14/2004. (IV. 19.)
FMM rendelet
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és
egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi,
szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem
el:
1. § E rendelet hatálya az Mvt. 87. §-ának 4. pontja
szerinti munkaeszköznek a szervezett munkavégzés során történő használatára
terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetés megkezdését,
valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző - az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző - vizsgálata;
b) időszakos
ellenőrző felülvizsgálat: az Mvt. 21.
§ (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó olyan munkaeszköznek - a munkáltató
által meghatározott gyakoriságú - felülvizsgálata, amely munkaeszköz a
használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók
munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztető helyzetet idézhet elő;
c) kezelő: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján
munkát végző külső szakember, akinek feladata a munkaeszköz használata;
d) kockázatnak
kitett munkavállaló: bármely
munkavállaló, aki egészben vagy részben a veszélyes térben tartózkodik;
e) munkaeszköz használata: a munkaeszközzel végzett bármely tevékenység, ideértve
az elindítást, leállítást, alkalmazást, szállítást, javítást, karbantartást és
tisztítást is;
f) megbízott személy: az a munkavállaló vagy polgári jogi szerződés alapján
munkát végző külső szakember, akit a munkáltató meghatározott feladatok (pl.
munkaeszköz karbantartása, megvizsgálása, ellenőrző felülvizsgálat, időszakos
ellenőrző felülvizsgálat) elvégzésére írásban bíz meg, és rendelkezik a feladat
elvégzéséhez szükséges szakmai képesítéssel, tapasztalattal és gyakorlattal;
g) magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett
munka: a talaj szintjénél - kivéve,
ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - 1 méternél nagyobb magasságban
végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és
ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak,
ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges;
h) veszélyes tér: bármely tér a munkaeszközön belül vagy annak környezetében, ahol a
munkavállaló és a munkavégzés hatókörében tartózkodó egészsége vagy biztonsága
veszélynek lehet kitéve.
3. § Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és
körülmények között szabad használni.
4. § (1) A veszélyesnek nem
minősülő munkaeszköz esetében - ha annak biztonsága függhet a szerelés
körülményeitől - a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően,
valamint - ha a munkaeszközön az új munkahelyen történő felállítását megelőzően
végeztek szerelési munkát - a használatba vétel előtt a biztonságos
szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés
feltételeiről és körülményeiről a megbízott személy ellenőrző felülvizsgálat
keretében meggyőződik.
(2) Az ellenőrző
felülvizsgálat elvégzésének módját a munkáltató írásban határozza meg. A
vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell
rögzíteni.
5. § (1) A munkáltató gondoskodik
az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzéséről.
(2) Az időszakos
ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat
gyakoriságát, módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az
üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a
gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási
dokumentáció vonatkozó előírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem
haladhatja meg az öt évet.
A felülvizsgálat
megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni,
amelyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell
őrizni.
(3) Ha a munkaeszközt
a telephelyen kívül használják a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat
elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön
elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt.
6. § Az Mvt. 21. §-ában foglaltak szerinti újraindítási
feltételek alá nem tartozó munkaeszközt, ha azzal műszaki okból 30 napot
meghaladó ideig munkát nem végeztek, vagy sérülést okozó esemény következett,
illetve következhetett volna be, továbbá ha azon átalakítást végeztek, csak
akkor lehet ismételten használatba venni, ha azt - az Mvt. 23. §-ának (2)
bekezdésében foglaltakra figyelemmel - megbízott személy megvizsgálta és írásban
nyilatkozott a munkaeszköz alkalmasságáról.
7. § A munkáltató az alkalmazásra szánt biztonságos
munkaeszköz megválasztásánál és az üzemeltetés helyének kijelölésénél
gondoskodik arról, hogy a munkaeszköz használata során
a) a
munkavállaló testtartása megfeleljen az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményeinek;
b) a munkaeszköz elégítse ki a sugárvédelmi,
villamosbiztonsági és ergonómiai követelményeket, illetve használata ne
vezessen kóroki tényezők (pl. zaj, rezgés, lokális meleg, hideghatás)
kialakulásához;
c) biztosítsa a munkavégzés hatókörében tartózkodók
védelmét.
8. § A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyes
munkaeszközt kizárólag annak kezelője használja. Javítást, átalakítást,
karbantartást csak a munkáltató által e feladat elvégzésére megbízott, külön
oktatásban részesített személy végezhet.
9. § A munkáltató a biztonságos munkaeszköz megválasztása
során a munkavállalókat a munkaeszközök használatával összefüggésben
tájékoztatja legalább
a) a
munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának
körülményeiről, feltételeiről;
b) rendeltetésszerű használata során az előrelátható
veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás
esetén szükséges tennivalókról;
c) az előfordulható téves kezelésről és annak
következményeiről;
d) a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben
is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az
érintett munkaeszközt nem használja.
A tájékoztatást az
érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol
szükséges írásban kell megadni.
10. § A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz
átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás
keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben
tájékoztatja legalább
a) a
munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a
kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetéséről;
c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a
munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól;
d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén
szükséges teendőkről;
e) a
különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről;
f) a munkaeszközök
rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
g) a
veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
h) a
munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni
védőeszközök és használatuk követelményeiről;
j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi
sajátosságokról.
11. § A munkáltatónak az Mvt. VI. fejezetében meghatározott,
az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkavállalókkal, illetve
munkavédelmi képviselőikkel folytatott tanácskozáson, valamint a munkáltatói
intézkedések előzetes megvitatása során konzultálnia kell a munkaeszközökkel
kapcsolatos kérdésekről.
Általános,
valamennyi munkaeszközre vonatkozó követelmény
12. § A munkáltató köteles a munkavállalók munkavégzéséhez
olyan munkaeszközt rendelkezésükre bocsátani, amely kialakításában,
felépítésében és az alkalmazott védelmi megoldások tekintetében megfelel a
munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, és alkalmas az adott munkahelyi körülmények
közötti - a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető - használatra.
13. § A munkáltató a munkaeszközök munkavállalók részére
történő kiválasztásánál figyelembe veszi a munkavégzés jellemzőit, lehetséges
veszélyeit, a munkakörülményeket és a munkaeszköz használatának kockázatait.
14. § Ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés körülményeit a munkaeszközök használata során nem lehet a
munkavállalók számára teljes mértékben biztosítani, a munkáltató biztonsági
berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési
intézkedések szükség szerinti alkalmazásával a kockázatokat minimálisra
csökkenti.
15. § A munkáltató megteszi a szükséges karbantartási
intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkaeszköz teljes élettartalma
alatt feleljen meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek.
16. § (1) A munkavállalót
veszélyeztető kockázatok csökkentése érdekében a munkaeszközt úgy kell
elhelyezni, felállítani és használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely
álljon rendelkezésre, valamennyi felhasznált, illetve előállított energiaforma
és anyag biztonságosan kerüljön a munkaeszközhöz, illetve onnan elvezetésre.
(2) A
munkaeszköz felállítását és leszerelését csak biztonságos körülmények között
szabad elvégezni, figyelemmel a gyártó által az üzemeltetési dokumentációban
meghatározott előírásokra.
(3) Azt a
munkaeszközt, amelyet a használata alatt villámcsapás érhet, megfelelő
berendezés alkalmazásával, illetve intézkedés megtételével e hatástól meg kell
védeni.
17. § (1) A munkaeszközt úgy kell
kialakítani és elhelyezni, hogy
a) a
munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat meg lehessen védeni
a munkaeszköz kigyulladásától vagy túlhevülésétől, illetve a munkaeszközben
keletkező, használt vagy tárolt gáz, por, folyadék, gőz vagy egyéb anyag
munkakörnyezetbe történő kijutásától;
b) alkalmas legyen a benne keletkező, használt vagy
tárolt anyagok robbanásveszélyének megelőzésére;
c) mind az üzemszerű körülmények, mind meghibásodás
esetén biztosítható legyen a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében
tartózkodók védelme az áramütés ellen.
(2) Egyedi
kockázatmegelőző intézkedés megtétele szükséges, ha a munkaeszközt olyan
magasban levő munkahelyen használják, ahol
a) közvetlenül
a munkavégzés helye mellett vagy alatt - függetlenül a szintkülönbségtől -
olyan anyag van, ahol fennáll a belefulladás veszélye;
b) a munkaeszköz kiszolgálása a talajhoz képest 1 m-nél
magasabb dobogóról, állványról vagy emelvényről történik;
c) a biztonsági és ergonómiai feltételeket kielégítő
munkahely 2 m felett helyezkedik el.
18. § (1) A munkaeszközt indítani
csak az indító berendezés szándékos működtetésével lehet.
Ez vonatkozik
- az üzemszünet utáni
újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy az üzemszünet milyen okból
következett be;
- az üzemállapotok
(pl. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha az újraindítás vagy az
üzemállapotoknak a jelentős változása az érintett személyekre nézve veszélyt
jelent.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a gép újraindítása,
vagy a működési feltételek változása automatikus ciklusok szabályos egymást
követő ritmusának a következménye.
19. § (1) A munkaeszközt jól látható, azonosítható és
megfelelő jelzéssel rendelkező kezelőelemmel kell
ellátni. A kezelőelemeket lehetőleg a veszélyes téren kívül és olyan módon kell
elhelyezni, hogy működésük (ideértve a kezelő akaratától független vagy
váratlan működtetést is) ne jelentsen veszélyt.
(2) A
munkaeszköz kezelőjének a fő kezelőhelyről egyértelműen látnia kell azt, hogy
senki sem tartózkodik a veszélyes térben. Ha ez nem lehetséges, automatikusan
működő biztonsági jelzést (hangjelzést, illetőleg világító jelzést) kell adni a
munkaeszköz elindítása előtt. A vezérlőrendszernek, amely a munkaeszköz
kezelője részére biztosítja a szükséges jelzést, biztonságosnak kell lennie,
meghibásodása vagy megrongálódása nem idézhet elő veszélyes helyzetet. Lehetővé
kell tenni, hogy a kockázatnak kitett munkavállaló, illetve a munkavégzés
hatókörében tartózkodó kellő időben elkerülhesse, elháríthassa a munkaeszköz
elindítása, illetve leállítása által előidézett veszélyt.
20. § (1) Minden munkaeszközt el kell látni olyan
kezelőelemmel, amely azt biztonságosan működteti, és biztosítja a munkaeszköz
teljes leállítását.
(2) A
munkaeszköz indító berendezésének kiválasztásánál figyelembe kell venni a
várható üzemzavarokat, valamint az egyéb okok miatti üzemeltetési kieséseket.
Minden kezelőhelyet el kell látni vészkikapcsoló berendezéssel, amely a
munkaeszköz részeit vagy egészét a veszély jellegétől függően leállítja úgy,
hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerül. Amikor a munkaeszköz vagy annak
veszélyes részei leálltak, az érintett működtető egységek energiaellátását a
vezérlésnek meg kell szakítania.
(3) A
munkaeszközt - az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően - a veszélyeitől és a
rendes leálláshoz szükséges időtől függően el kell látni megfelelő számú
vészkikapcsoló berendezéssel.
(4) Műszaki
megoldással kell biztosítani, hogy a berendezés leállító rendelkezésének
(kapcsolójának) elsőbbsége legyen az indító rendelkezéssel (kapcsolóval)
szemben.
(5) A vészkikapcsoló
berendezés kezelőelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelő (kezelők),
továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelő személyek könnyen elérhessék és veszélytelenül működtethessék.
21. § (1) A leeső vagy kivágódó
tárgyak veszélyével járó munkaeszközt el kell látni a veszély jellegének
megfelelő védőberendezéssel.
(2) A gáz, gőz,
aerosol, folyadék vagy por kibocsátásával veszélyt
okozó munkaeszközt el kell látni megfelelő felfogó, elvezető, illetve elszívó
berendezéssel a keletkezési helyen.
22. § (1) Ha a munkavállalók védelme szükségessé teszi, a
munkaeszközt vagy annak részeit rögzítéssel vagy más módon stabilizálni kell.
(2) Ha a munkaeszköz
törése vagy szétesése veszélyeztetheti a munkavállalót, megfelelő
védőintézkedéseket kell tenni.
(3) A
munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a
veszélyes teret, vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér
elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely
a) stabil
kialakítású;
b) nem okoz többletkockázatot;
c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen;
d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít;
e) nem
akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését;
f) lehetővé
teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését
anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a
munkavégzés területére korlátozza.
23. § Munkaeszköz kezelésére, szerelésére, karbantartására
szolgáló területeket az elvégzendő művelethez szükséges mértékben meg kell
világítani.
24. § A munkaeszköznek magas vagy igen alacsony hőmérsékletű
részeit megfelelő védelemmel kell ellátni az érintés vagy túlzott megközelítés
ellen.
25. § A munkaeszközöket a munkavállalók biztonsága érdekében
el kell látni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez
szükséges egyértelmű, könnyen észrevehető és a munkavállaló által érthető
jelöléssel, illetve figyelmeztető jelzéssel (pl. adattábla, gyártó adatai,
kezelőgombok magyar nyelvű feliratai, piktogramok).
26. § (1) Karbantartási műveleteket csak a munkaeszköz
leállított állapotában szabad végezni. Ha ez nem lehetséges, megfelelő
védőintézkedéseket kell tenni, vagy biztosítani kell, hogy az ilyen műveletek a
veszélyes téren kívül elvégezhetők legyenek.
(2) A
munkaeszközt el kell látni könnyen felismerhető szerkezettel, amellyel le lehet
választani az energiaforrásról. Az energia visszatérése, a visszakapcsolás nem
jelenthet veszélyt a munkavállalókra.
27. § A gépi meghajtású teheremelés és -mozgatás céljára
kialakított munkaeszközhöz megfelelő naplót kell rendszeresíteni, és abban a
műszakonkénti vizsgálatokat, az esetleges meghibásodásokat és azok
elhárításának tényét rögzíteni kell.
28. § (1) Biztosítani kell, hogy a munkavállalók
biztonságosan bejuthassanak és tartózkodhassanak minden olyan területen, amely
szükséges a munkaeszközzel történő munkavégzéshez.
(2) Az (1) bekezdés
rendelkezéseit kell alkalmazni a munkaeszköz beállítása és karbantartása során
is.
A mozgó
munkaeszközök minimális kiegészítő követelményei
29. § (1) A mozgó (önjáró és nem
önjáró) munkaeszközöket úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy a rajtuk
elhelyezkedő munkavállalókat fenyegető kockázat megszüntethető vagy
csökkenthető legyen az üzem közbeni helyváltoztatás során, ideértve a kerékkel
való érintkezés, illetve a kerék vagy lánctalp közé történő beszorulás
kockázatát is.
(2) Ha a mozgó
munkaeszköz és a hozzácsatlakozó kiegészítő berendezés, illetve vontatmány
között az energiaátvivő rendszerben hirtelen blokkolás következik be, és emiatt
kockázat alakulhat ki, azt a munkaeszköz megfelelő kialakításával vagy
átalakításával kell elhárítani. Amennyiben a blokkolás nem küszöbölhető ki,
valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni a veszély elhárítására.
(3) A mozgó
munkaeszköz egységei közötti energiaátvitelt biztosító
berendezést el kell látni felfüggesztő szerkezettel, hogy a talajjal ne
érintkezzen, ne súrlódjon, illetve ne szennyeződjék el. Amennyiben ez mégis
bekövetkezik, úgy a javítás lehetőségét biztosítani kell.
(4) Azt a mozgó
munkaeszközt, amelyben munkavállaló tartózkodik, úgy kell kialakítani, hogy a
rendeltetésszerű használat során a felborulásból, illetve átfordulásból eredő
veszélyek csökkenjenek, ezért ezeket el kell látni
a) olyan
biztonsági berendezéssel, amely kizárja, hogy a munkaeszköz billenése
meghaladja a negyedfordulatot;
b) olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi, hogy a
rajta tartózkodó munkavállaló részére elegendő szabad hely maradjon, ha a
negyedfordulatot meghaladó billenésből eredően szerkezeti összenyomódás
következhet be;
c) egyéb, az a), b) pontban meghatározott
védelmi hatékonyságot biztosító berendezéssel.
(5) A
(4) bekezdésben meghatározott berendezések a munkaeszköz részeként vagy
önállóan is alkalmazhatók. Alkalmazásuk mellőzhető, ha a munkaeszköz csak a
szükséges stabilitás megteremtése után válik használhatóvá, vagy a kialakítása
olyan, amely lehetetlenné teszi az átfordulást, illetve felborulást.
(6) Amennyiben fennáll
a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott tartózkodó
munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei,
illetve a padozat közé beszorulhat, részére olyan műszaki megoldást kell
alkalmazni, amely biztosítja ilyen esetekben az
ülésben maradását.
30. § (1) Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát
csökkentő, illetve megszüntető olyan megoldással (berendezéssel) lehet
üzemeltetni, amely
a) megakadályozza
a szállítóeszköz borulását, vagy
b) biztosítja, hogy felborulás esetén a szállítóeszközön
helyet foglaló munkavállaló részére az eszköz elemei, illetve az elemek és a padozat között elegendő szabad tér maradjon,
vagy
c) lehetővé teszi, hogy a munkavállaló az ülésben
maradjon úgy, hogy a felboruló munkaeszköz részeivel ne kerülhessen
érintkezésbe.
(2) Az (1) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott követelmény teljesíthető vezetőfülke alkalmazásával
is.
31. § Azoknak az önjáró munkaeszközöknek, amelyek mozgása a
munkavállalókra kockázatot jelenthet, az alábbi követelményeket kell
kielégíteni:
a) Berendezés
alkalmazásával meg kell akadályozni a munkaeszközöknek a kezelő akaratától
független elindítását.
b) Berendezéssel kell kiküszöbölni a pályához kötött
munkaeszközök egyidejű mozgása során ezek összeütközését.
c) A munkaeszközt fék- és rögzítő berendezéssel kell
felszerelni.
d) Amennyiben biztonsági szempontból szükséges, a
munkaeszközön legyenek könnyen hozzáférhető helyen olyan kezelőelemek vagy
automatikusan kioldódó vészkikapcsoló berendezések, amelyek a fő működtető
rendszer meghibásodása esetén biztosítják a berendezés lefékezését és
megállítását.
e) Megfelelő
látóteret kell biztosítani - szükség esetén segédeszköz (pl. látóteret kibővítő
elektronikus képátviteli rendszer, optikai rendszer, periszkóp, látószöget
bővítő lencse) alkalmazásával - a munkaeszköz vezetője részére.
f) A
munkaeszköz rendelkezzen a munkavállalók biztonságos munkavégzésének, az
elvégzendő munka követelményeinek megfelelő olyan világító berendezéssel, amely
elegendő biztonságot nyújt a munkavállaló számára éjszakai vagy elégtelen
világítási körülmények közötti alkalmazás esetére.
g) Amennyiben a munkaeszköz, illetve a hozzákapcsolt
pótkocsi, vagy a rajta elhelyezett rakomány tűzveszély kockázatát rejti
magában, és ezáltal veszélyeztetheti a munkavállalót,
a munkaeszközön vagy az alkalmazás helyén álljon rendelkezésre a tűz
leküzdéséhez szükséges eszköz.
h) A
távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenőrzött vezérlési
zóna határára ér.
i) Az a távvezérelt munkaeszköz, amely a munkavállalónak
ütközhet, vagy őt valaminek nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan
védőberendezéssel, amely az összeütközés, illetve összenyomás veszélyét
csökkenti, illetve kiküszöböli.
32. § (1) Önjáró munkaeszközt csak megfelelő vezetői,
illetve kezelői engedéllyel rendelkező munkavállaló vezethet és kezelhet.
Részére a megfelelő útmutatásokat - ahol szükséges írásban - a biztonságos
működtetés érdekében meg kell adni.
(2) Az önjáró
munkaeszköz munkaterületen történő mozgásához szükséges közlekedési szabályokat
meg kell határozni.
(3) Szervezési
intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az önjáró munkaeszközök
munkakörzetébe a munkavállaló gyalogosan ne léphessen be.
(4) Ha a munkavállaló
munkahelyén a munkáját mozgásban vagy állva végzi, megfelelő intézkedésekkel
kell kizárni a mozgó munkaeszköztől történő sérülést.
(5) A
munkavállaló akkor tartózkodhat a mozgásban lévő önjáró és nem önjáró
munkaeszközön, ha erre a célra biztonságos tartózkodási helyet alakítottak ki.
Amennyiben a munkát mozgás közben szükséges elvégezni, a munkaeszköz sebességét
ennek megfelelően kell megválasztani.
(6) A
belső égésű motorral kialakított önjáró munkaeszközt csak akkor lehet zárt
munkatérben használni, ha a munkatérben az egészséget nem veszélyeztető és
elegendő mennyiségű levegő áll rendelkezésre.
A terhek
emelésére használt munkaeszközök minimális követelményei
33. § (1) Tartósan helyhez kötött emelőgép céljára csak
olyan munkaeszköz használható, amely az alkalmazás teljes időtartama alatt
stabilitását és terhelhetőségét - különös figyelemmel az emelendő teherre, a
terhelések felfüggesztési és a teherviselő elemek csatlakozási pontjaira -
megőrzi.
(2) A
tehermozgatáshoz szükséges emelőgép kiválasztásánál figyelembe kell venni az
emelendő terhek tömegét, alakját, a terhek felfüggesztési és a teherviselő
elemek csatlakozási pontjait, a függesztő eszközök alkalmazhatóságát és az
emelés idején fennálló légköri viszonyokat.
34. § A terhek emelésére használt munkaeszközön világosan és
jól látható módon kell jelölni a névleges teherbírás értékét. A munkaeszköz
egyes üzemállapotaira engedélyezett tényleges teherbírás értékeit az emelőgép
kezelője által jól látható helyre felszerelt táblán kell rögzíteni.
35. § (1) A teherfelvevő és
függesztő eszközöket úgy kell jelölni, hogy a biztonságos használatukhoz
szükséges tulajdonságaik felismerhetőek legyenek.
(2) Ezen eszközöket
úgy kell tárolni, hogy rongálódásuk és károsodásuk ne következhessen be. Az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotukról minden munkakezdés
alkalmával meg kell győződni.
36. § Ha a munkaeszközt nem személyek emelésére alakították
ki, és a használati célja eltéveszthető, jól felismerhető és egyértelmű
jelöléssel kell az alkalmazási területét jelezni.
37. § A tartósan helyhez kötött emelőgépeket úgy kell
telepíteni, hogy a teher munkavállalóval történő ütközésének, lezuhanásának, az
emelő horogból és a teherfelvevő eszközből véletlenül történő kiakadásának,
illetve a nem kívánt egyéb veszélyek kialakulásának a kockázata csökkenjen.
38. § A mozgó vagy szétszerelhető emelőgépet úgy kell
felállítani és használni, hogy stabilitása az üzemeltetés során minden előre
látható veszélyre és a talaj jellegére is figyelemmel biztosított legyen, és ne
álljon fenn a borulás, illetve a megcsúszás kockázata.
39. § (1) Azokat az emelőgépeket, amelyeket a munkavállalók
emelésére vagy mozgatására használnak, úgy kell kialakítani, hogy
a) a
személytartó szerkezet lezuhanásából keletkező kockázatot erre alkalmas berendezés
megakadályozza;
b) az a munkavállalónak a személytartó szerkezetből
történő kiesési kockázatát kizárja;
c) az a munkavállaló beszorulását, összenyomását, illetve
a tárgyakkal történő nem szándékos érintkezését kizárja;
d) a berendezés meghibásodása esetén a függve maradó
személytartóban helyet foglaló munkavállaló ne kerüljön veszélybe, és mentése
biztosítható legyen.
(2) Ha az (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott kockázat nem elhárítható, a követelmény
teljesíthető a megnövelt biztonsági tényező figyelembevételével alkalmazott
kötél állapotának napi ellenőrzésével.
40. § (1) A munkavállalókat csak
erre a célra kialakított emelőgéppel, illetve kiegészítő berendezéssel lehet
emelni.
(2) Kivételesen
technológiai, kármegelőzési okból az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is
lehet emelni a munkavállalót, ha a munkáltató megfelelő intézkedéseket tesz a
biztonságos emelés feltételeinek maradéktalan megvalósítására és biztosítja az
emelés idejére a szükséges felügyeletet.
(3) Amíg a
munkavállalók a személytartó szerkezetben tartózkodnak, az emelőgép vezérlő
állását annak kezelője nem hagyhatja el. A kezelő és a személytartó
szerkezetben tartózkodó között az emelés teljes időtartama alatt a szóbeli
kommunikáció lehetőségét biztosítani kell. Az emelés megkezdése előtt a mentés
feltételeit meg kell tervezni, és biztosítani kell, hogy a munkavégzés teljes
ideje alatt a mentéshez szükséges, megfelelő biztonságot nyújtó eszközök
rendelkezésre álljanak.
41. § Megemelt terhet csak leesés elleni védelemmel ellátott
munkaterület felett szabad mozgatni, függő teher alatt munkavállalók nem
tartózkodhatnak. Ha a munkát nem lehet más módon elvégezni
mint a megemelt teher munkavállalók feletti mozgatásával, a szükséges
biztonsági intézkedéseket a munkáltató meghatározza, és intézkedéseket tesz a
munka ennek megfelelő végzésére. Ilyen esetben erőzárás elvén működő megfogó
szerkezet, illetve elektromágnes emelő nem alkalmazható.
42. § Ha két vagy több, nem kézzel vezetett teher emelésére
állítanak fel, illetve szerelnek össze helyhez kötött emelőgépeket úgy, hogy
azoknak a hatósugara egymásba ér, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak
érdekében, hogy a terhek és a munkaeszközök szerkezeti
elemeinek összeütközése ne következhessen be.
43. § A mozgó munkaeszközzel történő teheremelés esetén a
gyártó által meghatározott, a helyi körülmények figyelembevételével alkalmazott
kitámasztó eszközök és egyéb segédeszközök
alkalmazásával kell megakadályozni az emelőgép megbillenését, felborulását,
elmozdulását, megcsúszását. Az emelés megkezdése előtt a stabilitás meglétét a
munkaeszköz kezelőjének ellenőrizni kell.
44. § Amennyiben a terhek emelésére kialakított munkaeszköz
kezelője a teher emelésének teljes folyamata alatt nem tudja annak biztonságos
mozgását közvetlenül vagy megfelelő segédeszköz alkalmazásával folyamatosan
figyelemmel kísérni, a feladat ellátására más, megfelelő képesítéssel
rendelkező személyt is kell biztosítani. E személy feladata a biztonságos
irányítás. A munkáltatónak biztosítania kell a munkaeszköz kezelője és az
irányítást végző személy között a folyamatos, közvetlen kommunikáció
lehetőségét, továbbá szervezési intézkedéseket kell tennie az emelt tehernek a
munkavállalókat, illetve a munkakörnyezetet veszélyeztető ütközésének
megelőzésére.
45. § A teheremelés munkafolyamatát úgy kell megszervezni,
hogy a tehernek a teherfelvevő eszközre kézzel történő felfüggesztése vagy
levétele az e feladatot ellátó munkavállaló által biztonságosan legyen
elvégezhető különösen, ha a munkavállaló közvetlenül vagy közvetve kezeli a
munkaeszközt.
46. § Valamennyi emelési műveletet körültekintően kell
megtervezni, és oly módon megvalósítani, illetve felügyelni, hogy a
munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségének és
biztonságának védelme biztosítva legyen.
47. § Ha a terhet egyidejűleg két vagy több munkaeszközzel
emelik, az együttes munkavégzés biztonsága érdekében külön technológiai
utasítást kell kiadni, és az abban foglaltak megvalósítását ellenőrizni kell.
48. § (1) A terhek emelésére
kizárólag olyan emelőgépek alkalmazhatóak, amelyek az emelt terhet a részleges,
illetve teljes energiakimaradás esetén is biztosan megtartják. Amennyiben ez
teljes biztonsággal nem lehetséges, úgy a munkáltató intézkedéseket tesz a
munkavállalókat fenyegető veszélyek megelőzése érdekében.
(2) Függő terhet nem
szabad felügyelet nélkül hagyni, kivéve, ha a veszélyes térbe történő belépést
műszaki eszközök alkalmazásával lehetetlenné tették, az emelő szerkezeten a
teher rögzítése biztonságosan megtörtént, és a teher függésben
tartása biztosított.
49. § A terhek mozgatására szabadban használt emelőgépekkel
végzett tevékenységet le kell állítani, ha a munkaeszköz működésének
biztonságát és biztonságos használatát az időjárási körülmények veszélyeztetik.
Ilyen esetben a munkaeszköz használati tájékoztatója által meghatározott
intézkedéseket kell megtenni, különös tekintettel a munkaeszköz felborulásának
megelőzésére.
50. § A terhek emelésére használt munkaeszközök részletes
üzemeltetési követelményeit az Mvt. 11. §-a szerint kiadott szabályzatok
tartalmazzák.
A magasban lévő
munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre vonatkozó
általános követelmények
51. § (1) Azokon a magasban lévő munkahelyeken, ahol
ideiglenesen végeznek munkát, és a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos és
ergonómiai feltételeket kielégítő munka- vagy tartózkodási területet nem lehet
biztosítani, ott olyan munkaeszközöket kell a munkavállaló rendelkezésére
bocsátani, amelyek megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményei megvalósításához és fenntartásához szükséges feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott kötelezettség teljesítése során az egyéni védelem alkalmazásával
szemben elsősorban kollektív műszaki védelmet kell biztosítani. Ez különösen a
kockázatok megelőzésére és kiküszöbölésére alkalmas berendezés
megválasztásával, használatával, a használatra vonatkozó speciális képzéssel,
meghatározott időszakonkénti kiegészítő vizsgálatával történhet.
(3) Az alkalmazandó
munkaeszköz méretét az előrelátható igénybevétel és az elvégzendő
munkafeladatok alapján úgy kell megválasztani, hogy a munkát biztonságos
körülmények között lehessen végezni.
(4) A
munkahelyek megközelítésének módját, illetve az oda történő feljutást biztosító
legalkalmasabb eszközt az igénybevétel gyakorisága, az áthidalandó
magasságkülönbség és a használat várható időtartamának figyelembevételével kell
megválasztani. Biztosítani kell veszély esetére a menekülés lehetőségét is.
(5) A
munkahelyre történő feljutást biztosító munkaeszközről a munkaszintre, az
állványok járólapjára, járószintjére történő átlépés és onnan a visszalépés nem
növelheti a lezuhanás kockázatát.
52. § A létrák fellépői, illetve fokai munkaszintként csak
akkor használhatók, ha más biztonságosabb munkaeszköz alkalmazása nem indokolt
a kockázat alacsony szintje, a tervezett használat rövid ideje, vagy a helyszín
olyan adottságai miatt, amelyeket a munkáltató nem tud megváltoztatni.
53. § (1) A magasban levő munkahely
megközelítéséhez, illetve a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állításához
kötél (kötéltechnika) csak akkor használható, ha az elvégzett kockázatértékelés
szerint (Mvt. 54. §) a munka biztonságosan elvégezhető, és más, biztonságosabb
munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatértékelés megállapításai,
továbbá az elvégzendő munka időtartama és jellege alapján a biztonsági és
ergonómiai szempontokat kielégítő munkaeszközök kombinációját
(munkahelyzet-rendszert) kell alkalmazni.
(2) Az 51. § (1)
bekezdésében leírtak alapján kiválasztott munkaeszköz biztonságos
alkalmazásának feltételeit - annak típusától függően - úgy kell meghatározni,
hogy a munka során a munkavállalót fenyegető veszélyt
a lehető legalacsonyabb szinten lehessen tartani. Szükség esetén a
munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert kell
alkalmazni.
(3) A
munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszerek kellő szilárdságúak
legyenek, és azokat úgy kell kialakítani, hogy a magasból történő lezuhanást
megakadályozzák, illetve a munkavállalóknak sérülést ne okozzanak. A kollektív
műszaki védelmet nyújtó lezuhanást gátló rendszer csak
a létrák becsatlakozási pontjainál, illetve a lépcsők bejáratainál szakítható
meg.
(4) Abban az esetben,
ha a munkavégzési technológia miatt a munkavállalók lezuhanását
megakadályozó rendszert átmenetileg el kell távolítani, helyette hatékony
kiegészítő biztonsági megoldásokat kell alkalmazni. A munkát csak akkor szabad
megkezdeni, ha a kiegészítő védelmet kialakították. Ha a munkát befejezték vagy
átmenetileg abbahagyták, a munkavállalók lezuhanását
megakadályozó rendszert az eredeti állapotának megfelelően kell visszaállítani.
54. § Magasban ideiglenesen munkát csak akkor szabad
végezni, ha az időjárási feltételek a munkavállaló egészségét és biztonságát
nem veszélyeztetik.
Létrák
használatára vonatkozó előírások
55. § (1) A létrát úgy kell
felállítani, hogy az a használata alatt stabil legyen. A hordozható létrák
lábait tartós, erős, megfelelő méretű szilárd alapra kell helyezni úgy, hogy a
létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak. A támasztó, illetve függesztett
létrákat - a kötéllétrák kivételével - elcsúszás és kilengés ellen biztosítani
kell.
(2) A
kétágú, valamint a kétágú, fellépővel és korláttal ellátott létrák lábainak
szétcsúszását a használat teljes időtartama alatt a lábak alsó részeinek
rögzítésével vagy a szétcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más egyenértékű
megoldással kell megakadályozni.
(3) A
munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát úgy kell megválasztani és
elhelyezni, hogy az elegendő magasságban nyúljon ki az elérendő munkaszint
fölé, és ezzel lehetővé tegye a biztonságos kapaszkodást, kivéve, ha a
munkaszintre történő fellépéshez szükséges biztonságot másként valósították
meg.
(4) A
kitolható, az átalakítható és az egymásba illesztett (többtagos) létrát úgy
szabad használni, hogy a létraelemek egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A
vontatható létrákat használatuk előtt elmozdulás ellen biztosítani kell.
(5) A
létrát csak úgy lehet használni, hogy a kapaszkodás és a biztonságos állás
lehetősége mindenkor biztosított legyen. Amennyiben a létrára teherrel kell
felmenni, ez nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét.
A munkaállványok
használatára vonatkozó követelmények
56. § (1) Csak olyan, a helyszínen épített munkaállványt,
előre gyártott munkaállványt és gördíthető munkaállványt szabad használni,
amelyet a vonatkozó nemzeti szabvány előírásai vagy azzal legalább egyenértékű
műszaki megoldás szerint terveztek, méreteztek, és a stabilitását ellenőrizték.
(2) Ha a kiválasztott
munkaállványnak a méretezési adatai nem állnak rendelkezésre vagy a méretezési
adatok a tervezett szerkezeti összetételnek nem felelnek meg, akkor szilárdsági
és állékonysági számításokat kell végezni az általánosan elismert,
munkaállványra vonatkozó építési és méretezési szabályoknak megfelelően.
(3) A
kiválasztott munkaállványt csak a munkáltató által kijelölt, megfelelő
képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy által készített építési
- az alkalmazás követelményeit rögzítő -, üzemeltetési és bontási terv szerint
kell felépíteni, használatba venni, illetve lebontani. Az általános alkalmazási
terv készülhet a nemzeti szabványban meghatározottak alapján vagy azzal
legalább egyenértékű, olyan műszaki megoldás szerint, amely részletesen
tartalmazza az alkalmazás helyén fennálló körülményekre vonatkozó
követelményeket.
(4) Az alkalmazandó
munkaállvány elemeinek méretét, formáját és elhelyezését az elvégzendő munka
követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Az elemek legyenek alkalmasak a
munkaműveletekből adódó terhelés viselésére, biztosítsák a veszélytelen
munkavégzést és közlekedést. Az állványelemeket úgy kell elhelyezni és
összeszerelni, hogy az egyes elemek a használat során ne tudjanak elcsúszni. A
munkaállvány egyes elemei és a leesés elleni védelem
elemei között nem lehet a munkavállalók életét vagy testi épségét veszélyeztető
közbenső nyílás vagy tér.
57. § (1) Munkaállványokat csak a munkáltató által kijelölt,
megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy közvetlen
irányításával szabad építeni, bontani vagy azokon jelentős átalakítást végezni.
(2) A munkaállvány
építését, átalakítását, bontását végző munkavállalókat
az e tevékenységek biztonságos elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekről,
továbbá a lehetséges veszélyekről és kockázatokról, a védekezés módjáról ki
kell oktatni.
(3) A
(2) bekezdésben meghatározott oktatásnak legalább az alábbiakra kell
kiterjednie:
a) A
munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési tervének megismertetése.
b) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési
munkáinak biztonságos elvégzésére vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények
megismertetése.
c) A személyek és tárgyak lezuhanásának megelőzése
érdekében szükséges intézkedések.
d) Azok az előírások, amelyeket
az állványzatot veszélyeztető kedvezőtlen, viharos időjárás körülményei között
meg kell tartani.
e) A
megengedett terhelhetőség.
f) Az építés,
bontás, illetve átalakítás során felmerülő, a munkavállalók életét, testi
épségét veszélyeztető kockázatok.
(4) Az (1) bekezdésben
meghatározott személynek és az érintett munkavállalóknak rendelkezniük kell a
munkaállvány építési és bontási tervével, illetve a szükséges utasításokkal.
58. § (1) A munkaállvány tartó
elemeinek az elcsúszását a felfekvési területen történő rögzítéssel vagy az
elcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más hasonló, azonos értékű
megoldással kell biztosítani. A terhelt felület teherviselő képessége feleljen
meg legalább az adott állványosztálynak. A munkaállvány állékonyságát
biztosítani kell. A gördíthető munkaállványokat akaratlan elmozdulás ellen az e
célra kialakított fékberendezéssel kell rögzíteni.
(2) Amennyiben a
munkaállvány egyes elemei az állványépítés során - pl. az építkezés, bontás,
illetve átalakítás alatt - még nem használhatók, akkor ezeket
az állványelemeket a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi
jelzésekről szóló külön jogszabály szerint kialakított, az illetéktelennek
belépést tiltó jellel kell ellátni, és megközelítésüket elkerítéssel kell
megakadályozni.
A feljutást és a
helyzetbe állítást kötelekkel megvalósító megoldásra vonatkozó előírások
59. § Ha a magasban levő ideiglenes munkahelyre a feljutást
és a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állítását kötelek segítségével
valósítják meg, akkor az alábbi követelményeket kell teljesíteni:
a) A
munkavégzéshez két, egymástól független rögzítési ponttal rendelkező kötelet
kell biztosítani, amelyből az egyik az ereszkedő, illetve rögzítő kötél
(munkakötél), a másik pedig a biztosító kötél.
b) A munkavállalók részére a biztosító kötélhez
csatlakoztatott teljes testhevederzet biztosítva
legyen, és azt a munkát végző használja.
c) Az ereszkedő, illetve rögzítő kötél a szükséges irányú
haladást lehetővé tevő, a leesés megelőzésére szolgáló önzáró eszközzel legyen
ellátva arra az esetre, ha a munkát végző elveszíti az ellenőrzést saját
mozgása felett. A biztosító kötelet szinkronizált mozgású, a munkavállaló
haladását követő, lezuhanását megakadályozó rendszerrel kell ellátni.
d) A munkavállaló által a munkavégzés során használt
munkaeszközöket és egyéb segédeszközöket a munkahelyzet-rendszerhez vagy a
segédkötélhez kell rögzíteni.
e) A munkát
előzetesen meg kell tervezni, és a munkavégzés alatt folyamatosan felügyeletet
kell biztosítani oly módon, hogy a felügyeletet ellátó személy szükség szerint
bármikor segítséget tudjon nyújtani. Biztosítani kell, hogy a veszélyes
helyzetbe került munkavállalót menteni lehessen.
f) Az
érintett munkavállalót a munkavégzéshez szükséges ismeretekre és az alkalmazott
munkafolyamatra vonatkozóan elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni,
ideértve a szükséges mentési eljárás megismertetését is.
g) Rendkívüli
körülmények között, amikor a kockázatértékelés megállapítása szerint a két
kötél alkalmazása a munka során fokozott veszélyt jelentene, megengedhető - a
munkáltató írásos engedélye alapján - egy kötél használata. Ilyen esetben a
munkavégzés felelős irányítója a munkaterületet nem hagyhatja el, és a munkát
személyesen kell felügyelnie.
Záró
rendelkezések
60. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló
nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.
(2) A
rendelet 40. § (2) bekezdése, illetve 41. §-a 2004. november 1-jével lép
hatályba.
(3) A
rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a munkaeszközök és
használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
szóló 8/1998. (III. 31.) MüM rendelet, valamint a módosításáról szóló 10/2002.
(XII. 23.) FMM rendelet.
(4) Ez a rendelet a
Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.
§-ával összhangban a Tanácsnak a munkavállalók által a munkájuk során használt
munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló
89/655 EGK irányelvével, valamint az ezt módosító 95/63/EK és a 2001/45/EK
irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.