű terjedési útjára és az
adszorpciós/deszorpciós, valamint a lebomlási képességre;
(ix) az expozíció
gyakoriságára és időtartamára.
3.4.
Amennyiben az expozícióra vonatkozóan megfelelően mért, reprezentatív adatok
állnak rendelkezésre, az expozíció értékelésekor ezekre különös figyelmet kell
fordítani. Ha az expozíciós szintek becslésére matematikai módszereket
alkalmazunk, megfelelő modelleket kell használni. Ahol lehetséges, egyes
esetekben azoknak az anyagoknak a vonatkozó monitoring adatait is figyelembe
kell venni, amelyek felhasználása és expozíciós képe analóg természetű, vagy
amelyek analóg tulajdonságokat mutatnak.
4. A kockázat jellemzése
4.1.
Minden adott környezeti elem esetében a kockázat jellemzése, amennyiben ez
lehetséges, kiterjed a PEC- és PNEC-érték
összehasonlítására úgy, hogy a PEC/PNEC arányt meg lehessen határozni. Ha a
PEC/PNEC arány kisebb mint egy, vagy azzal egyenlő, a
kockázatjellemzés azt az eredményt adja, hogy további információra vagy
vizsgálatra és a jelenleg már alkalmazottakon kívül további kockázatcsökkentést
célzó intézkedésre nincs szükség. Ha az arány nagyobb, mint egy, a felelős
szerv igazolja, hogy az arány nagysága és a többi releváns tényező, mint
például
(i) a bioakkumulációs képesség
jelei,
(ii) az ökotoxicitás vizsgálatokban a toxicitás/idő görbe alakja,
(iii) a toxicitásvizsgálatok alapján megállapítható egyéb
kedvezőtlen hatás jelei, például ha az anyag mutagén, mérgező vagy nagyon mérgező, illetve az R 40
("Maradandó egészségkárosodást okozhat") vagy az R 48 ("Hosszú
időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat") kockázat
szabványmondattal kísért ártalmas osztályozást kapott,
(iv) a
szerkezetileg analóg anyagok adatai
alapján szükség van-e további információra vagy vizsgálatra a
kérdés tisztázásához, illetve szükség van-e kockázatcsökkentő intézkedésekre.
4.2.
Ha a PEC/PNEC arány megállapítása nem volt lehetséges, a kockázat jellemzése
kiterjed annak a valószínűségnek a kvalitatív meghatározására, hogy egy hatás a
jelenlegi expozíció körülményei között jelentkezik-e, illetve az expozíció
várható körülményei között jelentkezni fog-e. Az ilyen értékelés elvégzése
után, a vonatkozó más tényezők figyelembevételével a felelős szerv megadja az
adott hatásokkal kapcsolatos kockázatjellemzés eredményeit.
5. Összegzés
Amennyiben az anyag
tulajdonságai indokolják, a kockázat jellemzését egynél több környezeti elemre
is el kell végezni. Minden egyes környezeti elem kockázatjellemzési eredményét
igazolni kell. A kockázatbecslés elkészítése után a különböző eredményeket át
kell tekinteni, és az anyag teljes környezeti hatására integrált eredményeket
meg kell adni.
IV.
Az eredmények végső
összegzése
1. Az I. fejezet B.
rész 5. bekezdésével, a II. fejezet B. rész 4. bekezdésével és a III. fejezet
5. bekezdésével összhangban készített eredményeket az OKK-OKBI áttekinti, és a
kockázatbecslésben azonosított összes kockázat teljessége figyelembevételével
integrálja azokat.
2. A további információk/vizsgálatok igénylése vagy a
kockázatcsökkentési intézkedésekre vonatkozó ajánlások esetén azok
jogosultságát az OKK-OKBI-nak igazolnia kell.
V.
A kockázatbecslési
jelentés
1. A kockázatbecslési jelentés, továbbá annak összefoglaló
jelentése, amelyet a rendelet értelmében az OKK-OKBI készít és a KTFF-nek és a Kémiai Biztonság területén működő Tárcaközi Bizottságnak megküld, kitér a következőkre:
(i) a kockázatbecslés általános összegzése;
(ii) amennyiben
egy vagy több lehetséges kedvezőtlen hatás, népességi kör vagy környezeti elem esetében
további információra és vizsgálatra van szükség, a szükséges további
információk és vizsgálatok leírása, valamint azok jogosultságának igazolása,
illetve javaslat azokra a határidőkre, amelyeken belül az említett további
információkat és vizsgálati eredményeket be kell nyújtani;
(iii) amennyiben
az összes lehetséges kedvezőtlen hatás, népességi kör és környezeti elem
esetében sincs jelenleg szükség további információra vagy vizsgálatra, és a már
alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseken kívül nincs szükség újabbakra,
olyan nyilatkozat, hogy a rendelkezésre álló összes információ alapján az
anyaggal kapcsolatban további információra, vizsgálatra és a már alkalmazott
kockázatcsökkentő intézkedéseken kívül újabbakra jelenleg nincs szükség;
(iv) amennyiben
egy vagy több lehetséges kedvezőtlen hatás, népességi kör és környezeti elem
esetében a kockázat mérséklésére vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre van
szükség, egy nyilatkozat azokról a hatásokról, népességi körökről és környezeti
elemekről, amelyekkel kapcsolatban a kockázatot csökkenteni kell, valamint a
kockázatcsökkentő intézkedések szükségességének indoklása. A már alkalmazott
kockázatcsökkentő intézkedéseket figyelembe kell venni;
(v) ha az OKK-OKBI új anyagokkal kapcsolatosan
kockázatcsökkentő lépést határoz meg és arról a bejelentőt
tájékoztatja, a bejelentő által közölt információk összefoglalója és minden
vonatkozó, a Kémiai Biztonság területén működő Tárcaközi Bizottság számára
hozzáférhetővé teendő információ.
2. Ha a kockázat jellemzése kiterjedt az I. fejezet B. rész
4. bekezdése és a III. fejezet 4. bekezdése szerinti expozíció/hatás arányok
vagy a III. fejezet 2. bekezdése szerinti becslési tényezők alkalmazására, ezeket az arányokat vagy tényezőket meg kell adni, és az
alkalmazott számítási módszereket meg kell magyarázni.
3. Meg kell adni
azokat az adatokat is, amelyeket a felelős szerv vonatkozónak
tartott, és ezért a kockázatbecsléskor alapul választott, az I. fejezet A. részében és a II. fejezet A. részében
felsorolt minden hatás vagy tulajdonság és minden expozíciós csoport esetében,
illetve a III. fejezet szerinti minden környezeti tulajdonság és környezeti
elem vonatkozásába, és amelyet benyújtott az OKK-OKBI-nak.
3. számú melléklet a 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelethez
Adatok a 10
tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokról
1. Információ a gyártóról vagy importálóról
1.1.
A vállalat neve, címe
1.2.
A veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenység jele, SIC kód
1.3.
Az információt adó felelős vezető neve, telefon- és e-mail száma
2. Általános
információ
2.1.
Az anyag neve
2.2.
EINECS-szám
2.3.
CAS-szám
2.4.
Szinonimák
2.5.
Tisztaság
2.6.
Szennyezések
2.7.
Összegképlet
2.8.
Szerkezeti képlet
2.9.
Az anyag típusa
2.10.
Halmazállapot
2.11.
Az adatkészlet beküldője
2.12.
Gyártott vagy importált mennyiség, tonna/év
2.13.
Annak jelzése, hogy az anyagot az utóbbi 12 hónapban gyártották
2.14.
Annak jelzése, hogy az anyagot az utóbbi 12 hónapban importálták
2.15.
Osztályozás és jelölés
2.16.
Felhasználási területek
2.17.
Annak jelzése, hogy a komplett adatkészletet már más gyártó vagy importőr
beadta
2.18.
Annak jelzése, hogy más érintett gyártó vagy importőr nevében jár el a beküldő
2.19.
Egyéb megjegyzések (pl. javaslatok ártalmatlanításra)
3. Fizikai-kémiai
adatok
3.1.
Olvadáspont
3.2.
Forráspont
3.3.
Sűrűség
3.4.
Gőznyomás
3.5.
Megoszlási hányados (log Pow)
3.6.
Oldhatóság vízben
3.7.
Lobbanáspont
3.8.
Öngyulladási hajlam
3.9.
Tűzveszélyesség
3.10.
Robbanási tulajdonságok
3.11.
Oxidáló tulajdonságok
3.12.
Egyéb adatok és megjegyzések
4. Környezeti sors
és terjedési utak
4.1.
Stabilitás
4.1.1.
Fotodegradáció
4.1.2.
Stabilitás vízben
4.1.3.
Stabilitás talajban
4.2.
Környezeti mintákban mért (monitoring) adatok
4.3.
Mozgás és megoszlás a környezeti részek között, ideértve a becsült környezeti
koncentrációkat és terjedési utakat is
4.3.1.
Mozgás
4.3.2.
Megoszlás a környezeti részek között
4.4.
Biolebomlás
4.5.
Bioakkumuláció
4.6.
Egyéb megjegyzések
5. Ökotoxicitás
5.1.
Toxicitás halakra
5.2.
Toxicitás vízibolhára és más vízi gerinctelen szervezetre
5.3.
Toxicitás algára
5.4.
Toxicitás baktériumokra
5.5.
Toxicitás szárazföldi szervezetekre
5.6.
Toxicitás talajlakó szervezetekre
5.7.
Egyéb megjegyzések
6. Toxicitás
6.1.
Heveny toxicitás
6.1.1.
Heveny orális toxicitás
6.1.2.
Heveny inhalációs toxicitás
6.1.3.
Heveny dermális toxicitás
6.1.4.
Heveny toxicitás (más beadási utak)
6.2.
Maró/korrozív és irritációs hatás
6.2.1.
Bőr irritáció
6.2.2.
Szem irritáció
6.3.
Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) hatás
6.4.
Ismételt dózisos toxicitás
6.5.
In vitro mutagenetikai vizsgálat
6.6.
In vivo mutagenetikai
vizsgálat
6.7.
Karcinogenitás
6.8.
Reprodukciót és utódok fejlődését gátló hatás
6.9.
Endokrin zavarkeltő hatás, egyéb vonatkozó információ
6.10.
Emberi expozíciós kísérletek
7. Irodalmi hivatkozások
4. számú melléklet a 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelethez
Az
adatszolgáltatást nem igénylő vegyi anyagok listája
EINECS-szám,
csoportképlet
|
CAS-szám
|
200-061-5
D-glucitol C6H14O6
|
50-70-4
|
200-066-2
aszkorbinsav C6H8O6
|
50-81-7
|
200-075-1
glükóz C6H12O6
|
50-99-7
|
200-294-2
L-lizin C6H14N2O2
|
56-87-1
|
200-312-9
palmitinsav, tiszta C16H32O2
|
57-10-3
|
200-313-4
sztearinsav, tiszta C18H36O2
|
57-11-4
|
200-334-9
szacharóz, tiszta C12H22O11
|
57-50-1
|
200-405-4
a-tokoferil-acetát C31H52O3
|
57-95-7
|
200-432-1
DL-metionin C5H11NO2S
|
59-51-5
|
200-711-8
D-mannitol C6H14O6
|
69-65-8
|
201-771-8
1-szorbóz C6H12O6
|
87-79-6
|
204-007-1
oleinsav, tiszta C18H34O2
|
112-80-1
|
204-664-4
glicerin-sztearát, tiszta C21H42O4
|
123-94-4
|
204-696-9
szén-dioxid CO2
|
124-38-9
|
205-278-9
kalcium-pantotenát, D-forma
C9H17NO51/2Ca
|
137-08-6
|
205-582-1
laurinsav C12H24O2
|
143-07-7
|
205-590-5
kálium-oleát C18H34O2K
|
143-18-0
|
205-756-7
DL-fenil-alanin C9H11NO2
|
150-30-1
|
208-407-7
nátrium-glükonát C6H12O7Na
|
527-07-1
|
212-490-5
nátrium-sztearát, tiszta C18H36O2Na
|
822-16-2
|
215-279-6
Mészkő
Nem éghető szilárd anyag. Az üledékes kőzetek jellemző anyaga. Elsősorban
kalcium-karbonátot tartalmaz.
|
1317-65-3
|
215-665-4
szorbitán-oleát C24H44O6
|
1338-43-8
|
216-472-8
kalcium-disztearát, tiszta C18H36O21/2Ca
|
1592-23-0
|
231-147-0
argon Ar
|
7440-37-1
|
231-153-3
szén C
|
7440-44-0
|
231-783-9
nitrogén N2
|
7727-37-9
|
231-791-2
Víz, desztillált, vezetőképességi vagy hasonló tisztaságú
|
7732-18-5
|
231-955-3
grafit C
|
7782-42-4
|
232-273-9
Napraforgóolaj
Extraktumok és ezek fizikailag módosított származékai. Elsősorban a linolsav és az oleinsav nevű zsírsav gliceridjeit
tartalmazza. (Helianthus annuus,
Compositae)
|
8001-21-6
|
232-274-4
Szójaolaj
Extraktumok és ezek fizikailag módosított származékai. Elsősorban a linolsav, az oleinsav, a palmitinsav és a sztearinsav
nevű zsírsav gliceridjeit tartalmazza. (Soja hispida, Leguminosae)
|
8001-22-7
|
232-276-5
Pórsáfrányolaj
Extraktumok és ezek fizikailag módosított származékai. Elsősorban a linolsav nevű zsírsav gliceridjeit
tartalmazza. (Carthamus tinctorius,
Compositae)
|
8001-23-8
|
232-278-6
Lenmagolaj
Extraktumok és ezek fizikailag módosított származékai. Elsősorban a linolsav, a linolénsav és az
oleinsav nevű zsírsav gliceridjeit tartalmazza. (Linum usitatissimum, Linaceae)
|
8001-26-1
|
232-281-2
Kukoricaolaj
Extraktumok és ezek fizikailag módosított származékai. Elsősorban a linolsav, az oleinsav, a palmitinsav és a sztearinsav
nevű zsírsav gliceridjeit tartalmazza. (Zea mays, Gramineae)
|
8001-30-7
|
232-293-8
Ricinusolaj
Extraktumok és ezek fizikailag módosított származékai. Elsősorban a ricinolsav nevű zsírsav gliceridjeit
tartalmazza. (Ricinus communis, Euphorbiaceae)
|
8001-79-4
|
232-299-0
Repceolaj
Extraktumok és ezek fizikailag módosított származékai. Elsősorban az erukasav, a linolsav és az
oleinsav nevű zsírsav gliceridjeit tartalmazza. (Brassica napus, Cruciferae)
|
8002-13-9
|
232-307-2
Lecitinek
Foszforsav kolin-észterével kapcsolódott zsírsav-digliceridek
|
8002-43-5
|
232-436-4
Szirupok, hidrolizált keményítő
A gabonakeményítő savak vagy enzimek hatására
végbemenő hidrolízise eredményeként kapott bonyolult összetételű elegy.
Elsősorban d-glükózt, maltózt és maltodextrineket tartalmaz
|
8029-43-4
|
232-442-7
Faggyú, hidrogénezett
|
8030-12-4
|
232-675-4
Dextrin
|
9004-53-9
|
232-679-6
Keményítő
Rendszerint gabonafélékből, például búzából, kukoricából, cirokból vagy
gyökerekből és gumókból, például burgonyából és tápiókából
nyert nagy polimerizáltsági fokú szénhidrátok.
Idetartozik a víz jelenlétében hevítéssel előzselatinizált
keményítő is.
|
9005-25-8
|
232-940-4
Maltodextrin
|
9050-36-6
|
234-328-2
A-vitamin
|
11103-57-4
|
238-976-7
nátrium-D-glükonát C6H12O7xNa
|
14906-97-9
|
248-027-9
D-glucitol-monosztearát C24H48O7
|
26836-47-5
|
262-988-1
Zsírsavak, kókusz, metil-észterek
|
61788-59-8
|
262-989-7
Zsírsavak, faggyú, metil-észterek
|
61788-61-2
|
263-060-9
Zsírsavak, ricinusolaj
|
61789-44-4
|
263-129-3
Zsírsavak, faggyú
|
61790-37-2
|
266-925-9
Zsírsavak, 12-18 szénatomszámú
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C12-C18 alkil-karbonsavak, SDA-bejelentési
számuk: 16-005-00
|
67701-01-3
|
266-928-5
Zsírsavak, 16-18 szénatomszámú
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C16-C18 alkil-karbonsavak, SDA-bejelentési
számuk: 19-005-00
|
67701-03-5
|
266-929-0
Zsírsavak, 8-18 szénatomszámú és 18 szénatomszámú telítetlen
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C8-C18 és
C18-telítetlen alkil-karbonsavak, SDA-bejelentési számuk: 01-005-00
|
67701-05-7
|
266-930-6
Zsírsavak, 14-18 szénatomszámú és 16-18 szénatomszámú telítetlen
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C14-C18 és
C16-C18-telítetlen alkil-karbonsavak, SDA-bejelentési számuk: 04-005-00
|
67701-06-8
|
266-932-7
Zsírsavak, 16-18 szénatomszámú és 18 szénatomszámú telítetlen.
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C16-C18 és C18-telítetlen alkil-karbonsavak, SDA-bejelentési
számuk: 11-005-00
|
67701-08-0
|
266-948-4
Gliceridek, 16-18 szénatomszámú
és 18 szénatomszámú telítetlen
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C16-C18 és
C18-telítetlen trialkil-gliceridek, SDA-bejelentési számuk: 11-001-00
|
67701-30-8
|
267-007-0
Zsírsavak, 14-18 szénatomszámú és 16-18 szénatomszámú telítetlen, metil-észterek
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C14-C18 és
C16-C18-telítetlen alkil-karbonsav-metil-észterek, SDA-bejelentési számuk: 04-010-00
|
67764-26-9
|
267-013-3
Zsírsavak, 6-12 szénatomszámú
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C6-C12 alkil-karbonsavak, SDA-bejelentési
számuk: 13-005-00
|
67762-36-1
|
268-099-5
Zsírsavak, 14-22 szénatomszámú és 16-22 szénatomszámú telítetlen
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C14-C22 és
C1-C22-telítetlen alkil-karbonsavak, SDA-bejelentési számuk: 07-005-00
|
68002-85-7
|
268-616-4
Szirupok, gabona, vízmentes
|
68131-37-3
|
269-657-0
Zsírsavak, szója
|
68308-53-2
|
269-658-6
Gliceridek, faggyú, mono-,
di- és tri-,
hidrogénezett
|
68308-54-3
|
270-298-7
Zsírsavak, 14-22 szénatomszámú
|
68424-37-3
|
270-304-8
Zsírsavak, lenolaj
|
68424-45-3
|
270-312-1
Gliceridek, 16-18 szénatomszámú
és 18 szénatomszámú telítetlen, mono-
és di-
A vegyületek SDA szerinti anyagneve: C16-C18 és
C18-telítetlen alkil és C16-C18 és C18-telítetlen dialkil-gliceridek, SDA-bejelentési
számuk: 11-002-00
|
68424-61-3
|
288-123-8
Gliceridek, 10-18 szénatomszámú
|
85665-33-4
|
292-771-7
Zsírsavak, 12-14 szénatomszámú
|
90990-10-6
|
292-776-4
Zsírsavak, 12-18 szénatomszámú és 18 szénatomszámú telítetlen
|
90990-15-1
|
296-916-5
Zsírsavak, repceolaj, kis erukasav-tartalmú
|
93165-31-2
|
5. számú melléklet a 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelethez
Az Európai
Unióban megállapított elsőbbségi anyagok listája
1. elsőbbségi lista
EINECS-
szám
|
CAS-
szám
|
Anyag neve
|
Tagállam
(EU rövidítés)
|
|
|
|
|
200-449-4
|
60-00-4
|
edetiksav
|
D
|
200-539-3
|
62-53-3
|
anilin
|
|
200-573-9
|
64-02-8
|
tetranátrium-etilén-diamin-tetraacetát
|
D
|
200-753-7
|
71-43-2
|
benzol
|
D
|
200-835-2
|
75-05-8
|
acetonitril
|
E
|
201-167-4
|
79-01-6
|
triklór-etilén
|
UK
|
201-173-7
|
79-06-1
|
akril-amid
|
UK
|
201-177-9
|
79-10-7
|
akrilsav
|
D
|
201-185-2
|
79-20-9
|
metil-acetát
|
D
|
201-204-4
|
79-41-4
|
metakrilsav
|
D
|
201-297-1
|
80-62-6
|
metil-metakrilát
|
D
|
201-557-4
|
84-74-2
|
dibutil-ftalát
|
NL
|
202-049-5
|
91-20-3
|
naftalin
|
UK
|
202-448-4
|
95-76-1
|
3,4-diklór-anilin
|
D
|
202-453-1
|
95-80-7
|
4-metil-m-fenilén-diamin
|
D
|
202-704-5
|
98-82-8
|
kumol
|
E
|
202-849-4
|
100-41-4
|
etil-benzol
|
D
|
202-851-5
|
100-42-5
|
sztirol
|
UK
|
202-974-4
|
101-77-9
|
4,4-metilén-dianilin
|
D
|
203-080-7
|
103-11-7
|
2-etilhexil-akrilát
|
D
|
203-400-5
|
106-46-7
|
1,4-diklór-benzol
|
F
|
203-450-8
|
106-99-0
|
buta-1,3-dién
|
UK
|
203-453-4
|
107-02-8
|
akrilaldehid
|
NL
|
203-466-5
|
107-13-1
|
akril-nitril
|
IRL
|
203-508-2
|
107-64-2
|
dimetil-dioktadecil-ammonium-klorid
|
D
|
203-545-4
|
108-05-4
|
vinil-acetát
|
D
|
203-632-7
|
108-95-2
|
fenol
|
D
|
203-772-9
|
110-49-6
|
2-metoxietil-acetát
|
NL
|
203-788-6
|
110-65-6
|
but-2-in-1,4-diol
|
D
|
203-806-2
|
110-82-7
|
ciklohexán
|
F
|
203-906-6
|
111-77-3
|
2-(2-metoxietoxi)-etanol
|
NL
|
203-961-6
|
112-34-5
|
2-(2-butoxietoxi)-etanol
|
NL
|
204-214-7
|
117-84-0
|
dioktil-ftalát
|
NL
|
204-825-9
|
127-18-4
|
tetraklór-etilén
|
UK
|
205-516-1
|
141-97-9
|
etil-acetoacetát
|
D
|
214-604-9
|
1163-19-5
|
bisz(pentabrómfenil)-éter
|
F/UK
|
216-381-3
|
1570-64-5
|
4-klór-o-krezol
|
DK
|
231-634-8
|
7664-39-3
|
hidrogén-fluorid
|
NL
|
251-087-9
|
32536-52-0
|
difenil-éter, oktabróm származék
|
F/UK
|
266-027-7
|
65996-92-1
|
desztillátumok
(kőszénkátrány)
|
NL
|
267-051-0
|
67774-74-7
|
benzol, C10-13-alkil származékok
|
I
|
287-476-5
|
85535-84-8
|
alkánok, C10-13,
klórozottak
|
UK
|
2. elsőbbségi lista
EINECS-szám
|
CAS-
szám
|
Anyag neve
|
Tagállam (EU rövidítés)
|
|
|
|
|
201-963-1
|
90-04-0
|
o-anizidin
|
A
|
200-746-9
|
71-23-8
|
1-propanol
|
D
|
202-411-2
|
95-33-0
|
n-ciklohexil-benzotiazol-2-szulfénamid
|
D
|
202-905-8
|
100-97-0
|
metén-amin (hexametilén-tetramin)
|
D
|
203-804-1
|
110-80-5
|
2-etoxi-etanol
|
D
|
203-839-2
|
111-15-9
|
2-etoxi-etil-acetát
|
D
|
204-118-5
|
115-96-8
|
trisz(2-klór-etil)-foszfát
|
D
|
246-690-9
|
25167-70-8
|
2,4,4-trimetil-pentén
|
D
|
263-125-1
|
61790-33-8
|
alkil zsírsavaminok
|
D
|
203-625-9
|
108-88-3
|
toluol
|
DK
|
204-428-0
|
120-82-1
|
1,2,4-triklór-benzol
|
DK
|
200-663-8
|
67-66-3
|
kloroform
|
F
|
247-977-1
|
26761-40-0
|
di-izodecil-ftalát
|
F
|
249-079-5
|
28553-12-0
|
di-izononil-ftalát
|
F
|
271-090-9
|
68515-48-0
|
1,2-benzol-dikarboxilsav,
di-C8-10-elágazó alkilészterek, C9-ben gazdag
|
F
|
271-091-4
|
68515-49-1
|
1,2-benzol-dikarboxil
sav, di-C9-11-elágazó alkilészterek, C10-ben gazdag
|
F
|
231-765-0
|
7722-84-1
|
hidrogén-peroxid
|
FIN
|
200-871-9
|
75-45-6
|
klór-difluór-metán
|
I
|
231-668-3
|
7681-52-9
|
nátrium-hipoklorit
|
I
|
203-692-4
|
109-66-0
|
pentán
|
NL
|
201-058-1
|
77-78-1
|
dimetil-szulfát
|
NL
|
202-627-7
|
98-01-1
|
furfurol
|
NL
|
204-661-8
|
123-91-1
|
1,4-dioxán
|
NL
|
209-151-9
|
557-05-1
|
cink-disztearát
|
NL
|
215-222-5
|
1314-13-2
|
cink-oxid
|
NL
|
231-175-3
|
7440-66-6
|
cink
|
NL
|
231-592-0
|
7646-85-7
|
cink-klorid
|
NL
|
231-793-3
|
7733-02-0
|
cink-szulfát
|
NL
|
231-944-3
|
7779-90-0
|
cink-foszfát
|
NL
|
204-211-0
|
117-81-7
|
bis(2-etilhexil)-ftalát
|
S
|
247-148-4
|
25637-99-4
|
hexabróm-ciklododekán
|
S
|
200-879-2
|
75-56-9
|
propilén-oxid
|
UK
|
201-800-4
|
88-12-0
|
1-vinil-2-pirrolidon
|
UK
|
246-672-0
|
25154-52-3
|
nonilfenol
|
UK
|
251-084-2
|
32534-81-9
|
difenil-éter, pentabróm származék
|
UK
|
284-325-5
|
84852-15-3
|
fenol, 4-nonil-, elágazó
|
UK
|
3. elsőbbségi lista
EINECS-
szám
|
CAS-
szám
|
Anyag neve
|
Tagállam
(EU rövidítés)
|
|
|
|
|
234-390-0
|
11138-47-9
|
nátrium-perborát
|
A
|
215-146-2
|
1306-19-0
|
kadmium-oxid
|
B
|
231-152-8
|
7440-43-9
|
kadmium
|
B
|
247-714-0
|
26447-40-5
|
metilén-difenil-diizocianát
|
B
|
202-716-0
|
98-95-3
|
nitro-benzol
|
D
|
204-539-4
|
122-39-4
|
difenil-amin
|
D
|
225-768-6
|
5064-31-3
|
trinátrium-nitrilo-triacetát
|
D
|
233-118-8
|
10039-54-0
|
bis-hidroxil-ammónium-szulfát
|
D
|
239-148-8
|
15096-52-3
|
trinátrium-hexafluor-aluminát
|
D
|
237-410-6
|
13775-53-6
|
trinátrium-hexafluor-aluminát
|
D
|
250-378-8
|
30899-19-5
|
pentanol
|
D
|
231-111-4
|
7440-02-0
|
nikkel
|
DK
|
232-104-9
|
7786-81-4
|
nikkel-szulfát
|
DK
|
216-653-1
|
1634-04-4
|
terc. butit-metil-éter
|
FIN
|
221-221-0
|
3033-77-0
|
2,3-epoxi-propil-trimetil-ammónium-klorid
|
FIN
|
222-048-3
|
3327-22-8
|
3-klór-2-hidroxi-propil-trimetil-ammónium-klorid
|
FIN
|
204-371-1
|
120-12-7
|
antracén
|
GR
|
231-959-5
|
7782-50-5
|
klór
|
I
|
201-622-7
|
85-68-7
|
benzil-butil-ftalát
|
N
|
200-915-7
|
75-91-2
|
tercier-butil-hidroperoxid
|
NL
|
201-178-4
|
79-11-8
|
monoklór-ecetsav
|
NL
|
201-329-4
|
81-14-1
|
4-tercier-butil-2,6-dimetil-3,5-dinitro-acetofenon
|
NL
|
201-329-4
|
81-15-2
|
5-tercier-butil-2,4,6-trinitro-m-xilén
|
NL
|
266-028-2
|
65996-93-2
|
kőszénkátrány szurok, benzolban oldódó
frakció
|
NL
|
203-808-3
|
110-85-0
|
piperazin
|
S
|
201-245-8
|
80-05-7
|
4,4-izopropilidén-difenol
|
UK
|
215-607-8
|
1333-82-0
|
króm-trioxid
|
UK
|
231-889-5
|
7775-11-3
|
nátrium-kromát
|
UK
|
231-906-6
|
7778-50-9
|
kálium-dikromát
|
UK
|
232-143-1
|
7789-09-5
|
ammónium-dikromát
|
UK
|
234-190-3
|
10588-01-9
|
nátrium-dikromát
|
UK
|
287-477-0
|
85535-85-9
|
alkánok, C14-17,
klórozott
|
UK
|
4. elsőbbségi lista
EINECS-
szám
|
CAS-
szám
|
Anyag neve
|
Tagállam
(EU rövidítés)
|
|
|
|
|
201-029-3
|
77-47-4
|
hexaklór-ciklopentadién
|
NL
|
201-236-9
|
79-94-7
|
2,2,6,6-tetrabróm-4,4-izopropilidén-difenil
|
UK
|
201-853-3
|
88-72-2
|
2-nitro-toluol
|
E
|
202-679-0
|
98-54-4
|
4-terc-butil-fenol
|
N
|
202-696-3
|
98-73-7
|
4-terc-butil-benzoesav
|
D
|
203-539-1
|
107-98-2
|
1-metoxi-propan-2-ol
|
F
|
203-603-9
|
108-65-6
|
2-metoxi-1-metil-etil-acetát
|
F
|
203-905-5
|
111-76-2
|
2-butoxi-etanol
|
F
|
203-933-3
|
112-07-2
|
2-butoxi-etil-acetát
|
F
|
204-015-5
|
112-90-3
|
(Z)-oktadec-9-enil-amin
|
D
|
204-450-0
|
121-14-2
|
2,4-dinitro-toluol
|
E
|
204-695-3
|
124-30-1
|
oktadecil-amin
|
D
|
213-611-4
|
994-05-8
|
2-metoxi-2-metil-bután
|
FIN
|
214-946-9
|
1222-05-5
|
1,3,4,6,7,8-hexahidro-4,6,6,7,8,8-hexametilinden-(5,6-c)pirán
|
NL
|
215-175-0
|
1309-64-4
|
antimon-trioxid
|
S
|
215-185-5
|
1310-73-2
|
nátrium-hidroxid
|
P
|
215-540-4
|
1330-43-4
|
nátrium-tetraborát,
vízmentes
|
A
|
216-133-4
|
1506-02-1
|
1-(5,6,7,8-tetrahidro-3,5,5,6,8,8-hexametil-2-naftil)-etán-1-on
|
NL
|
222-068-2
|
333-67-3
|
nikkel-karbonát
|
DK
|
231-743-0
|
7718-54-9
|
nikkel-diklorid
|
DK
|
232-051-1
|
7784-18-1
|
alumínium-fluorid
|
NL
|
232-188-7
|
7789-75-5
|
kalcium-fluorid
|
NL
|
233-139-2
|
100043-35-3
|
bórsav, nyers természetes
|
A
|
234-343-4
|
11113-50-1
|
bórsav
|
A
|
236-068-5
|
13138-45-9
|
nikkel-dinitrát
|
DK
|
237-158-7
|
13674-84-5
|
trisz(2-klór-1-metil-etil)-foszfát
|
IRL/UK
|
237-159-2
|
13674-87-8
|
trisz[2-klór-1-(klór-metil-)etil]-foszfát
|
IRL/UK
|
247-759-6
|
26523-78-4
|
trisz(nonilfenil)-foszfit
|
F
|
253-760-2
|
38051-10-4
|
2,2-bisz(klór-metil)-trimetilén-bisz[bisz(2-klór-etil)-foszfát]
|
IRL/UK
|
262-976-6
|
61788-45-2
|
hidrogénezett faggyú alkil-aminok
|
D
|
262-977-1
|
61788-46-3
|
kókusz alkil-aminok
|
D
|