1993. évi XCIII. törvény
a munkavédelemről, egységes szerkezetben a
végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM
rendelettel
[Vastag betűvel az
1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban Vhr.)
szövege]
E törvény célja,
hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti
feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének
megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a
munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek
érdekében az Országgyűlés - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók
feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva - a következő törvényt
alkotja:
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett
munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, illetőleg a 13. §
(1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a
következőket rendelem el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
Mvt. 1. § (1) E törvény alkalmazásában munkavédelem: a
szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények,
továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési,
intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
(2) A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a
biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.
Alapelvek
Mvt. 2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók
érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és
ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző
képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó
országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.
(2) Az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása - a
munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban - a munkáltató kötelessége.
E kötelesség teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb
terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.
(3) Az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának
módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza
meg.
(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az
általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.
Mvt. 3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra
létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.
Mvt. 4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk
megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés
hatókörében tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A
munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a nem szervezett
munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű használat esetén is a balesetet,
az egészségkárosodást.
Mvt. 5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel
kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi
érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és
kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más
jogszabályban - így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők
jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben -
szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.
Mvt. 6. § A munkáltatóknak és a
munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a
munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és
kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük.
Mvt. 7. § A munkavédelemmel
kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű
adatok, állami, szolgálati, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó
jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra
felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára
személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
Mvt. 8. § Ha valamely tevékenységet e törvény vagy
Szabályzat (11. §) munkabiztonsági szaktevékenységnek minősít, azt a
munkáltató csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat
területén bányászati - szakképesítéssel rendelkező
személlyel végeztetheti.
A törvény
hatálya
Mvt. 9. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben
megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre,
függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy
tulajdoni formában történik.
(2) A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32.,
40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés
hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő
stb.).
(3)
Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási
tevékenységek), illetve a fegyveres erőknél (a honvédelmi miniszter vezetése és
irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó szervezetek, valamint a
határőrség) és rendvédelmi szerveknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban,
büntetés-végrehajtási jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre az illetékes
miniszter által kiadott külön jogszabály e törvény figyelembevételével
kivételesen indokolt esetben eltérő követelményeket, eljárási szabályokat
állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.
Mvt. 10. § A 9. §-ban foglaltak a magyarországi - ideértve a
vámszabadterületen történő - munkavégzésre vonatkoznak, kivéve, ha törvény,
nemzetközi szerződés, ez utóbbi hiányában a nemzetközi magánjog szabálya
másként rendeli.
A munkavédelemre
vonatkozó szabályok
Mvt. 11. § A munkavédelem
alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása
alapján a munkaügyi, a népjóléti miniszter által kiadott és más külön
jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan
az illetékes miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a
továbbiakban: Szabályzat), illetve a szabványok tartalmazzák.
Mvt. 12. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a
munkáltatónak a 2. § (3) bekezdése szerinti rendelkezése is.
II. Fejezet
AZ ÁLLAM MUNKAVÉDELMI
FELADATAI
ÉS A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK
Az állam
feladatai
Mvt. 13. § Az állam feladata a munkavédelem
irányításával, az ágazati és hatósági tevékenység ellátásával - szervei útján -
a munkavédelem megszervezése.
Mvt. 14. § (1) A munkavédelem
irányításának keretében állami feladat
a) a
munkavédelem országos programjának kialakítása;
b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és
kötelezettségeknek a meghatározása;
c) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése,
különösen az e törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással, az
érdekeltség megteremtésével, a nemzetgazdasági jelentőségű munkavédelmi
kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és
felvilágosítással;
d) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos
életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a
biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása;
e) a
nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások
nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és
működtetése.
(2) Az állam részt
vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik
más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett.
(3) Az állam az (1)
és (2) bekezdésben foglalt feladatait a munkavállalók
és munkáltatók érdekképviseleti szerveivel együttműködve valósítja meg.
Mvt. 15. § A munkavédelem
ágazati tevékenységének keretében állami feladat
a) Szabályzat
kiadása;
b) a munkavédelem országos programjával összhangban az
ágazati jellegű munkavédelmi kutatás, fejlesztés, továbbá a tájékoztatás,
közreműködés a továbbképzés szervezésében.
Mvt. 16. § Az állam hatósági tevékenység keretében,
államigazgatási eljárási rendben - a VII. Fejezetben meghatározottak szerint -
a) elősegíti
és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását;
b) ellátja az e törvény, a munkaügyi és a népjóléti
miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és
nyilvántartást.
Az állami
feladatok végrehajtásáért felelős szervek
Mvt. 17. § (1) Az Országgyűlés, a Kormány, illetve a
munkaügyi, a népjóléti, az ipari és kereskedelmi miniszter és az irányításuk,
felügyeletük alatt működő központi államigazgatási szervek (Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat, Magyar Bányászati Hivatal) saját jogkörükben látják el
a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat.
(2) Az Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) a 14. §-ban meghatározott állami irányítási feladatok
végrehajtásának - a munkabiztonság területén történő - kezdeményezésére,
előkészítésére és elősegítésére, valamint az általános munkabiztonsági
hatóságok ellátására létrehozott önálló központi hivatal, amelynek élén elnök
áll.
(3) A munkabaleseti információs rendszer működtetése az OMMF,
valamint a külön jogszabályokban meghatározottak alapján más szervek feladata.
(4) A szociális és családügyi miniszter nevezi ki az OMMF
elnökét, elnökhelyettesét, valamint meghatározza az OMMF központi szakmai
irányítási feladatait - ideértve a
(3) bekezdés szerinti tevékenységet -, a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és
munkaügyi felügyelőségek működésének részletes szabályait. Az OMMF területi
szervei az igazgató által irányított munkabiztonsági és munkaügyi
felügyelőségek, amelyek keretében munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők
működnek.
(5) Külön
jogszabály szerint más felügyeletek [Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ), illetve a bányafelügyelet] is ellátnak
munkavédelmi hatósági feladatokat.
(6) A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében
jogkörrel rendelkező állami szervek és felügyeletek feladataik ellátása során
együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és
munkavállalók érdekképviseleti szerveivel.
(7) A munkavédelem ágazati feladatait a tevékenység szerint
illetékes miniszter látja el.
III. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGET
NEM VESZÉLYEZTETŐ
ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS
KÖVETELMÉNYEI
Általános
követelmények
Mvt. 18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia
tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá
munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása,
mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a
munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a
tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények
megtartásával történhet.
(2) Az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése
helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem
adhat.
(3) Munkaeszközt
üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit
kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint
termékre, külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal,
illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.
(4) Egyéni
védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik
minősítő bizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi szempontú
megfelelőségi vizsgálatát a megfelelőséget vizsgáló
szervezetek kijelöléséről rendelkező jogszabály, továbbá a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint
kell elvégezni.
(5) A munkaügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben
meghatározza az egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának és a
belföldi gyártása ellenőrzésének részletes szabályait.
(6) Amennyiben
külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez
köti, ez a hatósági engedély egyenértékű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi
tanúsítvánnyal.
A létesítés
követelményei
Mvt. 19. § (1) A létesítés során
a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők
feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük.
(2) A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles
írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta.
(3) A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése,
továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe
kell venni.
(4) Olyan munkahelyek
létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos
munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az
emberi test megváltozott tulajdonságaihoz.
Mvt. 20. § Az ideiglenes létesítményekre (pl. barakk,
felvonulási épület) e törvénynek a munkahelyekre vonatkozó rendelkezéseit
Szabályzatban (11. §) foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
Munkavédelmi
üzembe helyezés
Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes
létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban
elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).
(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a
87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá
tartozó munkaeszköz.
Vhr. 1. § Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök
jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.
(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi
szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a
létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi,
szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1)
bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági
szaktevékenységnek minősül.
(4) Az előzetes
vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a
létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi
követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre
vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági
engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.
(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének
feltétele, továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi
tanúsítvány.
Vhr. 2. § Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes
munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza.
(6) A megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó feltételt kivéve a
(3)-(4) bekezdésekben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes
munkaeszköz és technológia újraindítása, áttelepítése esetén is.
(7) Veszélyes
munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető
munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezés
hiányában - legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti.
Mvt. 22. § (1) A munkahelynek,
munkaeszköznek, technológiának a munkavédelmi üzembe helyezés időpontjában
hatályos munkavédelmi előírásokat kell kielégítenie.
(2) Amennyiben a
tervezés idején hatályban lévő munkavédelmi előírások az üzembe helyezés
időpontjáig olyan mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan
gazdasági terhet jelentene, az (1) bekezdés előírása alól a hatáskörrel
rendelkező illetékes felügyelet (17. §) felmentést adhat, ha az az egészséget és a biztonságos munkavégzést nem
veszélyezteti.
A munkavégzés
tárgyi feltételei
Mvt. 23. § (1) A biztonságos
műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá
kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott
veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát
jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre,
használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági
felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező
személy, vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre
akkreditált intézmény végezheti.
Vhr. 3. § (1) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az
üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az
üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.
(2) A
felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek
vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és - ha a felülvizsgálatot nem az
üzemeltető munkáltató végezte - annak egy példányát az üzemeltető munkáltató
rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot
követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.
(3) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése
szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad
üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható,
hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően
elvégezték.
(2) Ha munkahely,
egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során
közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel
összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelőségét
az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell. A vizsgálat
elvégzéséig annak működését, illetve használatát meg kell tiltani. A vizsgálat
elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.
(3) A szociális és családügyi miniszter az egészségügyi
miniszterrel egyetértésben meghatározza a munkaeszközökre, továbbá az
egészségügyi miniszterrel együttesen a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi
követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy változó helyszínű
építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is.
Mvt. 24. § Minden munkavállaló részére biztosítani kell
a) megfelelő
mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;
b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési
lehetőséget.
Mvt. 25. § A munkahely és a munka jellegének megfelelően
gondoskodni kell a rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok,
szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi
ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.
Mvt. 26. § A munkahelyen a
dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és
riasztóberendezést kell biztosítani.
Mvt. 26/A. § Az olyan
munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés
hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi
jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a munkaügyi miniszter
állapítja meg.
Mvt. 27. § A munkahelyen
gondoskodni kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez
szükséges mozgástérről.
Mvt. 28. § (1) Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy
leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében
tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más
alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.
(2) A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium,
kezelőjárda) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés
jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos
munkavégzést, a szükséges anyagok és eszközök tárolását, a biztonságos
közlekedést, fel- és lejutást.
Mvt. 29. § A tárolóhelyeket
a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra
hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi
egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás
módjának figyelembevételével kell kialakítani.
Mvt. 30. § Az energia-, cső- és közműhálózatnak
biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és
azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a
biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek.
Mvt. 31. § A munkahely
természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés jellegének
megfelelő világításra vonatkozó követelményeket.
Mvt. 32. § A munkahelyen a
zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az
alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és
a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés
biztonságát.
Mvt. 33. § (1) A
munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a
veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget
nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.
(2) Ha az (1)
bekezdésben előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a
munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell
tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni.
Mvt. 34. § A szabadtéri
munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő
műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési
lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni
védelméről.
Mvt. 35. § (1) Munkahely céljára csak olyan építmény
alkalmazható, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú. Ilyen építményben az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek és
jellegének, az abból fakadó tisztítási feltételeknek megfelelő határoló
felületeket, belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat
kell kialakítani.
(2) Az ablakoknak,
tetővilágításoknak és szellőzőberendezéseknek
biztonságos módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell
lenniük, nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent
a munkavállalókra nézve.
(3) Az átlátszó
felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére
alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell.
(4) A lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell
készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni.
Mvt. 36. § (1) A munkahely
padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az
ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek,
felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A
közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és
járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti
biztonságos munkavégzést.
(2) Az olyan munka-
és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és
járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési,
illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell
választani egymástól.
(3) Az elsődlegesen
gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok számára
külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az
áthaladás.
Mvt. 37. § A kijáratokat és
vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk,
méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes
terület gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata
tilos. Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által
nyitható legyen.
Mvt. 38. § (1) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését
teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni.
(2) A nemdohányzók védelme érdekében - az (1) bekezdésben
foglaltakat nem érintve - gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek
kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét
biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, több munkavállaló
egyidejű tartózkodására szolgáló
munkahelyeken - a dohányzás számára kijelölt hely kivételével - nem szabad
dohányozni.
(3) A 16. életévét
be nem töltött munkavállaló a munkavégzésre irányuló jogviszonyából származó
kötelezettség teljesítése, illetve a munkavégzéssel összefüggő bármely
tevékenység során a munkahelyén még a dohányzásra
kijelölt helyen sem dohányozhat. Ez a rendelkezés nem érinti a közoktatási
intézmény tanulója esetében külön törvény szerint előírt dohányzási
korlátozást.
Mvt. 39. § (1) A gép állandó
tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű üzemeltetési
dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak hiányában az
üzemeltető köteles biztosítani.
(2) Amennyiben az
adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a
munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési
dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.
A munkafolyamatra,
a technológiára,
az anyagra vonatkozó követelmények
Mvt. 40. § (1) A
munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell
megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében
tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.
(2) Olyan
munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat
egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében
tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a felek
által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a
fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a
munkavégzés folyik.
Mvt. 41. § (1) Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag,
termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen
és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad.
(2) Szabályzat (11.
§) eltérő rendelkezése hiányában
- a munkahelyen
belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelő
alkalmazásával kell kialakítani, továbbá
- a munkahelyen
belüli vasút üzemeltetésére a vasúti közlekedésre
vonatkozó előírások az irányadók.
Az olyan
járművekre, amelyek a közforgalomban nem vesznek részt, a járművek üzemben
tartásának műszaki feltételeiről rendelkező előírásokat megfelelően kell
alkalmazni.
Mvt. 42. § A veszélyes
munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító
hatásuk csökkentése érdekében
a) a
veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett
munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok
tekintetében - meg kell ismertetni, ideértve a 40. § (2) bekezdésében
foglaltakat is;
b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni
védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és
használatukat meg kell követelni;
c) a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az
anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a
munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és
szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó rendszerekkel is el kell látni ezeket; a
veszélyforrások ellen védőberendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket,
vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (a továbbiakban: biztonsági
berendezéseket) működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban
kell tartani;
d) gondoskodni kell arról, hogy a munkavállalók
egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén a
munkavállalók a munkát beszüntessék, és a munkahelyeket azonnal elhagyják,
biztonságos helyre távozzanak;
e) a
Szabályzatban (11. §) meghatározott vagy a veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a mentést és a menekülést gyakorolni
kell.
Mvt. 43. § Egyes munkafolyamatok végzését jogszabály
engedélyhez kötheti.
Mvt. 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a
munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet -
amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia
alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni
védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes -
alkalmazásával kell megvalósítani.
(2) Az (1)
bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében
tartózkodókra is.
Mvt. 45. § (1) Rendellenes körülmények kialakulása
esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem
tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a
veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is
tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket
ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat
meg.
(2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett
munkavállalóval ismertetni kell.
Mvt. 46. § A munkahelyen -
jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók
létszámának, a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi
elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.
Mvt. 47. § A munkavégzésre, a
munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni
védőeszközre és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály,
Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.
Mvt. 48. § A veszélyforrások
elleni védekezés módját e törvény és a 47. §-ban
meghatározott rendelkezések figyelembevételével a munkáltató köteles
megállapítani.
Az egészséget
nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés személyi feltételei
Mvt. 49. § (1) A munkavállaló
csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- annak ellátásához
megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
- foglalkoztatása
az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését
károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása
az utódaira veszélyt nem jelent,
- mások egészségét,
testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban
meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.
Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott
munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
(2) A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök
(foglalkozások) tekintetében előírhatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon
túl pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges, továbbá a vizsgálat rendjét a
népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.
Mvt. 50. § A munkavállaló csak
olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas,
rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez
szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
Mvt. 51. § (1) A munka
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő
szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.
(2) Ahol veszély
fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is
kiterjedő oktatásban (55. §) részesült munkavállalók léphetnek be.
(3) Ha a munka a
munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a munkaügyi miniszter
- a népjóléti miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben
- előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel),
illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.
(4) Ha valamely
munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés
érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a
többiek tudomására kell hozni.
Mvt. 52. § (1) Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés
keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos
életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető
szabályaival.
(2) A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a
résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és
biztonsági követelményeit. A szükséges ismeretanyagot
a szakirányítást végző miniszter a munkaügyi és a népjóléti miniszterrel
egyetértésben határozza meg.
Mvt. 53. § A munkavédelmi
szakképesítés feltételeit külön jogszabály határozza meg.
IV. Fejezet
A MUNKÁLTATÓK ÉS
A MUNKAVÁLLALÓK
KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ
ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS
KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a
következő általános követelményeket:
a) a
veszélyek elkerülése;
b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely
kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös
tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának
mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására;
e) a
műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
f) a
veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
g) egységes
és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a
technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális
kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
h) a
kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő
ellátása.
(2) A munkáltató
köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók
egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat,
különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és
készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek
kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges
hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató
valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott
kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a
munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően
indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt
esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott
technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges
megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz,
munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve
felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával
munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható
összefüggésbe.
(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak
kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.
(5) Az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a
munkabiztonsági szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban
előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani,
valamint
a) a
szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a
munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik,
illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal
összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani
a munkavállalók részére;
d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben
megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel
bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
e) a
tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul
kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni,
és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
f) a
munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet
rendelkezéseinek megfelelően eljárni;
g) biztosítani
a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását,
karbantartását (javítását), pótlását;
h) a
változó körülményekhez igazodva megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmények javítására.
Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak
oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába
álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe
helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a
foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati
ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és
információkat. Az oktatást teljes (rendes) munkaidőben kell megtartani, és
szükség esetén időszakonként meg kell ismételni.
(2) Az (1)
bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem
foglalkoztatható.
Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső
rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági
szaktevékenységnek minősül.
Mvt. 57. § (1) A munkáltató a
munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz,
munkavállalói létszámhoz igazodóan, a rendeletben megjelölt időtartamra és
képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező
személyt foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel
összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi feltételeket biztosítani
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói
feladatainak teljesítése érdekében.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti szakember foglalkoztatása - ideértve a 8. §-ban
előírtak végrehajtását is - szervezett munkavégzés keretében, illetve polgári
jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján egyaránt megvalósítható. E
foglalkoztatás - függetlenül a formájától - nem mentesíti a munkáltatót
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek
megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól.
Vhr. 4. § A 2. számú
mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi
osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói
létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles az előírt
időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező
szakembert foglalkoztatni.
Mvt. 58. § (1) A munkáltató az
57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, az egészségügyi, szociális
és családügyi miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi
munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a
munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban,
a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b), d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (5) bekezdésének b)
pontjában, és az 56. §-ban előírt feladatainak
ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (a
továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani.
(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató
felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges
munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.
(3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és
azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen
a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a
szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.
(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítását az
ÁNTSZ illetékes szervei látják el, ebben a körben a munkáltató a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat.
(5)
Mvt. 59. § (1) A munkáltatónak tájékoztatnia kell a
munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el.
(2) A munkáltató köteles tájékoztatni a 8. §-ban,
illetőleg az 57-58. §-okban meghatározott személyt,
továbbá a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a kockázatértékelés [54. § (2)
bekezdés] és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól a munkabalesetek és
foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a 81. §
szerinti felügyeletek ellenőrzésének megállapításairól.
Mvt. 60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos
munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok
megtartásával végezhet munkát. Így különösen köteles
a) a
rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható
módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása
szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően
használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem
veszélyeztető ruházatot viselni;
d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot
megtartani;
e) a
munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a
munkavégzés során alkalmazni;
f) a
részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton
részt venni;
g) a veszélyt jelentő
rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre
intézkedést kérni a felettesétől;
h) a
balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
(2) A munkavállaló
önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és
nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.
Mvt. 61. § A munkavállaló
jogosult megkövetelni a munkáltatójától
a) az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a
veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt
védőintézkedések megvalósítását;
b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz
való lehetőség biztosítását;
c) a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges
felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.
Mvt. 62. § A munkavállalót nem
érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a
munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem
megilleti a munkabiztonsági szaktevékenységet, illetőleg az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó
munkavállalókat is.
Mvt. 63. § (1) A munkavállaló
jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi
épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának
teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését
meg kell tagadnia.
(2) Az (1)
bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges
védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,
illetve hiánya.
V. Fejezet
A MUNKABALESETEK
ÉS A FOGLALKOZÁSI
MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE,
KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA
Mvt. 64. § (1) A munkabalesetet
és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be
kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
(2) Az (1) bekezdésben
foglaltakat a munkabaleset esetén - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában -
a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a népjóléti miniszter
rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.
(3) A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett)
következő személyes adatait rögzíti: név, születési hely és időpont, anyja
neve.
(4) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással
kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a
munkaügyi miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a
népjóléti miniszter által kiadott rendelet határozza meg.
Vhr. 5. § (1) A munkáltató
minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban
együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul
nyilvántartásba (a továbbiakban: munkabaleseti nyilvántartás) venni.
(2) A
munkabaleseti nyilvántartás - az Mvt. 64. § (3)
bekezdésében megjelölteken túlmenően - az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a
munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát;
b) a sérült munkakörét;
c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét;
d) a sérült ellátására tett intézkedést;
e) annak
tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.
(3) A
munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató
nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden
területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell.
Vhr. 6. § (1) A munkaképtelenséget
okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat
megállapításait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan
részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel,
helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak
felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.
(2) Az (1) bekezdésben
leírt vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő
sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel
kell tüntetni.
Vhr. 7. § A súlyos
munkabalesetet (ide nem értve a bányászati munkabalesetet) a munkáltatónak -
telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a
rendelkezésre álló adatok közlésével a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és
munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének.
A bányászati munkabalesetet a bányatörvényben és végrehajtási jogszabályaiban
előírtak szerint kell bejelenteni.
Vhr. 8. § (1) A kivizsgálás során
nyert adatokat, tényeket a 4. számú melléklet szerinti
"munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben (a
továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset
jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet
befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
(2) A
jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, az 5. számú mellékletben foglaltak
alapján kell kiállítani.
Vhr. 9. § A munkáltató köteles a
kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig
megküldeni a jegyzőkönyvet
a) a
sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;
b) a halált, illetve a három napot
meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi)
munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal
(a továbbiakban: MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;
c) külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a
magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont
szerinti munkabalesetéről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi
felügyelőség, illetve az MBH - munkáltató székhelye szerint illetékes -
területi szervének;
d) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek
hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).
Vhr. 10. § (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset
kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat
teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében
foglalkoztatja.
(2) Ha a munkabaleset
tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés
során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a
foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden
munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni,
és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.
(3) Belföldön más
munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset
kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos
kötelezettségek teljesítéséért - a kirendelő (kiküldő) munkáltató értesítése
mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.
Mvt. 65. § (1) A munkabaleset és
a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és
közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján
intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések
megelőzésére.
(2) Munkabiztonsági
szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan -
munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása,
amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő
sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.
Mvt. 66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő
személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül
irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
(2) A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására
jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem
tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. §)
a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi
képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
Mvt. 67. § A munkabaleset
bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak
alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és
nyilvántartásba venni.
Mvt. 68. § Ha a sérült (halála esetén hozzátartozója) a
munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos
intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes
munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez, bányászati munkabaleset esetén az
illetékes bányakapitánysághoz fordulhat.
Mvt. 69. § Ha a magyarországi székhelyű munkáltató magyar
állampolgárságú munkavállalóját külföldi kiküldetés (külszolgálat) során éri
munkabaleset, a munkáltató köteles a munkaügyi miniszter rendeletében
meghatározott rendben a bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget teljesíteni.
VI. Fejezet
A MUNKAVÉDELMI
ÉRDEKKÉPVISELET,
ÉRDEKEGYEZTETÉS
A munkavédelmi
képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság
Mvt. 70. § (1) A munkavállalók
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik
és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket
(a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani.
(2) A munkavédelmi képviselők számára, megválasztásának és
visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi
tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(3) Amennyiben a
munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi
bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása
esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat -
ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja.
(4) A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a
munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.
Mvt. 71. § A munkavédelmi
képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés érdekében a jogok gyakorlása és a kötelezettségek
teljesítése során együtt kell működniük.
Mvt. 72. § (1) A munkavédelmi
képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
- a munkahelyek, a
munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
- az egészség
megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
- a
munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
történő felkészítéséről és felkészültségéről.
(2) A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott
jogának gyakorlása keretében
a) működési
területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó
munkavállalóktól;
b) részt vehet a munkáltató azon döntései
előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és
biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére
és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben,
amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a
munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
e) részt
vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére
közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában;
f) indokolt
esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat;
g) a
hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti
észrevételeit.
(3) A munkavédelmi képviselő jogosult az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a
munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni,
továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a felügyeletekkel.
(4) Amennyiben a
munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében
munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának
módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság)
egyetértése szükséges.
Mvt. 73. § (1) A munkavédelmi
képviselőnek a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban
meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül
válaszolnia kell.
(2) Amennyiben a
kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait - kivéve
az azonnali intézkedést követő esetben - írásban köteles közölni.
Mvt. 74. § A munkavédelmi
képviselő (bizottság) munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet
javaslatot a munkáltató részére. Amennyiben a munkaügyi miniszter rendeletében
meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő
(bizottság) a Munka Törvénykönyvében szabályozott kollektív munkaügyi vitát
kezdeményezhet.
Vhr. 11. § A munkahelyi
munkavédelmi program elkészítésére vonatkozó javaslat munkáltató részéről
történő elutasítása esetén kollektív munkaügyi vita kezdeményezhető a 2. számú
mellékletben meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több
munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és
300 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóval szemben.
Mvt. 75. § (1) A munkáltatónak
biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő
a jogait gyakorolhassa, így különösen
a) az
indokolt eljárásához szükséges átlagkeresettel fizetett szabadidőt;
b) a szükséges eszközöket;
c) egy választási ciklusban, a megválasztását követő egy
éven belül legalább 32 órás - amennyiben a munkavédelmi képviselő munkavédelmi
szakképzettséggel rendelkezik, úgy 8 órás - képzésben való részvétel
lehetőségét.
(2) Az (1)
bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik.
Mvt. 76. § (1) A munkavédelmi
képviselőnek (bizottságnak) a jogait rendeltetésszerűen kell gyakorolnia,
emiatt őt hátrány nem érheti.
(2) A munkavédelmi képviselő (bizottság) a működése során
tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi
tanács tagjára (üzemi megbízottra) megállapított munkajogi szabályoknak
megfelelően köteles eljárni.
(3) A munkavédelmi
képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen
felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.
Mvt. 77. § E törvény 70-76. §-ainak
alkalmazásában nem munkavállaló a büntetés-végrehajtási jogviszonyban munkát
végző személy.
Munkavédelmi
Bizottság
Mvt. 78. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést a munkavállalók, a
munkaadók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló, saját
ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizottság látja el.
Mvt. 79. § A Munkavédelmi
Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó
érdekegyeztető tevékenysége keretében
a) jogosult
tárgyalni és állást foglalni valamennyi, a tagjai által előterjesztett
kérdésről, valamint előzetesen véleményezni a 11. §-ban
megjelölt jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat
(jelentéseket) és az időszakos programokat;
b) részt vesz a munkavédelem országos programjának
kialakításában és felülvizsgálatában;
c) ajánlásokat fogad el a munkavédelemre vonatkozó
szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről;
d) a 80. §-ban meghatározott
keretben javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására, továbbá
saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi
információs rendszer működését.
A pénzbírságok
felhasználása
Mvt. 80. § (1) A felügyeletek
által a 82. § (1) bekezdése alapján kiszabott pénzbírságot az OMMF kincstári
előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A számla javára ilyen
címen fennálló tartozás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti bírságösszeg fele nyilvános pályáztatás útján kizárólag az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, valamint
fennmaradó része a közcélú állami munkavédelmi információs rendszer [14. § (1)
bekezdés e) pontja] folyamatos működtetésére használható fel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázati és információs
rendszer részletes szabályait a szociális és családügyi miniszter - az
egészségügyi, valamint a gazdasági miniszterrel egyetértésben - rendeletben
állapítja meg.
VII. Fejezet
A MUNKAVÉDELEM
HATÓSÁGI FELÜGYELETE
Mvt. 81. § (1) A munkavédelemre
vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését az e
törvényben és külön jogszabályban megállapított jogállással és hatáskörrel
rendelkező OMMF, ÁNTSZ és a bányafelügyelet, illetve ezek területi szervei (a
továbbiakban együttesen: felügyelet) általános jelleggel látják el.
(2) A felügyeletek
tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és munkavállalókat, a
munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a
munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és
kötelezettségeiket teljesíthessék.
(3) A felügyeletek ellenőrzése kiterjed
a) a
munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;
b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök
üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni
védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére;
c) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett
intézkedésekre.
(4) A felügyeletek jogosultak
a) az
ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és
külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás
alkalmazására;
b) a 22. § (2) bekezdésében meghatározott felmentés
megadására.
Mvt. 82. § (1) A felügyeletek
munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és
ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan
veszélyeztető munkáltatóval szemben.
(2) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.
(3) A felügyeletek a munkavédelmi bírságot telephelyenként
szabják ki, amennyiben az azonos időben lefolytatott eljárás során
megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben leírt veszélyeztetést ugyanazon
jogszabályi rendelkezést megsértve a munkáltató több telephelyén valósítja meg.
(4) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő
javaslata alapján az illetékes megyei (fővárosi) szerv vezetője, az ÁNTSZ
illetékességi körében a városi tisztifőorvos mint
elsőfokú hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás
személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki.
Az OMMF, illetve
a megyei (fővárosi) munkabiztonsági
és munkaügyi felügyelőségei
jogkörére vonatkozó külön szabályok
Mvt. 83. § Az OMMF elsőfokú hatósági jogkörében
a) a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete szerint engedélyezi a
Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértők
működését, és az engedélyezésekről nyilvántartást vezet;
b) kiadja az egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványt.
Vhr. 12. § (1) Munkabiztonsági szakértői tevékenység az
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF),
valamint a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) területi kamarai
szervezetei által kiadott engedély alapján a 6. számú mellékletben felsorolt
szakterületeken folytatható.
(2) Szakértői
engedélyt az kaphat, aki az adott szakterületen egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel,
legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlattal, valamint a szakértői működésről
szóló külön jogszabályban előírt feltételekkel, illetve műszaki szakterület
esetén mérnök kamarai tagsággal rendelkezik.
(3) A tervező- és
szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény szerint
mérnök kamarai tagságra jogosult mérnökök, illetve a felsőoktatási alapképzés
műszaki, természettudományi vagy agrár szakán szerzett
végzettséggel rendelkezők engedély iránti kérelmüket az MMK területi kamarai
szervezeteinél nyújthatják be.
(4) A
(3) bekezdésben fel nem sorolt, felsőfokú végzettséggel rendelkezők (pl.
jogász, közgazdász, orvos, bölcsész) engedély iránti kérelmüket az OMMF-hez nyújthatják be.
(5) A
munkabiztonsági szakértői engedély az alapképesítéshez tartozó szakterületre,
valamint a 6. számú melléklet 30-32. pontjaiban felsorolt szakterületekre
adható meg.
(6) A
szakértői engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti
szakterületet a szakágazat megjelölésével, továbbá a kérelemhez csatolni kell a
(2) bekezdésben előírt feltételekre vonatkozó érvényes okiratok, bizonyítványok
hiteles másolatát, valamint az eddigi szakértői működés részletes leírását.
(7) Ha a kérelem nem
felel meg az (1)-(2) bekezdésekben foglaltaknak, a hatáskörrel rendelkező (1)
bekezdés szerinti engedélyező szerv a hiányok megjelölése mellett a kérelmezőt
hiánypótlásra szólítja fel és egyben figyelmezteti, ha
a kérelmet újra hiányosan nyújtja be vagy a hiánypótlási határidőt elmulasztja,
az engedély kiadása iránti kérelmet elutasítja. Ha a kérelmező az e
rendeletben, illetve a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek
szakmai kamaráiról szóló törvényben előírt feltételeknek megfelel, akkor az
engedélyező szerv az engedély kiadását és a szakértő nyilvántartásba vételét
nem tagadhatja meg.
(8) A
kiadott engedély 5 évig érvényes, amely kérelemre meghosszabbítható.
(9) A
szakértői engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha az engedélyező szerv
megállapítja, hogy az engedély kiadásának feltételei nem álltak fenn. Az
engedély visszavonható, ha a szakértő a tevékenységét az engedélyében
foglaltaktól eltérően vagy az e rendeletben, illetve a szakértői működésről
szóló külön jogszabályokban előírt rendelkezések megsértésével (pl.
szakszerűtlenül) folytatja és a jogsértést az engedélyező szerv felszólítására sem szünteti meg.
(10) A munkavédelemmel kapcsolatos hatósági jogkört gyakorló
személy [Mvt. 81. § (1) bekezdés] az illetékességi
területén működő munkáltatónál munkabiztonsági szakértői tevékenységet nem
végezhet.
Vhr. 13. § (1) A munkabiztonsági
szakértői engedély kiadásáért 5000
Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni,
a szakértői nyilvántartásba vételért pedig az illetékekről szóló törvényben
meghatározott összegű illetéket kell illetékbélyegben a kérelmen leróni. A
díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell az OMMF, illetve az MMK területi
kamarája részére befizetni. A befizetés postai vagy banki átutalási megbízással
történhet.
(2) A
díjat, illetve túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból, harminc napon belül
vissza kell téríteni, ha
a) a kérelem
visszavonásáról - a kérelmező írásbeli bejelentése alapján - az engedélyező
szerv a tevékenységének megkezdését megelőzően tudomást szerzett, vagy
b) a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható,
hogy a kérelmező az (1) bekezdésben meghatározott összeget
meghaladó díjat fizetett.
(3) A
díjat a kérelem elutasítása esetén, illetve a (2) bekezdésben meghatározott
eseteken túlmenően az engedélyező szerv nem köteles visszatéríteni.
(4) A
nyilvántartásba vett munkabiztonsági szakértők névjegyzékét és az engedélyek
érvényességi idejét az OMMF a hivatalos lapjában, az MMK pedig a szakértői
névjegyzékében évenkénti rendszerességgel teszi közzé.
Mvt. 84. § (1) A megyei
(fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség felügyelője elsőfokú
hatóságként jogosult
a) a
munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban
nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények
teljesítéséről;
b) illetékességi területén
valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani;
c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti és légi
közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve
- kivizsgálni;
d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére;
e) a
munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő
megszüntetésére kötelezni;
f) az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások
súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől
eltiltani;
g) a
munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén -
annak elhárításáig - a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész,
munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni;
h) elrendelni
a 23. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot;
i) a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását
elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a
jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték;
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését,
használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a
18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal;
k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai
munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai
létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó - a
határozatban megjelölt egyéb - információkat, valamint a közölt adatokban,
tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse;
l) a
szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni.
(2) A felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet - a
munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni.
(3) A felügyelő az (1) bekezdés f), g) és j) pontjaiban
foglalt határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el.
Mvt. 85. § a) Az OMMF elnöke hatósági ügyekben felettes
szervnek minősül a megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője, illetve az OMMF
által hozott határozatok vonatkozásában.
b) A felügyelő felettes szerve hatósági ügyekben az OMMF.
Mvt. 86. § Az OMMF, illetve a megyei (fővárosi)
munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség hatósági jogköre nem terjed ki a
külön jogszabályban meghatározott munka- és sugáregészségügyi,
az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenőrzésére,
a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres
erőkre és rendvédelmi szervekre, amelyekre vonatkozóan az irányító jogkört
gyakorló miniszter látja el a munkavédelmi hatósági felügyeleti tevékenységet.
VIII. Fejezet
ÉRTELMEZŐ
RENDELKEZÉSEK
Mvt. 87. § E törvény alkalmazásában:
1. Áttelepítés: munkavédelmi
szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan
áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében
lényeges változást okoz.
1/A. Baleset: az
emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától
függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést,
mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
1/B. Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás
bekövetkezésének a valószínűsége.
2. Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem,
munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve
gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy
nem termelő célra használják.
2/A. Megelőzés: a
munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység
bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése
vagy csökkentése.
3. Munkabaleset:
az a baleset, amely a
munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri,
annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának
mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel
összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás
körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás,
tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi
szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb.
igénybevétele során éri.
Nem tekinthető
munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a
baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a
munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a
munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
Bányászati
munkabaleset: az a
munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál
következett be.
Súlyos az a
munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely
a) a
sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől
számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel
összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló
életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség)
és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását
okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést,
egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy
több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség
elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
4. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés,
amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal
összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).
5. Munkahely: minden
olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti
létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal
összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást
nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó
munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott
rendelkezései tekintetében.
6. Munkavállaló:
a szervezett munkavégzés
keretében munkát végző személy.
7. Munkavédelmi
üzembe helyezés: az a
munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az
adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi
követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.
8. Munkáltató: a
munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak
kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót
kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót
foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint
a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni
vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó
rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató
a társadalmi munka szervezője.
9. Szervezett munkavégzés: a
munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban,
szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és
hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási
jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási
határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami
és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által
szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a
munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka.
9/A. Telephely: a
tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának - a munkáltató székhelyétől különböző -
helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.
10. Újraindítás:
az olyan - munkavédelmi
szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia újbóli üzembe
helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem
használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró
javítási munkafolyamatot végeztek.
11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat,
technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem
hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.
12. Veszélyes
anyag: minden anyag vagy
készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást
képviselhet, így különösen a
- robbanó,
- oxidáló,
- gyúlékony,
- sugárzó,
- mérgező,
- maró,
- ingerlő,
- szenzibilizáló,
- fertőző,
- rákkeltő,
- mutagén,
- teratogén,
- utódkárosító
(beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését
is),
- egyéb
egészségkárosító
anyag.
13.
Veszélyforrás: a munkavégzés
során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát
végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy
ártalmat jelenthet.
Veszélyforrás lehet
különösen:
- a fizikai
veszélyforrás, ezen belül a
= munkaeszközök,
járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk,
termékek és anyagok mozgása,
= szerkezetek
egyensúlyának megbomlása,
= csúszós
felületek,
= éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok,
= tárgyak
hőmérséklete,
= a munkahelynek a
föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,
= szintkülönbség,
= súlytalanság,
= a levegő nyomása,
hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása,
= zaj, rezgés, infra- és ultrahang,
= világítás,
= elektromágneses
sugárzás vagy tér,
=
részecskesugárzás,
= elektromos
áramköri vagy sztatikus feszültség,
= aeroszolok és
porok a levegőben;
- a veszélyes anyag
(lásd 12. pont);
- a biológiai
veszélyforrás, ezen belül a
= mikroorganizmus
és anyagcsereterméke,
= makroorganizmus (növény, állat);
- a fiziológiai,
idegrendszeri és pszichés igénybevétel.
Vhr. 13/A. § E rendelet
alkalmazásában munkaképtelen az, aki a baleseti eredetű sérülés vagy
egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést vagy rehabilitációt igénylő
állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra
táppénzben részesül vagy sem.
ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
Mvt. 88. § (1) E törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 19. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-ának
(1), (3) és (5)-(6) bekezdéseiben, 24. §-ában, 25. §-ában, 31-34. §-aiban, 40. §-ának (1) bekezdésében, 43. §-ában,
44. §-ának (1) bekezdésében, 45. §-ának
(1) bekezdésében, 50. §-ában, 56. §-ában, 60. §-ában foglaltak
részletes szabályait - a 47. §-ban leírt külön
szabályozást nem érintve - a népjóléti miniszter a munkaügyi miniszterrel
egyetértésben - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
hatálya alá tartozó tevékenységekre a munkaügyi miniszterrel és az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben - határozza meg.
(3) E törvény
hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti
a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet,
valamint az azt módosító és végrehajtásáról rendelkező jogszabályok:
- 64/1980. (XII.
29.) MT rendelet,
- 18/1984. (III.
31.) MT rendelet,
- 12/1985. (III.
14.) MT rendelet,
- 4/1987. (II. 9.)
MT rendelet,
- 63/1989. (VI.
30.) MT rendelet,
- 96/1991. (VII.
23.) Korm. rendelet 3. § (2)
bekezdés a) pontja,
- 4/1986. (IV. 15.)
BkM rendelet,
- 10/1981. (IX.
17.) EüM rendelet és az azt módosító 2/1986. (IV. 7.)
EüM rendelet,
- 5/1986. (V. 7.)
ÉVM rendelet,
- 3/1986. (II. 27.)
IpM rendelet és az azt módosító 2/1990. (II. 16.) IpM rendelet, 2/1990. (VIII. 21.) IKM rendelet,
- 3/1986. (III. 9.)
KM rendelet,
- 2/1986. (IV. 1.) KkM rendelet,
- 4/1986. (III. 9.)
MÉM rendelet és az azt módosító 13/1990. (IV. 30.) MÉM rendelet és a 19/1992.
(I. 28.) Korm. rendelet 6. §-a,
- 9/1981. (VI. 13.)
MM rendelet és az azt módosító 2/1986. (III. 20.) ME rendelet,
- 1/1982. (I. 1.)
PM rendelet és az azt módosító 4/1990. (II. 7.) PM rendelet,
- a munkavédelmi
szakértőkről szóló 4/1985. (II. 21.) ME rendelet,
- a munkavédelmi
minősítésről szóló 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet,
- a munkavédelmi
oktatásról és vizsgáztatásról szóló 9/1985. (VII. 20.) ME rendelet, illetve az
ezt módosító 18/1989. (VII. 4.) SZEM rendelet,
- a foglalkozási
balesetek kivizsgálásáról, bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 3/1987.
(XI. 4.) ME rendelet és az ezt módosító 5/1989. (III. 1.) SZEM rendelet,
- a munkahelyek
általános egészségügyi követelményeiről szóló 2/1981. (II. 7.) EüM rendelet 2. § első mondata, 3. §, 7. § (1) bekezdése,
11. § (1) bekezdése, 19. § (1) bekezdése, 20. § (1) bekezdése és a 23-24. §-a,
- a munkavédelemről
szóló 2/1986. (IX. 17.) MP rendelkezés,
- a munkavédelemről
szóló 30/1981. (HK. 18.) HM utasítás és a módosításról szóló 26/1984. (HK. 15.)
HM utasítás,
- a munkavédelemről
szóló 108/1987. (IK. 7.) IM utasítás, továbbá az Országos Munkavédelmi és
Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 98/1990. (XI. 28.) Korm.
rendelet,
- a 22/1982. (XI.
26.) IpM rendelet a munkavédelemről a kisiparban,
- a 19/1982. (XII.
27.) BkM rendelet a munkavédelemről a
magánkereskedelemben,
- a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 65. § (2) bekezdése, valamint a
197. § c) pontjából a "- (2)" szövegrész.
(4)
(5) Ahol jogszabály
üzemegészségügyi szolgálatot említ, azon
foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, ahol üzemorvost, azon
foglalkozás-egészségügyi orvost kell érteni.
(6) Ahol jogszabály
az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget említi, ott Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget kell érteni.
(7) E törvény a
Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács a munkavállalók munkahelyi
biztonságának és egészségvédelmének javítását szorgalmazó intézkedések
bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvével, és a munkavállalók szolgáltatások
nyújtása esetén történő kiküldetéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
96/71/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Vhr. 14. § (1) E rendelet 1994. január 1-jén lép
hatályba.
(2) Az e rendelet
hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján kiadott
munkavédelmi szakértői engedélyek, továbbá a 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet
alapján kiadott minősítő bizonyítványok az azokban foglalt időpontig és
feltételekkel érvényesek.
1/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá
tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke
A gépek biztonsági
követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján:
1. Körfűrészek egy
vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz.
1.1.
Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a
munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz.
1.2.
Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású
fűrészállványt kézzel vezérlik vagy azt hajtóművel szerelték fel.
1.3.
Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi
előtolással mozgatják és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele
kézzel történik.
1.4.
Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett
behelyezésével és/vagy kivételével.
2. Faipari gyalugépek
kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági
gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy
kivétele kézzel történik.
4. Szalagfűrészek egy
vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a
munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
5. Az 1-4. és a 7.
pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben.
6. Faipari
csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Kézi
láncfűrészgépek fa megmunkálására.
8. Függőleges
marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására.
9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése
és/vagy kivétele kézzel történik és a mozgó elemek lökete
túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot.
10. Műanyag-feldolgozó
fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab
behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
11. Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab
behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
12. Föld
alatti munkára szolgáló
- vasúti munkagépek,
mozdonyok és fékezőkocsik;
- hidraulikus
energiával működtetett emelőtalpak;
- munkagépekbe
beépített belső égésű motorok.
13. Háztartási hulladékgyűjtő
teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező kivitelben.
14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú
mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott
védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval.
15. Járművekre szerelt
emelők.
16. Személyek
emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több
mint 3 méter
magasból történő leesés veszélye.
17. Pirotechnikai
termékeket gyártó gépek.
Egyéb
jogszabályok alapján:
18. Daruk és
futómacskák gépi meghajtással.
19. Gépi hajtású
emelőtargoncák.
20. Villamos
emelődobok.
21. Rakodógépek.
22. Mezőgazdasági és
erdészeti traktorok.
23. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá
tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke
1. Helyszíni
összeszerelésű gépi meghajtású daruk
2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései
2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
Munkavédelmi
(munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának
feltételei
1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő
munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak [ágazati számjelként a
gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszeréről szóló
9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény számjele szerepel]:
Ágazati
számjel
|
Gazdasági tevékenység
megnevezése
|
I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
|
02.01
|
Erdőgazdálkodási termék-előállítás
|
10
|
Szénbányászat, tőzegkitermelés
|
11.10
|
Kőolaj-, földgázkitermelés
|
12
|
Urán-, tóriumérc-bányászat
|
13
|
Fémtartalmú érc bányászata
|
14
|
Egyéb bányászat
|
15.1
|
Húsfeldolgozás
|
15.2
|
Halfeldolgozás
|
20
|
Fafeldolgozás, fonottáru
gyártása
|
|
Kivéve:
|
|
20.52 Parafa-, fonottáru gyártása
|
21
|
Papír, papírtermék gyártása
|
23
|
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris
fűtőanyag gyártása
|
24
|
Vegyi anyag, termék gyártása
|
25
|
Gumi-, műanyag termék gyártása
|
26
|
Nemfém ásványi
termék gyártása
|
27
|
Fémalapanyag gyártása
|
28.2
|
Fémtartály, fűtési kazán, radiátor gyártása
|
28.3
|
Gőzkazán gyártása
|
28.4
|
Fémalakítás, porkohászat
|
29
|
Gép, berendezés gyártása
|
35.11
|
Hajógyártás, -javítás
|
35.2
|
Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása
|
37.10
|
Fém visszanyerése hulladékból
|
40
|
Villamosenergia-,
gáz-, gőz-, melegvízellátás
|
45
|
Építőipar
|
60
|
Szárazföldi, csővezetékes szállítás
|
61
|
Vízi szállítás
|
62
|
Légi szállítás
|
63
|
Szállítást kiegészítő tevékenység,
utazásszervezés
|
|
Kivéve:
|
|
63.3
Utazásszervezés
|
|
63.4
Szállítmányozás
|
73
|
Kutatás, fejlesztés
|
|
Kivéve:
|
|
73.2 Humán kutatás,
fejlesztés
|
90
|
Szennyvíz-, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés
|
II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
|
01
|
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás
|
02
|
Erdőgazdálkodás
|
|
Kivéve:
|
|
02.01.
Erdőgazdálkodási termék-előállítás
|
05
|
Halgazdálkodás
|
15
|
Élelmiszer, ital gyártása
|
|
Kivéve:
|
|
15.1 Húsfeldolgozás
|
|
15.2 Halfeldolgozás
|
16
|
Dohánytermék gyártása
|
17
|
Textília gyártása
|
18
|
Ruházati termék gyártása, szőrmekikészítés, -konfekcionálás
|
19
|
Bőrkikészítés, táskafélék, szíjazat, lábbeli
gyártása
|
20.52
|
Parafa-, fonottáru
gyártása
|
22
|
Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási
tevékenység
|
28
|
Fémfeldolgozási termék gyártása
|
|
Kivéve:
|
|
28.2 Fémtartály,
fűtési kazán, radiátor gyártása
|
|
28.3 Gőzkazán
gyártása
|
|
28.4 Fémalakítás,
porkohászat
|
30
|
Iroda-, számítógépgyártás
|
31
|
Máshova nem sorolt villamos gép gyártása
|
32
|
Híradástechnikai termék, készülék gyártása
|
33
|
Műszergyártás
|
34
|
Közúti jármű gyártása
|
35
|
Egyéb jármű gyártása
|
|
Kivéve:
|
|
35.11 Hajógyártás, -javítás
|
|
35.2 Vasúti,
kötöttpályás jármű gyártása
|
36
|
Bútorgyártás, máshova nem sorolt
feldolgozóipari termék gyártása
|
37
|
Nyersanyag visszanyerése hulladékból
|
|
Kivéve:
|
|
37.10 Fém
visszanyerése hulladékból
|
41
|
Víztermelés, -kezelés,
-elosztás
|
50.2
|
Gépjárműjavítás
|
64
|
Posta, távközlés
|
|
Kivéve:
|
|
64.1 Postai,
futárpostai tevékenység
|
74.3
|
Műszaki vizsgálat, elemzés
|
74.6
|
Nyomozási, biztonsági tevékenység
|
74.7
|
Takarítás, tisztítás
|
80.22
|
Szakmai középfokú oktatás
|
80.3
|
Felsőoktatás
|
80.42
|
Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
|
85
|
Egészségügyi, szociális ellátás
|
|
Kivéve:
|
|
85.3 Szociális
ellátás
|
92.11
|
Film-, videogyártás
|
92.2
|
Rádió-televízió műsorszolgáltatás
|
92.3
|
Egyéb szórakoztatás
|
93
|
Egyéb szolgáltatás
|
III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
|
50
|
Járműkereskedelem, -javítás,
üzemanyag-kereskedelem
|
|
Kivéve:
|
|
50.2
Gépjárműjavítás
|
51
|
Nagykereskedelem
|
52
|
Kiskereskedelem
|
55
|
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
|
63.3
|
Utazásszervezés
|
63.4
|
Szállítmányozás
|
64
|
Posta, távközlés
|
|
Kivéve:
|
|
64.2 Távközlés
|
65
|
Pénzügyi közvetítés
|
66
|
Biztosítás, nyugdíjalap
|
67
|
Pénzügyi kiegészítő tevékenység
|
70
|
Ingatlanügyletek
|
71
|
Kölcsönzés
|
72
|
Számítástechnikai tevékenység
|
73.2
|
Humán kutatás, fejlesztés
|
74
|
Egyéb gazdasági szolgáltatás
|
|
Kivéve:
|
|
74.3 Műszaki
vizsgálat, elemzés
|
|
74.6 Nyomozási,
biztonsági tevékenység
|
|
74.7 Takarítás,
tisztítás
|
75
|
Közigazgatás, védelem, kötelező
társadalombiztosítás
|
80
|
Oktatás
|
|
Kivéve:
|
|
80.22 Szakmai
középfokú oktatás
|
|
80.3 Felsőoktatás
|
|
80.42 Máshova nem
sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
|
85.3
|
Szociális ellátás
|
91
|
Érdekképviselet
|
92
|
Szórakoztatás, kultúra, sport
|
|
Kivéve:
|
|
92.11 Film-, videogyártás
|
|
92.2 Rádió-televízió műsorszolgáltatás
|
2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az
általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi - ennek
hiányában a besoroláskori átlagos állományi - létszáma alapján kell
csoportosítani:
a) 50-500
munkavállaló között;
b) 501-1000 munkavállaló között;
c) 1000 munkavállaló felett.
3. Az 1. és 2. pontban
leírt szempontok alapján besorolt munkáltató legalább a következő számú és
munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles - minimálisan az e pontban
megállapított munkaidőtartamot kitöltő - munkavédelmi tevékenységre
foglalkoztatni:
I/a) egy fő
középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
I/b) egy fő
felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
I/c) egy fő
felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett
600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű
teljes munkaidővel,
II/a)-b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi
két órára [II/a) esetén], illetve teljes munkaidővel [II/b) esetén],
II/c) egy fő
felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett
800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű
teljes munkaidővel,
III/a)-b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi
egy órára [III/a) esetén], illetve napi négy órára [III/b) esetén],
III/c) egy
felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
4. A 50 fő alatti munkavállalót foglalkoztató munkáltató a
munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység
elvégzésére köteles munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt
foglalkoztatni (akár esetenként, akár folyamatosan), egyébként munkavédelmi
szakember foglalkoztatásának szükségességéről saját mérlegelése alapján dönt.
5. Az 1. és a 2. pont
szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a
munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.
Amennyiben a
munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi
osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is
folytat:
- ha ez utóbbi
tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben
foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel
magasabb;
- ha ez utóbbi
tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben
foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel
alacsonyabb
veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.
A 2. pontban megjelölt
létszámkategória szerinti besorolás alapja minden
esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám
százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell
sorolni a fentiek szerint).
Tanulókat, hallgatókat
abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a
gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.
6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a
munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok
valódiságát.
3. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
A munkabaleset
kivizsgálásának szempontjai
A munkabaleset
vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a
veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a
tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy
folyamat beindulásában.
A munkabaleset
kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle
eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen
rögzíteni kell.
A munkabalesetről
információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg - meg kell
hallgatni.
Ezek lehetnek:
- a sérült,
- a balesetet okozó
személy,
- a szemtanúk,
- a sérült munkatársa,
- a sérült közvetlen
vezetője.
A munkabaleset
kivizsgálása során meg kell állapítani:
- a létesítmények,
gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga)
biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe
helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra
vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét,
érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba)
fellépését;
- az egyéni és
kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések,
védőburkolatok meglétét, megfelelőségét,
alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;
- a környezeti
tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres
méréssel):
1. mechanikai tényezők,
2. kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök,
por),
3. elektromos tényezők,
4. zaj és rezgés,
5. sugárzás (ezen belül: világítási tényezők),
6. meteorológiai tényezők,
7. klímatényezők,
8. hőmérséklet hatásai,
9. élőlény hatásai,
10. egyéb ártalmas
és/vagy veszélyes hatások;
- a munkaszervezés, a
belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér
nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést,
figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő
jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az
anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás
egyéb körülményeit;
- a balesetet
szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset
bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti
tényezők baleset előtti állapotát;
- az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra,
sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az
előírástól való eltérés mértékét;
- a balesetet
kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes
vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;
- hogyan lett volna
elkerülhető a munkabaleset;
- az összes lehetséges
javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló
baleset megelőzése érdekében.
A munkabaleset
vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így
készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a
megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.
4. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
Munkabaleseti
jegyzőkönyv
5 évig irattárban megőrzendő
|
|
Év
|
Hó
|
Sorszám
|
|
Munkabaleseti nyilvántartás sorszáma:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MUNKABALESETI
JEGYZŐKÖNYV!
|
[Az 5/1993.
(XII. 26.) MüM rendelet 4. sz. melléklete alapján]
Írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő
ki!
|
Az 56-83., a
85-88. és a 93-95. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki
|
|
1
|
2
|
|
|
Területi kód:
|
|
|
|
A MUNKÁLTATÓ neve:
|
A létszám-kategória szerinti besorolása:
|
3
|
|
|
|
|
|
Címe:
|
E-mail címe:
|
Irányítószáma:
|
|
|
|
|
|
|
Telefon-(fax-)száma:
|
|
|
|
|
-
|
|
|
|
|
|
|
|
Statisztikai számjele:
|
Törzsszám:
|
Szakágazat:
|
Gazd. forma
|
Terület
|
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A SÉRÜLT neve:
(és előző, leánykori neve)
Anyja neve:
|
TAJ-száma:
|
|
21
|
22
|
23
|
|
24
|
25
|
26
|
|
27
|
28
|
29
|
|
|
|
|
-
|
|
|
|
-
|
|
|
|
Születési helye:
|
Neme; Születési év, hó, nap; Áll.polg.
|
Lakóhelye (lakáscíme):
|
Irányító-
száma:
|
|
30
|
|
31
|
32
|
33
|
34
|
35
|
36
|
37
|
|
|
|
|
|
|
|
19
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A sérült foglalkoztatásának jellege:
|
38
|
Munkaköre: (FEOR számmal is)
|
39
|
40
|
41
|
42
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A foglalkoztatási viszony tartama:
|
43
|
|
|
|
|
|
A munkaidő mértéke:
|
44
|
|
A sérülés mértéke:
|
|
45
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A BALESET időpontja:
|
|
46
|
47
|
48
|
49
|
50
|
51
|
52
|
53
|
A baleset helyszíne: (postai cím)
|
|
Irányítószám
|
|
|
20
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A baleset körülményeinek meghatározása:
|
54
|
|
|
|
A BALESET
ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA
|
|
A baleset leírása külön lapon folytatható!
|
|
A BALESET
HELYSZÍNVÁZLATA
|
|
Méretarányos helyszínrajz a dokumentációhoz
külön csatolható!
|
|
A munkavégzés helye:
|
Munkahelyi környezet*
|
|
0 Nem meghatározott
|
1 Állandó (szokásos) munkahely
|
55
|
|
56
|
57
|
58
|
59
|
60
|
2 Változó munkavégzési hely
|
9 Egyéb munkavégzési hely
|
|
|
|
|
|
|
|
Munkafolyamat:*
|
|
61-62
|
|
|
|
A sérült konkrét fizikai tevékenysége:*
|
|
63-67
|
|
|
|
|
|
A munkabalesethez kapcsolható
munkafolyamat:*
|
|
68-74
|
|
|
|
|
|
|
|
A balesetet kiváltó esemény:*
|
|
75-76
|
|
|
|
A sérüléssel összefüggésben lévő anyag: *
|
|
77-79
|
|
|
|
|
A baleseti sérülés (károsodás) külső oka:*
|
|
80-81
|
|
|
|
Személyi tényező: *
|
|
82-83
|
|
|
|
A munkaképtelenség időtartama:
|
|
|
84
|
|
Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok
következményei:
|
85
|
86
|
87
|
88
|
|
|
|
|
|
|
|
A védő- és jelzőberendezések, egyéni
védőeszközök alkalmassága
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1
|
Alkalmas, rendeltetésszerűen használták
|
5
|
Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen h.
|
Védőburkolat
|
89
|
|
2
|
Alkalmas, nem rendeltetésszerűen h.
|
6
|
Alkalmatlan, nem használták
|
Biztonsági berendezés
|
90
|
|
3
|
Alkalmas, nem használták
|
7
|
Szükséges, de nem volt
|
Jelzőberendezés
|
91
|
|
4
|
Alkalmatlan, rendeltetésszerűen h.
|
8
|
Nem szükséges
|
Egyéni védőeszköz
|
92
|
|
Munkáltatói INTÉZKEDÉS a hasonló munkabaleset
megelőzése érdekében
|
93
|
|
|
A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE,
ILLETVE VÉLEMÉNYE
|
94
|
95
|
EGYÉB ÉSZREVÉTELEK,
MEGJEGYZÉSEK
|
|
|
|
|
|
|
A munkavédelmi képviselő aláírása
|
|
|
A MUNKÁLTATÓ képviselőjének
|
|
Az adatszolgáltatás jellege:
|
96
|
|
|
Neve:
|
1
|
Új
|
|
Beosztása:
|
2
|
Módosítás (kiegészítés)
|
|
Aláírása:
|
3
|
Törlés
|
|
Kelt:
|
20
|
|
|
év
|
|
|
hó
|
|
|
nap
|
Felügyelői észrevétel intézkedés
|
|
A
MUNKABALESET VIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, (CSATOLT) DOKUMENTÁCIÓK JEGYZÉKE
(Pl. meghallgatási
jegyzőkönyvek, fénykép-, videofelvételek, orvosi vizsgálatok, technológiai,
kezelési, karbantartási utasítások, oktatás dokumentációi, a munkavédelmi
képviselő külön lapon leírt észrevétele)
|
A *-gal jelölt
sorokba a baleset leírásán túl - az 5. számú mellékletben meghatározottak
alapján - egy-egy szóval a megfelelő fogalmakat be kell írni!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
A munkabaleseti
jegyzőkönyv kitöltési útmutatója
A munkáltatónak -
írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel - ki kell töltenie a
munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi szöveges
választ igénylő rovatát. Szöveges választ igényelnek az 1-55.,
84., 89-92. és 96. kódnégyzetek és a *-gal jelölt
rovatok. Az 56-83., 85-88. és a 93-95. kódnégyzeteket
az illetékes felügyelet (OMMF megyei felügyelősége, MBH területi
bányakapitánysága) tölti ki.
A munkáltatónak
figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló törvény (Mvt.)
65. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon előírásra,
amely munkabaleseti szaktevékenységnek minősíti a súlyos munkabaleset, valamint
az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset
kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos
helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A kivizsgálás
egyik tartalmi eleme a jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, amely jogszabályban
előírt szakképzettséggel rendelkező szakember bevonásával történhet.
TERÜLETI
KÓD: (1-2. kódnégyzet)
Annak a területnek (Budapest / megye / külföld) megfelelő kódszámát
kell beírni az 1-2. kódnégyzetbe ahol a munkabaleset bekövetkezett.
Területi kód
|
01
|
Budapest
|
02
|
Baranya
|
03
|
Bács-Kiskun
|
04
|
Békés
|
05
|
Borsod-Abaúj-Zemplén
|
06
|
Csongrád
|
07
|
Fejér
|
08
|
Győr-Moson-Sopron
|
09
|
Hajdú-Bihar
|
10
|
Heves
|
11
|
Komárom-Esztergom
|
12
|
Nógrád
|
13
|
Pest
|
14
|
Somogy
|
15
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg
|
16
|
Jász-Nagykun-Szolnok
|
17
|
Tolna
|
18
|
Vas
|
19
|
Veszprém
|
20
|
Zala
|
21
|
Külföld
|
A MUNKÁLTATÓ LÉTSZÁM-KATEGÓRIA SZERINTI BESOROLÁSA (3. kódnégyzet)
A 3. kódnégyzet kitöltésekor a munkáltató összlétszámát kell beírni. Az
összlétszám alatt a rész- és teljes munkaidőben, a munkáltató központjában és
telephelyén (telephelyein) foglalkoztatott munkavállalók együttes létszáma
értendő. Abban az esetben is a munkáltató összlétszámát kell beírni, ha a
munkáltató valamely telephelyén (változó munkaterületén) tevékenységet végző
munkavállaló szenved munkabalesetet.
Létszám-
kategória
kódszám
|
Létszám-
kategória
határok
|
0
|
Nincs munkavállaló
|
1
|
1-9 fő munkavállaló
|
2
|
10-49 fő munkavállaló
|
3
|
50-249 fő munkavállaló
|
4
|
250-499 fő munkavállaló
|
5
|
500 vagy több munkavállaló
|
9
|
A munkavállalók száma ismeretlen
|
A
MUNKÁLTATÓ STATISZTIKAI SZÁMJELE (4-20. kódnégyzet)
Amennyiben az
adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató statisztikai számjellel nem
rendelkezik, akkor a 4-20. kódnégyzetekbe a munkáltató adószámát kell beírni.
[A
szakágazatot jelölő kódnégyzetekbe - 12-15. kódnégyzet - a 9003/2002. (SK 6.)
KSH közlemény melléklete szerinti TEÁOR 03. kódszámot, a gazdasági forma
jelölésére szolgáló kódnégyzetekbe - 16-18. kódnégyzet - a 9001/2002. (SK 3.)
KSH közlemény 2. számú melléklete szerinti kódszámot kell beírni.]
A
SÉRÜLT NEVE
Amennyiben a sérült a
születésekor anyakönyvezett nevétől eltérő házassági nevet használ, úgy minden
esetben a születésekor anyakönyvezett (pl. leánykori név) nevet is fel kell
tüntetni.
E rovatban a megfelelő
helyen a sérült adatai közül az "anyja nevét" kell feltüntetni.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI
AZONOSÍTÓ JEL (21-29. kódnégyzet)
A kódnégyzetekbe a
munkabalesetet szenvedett munkavállaló a személyazonosító jel helyébe lépő
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX.
törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerinti
egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási és a magánnyugdíj rendszerrel
kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódját (TAJ-szám)
kell beírni.
SZÜLETÉSI
HELY, A SÉRÜLT NEME, SZÜLETÉSI ÉV, HÓ, NAP (30-36.
kódnégyzet)
Ha a munkabalesetet
szenvedett munkavállaló születési helye Magyarország államhatárán kívüli
területre esik, akkor annak az országnak a nevét kell feltüntetni a
jegyzőkönyvben, ahol a születési okmányt kiállították.
A sérült nemének
megjelölésekor a 30. kódnégyzetbe magyar állampolgárságú férfi esetén 1-es, nő
esetén 2-es, külföldi állampolgárságú férfi esetén 5-ös, nő esetén 6-os
kódszámot kell beírni, ismeretlen nem esetén 9-es kódszámot kell alkalmazni.
A hónap és nap kódokba
(33-36.) egytagú, egykarakterű szám esetén 0-át kell a szám elé beírni. (Pl.
1954. augusztus 03-án született magyar állampolgárságú
férfi esetében a 30-36. kódnégyzeteket a következő módon kell kitölteni: 1 19
54 08 03.)
A
SÉRÜLT ÁLLAMPOLGÁRSÁGA (37. kódnégyzet)
A 37. kódnégyzetbe
külön meg kell jelölni a munkabalesetet szenvedett munkavállaló
állampolgárságát az alábbi kódszámokkal:
0
|
Ismeretlen állampolgárságú
|
1
|
Magyar állampolgár (belföldi)
|
2
|
Nem belföldi, de EU-tagállamból
való
|
3
|
Nem belföldi és EU-tagállamon
kívüli
|
9
|
Egyéb (pl. kettős állampolgárság)
|
A
SÉRÜLT LAKÓHELYE (LAKÁSCÍME)
Itt a személyi
igazolványba vagy más, személyazonosításra alkalmas okmányba bejegyzett és
postai irányítószámmal ellátott lakóhelyet (annak a lakásnak a címét, amelyben
él) kell feltüntetni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba a
tartózkodási helyet kell beírni. Erről a körülményről a munkáltatónak a
"megjegyzés" rovatban tájékoztatást kell adnia.
A
SÉRÜLT FOGLALKOZTATÁSÁNAK JELLEGE (38. kódnégyzet)
A 38. kódnégyzetbe a
munkabalesetet szenvedett munkavállaló - a munkáltató vezetői szintű
munkavállalóját is beleértve - foglalkoztatásának jellegét kell beírni az
alábbi kódszámok felhasználásával:
0
|
Ismeretlen
|
1
|
Munkavállaló (illetve a munkáltató -
vállalkozás, társadalmi szervezet stb. - bármilyen szintű vezetője)
|
2
|
Tanuló (gyakorlati foglalkozás)
|
9
|
Egyéb
|
A
SÉRÜLT MUNKAKÖRE (39-42. kódnégyzet)
A szövegbeírásra
alkalmas rovatba azt a munkakört kell beírni, amelyben a sérült munkavállalót a
szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében
foglalkoztatták. A 39-42. kódnégyzetekbe a többszörösen módosított 9029/1993.
(SK1./1994) KSH közlemény melléklete szerinti FEOR kódszámot kell beírni (FEOR:
Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszere).
A
FOGLALKOZTATÁSI VISZONY TARTAMA (43. kódnégyzet)
A 43. kódnégyzetbe a
munkabalesetet szenvedett munkavállaló foglalkoztatási viszonyának tartamára
utaló kódszámot kell beírni.
1
|
Határozatlan, határozott időtartamra
létrejött foglalkoztatási viszonyban foglalkoztatott munkavállaló
|
2
|
Idénymunka jellegű foglalkoztatási
viszonyban foglalkoztatott munkavállaló
|
A
MUNKAIDŐ MÉRTÉKE (44. kódnégyzet)
A 44. kódnégyzetben
kell jelölni, hogy a munkabalesetet szenvedett munkavállalót teljes vagy
részmunkaidőben foglalkoztatták-e.
1
|
Teljes munkaidő
|
2
|
Részmunkaidő (a Munka Törvénykönyvéről szóló
1992. évi XXII. törvényben meghatározott teljes munkaidő mértékét el nem érő
munkaidő)
|
A
SÉRÜLÉS MÉRTÉKE (45. kódnégyzet)
A 45. kódnégyzetbe a
nem súlyos, de 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset,
valamint a súlyos munkabaleset súlyosságának mértékét jelölő kódszámot kell
beírni.
0
|
Nem súlyos munkabaleset, a munkaképtelenség
időtartama 1-3 nap
|
1
|
Nem súlyos munkabaleset a munkaképtelenség
időtartama meghaladja a 3 napot
|
2
|
Nem súlyos csonkulással járó munkabaleset
|
3
|
Súlyos csonkulásos munkabaleset
|
4
|
Halálos munkabaleset (sérült, magzata,
újszülöttje)
|
5
|
Önálló életvezetést gátló maradandó
károsodás
|
6
|
Valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség)
és a reprodukciós képesség elvesztésével, illetve jelentős mértékű
károsodásával járó munkabaleset
|
7
|
Orvosi vélemény szerint életveszélyes
sérüléssel, károsodással járó munkabaleset
|
8
|
A beszélőképesség elvesztésével, feltűnő
torzulással, bénulással, elmezavarral járó munkabaleset
|
A
BALESET IDŐPONTJA (46-53. kódnégyzet)
A 46-47.
kódnégyzetekbe az év utolsó 2 számát (pl. 2003. esetében 03-at), a 48-49.
kódnégyzetekbe a baleset hónapját (pl. május hó: 05-öt), az 50-51.
kódnégyzetekbe a munkabaleset napját (pl. harmadika: 03-at) kell beírni. Az
52-53. kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének időpontját, 24 órás időszámítás
szerint kell kódolni (pl. ha a munkabaleset délután 4
és 5 óra között következett be, akkor 16-ot, ha hajnali 4 és 5 óra között
történt, 04-et kell írni).
A
BALESET HELYSZÍNE ÉS IRÁNYÍTÓSZÁMA
A
baleset helyszínét postai cím, irányítószám megjelölésével akkor kell csak
beírni, ha a baleset helyszíne nem egyezik meg a munkáltató "címe"
rovatban megjelölt címzéssel (pl. a munkáltató címe Budapest XXV. ker.,
Kecskevirág u. 42., de a munkabaleset a VIII. kerületi építés-kivitelezési
munkahelyen történt, akkor ebbe a rovatba az építés-kivitelezési munkahely
pontos címét kell bejelölni: Bp. VIII., Népszínház u. 33., irányítószám: 1081).
A
BALESET KÖRÜLMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA (54. kódnégyzet)
Az 54. kódszámnál meg
kell jelölni, hogy a munkabalesetet a munkavállaló milyen fő tevékenység közben
szenvedte el.
1
|
Munkavégzés közben
|
2
|
Nem munkavégzés közben, de kiegészítő
tevékenység során (pl. anyag-, szerszámvételezés stb.)
|
3
|
Nem munkavégzés közben, de nem kiegészítő
tevékenység során (pl. tisztálkodás, étkezés, verekedés)
|
4
|
Telephelyen kívüli munkaterület(ek) megközelítése közben - a munkakezdést követően - a
munkáltató saját vagy általa bérelt, a munkavállaló saját engedéllyel
használt járművével. A telephelyen kívüli munkaterület(ek)ről a telephely
megközelítése közben a munkáltató saját vagy általa bérelt, a munkavállaló
saját, engedéllyel használt járművével.
|
A
BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA
A munkáltató ebben a
rovatban a lehető legpontosabban köteles leírni a baleset tényleges lefolyását
(hogyan történt maga a baleset), tömören és egyértelműen rögzíteni kell a
balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, tevékenységet. Pontosan meg
kell jelölni a
- munkahelyi
környezetet (pl. nagyolvasztó-garat adagolószint, színesfém előkészítő-üzem),
- azt a
munkafolyamatot, fő tevékenységet, amelyben a munkavállaló a baleset
időpontjában részt vett (pl. raktározás, állattenyésztés),
- a munkabalesetet
szenvedett munkavállaló konkrét fizikai tevékenységét (pl. textilnyomógép
indítása, leállítása, emelőgép kezelése),
- azt a munkaeszközt
(anyagi tényezőt), amellyel a munkabalesetet szenvedett munkavállaló a baleset
pillanatában tevékenységet végzett, érintkezésbe került (pl. esztergagép,
botlásveszélyes járófelület),
- a balesetet
kiváltó eseményt (különleges), amely a balesetet kiváltotta (pl. robbanás,
munkaeszköz, anyag törése),
- a sérüléssel
összefüggésben lévő anyagot (pl. járműbaleset esetén a járművezető hastáji sérülést szenved a kormánykeréktől, akkor a kormánykerék
anyagát - műanyag),
- a sérülés, károsodás
külső okát (pl. villamos áram hatása, mérgező anyag szervezetbe jutása
belégzéssel),
- a baleset
bekövetkezésében szerepet játszó személyi tényezőt (pl. a sérült munkavállaló
szakképzetlensége, kioktatásának hiánya, gyógyszer, kábítószer hatása, egyéb
abnormális élettani hatás, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, szabályszegő,
utasításellenes magatartás, tevékenység).
A baleset leírása
külön lapon folytatható!
A kitöltésnél külön
figyelemmel kell lenni a következőkre:
A
baleset előzményeinek és részletes leírásán túl, a *-gal
jelölt - 56-83. kódnégyzetekhez tartozó - sorokban, egy-egy szóval jelölni
kell: a munkahelyi környezetet, a munkafolyamatot, a sérült konkrét fizikai
tevékenységét, a munkabalesethez kapcsolható munkaeszközt, a balesetet kiváltó
eseményt, a sérüléssel összefüggésben lévő anyagot, a baleseti sérülés,
károsodás külső okát (BNO-10 XX. fejezete alapján), valamint azt a személyi
tényezőt, amely befolyással volt a baleset bekövetkezésére.
Az 56-83. kódszámok
kitöltése a felügyelet feladata.
Példák:
1. Két munkavállaló
feladata volt, hogy a 148-as számú közút és a vasút szintbeli kereszteződésében
a szalagkorlát végénél a növényzetet kézi motoros kaszával vágja le. Az egyik
munkavállaló a vasúti pálya menetirány szerinti jobb oldalánál, a másik a
menetirány szerinti bal oldalánál végezte a munkát. Időközben egy gyorsvonat
érkezett az átjáróhoz. A mozdonyvezető az útátjáró előtt észlelte a menetirány
szerinti jobb oldalán munkavégző személyt, ezért az utasításoknak megfelelően
hangjelzést adott. Az átjáró áttekintése során észrevette, hogy a menetirány
szerinti bal oldalon az elsodrási határon belül egy
személy tartózkodik. Gyors fékezést alkalmazott és a járművét megállította. A
megállás után tapasztalták, hogy a vasúti szerelvény menetiránya szerinti bal oldalon munkát végző személy a földön fekszik.
Értesítették a mentőket, akik rövid időn belül a helyszínre érkeztek. A
mentőorvos a munkavállaló halálát állapította meg.
A munkabaleset
kivizsgálása során megállapították, hogy a munkáltató elmulasztotta a vasúti
pálya közelében végzett munkát a vasút üzemeltetője - MÁV Rt. - illetékes
szervének bejelenteni, a munkavállalókat a vasút közelében végzendő munkák
veszélyforrásaira kioktatni. A vizsgálat egyéb, a baleset bekövetkezésével
összefüggésben lévő tényeket is feltárt.
A fenti tényállás
alapján az 56-83. *-gal jelzett kódnégyzetekhez
tartozó sorok a következőképpen tölthetők ki:
- munkahelyi
környezet: vágányterület közelsége,
- munkafolyamat: növényzet nyírás,
- konkrét fizikai
tevékenység: fűnyírás,
- munkaeszköz:
személyszállító vonat (jelen esetben nem a motoros fűkaszát - amellyel a
munkavállaló dolgozott - kell figyelembe venni),
- a balesetet kiváltó
esemény: elsodródás (elütés),
- a sérüléssel
összefüggésben lévő anyag: fém (a mozdony burkoló lemeze),
- a sérülés, károsodás
külső oka: ütközés mozgó tárggyal (mozdonnyal),
- személyi tényező:
kioktatás hiánya.
2. A munkáltató egyik telephelyén lévő gépműhelyben a
szerelői képesítéssel és gyakorlattal rendelkező munkavállalót a
szerelőcsarnokban a kombájn vágóasztal javítását végző szerelőhöz osztották be
segítőként. A munka során a munkavállalók elvégezték a vágóasztal lemezelését,
furatokat képeztek és csavarozási munkát végeztek. A
vágóasztal egy ipari kialakítású szállítókocsin volt biztonságosan elhelyezve,
a furatokba a csavarok többségét csak ideiglenesen helyezték el. A
szállítókocsit a rajta elhelyezett 5,1 m hosszú, kb. 1000 kg súlyú vágóasztallal együtt kitolták a szabadban elhelyezett
kombájnhoz, erről a műveletről a művezetőt nem tájékoztatták. A szállítókocsit
a kombájn előtt felszerelési irányba állították. Ezt követően acélbakot
helyeztek el a vágóasztal két végénél. Az irányító szerelő (aki egyben a
kombájn vezetője is volt) elindította a kombájnt, és "ráállt" a
vágóasztalra. A szerelési előírásoknak megfelelően a kombájn ferde
felhordójának 2 db akasztó kengyelére azt felakasztotta. A vágóasztalt
megemelte, hogy az pontosan a helyére kerüljön (a
vezető szerelő elmondása szerint a kombájn rögzítő fékét behúzta). A beosztott
szerelő a következő munkaműveletet az irányító szerelővel nem egyeztette és a
szállítókocsit a vágóasztal alól kihúzta, emiatt a
vágóasztal nem volt biztonságosan rögzítve. Az irányító szerelő és a beosztott
szerelő a két odakészített acélbakot a vágóasztal alá helyezte. Az alábakolás
után zivatar miatt a munkát meg kellett szakítani, majd az időjárás jobbra
fordulása után mindketten visszamentek, hogy a vágóasztalt rögzítsék a
kombájnhoz. Az irányító szerelő a vágóasztalt megkerülve indult a rögzítő
csapok elhelyezésére, a beosztott szerelő a vágóasztal kaszaujjait megfogva,
teljes súlyával, lábaival előrecsúszva a vágóasztal alá került. Ekkor a
szabálytalanul alábakolt és még rögzítetlen vágóasztal rázuhant a segítő
szerelőre. A mentők az értesítést követően rövid időn belül a helyszínre
érkeztek, a mentőorvos a segítő szerelő halálát tudta csak megállapítani.
A munkabaleset
kivizsgálása során megállapításra került, hogy a munkavállalók
előírás-ellenesen, rögzítés helyett csak alábakolták a vágóasztalt.
Az adott baleseti
eseménnyel kapcsolatban az 56-83. *-gal jelzett
kódnégyzetekhez tartozó sorok a következőképpen tölthetők ki:
- munkahelyi
környezet: műhelyudvar,
- munkafolyamat:
összeszerelés,
- konkrét fizikai
tevékenység: munkaeszköz fogása,
- munkaeszköz:
betakarítógép,
- balesetet kiváltó
esemény: munkaeszköz leesése,
- a sérüléssel
összefüggésben lévő anyag: fém,
- a sérülés, károsodás
külső oka: munkaeszköz alászorulás,
- személyi tényezők:
szabályszegő magatartás.
3. A munkáltató megbízása alapján
építési munkaterületen a munkavállaló a családi ház palatetőjének magas nyomású
víz tisztítását végezte. A munkaterületet, nevezetesen a tetősíkot egy 9 fokos
alumínium létra használatával lehetett megközelíteni, ahonnan a munkaterületre
fektetett falétra vezetett. A mosóberendezés a talajszinten volt elhelyezve. A
vízsugaras tisztítást végző munkavállaló egyensúlyát veszítette, a palára
esett, s ott végigcsúszva a földre esett. A tető hajlásszöge kb. 40°-os volt.
Az ereszcsatorna +5,5 méter magasságban volt. Az esés
után a sérültet kórházba szállították, ahol 3 nap múlva koponyasérüléseibe
belehalt.
A munkabaleset
kivizsgálása során megállapításra került, hogy a munkavállaló sem a leesés
elleni védelmet biztosító védőkötelet, sem pedig a
részére kiadott egyéni védőeszközt nem viselte.
Az adott baleseti
eseménnyel kapcsolatban az 56-83. *-gal jelzett
kódnégyzetekhez tartozó sorok a következőképpen tölthetők ki:
- munkahelyi
környezet: építési munkaterület,
- munkafolyamat:
munkaterület tisztítása,
- konkrét fizikai
tevékenység: tetőtisztítás,
- munkaeszköz: tér,
szint feletti épületrész (jelen esetben nem a nagy nyomású mosóberendezést,
hanem a tér, szint feletti munkaterületet kell megjelölni),
- a balesetet kiváltó
esemény: elcsúszás,
- a sérüléssel
összefüggésben lévő anyag: föld (ez esetben az épület előtti járófelület
anyagát kell megjelölni),
- a sérülés, károsodás
külső oka: esés egyik szintről a másikra,
- személyi tényezők:
szabályszegő magatartás.
A BALESET HELYSZÍNVÁZLATA
A munkáltató a jegyzőkönyv
e területén - akár méretarányos helyszínrajzot is csatolva - rögzítheti a
munkabaleset helyszínét, eleget téve e rendelet 3. számú mellékletének második
bekezdésében foglaltaknak.
A MUNKAVÉGZÉS HELYE
(55. kódnégyzet)
A munkavégzés helyét
jelölő kódnégyzetbe a négy kódszám valamelyike írható:
0 Nem meghatározott
E kódszámmal a
munkavégzés helyszínét akkor kell megjelölni, amikor a munkavállaló nem az
állandó szokásos munkahelyén a munkaköréhez nem közvetlenül tartozó
tevékenységet végez (pl. a karosszérialakatost
megbízzák azzal, hogy az ügyfél gépkocsijában esett kárt annak garázsában mérje
fel, és eközben balesetet szenvedett).
1 Állandó (szokásos)
munkahely
Szokásos munkahelynek
kizárólag a munkáltató telephelyén belüli területet kell tekinteni, illetve az
a közterület minősül ilyennek, amelynek gondozása munkáltatói kötelezettség
(pl. a járda takarítása).
2 Változó munkavégzési
hely
Ilyen munkahelynek
kell tekinteni a változó munkahelyen munkát végzők (pl. a gépkocsivezető,
mozdonyvezető, postás, kiküldetésben lévő munkavállaló, kéményseprő)
telephelyen kívüli munkaterületét (pl. közút, vasúti pálya, másik munkáltató
telephelye, szolgáltatás helyszíne).
9 Egyéb munkavégzési
hely
A fentiekhez nem
kapcsolható munkaterület.
A
MUNKAKÉPTELENSÉG IDŐTARTAMA (84. kódnégyzet)
Abban az esetben, ha a
munkabaleseti jegyzőkönyv beküldési határidejéig a munkaképtelenség időtartama
ismertté válik, akkor a munkáltatónak a 84. kódnégyzetbe a munkaképtelenség
miatt kieső napok számát az alábbiakban megadott kódszámokkal be kell beírnia.
(Pl. ötnapos munkaképtelenség esetében a 84. kódnégyzetekbe 01-et, tizenöt
napos munkaképtelenség esetén 03-at kell beírni).
Abban az esetben, ha a
munkaképtelenség időtartama a jegyzőkönyv beküldési határidejéig nem
állapítható meg, a 84. kódszámhoz tartozó első kódnégyzetébe "A"
betűjelzést kell beírni. Ilyen munkabaleset esetében a munkaképtelenség
megszűnését követően módosító jellegű jegyzőkönyvet kell a felügyelőségre
eljuttatni.
A módosító
jegyzőkönyvet kizárólagosan az alábbi rovatok tekintetében kell kitölteni és
megküldeni:
- a munkabaleseti
nyilvántartás sorszáma,
- a munkáltató neve,
- a munkabalesetet
szenvedett munkavállaló neve, anyja neve, születési helye, ideje,
- a baleset időpontja,
- a munkaképtelenség
időtartama az alábbiakban megadott kódszámokkal, és a 96-os kódnégyzetbe
"2" kódszámot kell beírni.
A módosító
jegyzőkönyvet a munkáltató képviselőjének aláírásával kell ellátni, nevének és
beosztásának feltüntetésével.
Kódszám
|
A munkaképtelenség időtartama
|
1
|
4-6 nap
|
2
|
7-13 nap
|
3
|
14-20 nap
|
4
|
minimum 21 nap, de kevesebb, mint 1 hónap
|
5
|
minimum 1 hónap, de kevesebb, mint 3 hónap
|
6
|
minimum 3 hónap, de kevesebb, mint 6 hónap
|
7
|
meghaladja a 6 hónapot
|
BALESETI
SÉRÜLÉS, MÉRGEZÉS ÉS KÜLSŐ OKOK KÖVETKEZMÉNYEI (85-88. kódnégyzet kitöltése a
felügyelet feladata)
A munkabaleset során
megsérült testrészt és a sérülés fajtáját kell szövegesen beírni, figyelembe
véve a Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák Nemzetközi
Statisztikai Osztályozása (BNO-10) kódlistában meghatározott fogalmakat.
A fogalmak fő
csoportjai:
- Fejsérülések
(felületi sérülés, nyílt seb, koponya- és arccsonttörés, fejízület sérülés,
agyideg sérülés, szem, szemgödörsérülés, agyrázkódás, traumás amputáció, pl.
skalpolás, fül leszakadás)
- Nyaksérülések
- Hátcsigolyák
sérülései
- Mellkas, mellkasi
szervek, medence, medencei szervek (törzs) sérülései
- Felső végtag(ok) sérülése (váll és felkar, könyök, alkar, kéz,
ujj, csukló, többszörös sérülések)
- Alsó végtag(ok) sérülése (csípő és comb, térd és lábszár, boka,
lábfej, lábujj, többszörös sérülések)
- Több testtájra
kiterjedő sérülések (égés, fagyás, mérgezés - toxikus hatás -, maródás)
- Egyéb károsodás
(sugárhatás, hőség, fény - hőguta, napszúrás -, természetes testnyíláson
behatoló idegen test hatása - szem, fül, légző és emésztő traktus, nemi-,
húgyúti szervekben stb. -, külső okok - villámlás, áramütés, vízbe fulladás
stb. -, egyéb)
A
VÉDŐ- ÉS JELZŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA (89-92.
kódnégyzet)
A kódnégyzetekben a
munkabaleset vizsgálata alapján a munkaeszköz védőburkolatával, biztonsági,
jelzőberendezésével, az egyéni védőeszközzel kapcsolatos megállapításokat kell
a munkáltatónak az 1-8. kódszámok valamelyikével megjelölni.
MUNKÁLTATÓI
INTÉZKEDÉS A HASONLÓ MUNKABALESET MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN
(93. kódnégyzet kitöltése a felügyelet feladata)
A munkáltatónak itt
kell választ adnia arra, hogy álláspontja szerint szükséges-e intézkedés, ha
igen, akkor milyen intézkedésekkel kerülhető el a hasonló baleset. Ha intézkedést
tart szükségesnek, akkor határozza meg annak jellegét, tartalmát (abban az
esetben is, ha már a baleset után azonnal megtörtént). Az intézkedést a
munkahelyre, munkaeszközre, szervezési feladatra konkretizálva, egyértelműen és
pontosan meg kell határozni. (Pl. a sérültet oktatni kell arról, hogy munka
közben ne hordjon gyűrűt; a villamos szeletelő gépet el kell látni olyan
reteszelővel, amely megakadályozza a védőberendezés kiiktatását; a munkáltató
telephelyén a lépcsőházi elkopott lépcsőfokokat csúszásmentesíteni
kell; a fröccsöntő gépen vissza kell állítani a munkavédelmi minősítő
jegyzőkönyv szerinti eredeti állapotot.)
Az intézkedés lehet
műszaki jellegű (pl. technológia megváltoztatása, munkaeszköz átalakítása,
biztonsági berendezés felszerelése), szervezési, szabályozási jellegű (pl.
munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, a munkáltató belső
szabályozásának megváltoztatása, egyéni védőeszköz juttatása) és oktatással
kapcsolatos.
A
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, ILLETVE VÉLEMÉNYE; EGYÉB ÉSZREVÉTELEK,
MEGJEGYZÉSEK (94-95. kódnégyzet kitöltése a felügyelet feladata)
Ebben a két rovatban
lehetősége van a munkáltatónak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a
munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt,
véleményt rögzítsen.
Itt kell feltüntetni a
munkavédelmi képviselő részvételének tényét a vizsgálatban, valamint azt, hogy
volt-e a képviselőnek a munkáltatóétól eltérő megállapítása, véleménye. A
munkavédelmi képviselő ezen véleményét, megállapítását
- kérésére - külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni. A
baleseti vizsgálatban részt vevő munkavédelmi képviselő részére lehetővé kell
tenni, hogy a rovatot aláírásával elláthassa.
Itt kell indokolni az
adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Ugyancsak e
rovatban kell utalni arra, hogy állandó lakhely hiányában, milyen cím került
rögzítésre.
Ha a jegyzőkönyv
nyomtatványon biztosított hely nem lenne elegendő a megjegyzések megtételére,
akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni.
AZ
ADATSZOLGÁLTATÁS JELLEGE (96. kódnégyzet)
1-es, új jegyzőkönyvre
utaló sorszámot kell beírni a 96-os kódnégyzetbe abban az esetben, ha az adott
balesetről első alkalommal töltöttek ki munkabaleseti jegyzőkönyvet.
2-es, módosításra,
kiegészítésre utaló sorszámot kell beírni, ha a balesetről már korábban
töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adattal, tényezővel, megállapítással
kapcsolatosan módosítás vált szükségessé. 2-es sorszámot kell beírni a 84.
kódnégyzetben történő későbbi adatváltozás esetén is a módosító jegyzőkönyvön.
3-as, törlésre utaló sorszámot kell beírni, ha az adatszolgáltatásban
meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett, vagy utólag felismert
tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján a
jegyzőkönyvet törölni kellett.
A
MUNKÁLTATÓ KÉPVISELŐJÉNEK NEVE, BEOSZTÁSA, ALÁÍRÁSA
E rovatba a munkáltató
vezetőjének vagy az általa írásban feljogosított személynek a nevét és
beosztását kell beírni. Ez utóbbi lehet a kivizsgálással megbízott külső
szakember is, de lehet a munkáltatónál szervezett munkavégzés keretében
alkalmazásban álló munkavállaló is. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató
képviselőjének kell aláírnia, nevének és beosztásának (megbízotti minőségének)
feltüntetésével. Az a személy írhatja alá, akit a munkáltató neve, beosztása
rovatba beírtak, és aláírását a munkáltatója hivatalos bélyegzőjével, illetve a
szolgáltatását megnevesítő, hivatalosan használt és
engedélyezett bélyegzővel hitelesíti.
Az aláíró személyére
nem ruházható át a munkáltatóval kapcsolatos, az Mvt.
57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott azon
kötelezettség, miszerint a munkáltató felelős a jegyzőkönyv szakszerű,
valóságos tényeken alapuló kitöltéséért.
FELÜGYELŐI
ÉSZREVÉTEL, INTÉZKEDÉS
Az adott munkabaleset
vizsgálatával, munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatos észrevételek,
intézkedések feljegyzésére e rovatban van lehetőség. Telefonon történt
egyeztetés esetén célszerű a tárgyalás tárgyát, időpontját, a tárgyalófél nevét
e rovatban rögzíteni.
A
MUNKABALESET VIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, (CSATOLT) DOKUMENTÁCIÓK JEGYZÉKE
A munkabaleseti
jegyzőkönyv ezen oldalán lehetőség van arra, hogy a munkáltató a baleset
vizsgálatával összefüggésben keletkezett dokumentációkat rendszerezve feljegyezze.
Például:
- meghallgatási
jegyzőkönyvek [sérült, tanú(k)],
- fényképfelvételek
száma,
- alkoholos befolyásoltság(ok) vizsgálatának eredménye,
- szakmai képesítés,
kezelési jogosultság dokumentumának másolata,
- munkaköri szakmai,
illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye,
- vonatkozó
technológiai, kezelési, karbantartási utasítás másolata,
- műszeres mérések
eredménye,
- szakértői vélemény,
- a munkavédelmi
képviselő külön lapon leírt észrevétele.
6. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez
Munkabiztonsági
szakértői szakterületek
1.
|
Épület,
műtárgy szerkezeti biztonsága
|
2.
|
Épületvillamosság biztonsága
|
3.
|
Épületgépészet biztonsága
|
4.
|
Villamosenergia-ipar és berendezései
biztonsága
|
5.
|
Kohászat és
berendezései biztonsága
|
6.
|
Gépipar és
berendezései biztonsága
|
7.
|
Közlekedésieszköz-ipar és berendezései
biztonsága
|
8.
|
Villamosgép- és készülék-ipar és berendezései biztonsága
|
9.
|
Híradás- és
vákuumtechnikai ipar és berendezései biztonsága
|
10.
|
Műszeripar és
berendezései biztonsága
|
11.
|
Építőanyagipar és berendezései biztonsága
|
12.
|
Vegyipar és
berendezései biztonsága
|
13.
|
Gumi- és műanyagfeldolgozó ipar és berendezései biztonsága
|
14.
|
Könnyűipar és
berendezései biztonsága
|
15.
|
Élelmiszeripar
és berendezései biztonsága
|
16.
|
Építőipari
kivitelezés biztonsága
|
17.
|
Vas- és
fémipari szerelési és kivitelezési munkák biztonsága
|
18.
|
Mezőgazdaság
biztonsága
|
19.
|
Erdőgazdálkodás biztonsága
|
20.
|
Közlekedés
biztonsága
|
21.
|
Szállítás,
anyagmozgatás, raktározás biztonsága
|
22.
|
Emelőgép-tevékenység biztonsága
|
23.
|
Vízgazdálkodás biztonsága
|
24.
|
Az
egészségügy berendezései és biztonsága
|
25.
|
Egyéni
védőeszközök biztonsága
|
26.
|
Zaj- és
rezgés elleni műszaki védelem
|
27.
|
Légszennyezés
elleni műszaki védelem
|
28.
|
Világítástechnika
|
29.
|
Veszélyes
hulladékok elhelyezése és kezelése
|
30.
|
Beruházásszervezés
|
31.
|
Üzem- és
munkaszervezés
|
32.
|
Munkavédelem
gazdasági elemzése
|
33.
|
Ergonómia
|