2000. évi XXV.
törvény
a kémiai biztonságról
Az Országgyűlés -
figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez,
valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait - a
Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó
jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes
készítmények káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése,
csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következő törvényt
alkotja.
I. Fejezet
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA
Fogalommeghatározások
1. § E törvény alkalmazásában
a) kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet
és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését - csökkentését vagy
elkerülhetővé tételét - célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények,
tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés
fenntarthatóságának szükségességét;
b) vegyi anyag
életciklusa: a vegyi anyag országon
belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig,
újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi
anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége;
c) EINECS: az 1981. szeptember 18-án az Európai Közösség piacán
jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi Anyagok Európai
Jegyzéke;
d) ELINCS: az 1981. szeptember 18-át követően az Európai
Közösségben, illetve az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) törzskönyvezett új
anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke;
e) anyag, vegyi anyag: természetes állapotában előforduló vagy ipari
termelőfolyamatból származó kémiai elemek vagy ezek vegyületei, amelyek a
termék stabilitásához szükséges adalékokat és az előállításból/gyártásból
származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan
oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása
nélkül elkülöníthetők;
f) új anyag: az
EINECS-ben nem szereplő anyag;
g) veszélyes anyag: valamennyi, az e törvény 3-5. §-a,
illetőleg e törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok alapján
veszélyesként osztályozott anyag;
h) veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke: az e törvény hatálybalépéséig irányadó jogszabályok
szerint veszélyesnek minősülő anyagok jegyzéke, kiegészítve az e törvény
alapján bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyagokkal;
i) közösségi
jegyzék: a 67/548/EGK Irányelv I.
számú melléklete szerinti veszélyes anyagok jegyzéke;
j) új veszélyes
anyag: az EINECS-ben
nem szereplő veszélyes anyag;
k) készítmény: két vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat;
l) veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék
vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap;
m) veszélyes készítmények nyilvántartása: a bejelentett veszélyes készítményekről a Fodor József
Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetében (a
továbbiakban: OKK-OKBI) működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató
Szolgálatnál (a továbbiakban: ETTSZ) vezetett terméknyilvántartás;
n) veszélyes
anyagok, illetve veszélyes készítmények bejelentése: eljárás, melynek keretében a gyártó, illetve az
importáló közli az e törvényben meghatározott adatokat az OKK-OKBI-vel;
o) törzskönyvezés: eljárás, melynek keretében az OKK-OKBI a
törzskönyvezésre bejelentett új anyaghoz benyújtott dokumentációt elfogadja,
törzskönyvezési számmal látja el, meghatározza az anyag egészség- és
környezetkárosító kockázatát. A veszélyes anyag környezetkárosító kockázatának
meghatározásához a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa
kijelölt szerv egyetértése szükséges, melyet az OKK-OKBI szerez be;
p) importáló: az a természetes vagy jogi személy, aki (amely)
Magyarország területére anyagot vagy készítményt hoz be az országon belül
történő értékesítés vagy kizárólagos saját felhasználás céljából;
q) értékesítés
(piaci forgalmazás): anyagnak,
illetve készítménynek harmadik személy számára történő elérhetővé tétele. E
törvény alkalmazásában az ország vámterületére történő behozatalt is
értékesítésnek kell tekinteni;
r) termék: minden ingó dolog - abban az esetben is, ha utóbb más
ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált - kivéve ez alól a növénytermesztés, az
állattenyésztés, az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat feldolgozatlan
termékeit;
s) műszaki dosszié: új anyag törzskönyvezéshez szükséges fizikai-kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeit és ezek alapján az
egészség-, a környezet-, a fogyasztó- és a munkavédelem követelményeit, valamint
az e követelmények megvalósítása érdekében szükséges teendőket tartalmazó
dokumentáció;
t) biztonsági adatlap: a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény
azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a
hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés
feltételeire vonatkozó dokumentum;
u) tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes
készítménnyel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás,
kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az
anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével
kapcsolatos vizsgálat;
v) kitapintható
jelkép: olyan jelkép, mely gyengén
látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes
készítmény által előidézhető veszélyt;
w) R mondat és R
szám: a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma;
x) S mondat és S
szám: a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat
sorszáma;
y) GLP: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) és az EU irányelvei alapján meghatározott helyes laboratóriumi
gyakorlat.
A törvény hatálya
2. § (1) E törvény hatálya
a) az embert
és a környezetet veszélyeztető, a 3. § szerint veszélyesnek minősülő veszélyes
anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre,
b) a törzskönyvezési eljárás befejeztéig
- a veszélyességtől függetlenül - valamennyi új anyagra,
c) az 5. § (1) bekezdése szerinti osztályozásig - az
osztályba sorolhatóságtól függetlenül - valamennyi anyagra kiterjed.
(2) E törvény hatálya
- a külön jogszabályi rendelkezésekre tekintettel - a 23. § (6) bekezdésében
foglalt, valamint a d) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében
meghatározott kivétellel nem terjed ki
a) az emberi
vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre);
b) a pszichotrop anyagokra,
illetve a kábítószerekre;
c) a kozmetikai termékekre;
d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő
anyagkeverékekre;
e) a
radioaktív anyagokra;
f) az
élelmiszerekre;
g) a
takarmányokra;
h) a
növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre;
i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes
készítményekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési,
engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során
érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott
követelményeknek.
(3) Az emberi egészség
és a környezet védelme érdekében jogszabály elrendelheti e törvény egyes
rendelkezéseinek alkalmazását a (2) bekezdés a)-i)
pontjában felsoroltakra.
(4) E törvény
rendelkezéseit nem kell alkalmazni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó,
Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezmények
hatálya alá is tartozó veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények
tekintetében, amennyiben e nemzetközi egyezmények a csomagolásra, a
feliratozásra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásra, a be-
és kirakásra eltérő rendelkezéseket állapítanak meg.
(5) Abban a kérdésben,
hogy valamely anyag vagy készítmény e törvény hatálya alá tartozik-e - kétség
esetén - a 25. § szerinti tárcaközi bizottság állásfoglalása az irányadó.
II. Fejezet
AZ ANYAGOK ÉS A KÉSZÍTMÉNYEK EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK
MEGHATÁROZÁSA, A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA
A veszélyesség
meghatározása
3. § E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek
minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely
az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe
besorolható:
a) az anyagok
és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz-
és robbanásveszélyesség szerint:
aa) robbanó anyagok és készítmények - az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy
szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő
reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg
nyomásra vagy hőre felrobbannak,
ab) oxidáló anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek más,
elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő
reakciót adnak,
ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények
- azok a folyékony
anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül
alacsony,
- azon gázok, amelyek
a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,
ad) tűzveszélyes anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek
- a levegőn, normális
hőmérsékleten öngyulladásra képesek,
- szilárd
halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen
meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy
bomlanak,
- olyan folyékony
anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,
- vízzel vagy
nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes
mennyiségben,
ae) kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények
- olyan folyékony
anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;
b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai)
tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:
ba) nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy
a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben - a közepes
halálos dózis szájon át kisebb, mint 25 mg/testtömegkilogramm,
bőrön át kisebb mint 50 mg/testtömegkilogramm
- halált, heveny egészségkárosodást okoznak,
bb) mérgezőek -
azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben - a közepes
halálos dózis szájon át 25-200 mg/testtömegkilogramm,
bőrön át 50-400 mg/testtömegkilogramm - halált,
heveny egészségkárosodást okoznak,
bc) ártalmasak -
azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny
egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,
bd) maró (korrozív) anyagok és
készítmények - amelyek élő szövettel
érintkezve azok elhalását okozzák,
be) irritáló
vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények,
amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan
tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,
bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló,
szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön
vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet
okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya),
fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet
meg,
bg) karcinogén anyagok és készítmények - olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel,
szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe
jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,
bh) mutagén anyagok és
készítmények - amelyek belégzéssel,
szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe
jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a
genetikai károsodások gyakoriságát,
bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító
anyagok és készítmények - amelyek
belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a
szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az
utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;
c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai
sajátosságok szerint:
ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy
több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a
környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását
megváltoztatják.
Az anyagok és a
készítmények tulajdonságainak a vizsgálata
4. § (1) Az anyagok veszélyességét a 3. § szerinti veszélyességi
jellemzők meghatározására irányuló, a veszélyesség tekintetében mindenre
kiterjedő vizsgálatokkal kell megállapítani. A veszélyesség meghatározásának
alapelveit, valamint a vizsgálatok módszereit az EU irányelveinek, az OECD
ajánlásainak és a GLP követelményeinek figyelembevételével az egészségügyi,
szociális és családügyi, a környezetvédelmi és vízügyi, valamint a
belügyminiszter együttesen rendeletben határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott vizsgálattól eltérő módszerrel korábban nyert adatok esetében az
e törvénynek megfelelő új vizsgálat szükségességéről esetenként a Fodor József
Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) főigazgatója dönt. A
döntés során tekintetbe kell venni a gerinces állatokon végzett vizsgálatok minimálisra
szorításának szükségességét is.
(3) A
gerinces állatokon végzett vizsgálatok számának, illetőleg terjedelmének
csökkentése nem eredményezheti a vizsgálati eredmények megbízhatóságának
csökkenését.
(4) A
veszélyes anyagok magyarországi jegyzékében már szereplő, osztályba sorolt
veszélyes anyagokat nem kell ismételten megvizsgálni.
III. Fejezet
AZ ANYAGOK ÉS
KÉSZÍTMÉNYEK VESZÉLYESSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA, BEJELENTÉSE, AZ ÚJ ANYAGOK
TÖRZSKÖNYVEZÉSE
Osztályozás, jegyzékbe
vétel
5. § (1) A veszélyesség
meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük
lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. §-ban meghatározott kategóriáknak megfelelően.
(2) Az anyagok,
illetve a készítmények osztályozását a gyártó, illetve az importáló végzi. Az
osztályozás alapján veszélyesként osztályba sorolható anyagokat, illetve
készítményeket - veszélyességüknek megfelelően - szimbólummal, veszélyjellel, R
számmal és mondattal, valamint S számmal és mondattal látja el.
(3) Az (1)-(2)
bekezdésben előírtak szerint osztályba sorolt veszélyes anyagok magyarországi
jegyzékét - osztályba sorolásukkal és feliratozásukkal együtt - az
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közreadja, és gondoskodik a
bekövetkezett változások rendszeres - legalább 3 havonta történő -
közzétételéről.
(4) A
veszélyes anyagok magyarországi jegyzékében nem szereplő, új veszélyes anyagnak
nem minősülő, valamint az ELINCS-ben feltüntetett
veszélyes anyagot a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékébe történő felvétel
céljából, az osztályba sorolást követően, a gyártó vagy az importáló bejelenti
a 6-7. §-ban foglaltak szerint.
(5) A
veszélyes készítményt a gyártó vagy az importáló az osztályba sorolást követően
bejelenti a 8. §-ban foglaltak szerint.
(6) Ismert
összetételű, osztályba sorolt veszélyes készítmény újraosztályozandó minden
olyan esetben, amikor összetételében változás történt. Az újraosztályozást
akkor is el kell végezni, ha valamely összetevő helyettesítése vagy további
anyagok hozzáadása történt, függetlenül a helyettesítő, illetve a hozzáadott
anyag veszélyességétől. Ha a veszélyes készítmény veszélyes összetevőinek száma
megváltozik, illetve valamely veszélyes összetevője más veszélyes összetevőre
változik, vagy a veszélyes készítmény veszélyessége bármely egyéb okból
módosul, akkor a változás tényére - egyes, külön
jogszabályban meghatározott kőolajipari termékek kivételével - a készítmény
elnevezésében utalni kell. A készítmény elnevezésének megváltoztatása alól az
OKK főigazgatója - a gyártó vagy az importáló indokolt kérelme alapján -
felmentést adhat olyan esetekben, amikor az összetétel változása sem a
készítmény veszélyességében, sem pedig a használati értékében nem okoz
változást. A készítmény elnevezésének változatlansága esetén is a termék
összetételének feltüntetése során az összetétel, illetőleg a veszélyesség
megváltozására utalni kell.
(7) A
gyártók, illetve az importálók minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni
a veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény veszélyességére vonatkozó új
információk beszerzése érdekében, de új adatok szerzése végett - jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában - állatkísérletek elvégzésére nem kötelezhetőek.
(8) A
veszélyesség szerinti besorolást az új tudományos ismeretek alapján, a gyakorlatban
szerzett, illetőleg az emberi mérgezésekkel kapcsolatos tapasztalatok
megismerését követően haladéktalanul felül kell vizsgálni.
Bejelentés
6. § (1) A veszélyes anyagokat és
a veszélyes készítményeket - az ELINCS-ben nem
szereplő új veszélyes anyagok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
- a gyártó, illetve az importáló (a továbbiakban együtt: bejelentő) az azzal
kapcsolatos tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti, amennyiben a
tevékenység során alkalmazott veszélyes anyag a magyarországi jegyzékben,
illetve veszélyes készítmény a terméknyilvántartásban még nem szerepel. Az új
veszélyes anyagok jegyzékbevételét az OKK-OKBI a törzskönyvezési eljárás
lefolytatását követően, külön bejelentés nélkül, hivatalból végzi.
(2) Az (1) bekezdésben
foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények
között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem
termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg importált veszélyes
anyagokat vagy veszélyes készítményeket. A gyártó, illetőleg az importáló a
rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző
egészsége és biztonsága szempontjából lényeges adatokat ebben az esetben is
köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan gyártónak
vagy importálónak, aki (amely) a bejelentés mellőzésének lehetőségével élni
kíván, az OKK-OKBI által elérhető írásos nyilvántartást kell vezetnie a
gyártott, illetve importált veszélyes anyagról, illetőleg veszélyes
készítményről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A gyártót, illetve
importálót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, illetőleg a
behozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, mely
indokolt esetben az OKK főigazgatójának engedélyével egy
évvel meghosszabbítható, ha a gyártó, illetve az importáló a meghosszabbítás
szükségességét indokolja.
(3) A
veszélyes anyagok, illetőleg a veszélyes készítmények bejelentésére vonatkozó e
törvényben foglalt rendelkezéseket Magyarország EU-hoz
történő csatlakozásáig kell alkalmazni azzal, hogy az ELINCS-ben
szereplő új veszélyes anyagok tekintetében ezen időponttól a 9. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak.
Veszélyes anyag
bejelentése
7. § (1) A veszélyes anyagokat az
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott
bejelentőlapon kell bejelenteni.
(2) A
bejelentő a veszélyes anyag bejelentéséhez csatolja a magyar nyelvű biztonsági
adatlapot és címketervet, amelyeken feltünteti az anyag veszélyesség szerinti
besorolását is. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző adatkiegészítést kérhet.
(3) Az ELINCS-ben közreadott veszélyes anyag bejelentése során a
bejelentőlaphoz csatolni kell a veszélyes anyagot az EU területén
törzskönyveztető írásbeli hozzájárulását a bejelentéshez, valamint a
törzskönyveztető által kiadott, a rendelkezési jog biztosítását
igazoló iratot, továbbá a hazai jegyzékbevételhez szükséges adatokat.
(4) A
veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az
adatok hitelességéért a bejelentő a felelős.
(5)
A veszélyes anyagra vonatkozó bejelentési eljárást nem kell alkalmazni a 2%-nál
kevesebb monomert tartalmazó műanyagok - ideértve valamennyi polimert is -
továbbá azon veszélyes anyagok esetében, amelyeknek az egyébként bejelentésre kötelezett
által évenként gyártott vagy importált tömege nem éri el a 100 kg-ot, vagy
halmozott össztömege az 1 tonnát, illetőleg a
robbanó, a fokozottan tűzveszélyes, a maró, a nagyon mérgező, a karcinogén, a mutagén, valamint a reprodukciót és az utódok fejlődését
károsító anyagok esetén az 1 kg-ot, vagy halmozott össztömege
a 10 kg-ot.
(6) Nem kell
ismételten bejelenteni az (1)-(2) bekezdések szerint már bejelentett nagy
tömegben - évente 10 tonnát meghaladó mennyiségben - gyártott vagy importált
veszélyes anyagokat.
(7) A
bejelentés tudomásulvételéről az OKK-OKBI az előírt mellékletekkel rendelkező
bejelentőlap beérkezésétől számított 15 napon belül, a bejelentőlap igazoló
szelvényének megküldésével értesíti a bejelentőt, valamint az ETTSZ-t. A bejelentett veszélyes anyagot az OKK-OKBI
felveszi a magyarországi jegyzékbe.
(8) Bármely gyártó
vagy importáló, aki (amely) e törvény hatálybalépését megelőző 3 évben, illetve
az azt követő évben legalább egy alkalommal évi 10 tonnát meghaladó
mennyiségben veszélyes anyagot gyárt(ott) vagy
importált(t), az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által
meghatározott információt köteles bejelenteni. Amennyiben a veszélyes anyag
szerepel a közösségi jegyzéken, a bejelentést 12, amennyiben a veszélyes anyag
szerepel az EINECS-ben, de a közösségi jegyzéken nem,
illetve a fentiek szerint gyártott vagy importált mennyisége nem haladja meg az
1000 tonnát, a bejelentést 24 hónapon belül kell megtenni.
Veszélyes készítmények
bejelentése
8. § (1) A veszélyes készítményeket
az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott
bejelentőlapon kell bejelenteni. A bejelentő a bejelentőlaphoz köteles csatolni
a veszélyes készítmények magyar nyelvű biztonsági adatlapját.
(2) Kizárólag a már
bejelentett veszélyes anyagot, illetőleg törzskönyvezett anyagot tartalmazó
veszélyes készítmény jelenthető be.
(3) A
veszélyes készítmények bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok
hitelességéért a bejelentő a felelős.
(4) Nem kell
bejelenteni azokat a készítményeket, amelyeket e törvény hatálybalépését
megelőzően a gyártó, illetve az importáló már bejelentett, illetőleg amelyek
országos forgalmazási engedélyt kaptak.
(5) A
bejelentés tudomásulvételéről az OKK-OKBI az előírt mellékletekkel rendelkező
bejelentőlap beérkezésétől számított 15 napon belül, a bejelentőlap igazoló
szelvényének megküldésével értesíti a bejelentőt és az ETTSZ-t.
Új anyagok
törzskönyvezése
9. § (1) Új anyaggal - a (2)-(4), valamint a (14)
bekezdésre figyelemmel, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi
miniszter által meghatározott kivételekkel - csak törzskönyvezést követően
lehet tevékenységet végezni.
(2) Magyarország
területén új anyag önmagában vagy készítmény összetevőjeként akkor hozható
kereskedelmi vagy bármely más gazdasági tevékenység céljából forgalomba, ha azt
a hazai törzskönyvező hatóság törzskönyvezte. Nincs szükség törzskönyvezésre
azon új anyagok tekintetében, amelyek esetén a magyarországi forgalomba
hozatalt végző
a) gyártó az
adott új anyagot az EU valamely tagállamának vagy az EU-val
társulási megállapodást kötött bármely állam területén már előállítja, vagy
b) importáló az új anyagot az EU valamely tagállamába,
illetve az EU-val társulási megállapodást kötött
bármely államba már importálja,
és az érintett állam illetékes hatóságánál a 35. §-ban foglaltaknak megfelelően a forgalomba hozni
szándékozott új anyagot már törzskönyvezték.
(3) Az ELINCS-ben szereplő, az EU valamely tagállamában már
törzskönyvezett új anyag esetében valamennyi új gyártó, illetőleg a törzskönyveztető
írásbeli hozzájárulásával nem rendelkező új importőr köteles az anyag ismételt
törzskönyveztetésére. Egyéb esetben ezen új anyagok törzskönyvezése, illetve
ismételt hazai törzskönyvezése nem szükséges. Ismételt törzskönyveztetés esetén
a törzskönyveztető az állatkísérletek megismétlésének lehetőség szerinti
elkerülése érdekében az első, illetve bármely korábbi törzskönyveztetővel
megállapodhat arról, hogy megkapja ezen kísérletek
adatait.
(4) Az e törvény
hatálybalépését megelőzően már törzskönyvezett új anyagokat
a törzskönyvezést korábban teljesítőnek ismételten törzskönyveztetnie nem kell.
(5) Magyarországon
előállított új anyagok esetében a törzskönyvezéshez szükséges dokumentációt a
gyártó, külföldön előállított új anyagok esetén a magyarországi forgalomba
hozatalt végezni szándékozó, illetőleg a külföldi gyártó magyarországi
képviseletére jogosult természetes vagy jogi személy nyújtja be a
törzskönyvezési eljárás lefolytatására.
(6) Az új veszélyes
anyag törzskönyvezésekor a kérelemhez a törzskönyveztető csatolja a műszaki
dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a biztonsági adatlapot és a címketervet,
valamint nyilatkozatot a gyártani, illetve importálni tervezett mennyiségekről
(tonna/év) és a javasolt felhasználási és hulladékkezelési módról. Az
osztályozás során veszélyes anyagként nem besorolható új anyagok
törzskönyvezéséhez a vizsgálati bizonylatokat, valamint a műszaki dossziét kell
csatolni.
(7) A
törzskönyvezési eljárás során a veszélyes anyag környezetkárosító kockázatának
meghatározásához a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa
kijelölt szerv egyetértése szükséges. A szakhatósági hozzájárulást
a törzskönyvezést végző hatóság szerzi be.
(8) Új anyag fizikai,
fizikai-kémiai, kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai
sajátosságait feltáró vizsgálatokat GLP minősítésű,
illetőleg akkreditált laboratóriumok végezhetnek.
(9) Új anyag (8)
bekezdés szerinti sajátosságait feltáró vizsgálatok eredményéért a vizsgálatot
végző laboratórium a felelős.
(10) A vizsgálatot végző laboratórium (9) bekezdés szerinti
felelőssége nem érinti a vizsgálatot elvégeztető felelősségét a vizsgálati
anyag megfelelő szolgáltatásáért, a vizsgálatot megrendelő, illetőleg az
anyaggal bármely tevékenységet végző felelősségét az e törvénynek megfelelő
felhasználásáért, valamint a 21. § szerint a termékfelelősség körébe tartozó
helytállási kötelezettséget.
(11) A műszaki dosszié összeállítása, a törzskönyvezendő anyag
osztályba sorolása, a magyar nyelvű biztonsági adatlap és címketerv
elkészítése, illetve elkészíttetése a törzskönyveztető feladata.
(12) A törzskönyvezéssel kapcsolatos valamennyi
adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a törzskönyveztető a felelős.
(13) A törzskönyveztető a vizsgálatot végző laboratórium nevéről
és címéről tájékoztatja az OKK-OKBI-t, egyidejűleg
igazolást nyújt be arról, hogy jogosult a benyújtott vizsgálati adatok
felhasználására. Ennek hiányában az OKK-OKBI az új anyag törzskönyvbe vételét,
az OKK főigazgatója a törzskönyvezési okirat kiadását megtagadja.
(14) Az ELINCS-ben szereplő veszélyes anyagok tekintetében e
törvénynek a veszélyes anyagok törzskönyvezésére vonatkozó rendelkezéseit
Magyarországnak az EU-hoz történő csatlakozásától
kell alkalmazni.
10. § Abban az esetben, ha az új anyag gyártani, illetve
importálni tervezett tömege nem éri el az 1 tonna/év/gyártó, illetve importáló
mennyiséget, a törzskönyvezési eljárás az egészségügyi, szociális és családügyi
miniszter által meghatározott, a törzskönyvezési eljárás módjának általános
szabályaitól eltérő rend szerint folytat le.
11. § A törzskönyvező hatóság a törzskönyvezési eljárást 60
napon belül lefolytatja, és az OKK főigazgatója a törzskönyvezésről okiratot
állít ki, egyidejűleg a hatóság a törzskönyvezett veszélyes anyagot felveszi az
1. § h) pontja szerinti jegyzékbe. Az OKK főigazgatója a törzskönyvezési
okiratot egy-egy példányban megküldi a törzskönyveztetőnek, valamint az ETTSZ-nek. Az ETTSZ-nek
megküldött okirathoz a biztonsági adatlap és a műszaki dosszié egy példányát is
csatolja.
12. § (1) A törzskönyveztetőnek
tájékoztatnia kell a törzskönyvező hatóságot a törzskönyvezett új veszélyes
anyag
a) gyártott
vagy importált éves vagy halmozott mennyiségének változásáról;
b) emberre, illetve környezetre kifejtett hatásaival
kapcsolatos új ismeretekről;
c) új felhasználásairól;
d) összetételének változásairól;
e) gyártójának,
illetőleg importálójának adataiban bekövetkezett változásokról.
(2) A
törzskönyvezett, veszélyesként nem osztályozható új anyag esetén a
törzskönyveztető tájékoztatási kötelezettsége az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározottakra nem terjed ki.
A bejelentési és
törzskönyvezési eljárás közös szabályai
13. § A törzskönyvezési, továbbá bejelentési eljárások
lefolytatása során az OKK-OKBI, az OKK főigazgatója, illetőleg az ETTSZ - a
törzskönyveztető vagy a bejelentő eltérő nyilatkozata hiányában - a tudomására
jutott adatokat, információkat nyilvánosságra nem hozhatja. Nem tekinthető
üzleti titoknak, illetőleg bizalmasan kezelendő adatnak az anyag, illetve a
veszélyes készítmény kereskedelmi neve, fő alkalmazási területe, a
veszélyességének megítélése szempontjából jelentős fizikai, kémiai
tulajdonsága, a toxikológiai és az ökotoxikológiai
vizsgálatokból levont következtetés, a vizsgálatok értelmezése, valamint a
vizsgálatokért és adatokért felelős intézet, szervezet, személy neve, címe,
továbbá az elsősegélynyújtásra, mentésre, óvintézkedésekre, dekontaminálásra
vonatkozó adat, illetve eljárás. A törzskönyvező hatóság felülvizsgálhatja,
hogy a törzskönyveztető által titkosítani kívánt adat
képezheti-e üzleti titok tárgyát.
IV. Fejezet
A VESZÉLYES
ANYAGOK, ILLETVE VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK CSOMAGOLÁSA, FELIRATOZÁSA (CÍMKÉZÉSE),
TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA, REKLÁMOZÁSA
A csomagolás, tárolás,
szállítás
14. § (1) A veszélyes anyag,
illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában - a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fvt.) foglalt követelmények megfelelő alkalmazásán kívül -
olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint
egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az
veszélyes anyag, illetőleg veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az
egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás
elkerülését.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell
megválasztani, hogy
a) akadályozza
meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését;
b) azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a
csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne
károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;
c) a csomagolóeszközök és a záróelemek
sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a
felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;
d) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel
ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a
tartalom kijutását;
e) a
csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba
hozott
ea) nagyon
mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép
(figyelmeztetés),
eb) ártalmas,
fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket
tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés)
is legyen;
f) a
csomagolóeszközön - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által
meghatározott esetben - olyan záróelem vagy
kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor
helyrehozhatatlanul megsérül.
(3) Veszélyes anyagot
vagy veszélyes készítményt tilos előállítani, gyártani, csomagolni
élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben.
(4) Eredetileg
veszélyes anyaghoz vagy veszélyes készítményhez gyártott vagy használt
csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem
használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.
(5) Eredetileg
élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy
veszélyes készítmény tárolására nem használható.
15. § (1) A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények
tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett
munkavégzés során a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés
esetén - a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző
természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez
nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a
veszélyes készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet
végző felel.
(2) A
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolásáért az (1) bekezdés
szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve
veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne
veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.
16. § A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények
szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet
veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények csomagolását, illetőleg a
szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, készítmény a
rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne
veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.
A veszélyes anyagok,
illetve a veszélyes készítmények feliratozása, címkézése
17. § (1) Bármely bejelentéshez kötött tevékenység csak a
(2)-(8) bekezdés szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve
veszélyes készítménnyel végezhető.
(2) A
feliratot (címkét) a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási
egységen el kell helyezni. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és
letörölhetetlen módon tartalmazza
a) a termék
nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a magyarországi jegyzékben
szereplő valamely megnevezés szerint, vagy - a jegyzékbevételig - valamely
hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;
b) a gyártó, az importáló vagy a magyarországi forgalmazó
megnevezését és teljes címét, telefonszámát;
c) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény
használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét
(szimbólumát);
d) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény
használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyi, szociális
és családügyi miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat);
e) a
veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény biztonságos használatával
kapcsolatos, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által
meghatározott szabványmondatokat (S mondat);
f) az Európai
Közösségben (EU-ban) jegyzékbe vett veszélyes anyagok
esetén az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszámot. Az e jegyzékekben
szereplő anyagok esetében - a lakossági forgalomba kerülő veszélyes anyagok
esetén 2002. január 1. napjától - a feliraton (címkén) szerepelnie kell az
"EK felirat" szavaknak is;
g) a
Magyarországon törzskönyvezett veszélyes anyagok esetében a magyar
törzskönyvezési számot.
(3) Az irritáló,
oxidáló, tűzveszélyes, kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,
valamint a lakosság számára nem forgalmazott ártalmas anyagok és ártalmas
készítmények esetében az R mondatokat és az S mondatokat nem kell feltüntetni
azokon a csomagolási egységeken, amelyek nem tartalmaznak 125 ml-nél nagyobb
mennyiséget.
(4) A feliraton
(címkén) a (2) bekezdés szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni,
hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot
lehetővé tévő méretűek legyenek.
(5) A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga
alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és
megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak
háttere jól látható legyen.
(6) A
feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni,
hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni.
(7) A
veszélyes anyagok és veszélyes készítmények felirata (címkéje) megtévesztő
jelölést vagy szöveget nem tartalmazhat.
(8) Az (1)-(7)
bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az Fvt.-ben
az áruk címkézésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását.
(9) Kivételes
esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és készítmények esetében
az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az
esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum,
veszélyjel, CAS-szám, R és S szám jól olvasható, és a
biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást,
dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére.
A veszélyes anyagok,
illetve a veszélyes készítmények reklámozása
18. § (1) Veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények
külön törvényben foglalt egyéb feltételek mellett csak abban az esetben
reklámozhatóak, ha a reklám tartalmazza a reklámozott termék 3. § szerinti
veszélyességi osztályának egyértelmű megjelölését.
(2) Tilos a forgalomba
hozandó veszélyes anyagot, illetve veszélyes készítményt nem veszélyesként
reklámozni, illetőleg olyan kifejezést, megjelölést használni, amely a veszély
nem megfelelő értékelését eredményezheti.
(3) Csomagküldés útján
történő értékesítés esetén a termékre vonatkozó reklámhordozónak és a termék
leírásának egyértelműen utalnia kell a megrendelhető termék veszélyességére.
V. Fejezet
KOCKÁZATBECSLÉS,
KOCKÁZATCSÖKKENTÉS
19. § (1) A veszélyes anyag egész
életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel
végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott
tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést
készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
(a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A
kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb
esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a
tevékenységet végző a felelős.
(2) A
kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:
a) a veszély
azonosítása;
b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás)
összefüggés elemzése;
c) az expozíció becslése;
d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
(3) Az OKK-OKBI a
törzskönyvezendő veszélyes anyagok esetében a törzskönyvezési eljárás során,
illetve a bejelentendő veszélyes anyagok bejelentését követően - a legalább 10
tonna/év mennyiségben gyártott, illetve forgalmazott veszélyes anyag esetén - a
környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv
szakhatósági közreműködésével elvégzi a környezetvédelmi és vízügyi és az
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott
adatszolgáltatás elemzését, illetve kockázatbecslést.
(4) A
(3) bekezdés szerinti kockázatbecslés elvégzése nem érinti az (1) bekezdés
alapján a tevékenység megkezdését megelőzően elvégzendő kockázatbecslést.
(5) A
veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző a
kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a
kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, illetőleg a
katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi
LXXIV. törvényben foglalt egyéb követelmények
teljesítését.
(6) Az (1)-(2),
valamint az (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a
magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenység megkezdését
megelőzően.
VI. Fejezet
A KOCKÁZAT
KEZELÉSE
Egészségvédelem,
munkavédelem, lakosság- és fogyasztóvédelem, környezetvédelem, termékfelelősség
20. § (1) A veszélyes anyagok,
illetve a veszélyes készítmények előállításának, gyártásának, feldolgozásának,
továbbá felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő
behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve
veszélyes készítmények közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot
(készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet
végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon
elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak - kérésére - bemutatja.
(2) A
tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény
kiválasztásához - szükség esetén - az OKK-tól
vélemény kérhető.
(3) A veszélyes
anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell
megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők
és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve
szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A
tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért,
valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett
tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a
vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a
felelős.
(4) A
munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem
megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése
érdekében - amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges
- egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények alkalmazása,
illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak, korlátozhatóak.
(5) A
lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes
anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági
adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak
felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást. A használati
utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el.
(6) A környezet
veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése érdekében egyes, a
környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott veszélyes anyagok
levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg
hulladék formájában történő átadását a szennyezést
okozó tevékenységet végző a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
felügyelete mellett nyilvántartja. A nyilvántartott adatok alapján - az adatok
rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával - a Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium a kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról
regisztert állít fel, és hoz nyilvánosságra.
(7) A fel nem használt
és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények
biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó
dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére -
felhívására - rendelkezésre bocsátja.
21. § (1) Az eredeti csomagolásban forgalomba hozott
veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények minőségéért - a
termékfelelősségről szóló külön törvényben foglaltak szerint - a gyártó,
illetőleg az importáló felelős.
(2) A
veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény, valamint a csomagolás
alkalmasságát, minőségét a külön törvényben foglaltak szerint a Fogyasztóvédelmi
Felügyelőség ellenőrzi. A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény
előállítója, illetőleg forgalmazója az ellenőrzést tűrni köteles.
(3) A
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények felett rendelkezési
jogosultsággal rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve
feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve készítmények megfelelő őrizete,
gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos
alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.
(4) A
veszélyes anyagot, illetve a veszélyes készítményt az eredeti
csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az
azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni
nem lehet.
(5) A
(3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett,
magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell.
Biztonsági adatlap
22. § (1) A munkahelyi egészség és
biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések
megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a
tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az
importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható
forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez
szükséges információkat.
(2) A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első
alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal. A termék
ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet
végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten
ellátnia.
(3) A
biztonsági adatlap írásban vagy a felhasználó hozzájárulásával elektronikus
úton rögzített módon is átadható.
(4) A
forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet, és a
tudomására jutott új információkról őt haladéktalanul tájékoztatja. A
forgalmazó ezen kötelezettsége az átvett veszélyes
anyag vagy veszélyes készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn.
(5) A
biztonsági adatlap tartalmának, illetve formájának részletes szabályait az
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter határozza meg.
VII. Fejezet
A KOCKÁZATOK
ISMERTETÉSE, KÖZLÉSE, INFORMÁCIÓCSERE
A veszélyes anyagok,
illetve a veszélyes készítmények nyilvántartása, információ-szolgáltatás
23. § (1) Az ETTSZ a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
készítmények országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében
gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai,
közegészségügyi és klinikai adatokat.
(2) Az ETTSZ az (1)
bekezdés szerinti országos nyilvántartást, illetve - veszélyes készítmények
esetén a terméknyilvántartást - a bejelentett adatok alapján vezeti. A
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények törzskönyvezését, jegyzékbe
vételét, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv az (1) bekezdésben
megjelölt adatokat az ETTSZ-nek megküldi.
(3) Az ETTSZ a
veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó, általa
nyilvántartott adatokról - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a
közérdekű adatok nyilvánosságára irányadó rendelkezései szerint - megkeresésre
felvilágosítást ad. Az ETTSZ biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos -
napi 24 órás hozzáférés lehetőségét.
(4) Az ETTSZ az (1)
bekezdésben meghatározott adatokon kívül megkeresésre felvilágosítást ad az
ELINCS és az EINECS, valamint az Európai Közösség (EU) e törvény alkalmazásával
összefüggő irányelveinek tartalmáról.
(5) Az ETTSZ az általa
szolgáltatott felvilágosításról nyilvántartást vezet.
(6) A
Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi
mérgezési esetet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által
meghatározott módon az ETTSZ-hez be kell jelenteni.
Információs Központ a
hazai és a nemzetközi adatok fogadására és feldolgozására
24. § (1) Az OKK-OKBI-ben
Információs Központ (a továbbiakban: Központ) működik.
(2) A
Központ végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk
gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a
kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára
történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és
értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos
hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont
következtetéseiről tájékoztatja a 25. § szerinti, valamint a kémiai biztonság
területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult
egyéb közigazgatási szerveket.
(3) A
Központ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó
adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra
vonatkozó kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme,
továbbá a környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére
közölhető, amelynek jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a hazai
jogszabályoknak megfelelően biztosítják.
A kémiai biztonságot
koordináló tárcaközi bizottság
25. § (1) A kémiai biztonság irányításának
koordinálása, részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és hatékony
döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív
nemzeti részvétel elősegítése érdekében tárcaközi bizottság működik.
(2) A
tárcaközi bizottság kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és
programját - beleértve a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmények
tanulói, magánszemélyek és a szakemberek kémiai biztonsági oktatásának,
képzésének rendszerét, módját is -, továbbá koordinálja a nemzeti program
végrehajtását.
(3) A
tárcaközi bizottság javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz
bármely, a kémiai biztonságot érintő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés
előkészítésében, felülvizsgálatában.
(4)
A tárcaközi bizottság tagjai a környezetvédelmi, a gazdasági, a földművelésügyi
és vidékfejlesztési, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az oktatási, a
belügy, a pénzügy, a honvédelmi, az egészségügyi, szociális és családügyi,
valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterek által kijelölt
személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa
kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi
szervezetek által a Kormány rendeletében meghatározott módon delegált
legfeljebb hat személy.
(5) A
tárcaközi bizottság operatív tevékenységét az OKK-ban
működő titkárság segíti.
26. § Amennyiben a 25. § szerinti tárcaközi bizottság
bármely tagjának vagy a 32. § (1) bekezdésének alapján
ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kezdeményezésére a rendelkezésére álló új
adatok alapján megállapítja, hogy valamely, a közösségi jegyzékben nem szereplő
veszélyes anyag e törvény osztályozási, feliratozási (címkézési) vagy
csomagolási előírásainak betartása mellett is veszélyt jelenthet az emberre,
illetve a környezetre, a tárcaközi bizottság a Magyarországon osztályozott
veszélyes anyag újraosztályozását javasolhatja, illetve - az újraosztályozás
elvégzéséig vagy egyéb módon meghatározott időre - javaslatot tehet a 32.
§ (2) bekezdésének a) pontja szerinti hatóság számára a forgalomba
hozatalnak az ország területén történő megtiltására, vagy külön feltételekhez
kötésére, és - a 20. § (4) bekezdésére figyelemmel - az illetékes
minisztereknél kezdeményezheti a 34. § (4) bekezdés db) alpontja és f)
pontja szerinti rendelkezés meghozatalát, illetőleg annak módosítását.
Oktatás
27. § A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok,
illetve a veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb
szabályait - különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes készítmények felismerésére,
az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására,
felhasználására vonatkozó ismereteket - a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia
kell.
VIII. Fejezet
A VESZÉLYES
ANYAGOKKAL, ILLETVE VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEI, A KÉMIAI BIZTONSÁG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE
A veszélyes
anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei
28. § (1) Bármely tevékenység - a 6. § (2) bekezdésében
meghatározott időtartamig az ellenőrzött körülmények között végzett kutatás,
kísérleti gyártás és nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével, a 7. §
(5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel - csak igazolható
módon bejelentett vagy törzskönyvezett veszélyes anyaggal, illetve bejelentett
veszélyes készítménnyel végezhető.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeken kívül bármely veszélyes készítménnyel tevékenység
csak akkor végezhető, ha a veszélyes készítményt alkotó veszélyes anyagoknak a
bejelentése, illetve a törzskönyvezése megtörtént.
(3) A
veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen
végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó
biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető
meg.
29. § (1) E törvény hatálybalépését követően a hatálya alá
tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a
(3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenységének megkezdése előtt
ezt köteles bejelenteni az ÁNTSZ tevékenység gyakorlásának helye szerint
területileg illetékes városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: városi)
intézetének.
(2) A
bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység
azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén. A 7. § (8) bekezdésében
foglalt esetben a gyártott vagy az importált mennyiségben bekövetkezett
változásokat a gyártó, illetve az importáló 3 évenként jelenti be.
(3) A
magánszemélyek részére magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás
céljából kereskedelmi forgalomba hozott veszélyes anyag, illetve veszélyes
készítmény vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni.
(4) Az engedély
visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a
tevékenységet, amelyet az arra jogosult e törvény hatálybalépésének napján
érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján
végez. Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott általános tevékenységi
engedély, illetőleg országos forgalmazási engedély csak abban az esetben
vonható vissza, ha a tevékenység végzése nem felel meg az e törvényben,
illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályokban foglalt feltételeknek.
(5) A
veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel végzett tevékenység
előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes
készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához
szükséges egyéb hatósági engedélyeket.
30. § Veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény
foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak a tevékenység végzésére
jogosult és a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes készítmény biztonságos
alkalmazására képes olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy,
illetve a képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki
(amely) a 29. § szerinti bejelentés tényét, illetőleg a veszélyes anyag,
illetve a veszélyes készítmény átvételére való jogosultságát
hitelt érdemlő módon igazolni tudja.
31. § Az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő
veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények hazai forgalmazása kizárólag
a 20. § (4) bekezdésében, valamint a 26. §-ban
meghatározott esetben korlátozható vagy tiltható meg.
A kémiai biztonság
hatósági ellenőrzése
32. § (1) A kémiai biztonság
megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését
a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ,
b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi
felügyelőség,
c) a munkabiztonság körében a munkabiztonsági és
munkaügyi felügyelet szervei,
d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,
e) a
fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség
végzi. Az ellenőrzést végző felügyeletek feladat- és
hatáskörére a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) A
tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontja
szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva - a rá vonatkozó külön
jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl - az e törvényben,
illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályokban foglalt rendelkezések
megsértése esetén
a) kezdeményezi
az ÁNTSZ tevékenység végzésének helye szerint illetékes városi intézeténél
aa) a gyártás
korlátozását,
ab) a
tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását,
ac) a 33. §
szerinti bírság alkalmazását;
b) a szabálysértési eljárás általános szabályai szerint
szabálysértési eljárás, külön törvényben meghatározott esetben büntetőeljárás
lefolytatását kezdeményezheti.
(3) A
városi intézet a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket feladatkörében
hivatalból, illetőleg az ellenőrzést végző felügyelet megkeresésére alkalmazza.
Amennyiben az intézkedés alkalmazására nem az illetékes szakhatóság
kezdeményezésére kerülne sor, úgy a határozathozatalt megelőzően kikéri annak
hozzájárulását. A szakhatóság közreműködésére az államigazgatási eljárásról
szóló 1957. évi IV. törvény 20-21. §-a
az irányadó.
(4) A
(2) bekezdésben meghatározott intézkedések - értelemszerűen - egyidejűleg is
alkalmazhatóak.
(5) A
városi intézet az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet
védelme érdekében elrendelheti a (2) bekezdés aa)-ab) alpontja alapján hozott határozatának azonnali
végrehajtását.
33. § (1) A városi intézet az e
törvényben, illetőleg a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a
veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenységre
vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 5 millió forintig terjedő kémiai
terhelési bírságot szabhat ki.
(2) Az (1) bekezdés
szerinti bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire - így különösen
az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a
veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges
ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó
hatás elvére - tekintettel kell meghatározni.
(3) A
bírságot az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak a Magyar
Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A bírság megfizetéséből
származó bevétel kizárólag a kémiai biztonság hazai fejlesztésének, továbbá
kutatásának, oktatásának, informatikai rendszerének bővítése érdekében
szükséges állami, helyi önkormányzati vagy egyéb kezdeményezésű beruházások,
más intézkedések költségvetési támogatásához használható fel.
(4) A
bírságot meg nem fizetése esetén adók módjára kell behajtani.
IX. Fejezet
ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
34. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2001.
január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az egészségügyi és a hozzájuk
kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 15. §-ának (5) bekezdése a
hatályát veszti.
(2) Az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (6) bekezdésének e) pontjában az "és
engedélyezi ezek forgalomba hozatalát" szövegrész 2000. július 1. napján a
hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy
a) a kémiai
biztonság területén működő tárcaközi bizottság működésének,
b) a kémiai terhelési bírság alkalmazásának,
c) a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos
egyes tevékenységek gyakorlásához, valamint a veszélyes anyagokkal és
készítményekkel folytatott tevékenységekkel kapcsolatos kockázatbecslés
végzéséhez szükséges feltételek, ideértve a képesítési feltételeket is,
részletes szabályait rendeletben meghatározza.
(4) Felhatalmazást kap
a) az
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy
aa) a
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények osztályba sorolásához
szükséges R és S mondatok, R és S számok, továbbá a veszélyszimbólumok és jelek
körét,
ab) az e törvényben meghatározott eljárások során használt
bejelentőlap, biztonsági adatlap, címketerv, műszaki dosszié, törzskönyvezési
okirat, mérgezési eset bejelentő lap tartalmi és
formai követelményeit,
ac) a műszaki
dosszié összeállításához szükséges adatszolgáltatási szempontokat, valamint a
polimerekkel kapcsolatos műszaki dosszié összeállításának különös szabályait,
ad) a
csomagolás, a feliratozás (címkézés) részletes szabályait, a 2. § (4)
bekezdésére figyelemmel,
ae) a veszélyes
anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó bejelentési és a
törzskönyvezési eljárás részletes szabályait,
af) a vegyi anyagok okozta mérgezési esetek kötelező bejelentésének
szabályait,
ag) az
osztályba sorolt veszélyes anyagok jegyzékbe vételének, a veszélyes
készítmények nyilvántartásának rendjét, valamint a jegyzék közzétételére és
rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat,
ah) a
veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység
előzetes bejelentésének, a bejelentési eljárásnak a részletes szabályait,
ai) a
veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények teljes életciklusára vonatkozó, a
kémiai biztonsággal kapcsolatos helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásának
és ellenőrzésének részletes szabályait,
b) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter,
hogy a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben a veszélyes
anyagok, illetve veszélyes készítmények osztályozásának szempontjait,
c) az egészségügyi, szociális és családügyi, a környezetvédelmi
és vízügyi és a belügyminiszter, hogy a veszélyes anyagok, illetve veszélyes
készítmények emberre vagy a környezetre való veszélyessége meghatározásának
alapelveit, a veszélyesség megállapítását célzó vizsgálatok módszereit és a
vizsgálatok eredményének értékelését,
d) az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a
foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy a
da) veszélyes
anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel munkahelyen végzett tevékenység
kémiai biztonsági szabályait,
db) a
munkavállalók egészségének védelme érdekében korlátozandó veszélyes anyagok,
veszélyes készítmények, illetve tevékenységek körét, valamint a korlátozás
módját,
e) az
egészségügyi, szociális és családügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a
környezetvédelmi és vízügyi, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter,
hogy a nemzetközi információs rendszerben (PIC) megjelölt egyes veszélyes
anyagok exportjának, importjának, forgalmazásának, használatának korlátozását,
f) az
egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi
miniszter, hogy a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében
korlátozni indokolt veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények, valamint
tevékenységek körét, valamint a korlátozás módját,
g) a
környezetvédelmi és vízügyi, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi
miniszter, hogy a kockázatbecslés és a kockázatcsökkentés részletes szabályait,
a munkavállalók kémiai biztonsághoz fűződő jogát érintő szabályok tekintetében
a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben,
h) az
egészségügyi, szociális és családügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a biocid anyagok - ideértve a faanyag-védőszereket, az
irtószereket, valamint a fertőtlenítő szereket - előállításának, gyártásának,
forgalomba hozatalának, felhasználásának e törvénytől eltérő rendelkezéseit,
i)
j) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy
ja) a
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények, valamint a veszélyes
anyagot tartalmazó hulladékok környezetkárosító és -szennyező
hatásainak megelőzését,
jb) a
környezetbe kerülő, szennyezést okozó veszélyes anyagok nyilvántartásának
rendjét,
k) a honvédelmi miniszter, hogy
ka) a honvédségnél
alkalmazott veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel munkahelyen
végzett tevékenység kémiai biztonsággal összefüggő szabályait,
kb) a katonai
célú robbanó- és pirotechnikai anyagok telephelyen kívüli szállításának,
szállítási csomagolásának szabályait, valamint ezen anyagok felhasználásának e
törvénytől eltérő részletes szabályait,
l) a
gazdasági és közlekedési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben
meghatározza a vámellenőrzés alatt álló veszélyes anyagok és veszélyes
készítmények tárolására vonatkozó, e törvény rendelkezéseitől eltérő
szabályokat,
m) a
gazdasági és közlekedési miniszter, hogy e törvénnyel, illetőleg a vonatkozó
Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezményekkel összhangban, a
veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közúti, vasúti, légi, vízi
fuvarozását, szállítását, a fuvarozásban, szállításban alkalmazott eszközök
rakodását
rendeletben meghatározza.
(5) Az egészségügyi,
szociális és családügyi miniszter az EU-ban
osztályozott, valamint az EINECS-ben szereplő anyagok
jegyzékét 2000. november 30-ig közzéteszi.
35. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban
az Európai Közösségek következő jogszabályaival és azok módosításaival
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács
67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és
címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról,
b) a Tanács 88/379/EGK irányelve a veszélyes készítmények
osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek
összehangolásáról,
c) a Tanács 76/769/EGK irányelve a tagállamoknak az egyes
veszélyes anyagok és készítmények értékesítésével kapcsolatos korlátozásokról
szóló jogi és igazgatási előírásainak összehangolásáról,
d) a Tanács 2455/92/EGK rendelete egyes veszélyes vegyi
anyagok exportjáról és importjáról (PIC),
e) a Tanács
793/93/EGK rendelete a létező vegyi anyagok emberekre és környezetre való
veszélyességének értékeléséről és ellenőrzéséről,
f) a Tanács
1488/94/EGK rendelete a kockázatértékelés alapelveiről,
g) a Tanács
93/67/EGK irányelve a 67/548/EGK irányelvvel összhangban törzskönyvezett
anyagok emberekre és környezetre való kockázatának
megállapítására vonatkozó elvek meghatározásáról,
h) a Tanács
98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalmazásáról,
i) a Tanács 87/18/EGK irányelve a helyes laboratóriumi
gyakorlat (GLP) alkalmazására vonatkozó törvények, előírások és adminisztratív
rendelkezések egyeztetéséről, továbbá azoknak a vegyi anyagokon végzett
kísérleti alkalmazásának ellenőrzéséről,
j) a Tanács 88/320/EGK irányelve a helyes laboratóriumi
gyakorlat (GLP) felügyeletéről és ellenőrzéséről,
k) a Tanács 98/24/EK irányelve a munkavállalók munkahelyi
kémiai kóroki tényezőkkel szembeni védelméről,
l) a Tanács
80/1107/EGK irányelve a munkavállalóknak a vegyi, fizikai és biológiai károsító
anyagok munkavégzés közbeni veszélye elleni védelméről,
m) a Tanács
88/364/EGK irányelve a munkavállalók védelmére, egyes hatóanyagok, illetőleg
tevékenységek betiltására.