21/1998. (IV. 17.)
IKIM rendelet
a gépek biztonsági
követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
A fogyasztóvédelemről
szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának
a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Általános
rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya a
gépet, valamint biztonsági berendezést gyártó, forgalmazó, valamint importáló
gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban együtt: gyártó) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a
rendelet alkalmazási köre:
a) olyan
gépre, amelynek egyetlen erőforrása a közvetlenül felhasznált emberi munkaerő,
ide nem értve a terhek emelésére vagy süllyesztésére használt gépet;
b) közvetlenül a betegekkel érintkező orvosi
készülékekre;
c) vásárokban, illetve szórakoztató parkokban használt
különleges (mutatványos) - rögzített vagy mobil - berendezésekre;
d) gőzkazánokra, nyomástartó berendezésekre, tartályokra;
e) kifejezetten
nukleáris felhasználásra kialakított vagy alkalmazott olyan gépre, amelynek
meghibásodása radioaktív emissziót okozhat;
f) gépbe beépített
radiokatív sugárforrásra;
g) lőfegyverre;
h) éghető
folyadékokra, olvadékokra és veszélyes anyagok tárolótartályaira és
csővezetékeire;
i) olyan közlekedési eszközökre (járművekre), amelyek
kizárólag közúti, légi, vasúti vagy vízi úton történő személy- vagy
áruszállításra, illetőleg ilyen célú jármű vontatására készültek;
j)
k) úszó létesítményekre, berendezéseikkel és
felszereléseikkel együtt;
l) személyek
magán- vagy közcélú szállítására szolgáló kötélpályára, ideértve a siklópályát
is;
m) traktorokra
(mező- vagy erdőgazdasági vontatókra);
n) kizárólag fegyveres szervek használatára tervezett és
kialakított gépre;
o) olyan felvonóra, amely épületek vagy szerkezetek
különböző szintjeit szolgálja ki, fülkéje merev vezetősínek között mozog, a
vízszinteshez képest 15°-nál nagyobb dőlésű és
oa) személyek,
ob) személyek
és áruk,
oc) csak áruk
szállítására szolgál, feltéve, hogy a fülkébe legalább egy személy be tud
szállni, és a fülkében lévő személy a kezelőelemeket belülről elérheti;
p) olyan személyszállító eszközre, amely fogazott sínen
és fogazott meghajtókerékkel működik;
r) aknaszállító gépre;
s) színházi
felvonókra;
t) az építkezéseken alkalmazott személyek vagy személyek
és terhek emelésére szolgáló felvonóra;
u) olyan gépre, amely alapvetően az elektromosság alapján
jelent veszélyt.
Értelmező
rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) gép:
aa) az olyan
összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy
mozog, a megfelelő mozgató, vezérlő és energiaellátó szerkezettel együtt és amelyeket valamely meghatározott felhasználás
céljából kapcsoltak össze, így különösen valamely anyag feldolgozására,
kezelésére, mozgatására vagy csomagolására,
ab) az olyan
gépek együttese, amelynek olyan az összeállítása és a vezérlése, hogy együttes
egészként működjön ugyanazon cél érdekében,
ac) a gép
funkcióját változtató cserélhető berendezés, amelyet egy géppel, különböző
gépek sorozatával vagy egy vontatóval történő, a kezelő általi összeszerelés
céljából hoztak forgalomba, amennyiben az nem kizárólag alkatrész vagy
szerszám;
b) biztonsági
berendezés: az ac)
pont alá nem tartozó olyan - e rendelet 1. számú mellékletének B) pontjában
felsorolt - berendezés, amelyet biztonsági feladat ellátása érdekében hoznak
forgalomba, és amelynek hibája vagy hibás működése személyek biztonságát vagy
egészségét veszélyeztetheti;
c) kijelölt
vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet): az ipari, kereskedelmi és
idegenforgalmi miniszter által a típusvizsgálati tanúsítvány kiadására
jogszabály alapján kijelölt szervezet;
d) megfelelőségi
nyilatkozat: a gyártó írásbeli
nyilatkozata, hogy a gép vagy berendezés a típusmintának és a jogszabályban
előírt biztonsági előírásoknak megfelel;
e) megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak
igazolására, hogy a gép vagy berendezés a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti
típusnak megfelel;
f) típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak
igazolására, hogy a gép vagy berendezés típusmintája a jogszabályban előírt
biztonsági előírásoknak megfelel;
g) rendeltetésszerű használat: a gép vagy berendezés használati, kezelési
útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett, a gyártó által tervezett
célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat;
h) honosított harmonizált szabvány: a CEN, a CENELEC által jóváhagyott és az Európai
Közösség hivatalos lapjában közzétett európai szabvány, amelyet a magyar
eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és hivatalosan közzétettek;
i) tagországi
nemzeti szabvány: az Európai Közösség
gyártó tagországában alkalmazott, az Európai Közösség hivatalos lapjában
közzétett szabvány, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület Hivatalos Lapjában
közzétett.
Biztonsági
követelmények
3. § (1) Gép vagy berendezés akkor hozható forgalomba, ha
rendeltetésszerű használat mellett nem veszélyezteti személyek, állatok életét,
testi épségét, egészségét és a vagyonbiztonságot, továbbá megfelel az e
rendeletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi előírásoknak. Ez az
előírás azonban nem korlátozza az illetékes miniszter jogát különleges
követelmények meghozatalára és közzétételére, melyeket a személyek,
különösképpen a munkavállalók védelme érdekében szükségesnek tart, amennyiben
ez nem jár a gépek vagy biztonsági berendezések megváltoztatásával e rendelet
előírásai szerint.
(2) A
gépet vagy berendezést úgy kell tervezni, gyártani, kialakítani, forgalomba
hozni, hogy megfeleljen az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető
biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek.
(3) A
honosított harmonizált szabványok követelményeinek megfelelő gépet vagy
berendezést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az e rendeletben meghatározott
biztonsági követelményeknek.
(4)
(5) A
honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület
hivatalos lapjában közzéteszi.
4. § A kiállításokon, bemutatókon és hasonló rendezvényeken
olyan gép vagy berendezés is kiállítható, amely nem felel meg az alapvető
biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, feltéve, hogy ezt felirattal
jelzik, és megfelelő biztonsági intézkedésekkel a személyek életének, testi
épségének, illetve egészségének védelme biztosítható.
A megfelelőség tanúsítása
5. § A gyártónak a gép vagy berendezés megfelelőségének tanúsítása érdekében, az 5. számú
mellékletben meghatározott műszaki dokumentáció alapján, a 3. számú
mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó megfelelőségi nyilatkozatot
kell tenni.
6. § (1) A gyártónak a 2. számú
mellékletben felsorolt gépek vonatkozásában, ha a gyártás során nem, vagy
csak részben elégítették ki a honosított harmonizált szabványok követelményeit,
a forgalomba hozatal előtt típusvizsgálatot kell végeztetni.
(2) A
típusvizsgálat olyan eljárás, amely során a tanúsító szervezet megvizsgálja és
igazolja, hogy a típusvizsgálatra átadott vagy bemutatott gép vagy berendezés
(a továbbiakban: típusminta) megfelel az alapvető biztonsági és egészségvédelmi
követelményeknek.
(3) A
típusvizsgálat lefolytatását a gyártó kérheti. A kérelemnek a 6. számú
mellékletben meghatározott adatokat és dokumentációt kell tartalmaznia.
(4) A
tanúsító szervezet - szabvány alkalmazása hiányában vagy szabvány részleges
alkalmazása esetén - a műszaki dokumentáció alapján, a típusmintán elvégzi a
szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a típusmintát
a műszaki dokumentációval egyezően gyártották-e, azonosítja azokat a
részegységeket, amelyeket a szabványok előírásai szerint gyártottak, és
megállapítja, hogy a gyártó által választott megoldások a rendeletben meghatározott
alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek megfelelnek-e.
(5) Ha a típusminta az
alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek megfelel, a tanúsító
szervezet a típus megfelelőségéről típusvizsgálati
tanúsítványt állít ki, ellenkező esetben az elutasítás indokainak részletes
megjelölésével a típusvizsgálati tanúsítvány kiadását megtagadja.
7. § (1) A gyártónak a 2. számú
mellékletben felsorolt gépek vonatkozásában, ha a gyártás során kielégítették a
honosított harmonizált szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal előtt
választása szerint
a) az 5. számú mellékletben meghatározott műszaki
dokumentációt egy tanúsító szervezetnek átadja, amely a dokumentáció átvételét igazolja és az iratokat megőrzi;
b) a 6. számú mellékletnek megfelelően összeállított
dokumentációt egy tanúsító szervezetnek bemutatja, amely megvizsgálja, hogy a
honosított harmonizált szabványokat helyesen alkalmazták-e, és a dokumentáció
alapján, megfelelőség esetén megfelelőségi
tanúsítványt állít ki, vagy dönt a típusvizsgálati eljárás lefolytatásának
szükségességéről;
c) a típusmintán típusvizsgálati eljárást kezdeményez.
(2) Ha a gyártó az (1)
bekezdés b) pontjában foglaltak szerint jár el, akkor a gép vagy
berendezés minden olyan változásáról, amely az alapvető biztonsági és
egészségvédelmi követelmények betartását érinti, a 6.
számú mellékletnek megfelelően összeállított módosított dokumentáció
megküldésével a tanúsító szervezetet tájékoztatnia kell. A tanúsító szervezet a
változtatást megvizsgálja és megfelelőség esetén kiegészítő megfelelőségi tanúsítványt állít ki, vagy dönt a típusvizsgálati eljárás
lefolytatásának szükségességéről.
8. § Ha a gyártó a típusvizsgálati eljárás lefolytatását
olyan gép vagy berendezés vonatkozásában kezdeményezi, amely rendelkezik
megfelelőségi tanúsítvánnyal és azt a kérelemmel egyidejűleg a tanúsító
szervezet rendelkezésére bocsátja, akkor a tanúsító
szervezet kizárólag a termékazonosítást és az ehhez szükséges ellenőrző
vizsgálatokat végzi el.
8/A. § (1) Az
importált, a 2. számú mellékletben felsorolt gépek vagy berendezések esetében a
tanúsító szervezet dönt arról, hogy
- a külföldi vizsgáló
és tanúsító szervezet vizsgálati eredményeit - részben vagy egészben -
elfogadja-e, illetve
- kétoldalú
megállapodás alapján vagy megállapodás nélkül elfogadja-e a külföldi tanúsító
szervezet tanúsításait.
(2) A
tanúsító szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia azoknak a külföldi vizsgáló és
tanúsító szervezeteknek a megnevezését, amelyek vizsgálati eredményeit, illetve
tanúsítását elfogadja.
Megfelelőségi
jelölés
9. § (1) A 2. számú mellékletben
nem szereplő gépet vagy berendezést a gyártónak a forgalomba hozatal előtt a 4.
számú melléklet szerinti CE megfelelőségi jelöléssel kell ellátnia.
(2) A
2. számú mellékletben felsorolt gépeket vagy berendezéseket a gyártónak a
forgalomba hozatal előtt a kijelölt szervezet által kiadott típusvizsgálati
tanúsítvány alapján a 4/A. számú melléklet szerinti H megfelelőségi
jelöléssel és feliratokkal kell ellátnia.
(3) A
megfelelőségi jelölés a gépen kizárólag akkor helyezhető el, ha a gép vagy
berendezés a rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és
megfelelőségi jelölést előíró összes jogszabály előírásainak megfelel.
(4) A
megfelelőségi jelölést a gépen vagy berendezésen jól láthatóan, egyértelműen és
maradandóan kell elhelyezni.
(5) A
gépen vagy berendezésen nem helyezhető el a megfelelőségi jelöléssel
összetéveszthető jelölés. Minden más jelölést csak úgy lehet elhelyezni, hogy
az a megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát ne befolyásolja.
Ellenőrzés
10. § A megfelelőség tanúsítására
vonatkozó előírások megtartását a külön jogszabályban meghatározott hatóság
jogosult ellenőrizni és minden olyan intézkedést megtenni, amelyre jogszabály
felhatalmazást ad.
Záró
rendelkezések
11. § (1) E rendelet 1999. március 31. napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a
Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás
létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz
az Európai Parlament és a Tanács a gépekre vonatkozó 98/37/EK irányelvével.
Átmeneti
rendelkezések
12. § (1) Honosított harmonizált szabvány hiányában e
rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, a nemzeti szabványok
követelményeinek megfelelő gépet vagy berendezést úgy kell tekinteni, hogy az
megfelel az e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek. Az ilyen
gépet vagy berendezést e rendelet 3. számú melléklete szerinti megfelelőségi
jelöléssel és feliratokkal kell ellátni.
(2)-(3)
1. számú melléklet a
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez
Alapvető
biztonsági és egészségvédelmi követelmények
A kötelező
egészségvédelmi és biztonsági követelményeket csak akkor kell a gyártónak
betartani, ha a gépnek a gyártó által meghatározott rendeltetésszerű használata
is veszélyeket rejt magában.
Amennyiben a
rendeletben lefektetett kötelező érvényű alapvető biztonsági és egészségvédelmi
követelmények betartása a tudomány adott fejlettsége mellett teljeskörűen nem teljesíthető, úgy a gépet lehetőség
szerint át kell tervezni és építeni azzal a céllal, hogy az irányelv
célkitűzéseit közelítse. A technika fejlődésével a korszerűbb megoldásokat kell
alkalmazni.
A gyártónak
kötelessége az összes veszélyforrás feltárása, és ezeket a tervezésnél és a
gyártásnál figyelembe kell vennie.
1. A gépek és biztonsági berendezések tervezésére és
gyártására vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények
E melléklet
alkalmazásában a "gép" vagy "biztonsági berendezés" a 2. §
(1) bekezdésének meghatározása szerint értendő.
1.1. Általános előírások
A gyártó köteles
értékelni és azonosítani azokat a veszélyeket, amelyeket a gép okozhat, és az értékelés számításba vételével kell a gépet megterveznie és
kialakítania.
1.1.1.
Fogalommeghatározások
A jelen jogszabály
alkalmazásában:
a) veszélyes tér: minden olyan a gépen belüli, illetve akörüli tér, amelyben a személyek
biztonsága vagy egészsége kockázatnak lehet kitéve.
b) veszélyeztetett
személy: az a személy, aki a
veszélyes térben tartózkodik.
c) kezelőszemély: az(ok) a személy(ek), aki(k) a
gép szerelésével, üzemeltetésével, beállításával, karbantartásával,
tisztításával, javításával vagy szállításával van(nak)
megbízva.
1.1.2.
A biztonság beépítésének az alapelvei
a) A gépeket úgy kell kialakítani, és rendeltetésüknek
megfelelő felszereléssel ellátni, hogy beállításuk, üzemeltetésük és
karbantartásuk ne járjon kockázattal azokra a kezelőszemélyekre, akik ezeket a műveleteket a gyártó által meghatározott
körülmények között végzik. Az intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy a
kockázatokat a gép várható élettartama folyamán, beleértve azt az időtartamot
is, amikor a gépet szét- vagy összeszerelik, továbbá olyan esetekben ki
lehessen zárni, amikor a kockázat előre látható szokatlan helyzetekből adódik.
b) A legmegfelelőbb megoldások kiválasztásakor a gyártónak
a következő alapelveket kell alkalmaznia, mégpedig az itt megadott sorrendben:
- a veszélyek
kiküszöbölése vagy a minimális mértékre csökkentése (a biztonsági alapelveknek
a gép tervezési és gyártási folyamatában való érvényesítése),
- a szükséges
védekezési lehetőségek feltárása azokkal a veszélyekkel szemben, amelyeket nem
lehet kiküszöbölni,
- a felhasználó
tájékoztatása a megmaradó veszélyekről az alkalmazott védekezési megoldások nem
tökéletes hatékonysága miatt, tájékoztatás az esetlegesen szükséges különleges
képzésről és az egyéni védőeszközök alkalmazásáról.
c) A gyártónak a gép tervezése és gyártása során, valamint
a használati utasítás kidolgozásakor nemcsak a gép normál alkalmazási
körülményeit kell figyelembe vennie, hanem a gépnek az ésszerűen várható
alkalmazásokat is. A gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy annak nem
rendeltetésszerű használata ne legyen lehetséges. Adott esetben
a használati utasításban nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a gép olyan
szakszerűtlen alkalmazására, amit a tapasztalatok szerint ki kell küszöbölni.
d) A gép rendeltetésszerű használata esetén a
kezelőszemélyek igénybevételét, elfáradását, pszichikai megterhelését (stressz)
az ergonómiai elvek figyelembevétele mellett a lehető legkisebbre kell
csökkenteni.
e) A
gyártónak a gép tervezése és gyártása során számításba kell vennie azokat a
terheléseket, amelyek a kezelőszemélyeket érik azért, mert az egyéni
védőeszközöket (pl. cipő, védőkesztyű) viselniük kell.
f) A gépet
valamennyi speciális szerelvénnyel és tartozékkal ellátva kell leszállítani
annak érdekében, hogy azt minden kockázattól mentesen lehessen felszerelni,
karbantartani és üzemeltetni.
1.1.3.
Anyagok és gyártmányok
A gép gyártása során a
gépbe beépített vagy annak alkalmazása során felhasznált anyagok, illetve az
általa előállított termékek nem veszélyeztethetik az érintett személyek
biztonságát vagy egészségét.
Különösen folyadékok
(nyomás alatti közegek) alkalmazása esetén a gépet úgy kell tervezni és
kialakítani, hogy a feltöltés, felhasználás, visszanyerés vagy leeresztés
veszély nélkül legyen elvégezhető.
1.1.4.
Megvilágítás
A gépet a gyártónak
fel kell szerelnie az adott munkafolyamatoknak megfelelő világítással abban az
esetben, ha annak hiánya a normál környezeti világítás esetén kockázatot
jelentene.
A gyártónak gondot
kell fordítania arra, hogy az általa szállított világítás ne idézzen elő sem
zavaró árnyékos teret, sem zavaró, kápráztató hatást, vagy ne okozzon veszélyes
stroboszkópikus hatást.
Amennyiben egyes belső
szerelvényeket gyakran kell ellenőrizni, azokat megfelelő világítással kell
ellátni. Ugyanez vonatkozik a szerelési és karbantartási területekre is.
1.1.5.
A gép tervezése a kezelés figyelembevételével
A gép és valamennyi
tartozéka
- legyen veszély
nélkül kezelhető,
- olyan csomagolású
vagy kialakítású, hogy annak közbenső tárolása sérülésmentesen és
veszélytelenül megoldható legyen (pl. kielégítő stabilitás, különleges
alátámasztások).
Amennyiben a gép vagy
annak bármely szerkezeti eleme a súlya, méretei vagy alakja miatt kézzel nem
mozgatható, akkor a gépet, illetve annak tartozékait
- vagy olyan
kiegészítő szerelvényekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik azt, hogy
valamilyen teheremelő berendezéssel felvehetők legyenek,
- vagy úgy kell
kialakítani, hogy ilyen szerelvényekkel elláthatók legyenek (pl. menetes
furatok kialakítása),
- vagy olyan formájúra
kell kialakítani, hogy a hagyományos teheremelő gépekre ráhelyezhető legyen.
Azok a gépek,
amelyeket kézzel kell mozgatni
- könnyen
szállíthatók, vagy
- a biztonságos
szállíthatóság érdekében megfelelő fogóeszközökkel (pl. fogantyú) ellátottak
legyenek.
Az olyan készülékek,
illetve gépalkatrészek kézi mozgatásakor, amelyek alacsony súlyuk ellenére is
(az alakjuk vagy anyaguk miatt) veszélyt jelentenek, intézkedéseket kell tenni
a veszélyeztetés kiküszöbölésére.
1.2. Vezérlőrendszerek
1.2.1.
A vezérlőrendszerek biztonsága és megbízhatósága
A vezérlőrendszereket
úgy kell tervezni és gyártani, hogy azok biztonságosan és megbízhatóan
elhárítsák veszélyhelyzet kialakulását.
Ezeket úgy kell
tervezni, hogy
- az elvárható üzemi
igénybevételeknek és idegen behatásoknak ellenálljanak,
- a vezérlőrendszer
esetleges logikai hibája ne idézzen elő veszélyhelyzetet.
1.2.2.
Kezelőelemek
A kezelőelemeknek
- jól láthatónak,
felismerhetőnek, célszerűen megjelöltnek kell lenniük,
- úgy kell felszerelve
lenniük, hogy a biztonságos, akadálytalan, gyors és egyértelmű működtetés
biztosított legyen,
- a mozgása kövesse az
általa kiváltott mozgás irányát,
- a veszélyes téren
kívül kell felszerelve lenniük, szükség esetén a veszélyes térbe telepített
bizonyos, vezérlőelemek kivételével mint pl.
vészkikapcsoló, vagy különálló vezérlőpultra, például a robotok
programozásához,
- úgy kell elhelyezve
lenniük, hogy azok működtetése ne idézzen elő pótlólagos veszélyhelyzetet,
- úgy kell tervezve,
illetve védelemmel ellátva lenniük, hogy az azoktól megkívánt hatás, amennyiben
az veszélyhelyzetet lenne képes előidézni, ne
következzen be akaratlagos működtetés nélkül,
- úgy kell gyártva
lenniük, hogy azok az előre látható behatásoknak ellenálljanak; ez különösen
vonatkozik a vészkikapcsolókra, amelyek jelentős igénybevételnek lehetnek
kitéve.
Amennyiben valamilyen
kezelőelemet többféle funkció teljesítésére terveztek és gyártottak, azaz annak
a hatása nem egyértelmű (pl. kapcsolófalba alkalmazása), akkor a mindenkori
vezérlő hatást összetéveszthetetlenül ki kell jelölni, és szükség esetén
megfelelő időelőzéssel jól látható, illetve hallható visszajelzést kell
alkalmazni.
A kezelőelemeket úgy
kell elhelyezni, hogy az ergonómiai elvek figyelembevétele mellett azok
elrendezése, mozgatószerkezeteik és azok szilárdsága a
vezérlőhatással összhangban legyen. Az egyéni védőeszközök (mint pl. cipő,
kesztyű) szükséges vagy várható használatából fakadó terheléseket figyelembe
kell venni.
A gépeket a
biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő figyelmeztető berendezésekkel
(skála, hangjelzés stb.) és utasításokkal kell ellátni. A kezelőszemélynek ezeket a figyelmeztető berendezéseket a kezelőállásról jól
be kell látnia, a hangjelzések egyértelmű értelmezésére előírásokat kell
készíteni.
A fő kezelési helyen
tartózkodó kezelőszemélynek meg kell tudni bizonyosodnia arról, hogy a gép
veszélyes terében nem tartózkodnak-e személyek.
Amennyiben erre nincs
lehetőség, akkor a vezérlést úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a gép
indítását akusztikus és/vagy optikai figyelmeztető jelzés előzze meg. A
veszélyeztetett személynek kellő ideje és lehetősége legyen arra, hogy a gép
indítását gyorsan meg tudja akadályozni.
1.2.3.
Indítás
A gép indítása csak
egy erre a célra szolgáló kezelőelem szándékos működtetésével történhet.
Ez vonatkozik
- az üzemszünet utáni
újraindítás műveletére is, függetlenül attól, hogy ez az üzemszünet milyen ok
miatt következett be,
- az üzemállapotok
(pl. sebesség, nyomás) jelentős változására is akkor, ha ez az újraindítás vagy
az üzemállapotoknak a jelentős megváltozása az érintett személyre nézve
veszélyt jelent.
Ez a követelmény nem
vonatkozik arra az esetre, ha a gép újraindítása, vagy a működtetési feltételek
változtatása automatikus ciklusok szabályos egymásutánjának az eredménye.
Amennyiben a gép több
indításvezérlővel rendelkezik és így a kezelőszemélyek egymást
veszélyeztethetik, úgy kiegészítő eszközöket (pl. választókapcsoló vagy
egyeztető kapcsoló, amelyek mindenkor csak egy indítókészülék működését
engedélyezik) kell felszerelni annak érdekében, hogy ezt a veszélyt ki lehessen
küszöbölni.
Automata gép
automatikus üzemmódban történő újraindításának a kikapcsolást követően könnyen
megvalósíthatónak kell lennie, miután valamennyi biztonságtechnikai feltétel
teljesült.
1.2.4.
Leállítás
Normál leállítás
Valamennyi gépet fel
kell szerelni egy olyan kapcsolóval, amely lehetővé teszi a teljes gép biztonságos
leállítását.
Valamennyi munkahelyet
fel kell szerelni olyan kapcsolóval, amely a veszélytől függően a gép
valamennyi mozgó alkatrészét, illetve meghatározott mozgó alkatrészét leállítja
annak érdekében, hogy a gépet egy biztonságos nyugalmi helyzetbe lehessen
állítani. A leállító rendelkezésnek legyen elsőbbsége az indító rendelkezéssel
szemben.
Amikor a gép vagy
annak veszélyes szerkezeti elemei nyugalmi állapotba kerültek, akkor a hajtás
energiaellátását meg kell szakítania.
Vészkikapcsolás
Valamennyi gépet fel
kell szerelni egy vagy több vészkikapcsoló berendezéssel, amelyek segítségével
a fenyegető vagy bekövetkező veszélyt meg lehet szüntetni. Ez alól kivételt
jelentenek
- azok a gépek,
amelyeknél a vészkikapcsolással a veszély nem csökkenthető, mivel a
vészkikapcsoló vagy a normál leálláshoz szükséges időt nem csökkenti, vagy nem
lehetséges a veszély miatt a különleges intézkedéseket megtenni,
- kézben tartott,
illetve kézzel vezetett gépek esetén.
A vészkikapcsoló
berendezés:
- világosan felismerhető,
jól látható és gyorsan hozzáférhető legyen,
- a veszélyes
mozgásfolyamatot a lehető leggyorsabban állítsa le anélkül, hogy ezáltal járulékos veszélyhelyzeteket idézne elő,
- ha szükséges, tegye
lehetővé a biztonsági műveletek beindítását vagy kioldását.
Amennyiben a
vészkikapcsoló berendezést egy vészkikapcsolási utasítás kiadása után már nem
működtetik, ezt az utasítást a vészkikapcsoló reteszelésével, annak feloldásáig
fenn kell tartania. Nem megengedhető, hogy a vészkikapcsoló reteszelve legyen anélkül,
hogy a leállító utasítást feloldják. A vészkikapcsolót csak egy megfelelő
működtetéssel szabad feloldani. A feloldás nem indíthatja a gépet, csupán csak
az újraindítást tegye lehetővé.
Gépláncok
Az olyan gépeket vagy
géprészeket, amelyeket együttes hatás kifejtésére terveztek, a gyártónak a
gépet úgy kell terveznie és gyártania, hogy a leállító berendezések, beleértve
a vészkikapcsoló berendezést is, ne csak a gépet állítsa le, hanem valamennyi,
eléje és mögéje kapcsolt berendezést is, amennyiben azok további működése
veszélyhelyzetet jelentene.
1.2.5.
Üzemmódválasztó kapcsoló
A választott vezérlési
módnak legyen elsőbbsége valamennyi más vezérlési funkcióval szemben, kivéve a
vészkikapcsolási funkciót.
Amennyiben a gépet úgy
tervezték és gyártották, hogy több vezérlési folyamatot vagy üzemmódot lehet
megvalósítani, amelyeknek eltérő a biztonsági fokozata (pl. a beállításhoz,
karbantartáshoz, ellenőrzéshez), akkor azt egy minden állásában zárható üzemmódválasztó kapcsolóval kell felszerelni.
Az üzemmódválasztó
kapcsoló valamennyi állása csak egyetlen vezérlési vagy üzemmódnak felelhet
meg.
Az üzemmódválasztó
kapcsolót egyéb üzemmódválasztó eszközökkel is lehet
helyettesíteni, amelyeken keresztül a kezelőszemélyzet csak meghatározott
csoportoknál, meghatározott gépfunkciókat végezhet el (pl. hozzáférhetőségi kód
a meghatározott számjegyvezérlési funkciókhoz).
Amennyiben a gép
valamilyen üzemmódjában bizonyos munkafolyamat mellett a védőberendezés
védőhatásának felfüggesztése lenne szükséges, akkor a megfelelő
választókapcsolót a következő vezérlési folyamatra kell beszabályozni:
- automatikus vezérlés
reteszelve,
- elmozdulásokra csak
abban az esetben van lehetőség, ha vezérlőberendezést folyamatosan működtetik
(vezérlőberendezés önműködő visszaállítással),
- az egyes alkatrészek
veszélyes mozgása csak fokozott biztonsági feltételek mellett lehetséges (pl.
lecsökkentett sebesség, csökkentett teljesítmény, léptető üzemmód és más
megfelelő intézkedések) és azok a veszélyek, amelyek a vezérlési sorrendből fakadnak,
ki vannak kapcsolva,
- azok a gépmozgások,
amelyek a gépen belüli érzékelők közvetlen vagy közvetett működtetése veszélyt
jelenthetnek, reteszelve vannak. Az üzemmódválasztó
kapcsoló működtetési helyéről a mindenkor működtetett géprészeket vezérelni
lehessen.
1.2.6.
Az energiaellátás zavara
A gép
energiaellátásának megszakadása, vagy annak a megszakadás utáni visszatérése,
vagy az energiaellátás egyéb változásai nem idézhetnek elő veszélyhelyzetet.
Különösképpen a
következőket kell kizárni:
- akaratlan beindítás,
- a leállításhoz már
kiadott utasítás végre nem hajtása,
- a gép valamely mozgó
alkatrészének vagy a gép által befogott munkadarabnak a kiejtése vagy
kivágódása,
- bármely mozgó
alkatrész automatikus vagy kézi leállításának megakadályozása,
- valamely
védőberendezés kiesése.
1.2.7.
A vezérlőrendszer zavarai
A vezérlőrendszer
logikai körének zavara, vagy a vezérlőkör meghibásodása nem okozhatja
veszélyhelyzetek kialakulását.
Különösen az
alábbiakat kell kizárni:
- akaratlan indítás,
- valamilyen, már
kiadott leállító utasítás végre nem hajtása,
- a gép valamely mozgó
alkatrészének vagy a gép által befogott munkadarabnak a kiejtése vagy
kivágódása,
- bármely mozgó
alkatrész automatikus vagy kézi leállításának megakadályozása,
- valamely védőberendezés
kiesése.
1.2.8.
Szoftver
A kezelőszemélyzet és
a gép vezérlő-, illetve ellenőrző rendszere közötti
párbeszéd biztosítására szolgáló szoftvert a "felhasználó-barát"
konstrukciós elveknek megfelelően kell kialakítani.
1.3. A mechanikai veszélyekkel szembeni
védelem
1.3.1.
Stabilitás
A gépeket, valamint
azok alkotóelemeit és felszerelési tartozékait úgy kell tervezni és gyártani,
hogy azok a számításba vett üzemelési körülmények között (adott esetben
figyelembe véve a klimatikus körülményeket is) elegendően stabilak legyenek, és
úgy lehessen azokat üzemeltetni, hogy ne álljon fenn az akaratlan borulás,
leesés vagy elmozdulás veszélye.
Amennyiben a gép
kialakítása vagy tervbe vett telepítési körülményei következtében nem lehetne
biztosítani annak kellő stabilitását, akkor megfelelő alátámasztásról
gondoskodni kell, és ennek alkalmazására a használati utasításban fel kell
hívni a figyelmet.
1.3.2.
Törésveszély üzem közben
A gépek különböző
alkatrészei, illetve azok összeköttetései ellenállóak legyenek a rendeltetésszerű
üzemeltetés során fellépő terhelésekkel szemben.
A gép gyártása során
felhasznált anyagoknak az adott üzemeltetési körülményeknek megfelelő
ellenállási tulajdonságokkal kell rendelkezniük, különös tekintettel az anyag
kifáradására, öregedésére, korróziójára és kopás-ellenállóságára.
A gyártónak a
használati utasításban meg kell adnia a biztonság szempontjából fontos
felülvizsgálati és karbantartási munkák jellegét és gyakoriságát. Adott esetben
ugyanott meg kell adni a gyorsan kopó alkatrészek listáját
és utalni kell azok kicserélésének kritériumaira is.
Amennyiben a
megvalósított biztonsági intézkedések ellenére a repedés- vagy törésveszély
(pl. a köszörűkorongok vagy gépalkatrészek esetében) továbbra is fennáll, akkor
az érintett mozgó alkatrészeket úgy kell elrendezni és felszerelni, hogy azok
törése esetén a törött darabok felfoghatók legyenek.
Azokat a merev és
rugalmas csővezetékeket, amelyek folyadékokat - különösen akkor, ha magas
nyomás alatt - szállítanak, úgy kell kialakítani, hogy az adott körülmények
között a fellépő külső és belső nyomásoknak ellenálljanak. Azokat biztonságosan
kell rögzíteni, illetve valamennyi agresszív külső hatással szemben védelemmel
kell ellátni. Megfelelő intézkedéseket kell tenni arra az esetre, hogy törés
esetén ne idézzenek elő veszélyhelyzetet (hirtelen elmozdulás, nagy nyomás
alatt kilépő folyadékáram stb.)
A munkadarabnak a
szerszámhoz való automatikus hozzávezetése esetén a következő feltételeket kell
teljesíteni ahhoz, hogy az érintett személyek veszélyeztetését (pl.
szerszámtörés révén) ki lehessen küszöbölni:
- a szerszám és a
munkadarab érintkezésekor a szerszámnak el kell érnie a normál üzemi
körülményeket,
- amennyiben a
szerszám szándékosan vagy véletlenül megindul, illetve leáll, akkor a
hozzávezető adagolásnak és a szerszámmozgásoknak összhangban kell lefutniuk.
1.3.3.
Kieső vagy kirepülő tárgyak okozta veszélyek
Intézkedéseket kell
tenni arra, hogy az adott esetben veszélyes tárgyak (megmunkált munkadarabok,
szerszámok, forgácsok, töredékdarabok, hulladékok stb.) kiesését és kirepülését
meg lehessen akadályozni.
1.3.4.
Felületek, sarkok és élek okozta veszélyek
A hozzáférhető
gépalkatrészeknek - amennyiben a funkciójuk azt lehetővé teszi - nem lehetnek
sem éles sarkai vagy élei, sem olyan durva felületei, amelyek sérüléseket
okozhatnának.
1.3.5.
Kombinált gépek okozta veszélyek
Amennyiben a gép több,
különböző művelet végrehajtására alkalmas, amikor az egyes műveletek között a
munkadarabot kézzel kell a gépből kivenni (kombinált gép), akkor azt úgy kell
tervezni és gyártani, hogy a gép valamennyi részegységét egymástól külön is fel
lehessen használni anélkül, hogy a többi részegység a kezelőszemély
szempontjából bármilyen veszélyhelyzetet jelentsen vagy akadályt
képezzen.
A gép valamennyi nem
védett része legyen külön is indítható és leállítható.
1.3.6.
A szerszám fordulatszámának változása által előidézett veszélyhelyzet
Amennyiben a gépet az
egyes munkafolyamatok megvalósítása céljából különböző alkalmazási
körülményekre tervezték (pl. a sebesség és az energiaellátás), akkor a gépet
úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeket a
körülményeket veszélytelenül és megbízhatóan lehessen kiválasztani, illetve
beállítani.
1.3.7.
Mozgó részegységek által kiváltott veszélyek elhárítása
A gép mozgó szerkezeti
elemeit úgy kell tervezni, gyártani és elrendezni, hogy az azok által kiváltott
veszélyeket ki lehessen küszöbölni, vagy - amennyiben a veszélyhelyzet továbbra
is fennáll - védőberendezéseket kell elhelyezni olyan módon, hogy azoknak a
veszélyforrásoknak az elérési kockázata, amelyek balesetet idézhetnek elő, ki
legyenek zárva.
Valamennyi szükséges
intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a mozgó munkavégző elemek
akaratlan elakadását meg lehessen előzni. Amennyiben a védőintézkedések
ellenére az elakadás mégis bekövetkezhetne, akkor a gép gyártója köteles különleges
védőberendezést, különleges szerszámokat biztosítani, valamint a használati
utasításban és adott esetben magán a gépen is ezeket a
veszélyeket megjelölni, amivel az elakadás biztonságosan feloldható.
1.3.8.
A védelem kiválasztása a mozgó részegységek által előidézett veszélyek
elhárítására
A mozgó részegységek
által előidézett veszélyek elhárítására alkalmazható védőburkolatokat vagy
biztonsági berendezéseket a mindenkori veszélyhelyzet jellegének megfelelően
kell megválasztani. A kiválasztáskor a következő szempontokat kell figyelembe
venni:
A. Az erőátvitel mozgó
elemei
A kezelőszemélyek
védelmére az erőátvitel mozgó szerkezeti elemei (pl. hajtótárcsák, hajtószíjak,
fogaskerekek, fogaslécek, erőátviteli tengelyek) által előidézett veszélyekkel
szemben:
- rögzített
védőburkolatokat kell alkalmazni az 1.4.1. és az
1.4.2. pontokban foglalt követelményeknek megfelelően, illetve
- nyitható
védőburkolatokat kell alkalmazni az 1.4.1. és az 1.4.2.2.A.
pontokban foglalt követelményeknek megfelelően. Az utóbb említett megoldást
akkor kell alkalmazni, ha gyakori beavatkozás szükséges.
B. Mozgó szerkezeti
elemek, amelyek a munkafolyamatban vesznek részt (hatásterület)
A kezelőszemélyek
védelmére a munkafolyamatban részt vevő, mozgó szerkezeti elemek (pl. vágószerszámok,
sajtolófejek, hengerek, megmunkálás alatt lévő munkadarabok) által előidézett
veszélyekkel szemben a következő védőburkolatokat kell alkalmazni:
- amennyiben
lehetséges rögzített védőburkolatok az 1.4.1. és az
1.4.2.1. pontokban foglalt követelményeknek megfelelően, vagy egyéb esetekben,
- nyitható burkolatok
az 1.4.1. és az 1.4.2.2.A. pontokban foglalt
követelményeknek megfelelően, vagy közelítésre működő biztonsági berendezéseket
(pl. fénysorompó, nyomásérzékeny padló), helyhez kötő
biztonsági berendezés (pl. kétkezes indítókapcsoló) vagy automatikus biztonsági
berendezés, amely az 1.4.1. és az 1.4.3. pontok követelményeinek megfelel.
Amennyiben olyan, a
munkafolyamatban részt vevő mozgó szerkezeti elemek vannak, amelyeknél a
munkafolyamat jellege megköveteli azt, hogy a kezelőszemély a mozgó alkatrész
közelében beavatkozást végezzen, és amelyek nem vagy csak részben vannak
védelemmel ellátva, akkor ezeket a szerkezeti elemeket, amennyiben az műszakilag lehetséges, el kell látni:
- az 1.4.1. és az 1.4.2.1. pontokban foglalt követelményeknek
megfelelő, rögzített védőburkolattal, amely nem teszi lehetővé a
munkafolyamatban részt nem vevő mozgó alkatrész megközelítését, és
- az 1.4.1. és az 1.4.2.3. követelményeknek megfelelő állítható
védőburkolattal, amely a hozzáférhetőséget csak a munkafolyamathoz feltétlenül
indokolt mozgó alkatrészre korlátozza.
1.4. Követelmények a védőburkolatokkal és
biztonsági berendezésekkel szemben
1.4.1.
Általános követelmények
A védőburkolat és a
biztonsági berendezés
- legyen szilárd,
- nem idézhet elő
pótlólagos veszélyeket,
- ne legyen egyszerű
módon megkerülhető vagy hatástalanítható,
- a veszélyes tértől
kellő távolságot biztosítson,
- a munkafolyamat
megfigyelését csak a legszükségesebb mértékig korlátozhatja,
- a szerszám fel-,
illetve leszerelését vagy a karbantartási munkák elvégzéséhez szükséges
beavatkozásokat lehetőleg a védőburkolat, biztonsági berendezés leszerelése
nélkül tegye lehetővé, ugyanakkor a munkához szükséges terület
hozzáférhetőségét csak ott tegye lehetővé, ahol a munkavégzés történik.
1.4.2.
Védőburkolatok különleges követelményei
1.4.2.1.
Rögzített védőburkolat
A rögzített
védőburkolat szilárdan a helyén kell maradjon.
Ezt olyan módon kell
rögzíteni, amelyet csak valamilyen szerszám használatával lehet kioldani.
Amennyiben lehetséges,
a rögzítés kioldása után ne maradjon védelmi helyzetben.
1.4.2.2.
Nyitható védőburkolat
A. Az A-típusú nyitható védőburkolat
- amennyiben
lehetséges, a géppel kapcsolatban maradjon, ha felnyitják,
- legyen reteszeléssel
ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet nem lehet mozgásba hozni
mindaddig, amíg ennek a részegységnek a hozzáférhetősége biztosított, és a
mozgása leáll, mihelyt a védőburkolat elhagyja a lezárt helyzetét.
B. A
B-típusú védőburkolatot úgy kell tervezni és a gép
vezérlésébe beépíteni, hogy
- a mozgó szerkezeti
elemet ne lehessen mozgásba hozni mindaddig, amíg annak megközelíthetősége
biztosítva van,
- a mozgó szerkezeti
elemet munkavégzés közben ne lehessen megközelíteni, beállításuk csak szándékos
beavatkozás révén történhessen, pl. szerszámmal, kulccsal,
- valamelyik
alkatrészének hiánya vagy üzemzavara akadályozza meg a mozgó részek indítását,
úgy állítsa le a mozgást,
- kirepülő tárgyak okozta veszély esetén biztosítson védelmet egy
megfelelő fogószerkezettel.
1.4.2.3.
Hozzáférést korlátozó, állítható védőburkolat
Az állítható
védőburkolat, amely a mozgó szerkezeti elem munkavégzés miatt feltétlenül
indokolt hozzáférést korlátozza:
- legyen az elvégzendő
munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható,
- legyen könnyen és
szerszám használata nélkül állítható,
- a kirepülő tárgyak
által előidézett veszélyt a lehető legkisebbre korlátozza.
1.4.3.
A biztonsági berendezések különleges követelményei
A biztonsági
berendezést úgy kell tervezni és a gép vezérlőrendszerébe beépíteni, hogy
- az elmozduló
szerkezeti elemeket ne lehessen működésbe hozni mindaddig, amíg a kezelőszemély
azokat elérheti,
- az elmozduló
szerkezeti elemeket munkavégzés közben a kezelőszemély ne érhesse el,
- azok beállítása csak
szándékos beavatkozás következtében történhet,
- valamely szerkezeti
elemük hiánya vagy hibás működése megakadályozza az elmozduló részek indítását,
vagy állítsa le a mozgást.
1.5. Egyéb veszélyekkel szembeni védekezés
1.5.1.
Villamos energia okozta veszélyek
A villamos energia
segítségével meghajtott gépet úgy kell tervezni, gyártani és felszerelésekkel
ellátni, hogy villamos jellegű valamennyi veszély kizárt legyen
vagy azokat el lehessen hárítani.
Abban az esetben, ha a
gép meghatározott feszültségtartományba tartozó, villamosenergia-forrást
használ fel a működéséhez, akkor a vonatkozó villamos szabványok
előírásait kell alkalmazni.
1.5.2.
Sztatikus elektromosság okozta veszélyek
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy a veszélyes elektrosztatikus feltöltődést a
lehetőségekhez mérten meg kell akadályozni, vagy le kell csökkenteni, illetve
megfelelő eszköz felhasználásával gondoskodni kell annak elvezetéséről.
1.5.3.
Nem villamos energia okozta veszélyek
A nem villamos
energiával (pl. hidraulikus, pneumatikus vagy termikus) meghajtott gépet úgy
kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy az az
alkalmazott energiafajtából fakadó valamennyi veszély kiküszöbölésére alkalmas
legyen.
1.5.4.
Hibás szerelés okozta veszélyek
A szerelési hibát vagy
bizonyos alkatrészek ismételt szerelése alkalmával bekövetkező szerelési hibát,
ami a veszélyhelyzet kialakulásához vezethet, annak az alkatrésznek a
szerkezeti kialakításával, vagy egyéb esetben magán az alkatrészen, illetve a
házon feltüntetett információval kell megakadályozni.
Hasonló információkat
kell feltüntetni a mozgó alkatrészen, illetve annak házán, ha a mozgás
irányának ismerete a veszély elhárítása szempontjából feltétlenül indokolt.
Adott esetben a használati utasításnak kiegészítő információkat kell
tartalmaznia.
Abban az esetben, ha a
hibás csatlakoztatás veszélyhelyzetet idézne elő, akkor ezt már a folyadék-,
illetve villamosvezetékek esetében a kialakítás, vagy egyéb esetben a
vezetéken, illetve a csatlakozó elemen feltüntetett információval kell
megakadályozni.
1.5.5.
Szélsőséges hőmérsékletek okozta veszélyek
Meg kell tenni a
szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a magas vagy nagyon alacsony
hőmérsékletű alkatrészek vagy anyagok - azok megérintése vagy közvetlen
környezetükben való tartózkodás révén - okozta veszélyt el
lehessen hárítani.
A magas vagy nagyon
alacsony hőmérsékletű anyagok kifröccsenése által előidézett veszélyt jelezni
kell. Ha ilyen veszélyek fennállnak, akkor az elhárításukhoz szükséges
intézkedéseket meg kell tenni, azonban ha ennek műszaki akadályai vannak, akkor
a hatásukat le kell csökkenteni.
1.5.6.
Tűzveszély
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy magából a gépből kiinduló, vagy a gép által
felhasznált vagy kibocsátott gázok, folyadékok, porok, gőzök és egyéb anyagok
által előidézett tűz- és túlhevülési veszélyt ki kell küszöbölni.
1.5.7.
Robbanásveszély
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy azokat a robbanásveszélyeket, amelyek magából a
gépből vagy a gép által felhasznált vagy kibocsátott gázok, folyadékok, porok,
gőzök és egyéb anyagok válthatnak ki, ki kell küszöbölni.
Ebben a vonatkozásban
a gyártónak a következő intézkedéseket kell megtennie:
- kerülni kell az
adott anyagok veszélyes koncentrációjának bekövetkezését,
- kerülni kell, hogy a
robbanóképes légtér begyulladjon,
- amennyiben ennek
ellenére mégis bekövetkezne a robbanás, annak a környezetre gyakorolt hatását
veszélytelen mértékűre kell csökkenteni.
Ugyanezeket az
intézkedéseket kell megtenni akkor, ha a gyártó a gépet robbanásveszélyes
környezetben való üzemeltetésre tervezte. Az ilyen gépeknek az üzemeltetéséhez
felhasznált villamos készülékeket a robbanásveszélyre vonatkozó külön előírások
figyelembevételével kell megválasztani.
1.5.8.
Zaj okozta veszély
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy a zajkibocsátást a műszaki haladás és a
zajcsökkentés céljára rendelkező álló eszközök figyelembevételével - elsősorban
a kibocsátás helyén - az elérhető legalacsonyabb szintre kell lecsökkenteni.
1.5.9.
Rezgés okozta veszély
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy a gép rezgése által előidézett kockázatot, a műszaki
haladás és a rezgés csökkentésére rendelkezésre álló
eszközök figyelembevételével - elsősorban a kibocsátás helyén - az elérhető
legalacsonyabb szintre kell lecsökkenteni.
1.5.10.
Sugárzás okozta veszély
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy a sugárkibocsátás csak a gép működéséhez szükséges
mértékre korlátozódjon, és a kezelőszemélyzetre gyakorolt hatása legyen kizárt
vagy a veszélytelen szint alatt maradjon.
1.5.11.
Külső sugárzás okozta veszély
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy annak működését külső sugárzás ne befolyásolja.
1.5.12.
Lézerberendezések veszélye
Lézerberendezések
alkalmazása esetén a következőket kell figyelembe venni:
- a gépeken
alkalmazott lézerberendezést úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az
akaratlan sugárzásokat ki lehessen küszöbölni,
- a gépeken
alkalmazott lézerberendezést úgy kell leárnyékolni, hogy sem a hasznos
sugárzás, sem a visszavert vagy szórt sugárzás, illetve a másodlagos sugárzás
ne váltson ki egészségkárosító hatást,
- a gépeken
alkalmazott lézerkészülékek megfigyelésére vagy beszabályozására szolgáló
optikai készülék olyan legyen, hogy a lézersugárzás következtében ne lépjen fel
egészségkárosító hatás.
1.5.13.
Porok, gázok stb. kibocsátása
A gépeket úgy kell
tervezni, gyártani, illetve felszerelni, hogy a gázok, folyadékok, porok, gőzök és egyéb melléktermékek miatt bekövetkező kockázatot a
gépnél ki lehessen küszöbölni.
Amennyiben ilyen
veszély áll fenn, akkor a gépet úgy kell felszerelni, hogy az előbb felsorolt
anyagokat össze lehessen gyűjteni, illetve el lehessen szívni.
Amennyiben normál
üzemeltetési körülmények között a gép nincs zárt állapotban, akkor a felfogó-
és elszívó berendezéseket kell a kibocsátás forrásához a lehető legközelebb
elhelyezni.
1.5.14.
A gépbe való bezárhatóság veszélye
A gépeket úgy kell
tervezni, gyártani és szerelvényekkel ellátni, hogy az érintett személy ne
maradhasson a gépbe bezárva, vagy ha ez nem lenne lehetséges, akkor tudjon
segítséget hívni.
1.5.15.
Megcsúszás, botlás, leesés veszélye
A gépnek azon részeit,
amelyeken a kezelőszemélynek mozogni vagy állni kell, úgy kell tervezni és
gyártani, hogy a személyek megcsúszása, megbotlása vagy leesése kiküszöbölhető
legyen.
1.6. Karbantartás
1.6.1.
Gépápolás
A gépbeállítási és
karbantartási helyeket, beleértve a kenési helyeket is, a veszélyes téren kívül
kell elhelyezni. A szerelési munkálatokat, a karbantartási műveleteket,
beleértve a javítási és gépápolási műveleteket, a tisztítást is, csak álló
gépen lehessen elvégezni.
Amennyiben a fenti
feltételek műszaki okokból maradéktalanul nem teljesíthetők, akkor biztosítani
kell azt, hogy ezeket a munkafolyamatokat
veszélytelenül lehessen elvégezni (lásd: különösen az 1.2.5. pont alattiakat).
Automatikus gépek
esetében, és adott esetben egyéb gépeknél is, a gyártónak megfelelő
csatlakozást kell kialakítania a hibadiagnosztikai készülék számára.
Automatikus gépek
esetében, különösképpen azoknál, amelyeknél a gyártási folyamat
megváltoztatásához, vagy a kopásra való magas hajlam esetén, vagy üzemzavar
esetén bekövetkező esetleges károsodások következtében a szerkezeti elemeket
gyakran kell cserélni, gondoskodni kell a szét- és összeszerelés
kockázatmentességéről.
Az ezekhez
az alkatrészekhez való hozzáférhetőséget úgy kell kialakítani, hogy ezeket az
alkatrészeket az általában használatos műszaki segédeszközökkel (szerszámok,
mérőeszközök stb.), a gyártó által megadott műveleti utasításnak megfelelően
végre lehessen hajtani.
1.6.2.
A kezelőhelyek és a beavatkozási helyek hozzáférhetősége
A gyártónak olyan
hozzáférhetőségi lehetőségeket (lépcső, létra, kezelőállás stb.) kell
biztosítani a gépen, amelyek segítségével a munkafolyamat közbeni működtetést,
a beállítást el lehet végezni és a karbantartás szempontjából is fontos
helyeket el lehet érni.
1.6.3.
Leválasztás az energiaforrásról
Valamennyi gépet el
kell látni olyan szerkezettel, amelynek működtetésével a gépet le lehet
választani minden egyes energiaforrásról. Ezeket a
szerkezeteket egyértelműen és jól láthatóan meg kell jelölni. Elzárhatóvá kell
kialakítani azokat akkor, ha a gép újraindítása veszélyhelyzetet idézne elő a
kezelőszemély számára. Azoknál a villamos energiával meghajtott gépeknél,
amelyeknél a hálózatra való csatlakoztatás dugós csatlakozó villával történik,
elegendő a dugaszolóvilla kihúzásával megvalósítani
az energiaforrásról való leválasztást.
A leválasztónak abban
az esetben is zárhatónak kell lennie, ha a kezelőszemély a tartós leválasztást
valamelyik munkahelyről nem tudja ellenőrizni.
A maradékenergiát,
azaz azt a tárolt energiát, ami a gép leállítása után a gépben jelen lehet, a
kezelőszemélyre veszélytelen módon kell elvezetni.
Az előbbi
követelménytől eltérően megengedett az, hogy bizonyos köröket ne lehessen
leválasztani az energiaforrásukról, annak biztosítására, hogy egyes szerkezeti
elemek a helyükön maradjanak, vagy az adatok tárolása, a belül elhelyezett
szerkezeti elemek megvilágítása stb. céljából. Ebben az esetben különleges
intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kezelőszemély biztonságát az
ne veszélyeztesse.
1.6.4.
A kezelőszemély beavatkozásai
A gépet úgy kell
tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a kezelőszemélynek a lehető legkevesebb
alkalommal kelljen beavatkoznia.
Ha a kezelőszemély
beavatkozása nem kerülhető el, akkor azt könnyen és biztonságosan végezhesse
el.
1.6.5.
A belső részek tisztítása
A gépet úgy kell
tervezni és gyártani, hogy azok a belső géprészek, amelyek veszélyes anyagokat
vagy készítményeket tartalmaznak, tisztíthatók legyenek a géptérbe nyúlás
nélkül, és bármilyen szükséges közbeavatkozás kívülről történhessen. Ha a
géptérbe nyúlás elkerülése nem lehetséges, akkor a gyártó köteles a gép
kialakítása során gondoskodni arról, hogy a tisztítás a lehető legkisebb
kockázattal legyen elvégezhető.
1.7. Használati információk
1.7.0.
Jelek, jelzőberendezések
A gép működtetéséhez
szükséges információ legyen egyértelmű és könnyen érthető. Az információ ne
okozza a kezelőszemély túlterhelését.
Ott, ahol az érintett
személyek biztonságát és egészségét veszélyeztetné a felügyelet nélküli gép
működéséből adódó hiba, a gépet megfelelő figyelmeztető akusztikai, illetve
optikai jelzéssel kell ellátni.
1.7.1.
Figyelmeztető eszközök
Ha a gépet
figyelmeztető eszközökkel (pl. kürttel) szerelték fel, akkor azok jelzése
könnyen érzékelhetőek és egyértelműek legyenek.
A kezelőszemélynek
rendelkeznie kell olyan eszközzel, amellyel a figyelmeztető eszköz működését
bármikor ellenőrizheti.
A biztonsági jelekre
és színekre vonatkozó külön követelményeket is alkalmazni kell.
1.7.2.
Tájékoztatás és figyelmeztetés a fennmaradó kockázatokra
A gyártó köteles a
felhasználó figyelmét felhívni az alkalmazott intézkedések ellenére is
fennmaradó kockázatokra vagy a nem nyilvánvaló, de lehetséges kockázatokra
(villamos rekesz, radioaktív forrás, hidraulikus kör légtelenítése, nem
belátható veszélyes munkaterület stb.).
1.7.3.
Megjelölés
Minden gépen
maradandóan és jól olvashatóan fel kell tüntetni az alábbi adatokat:
- gyártó nevét és
címét,
- a gyártás évét,
- sorozat vagy a típus
megnevezését (jelét),
- az adott esetben az
azonosítási számot,
- a megfelelőségi
jelölést.
A robbanásveszélyes
légtérben történő üzemeltetésre tervezett gépen az erre való utalást is fel
kell tüntetni.
A gépen fel kell
tüntetni a típusára vonatkozó és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges minden
információt (egyes forgó elemek legnagyobb fordulatszáma, a szerszámok
legnagyobb mérete, tömeg stb.).
Ha egyes géprészeket a
használat során emelőeszközzel kell mozgatni, akkor azok tömegét jól
olvashatóan, egyértelműen és maradandóan fel kell tüntetni.
Az 1. § (2) bekezdése
szerinti cserélhető felszereléseken szintén meg kell adni ezt az információt.
1.7.4.
Használati utasítás
a) Minden
géphez mellékelni kell használati utasítást, amely legalább a következőket tartalmazza:
- a gépen feltüntetett
információk megismétlését - kivéve a sorozatszámot - (1.7.3.
pont) minden arra alkalmas többletinformációval kiegészítve, amely megkönnyíti
a karbantartást (az importáló és a szervizelést, javítást végzők címei stb.);
- a gép
rendeltetésszerű használatát, az 1.1.2. c) pont
értelmében;
- a kezelőszemély
tartózkodási helyeit a gépnél;
- utasításokat a
biztonságos
= üzembe helyezésre,
= használatra, illetve működtetésre,
= mozgatásra, megadva azon részegységek tömegét, amelyeket külön kell
mozgatni,
= telepítésre, illetve felszerelésre,
= össze- és szétszerelésre,
= beállításra,
= karbantartásra, beleértve az ápolást és az üzemzavarok elhárítását
is;
- ha szükséges, akkor
a képzési utasítást;
- ahol szükséges, a
géphez tartozó szerszámok fő jellemzőit.
Szükség esetén a
használati utasításban fel kell hívni a figyelmet azokra a módokra, ahogyan a
gépet nem szabad használni (nem megengedett használat).
b) Az üzembe helyezéskor minden géphez mellékelni kell az
utasítás fordítását azon ország(ok) nyelvén vagy
nyelvein, amelyben a gépet használni fogják, és mellékelni kell az eredeti
nyelvű utasítást is. A fordítást a gyártónak vagy annak a személynek kell
biztosítania, aki a gépet az érintett nyelvterületre bevezeti.
c) A használati utasításnak tartalmaznia kell az üzembe
helyezéshez, az ápoláshoz, a felügyelethez, a működőképesség
felülvizsgálatához, és ha szükséges, akkor a gép szerviz általi javításához
szükséges rajzokat, ábrákat, diagramokat és minden, a biztonságot
érintő adatot és utasítást.
d) A gépet ismertető bármely írásos anyag nem mondhat
ellent a használati utasításnak a biztonsági szempontokat tekintve. Információt
kell adnia az f) pont szerint a
zajkibocsátásról és a kézben tartott, illetve kézzel vezetett gép esetén a 2.2.
pont szerint, a rezgésről.
e) Szükség
esetén a használati utasításnak tartalmaznia kell a zaj vagy a rezgés
csökkentésére vonatkozó telepítési és szerelési előírásokat (pl. hangtompító
használata, a gép alaptípusa és tömege).
f) A
használati utasításnak tartalmaznia kell a gép zajkibocsátását (vagy a
tényleges értéket, vagy egy hasonló gépen végzett mérés értékét) a következők
szerint:
- ha a zajkibocsátás
meghaladja a 70 dB(A)-t,
akkor a kezelőhelyre vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszintet
kell megadni; 70 dB(A), vagy ezen érték alatt elég a
70 dB(A)-t meg nem haladó
zajszint közlése,
- ha a zajkibocsátás
meghaladja a 63 Pa-t (azaz 130 dB értéket 20 (ćPa-ra vonatkoztatva), akkor a pillanatnyi hangnyomásszint
C súlyzószűrővel értékelt, a kezelőhelyen mért csúcsértékét kell megadni,
- ha a kezelőhelyekre
vonatkozó egyenértékű A-hangnyomásszint túllépi a 85 dB(A)-t, akkor a gép által
kibocsátott hangteljesítményszintet kell megadni.
Nagyméretű gép esetén
a hangteljesítményszint helyett a gép körül meghatározott pontokon mért
egyenértékű A-hangnyomásszintet lehet megadni.
Ha a honosított
harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, akkor a zajkibocsátás mérését a gép
szempontjából legalkalmasabb módon kell elvégezni.
A zajkibocsátást akkor
kell mérni, amikor a gép a legmegfelelőbb üzemmódban működik.
A gyártónak meg kell
adnia az alkalmazott mérési módszert és azt is, hogy a gép milyen körülmények
között üzemelt a mérések során.
Ha a kezelőhely(ek) nincs(enek) meghatározva vagy nem határozható(k) meg, akkor a
hangnyomásszinteket a gép felületétől 1 m távolságban és a padlótól vagy a munkatér
padozatától 1,6 m
magasságban kell mérni.
g) Ha a
gyártó a gépet robbanásveszélyes légtérben történő üzemeltetésre tervezte,
akkor a használati utasításban meg kell adnia az ehhez szükséges információt.
h) Az olyan
gép használati utasításának szövegezésénél és kialakításánál, amelyet nemcsak
szakképzett kezelőszemély működtet, figyelemmel kell lenni az érthetőségre és a
vezető elvárható tudására.
2. Egyes
gépfajtákra vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények
2.1.
Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek
Azokat a gépeket,
amelyek az élelmiszer előkészítésére és kezelésére szolgálnak (pl. főzés,
hűtés, kiolvasztás, mosás, mozgatás, csomagolás, tárolás, szállítás, elosztás),
úgy kell tervezni és gyártani, hogy a fertőzés, betegség vagy a járvány
veszélye kizárható legyen, ennek érdekében az alábbi egészségügyi szabályokat
is be kell tartani:
a) Azoknak az anyagoknak, amelyek az élelmiszerrel
érintkeznek vagy érintkezésbe kerülhetnek, ki kell
elégíteniük az erre vonatkozó követelményeket. A gépeket úgy kell tervezni és
gyártani, hogy azok anyagai minden használat előtt tisztíthatók legyenek.
b) Valamennyi felületnek, illetve azok csatlakozásainak
simának kell lenniük, azokon sem érdesség, sem olyan bemélyedések, amelyekben a
szerves anyagok megülepedhetnének, nem lehetnek.
c) A csatlakozásokat úgy kell tervezni, hogy a kiálló
alkatrészek, lécek és rejtett sarkok száma a lehető
legkisebbre korlátozódjon. Ezeket vagy be kell hegeszteni, vagy hézagmentesen
össze kell ragasztani. Csavart, szegecskötést csak ott szabad alkalmazni, ahol
műszakilag elkerülhetetlen.
d) Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő valamennyi
felület könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen, adott esetben a könnyen
leszerelhető részegységek levétele után. A belső felületeket kikerekítéssel
kellő átmérőjű ívekkel kell összekötni annak érdekében, hogy jól tisztíthatók
legyenek.
e) Az
élelmiszerből kipréselődő folyadéknak, illetve a tisztításhoz, fertőtlenítéshez
és öblítéshez használt folyadékoknak akadálytalanul ki kell folyniuk a gépből
(adott esetben a "Tisztítás" üzemmódban).
f) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gépnek
abban a részeiben, amelyek a mosás szempontjából nem hozzáférhetők, a
folyadékoknak valamennyi beszivárgását, a szerves anyagoknak a megtelepedését
vagy élőlények, különösen rovarok bejutását meg
lehessen akadályozni (pl. olyan gépeknél, amelyek nem alvázra vagy
járószerkezetre vannak szerelve, tömítést kell alkalmazni a gép és a gép
ágyazata között, tömített csatlakozások alkalmazása).
g) A gépet
úgy kell tervezni és gyártani, hogy a működtetéséhez felhasznált anyagok (pl. a
kenőanyagok) ne kerüljenek érintkezésbe az élelmiszerrel.
A gépeket úgy kell
tervezni és gyártani, hogy ezeknek a követelményeknek
a teljesülését ellenőrizni lehessen.
Használati utasítás
Az I. fejezetben
előírt adatokon kívül a használati utasításban meg kell adni az ajánlott
tisztító-, fertőtlenítő- és öblítőszereket és
eljárásokat is (nemcsak a könnyen hozzáférhető részegységekre vonatkoztatva,
hanem arra az esetre is, amikor olyan alkatrészek - pl. csővezetékek -
tisztítását kell elvégezni a helyszínen, amelyekhez a hozzáférhetőség
gyakorlatilag nem lehetséges vagy nem tanácsos).
2.2. Kézben tartott, hordozható, illetve
kézzel irányított gépek
A kézben tartott,
illetve a kézzel irányított, hordozható gépek ki kell
elégítsék az alábbi biztonságtechnikai- és egészségvédelmi követelményeket is:
a) Az adott
gép típusától függően, annak elegendő nagyságú felfekvő felülettel és kellő
számú, helyesen méretezett és elhelyezett fogantyúkkal kell rendelkeznie,
amelyek a rendeltetésszerű használat esetén a gép stabilitását biztosítják.
b) Amennyiben a fogantyúkat nem lehet veszély nélkül
elengedni, akkor a gépet az indításához, illetve leállításához szükséges, olyan
kezelőelemmel kell felszerelni, amelynek működtetéséhez nem szükséges a gépet
elengedni. Kivéve, ha ez a követelmény műszakilag nem oldható meg.
c) A gépet úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni,
hogy a fogantyú elengedése utáni akaratlan indítás, illetve működésben maradás
veszélyt ne jelentsen. Helyettesítő megoldásról kell gondoskodni abban az
esetben, ha ezt a követelményt műszakilag nem lehet kielégíteni.
d) A kézben tartott gépeket úgy kell tervezni és gyártani,
hogy szükség esetén a megmunkálandó anyagba behatoló szerszámot
szemrevételezéssel ellenőrizni lehessen.
Használati utasítás
Használati utasítás
tartalmazza az adatait azoknak a rezgéseknek, amelyek a kézben tartott és
irányított gépekből indulnak ki:
- a kart terhelő
rezgés gyorsulás súlyozott négyzetes középértékét, amennyiben a megfelelő
mérési eljárással nyert érték nagyobb, mint 2,5 m/s2.
Amennyiben a gyorsulás értéke 2,5 m/s2 alatt van, akkor
ezt az értéket kell megadni.
Amennyiben a vonatkozó
mérésekhez nincs általánosan elfogadott mérési eljárás, akkor a gyártónak meg
kell adni az általa alkalmazott mérési módszert és azokat a körülményeket,
amelyek mellett a mérést elvégezték.
2.3. A fa és az ahhoz hasonló anyagok
megmunkálására szolgáló gépek
A famegmunkáló
gépeknek és azoknak a gépeknek, amelyek a fához hasonló tulajdonságokkal
rendelkező és az ahhoz hasonlóan megmunkálható, mint például a parafa, csont,
kemény kaucsuk, kemény műanyagok és más, ezekhez hasonló anyagok megmunkálására
szolgálnak, az alábbi követelményeket is ki kell elégíteniük:
a) A gépeket
úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a megmunkálandó munkadarab
biztonságosan felfogható és bevezethető legyen. Amennyiben a megmunkálandó
munkadarabot egy tárgyasztalon kézben kell tartani, akkor ennek a
tárgyasztalnak megmunkálás közben megfelelően szilárdnak kell lennie, és nem
szabad akadályoznia a munkadarab szabad mozgását.
b) Amennyiben a gépet olyan üzemeltetési körülmények
között kell használni, amikor fennáll a munkadarab visszavágódásának veszélye.
Ilyen esetekre a gépet úgy kell tervezni, gyártani és szerelvényekkel ellátni,
hogy a visszacsapódást ki lehessen küszöbölni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor
olyan kialakítást kell alkalmazni, amelynek révén a visszavágódás nem
veszélyezteti a kezelőszemélyt, illetve a gép környezetében lévő személyeket.
c) A gépnek rendelkeznie kell egy önműködő
fékszerkezettel, amely elegendően rövid idő alatt leállítja a szerszámot, ha a
kifutáskor fennáll a szerszám ütközésének veszélye.
d) Amennyiben a szerszám nem egy teljesen automatikus
működésű gépbe van beépítve, akkor ezt a gépet úgy kell tervezni és gyártani,
hogy a sérüléseket meg lehessen akadályozni, illetve valamilyen sérülés mértéke
a lehető legkisebb legyen, pl. kör alakú keresztmetszetű szerszám használatával
és korlátozott fogásmélység alkalmazásával.
3. Alapvető
biztonsági és egészségvédelmi követelmények a gépek mozgásából származó sajátos
veszélyek ellen
A gépet, amelynek
mozgása veszélyeket jelent, úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljen
a következő követelményeknek is:
A mozgásból adódó
kockázat mindig fennáll az olyan gép esetében, amely önjáró, amelyet más gép
vagy vontató vontat, tol, vagy szállít, amelynek működtetése a munkaterületen
mozgással jár, legyen az folyamatos vagy szakaszos
mozgású a munkahelyek között.
A mozgásból adódó
kockázat fennáll az olyan gép esetében is, amelyet mozgatás nélkül
működtethetnek, de úgy alakították ki, hogy könnyen mozgatható legyen egyik
helyről egy másikra (kerekekkel, görgőkkel stb. ellátott vagy mozgó állványra,
tolókocsira stb. szerelt gép stb.).
Azért, hogy a forgó és
hajtott talajművelő gépek ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot az érintett
személyekre, a gyártónak valamennyi ilyen géptípuson alkalmassági vizsgálatokat
kell elvégeznie vagy elvégeztetnie a megfelelőség
igazolása céljából.
3.1. Általános előírások
3.1.1.
Fogalommeghatározás
A "vezető" a
gép mozg(at)ásáért felelős, megfelelő
ismeretekkel rendelkező kezelőszemély. A vezető rajta lehet a gépen, kísérheti gyalogosan vagy irányíthatja a gépet
távvezérléssel (vezetékes vezérléssel, rádióirányítással stb.).
3.1.2.
Világítás
Ha a gyártó az önjáró
gépet arra tervezi, hogy megvilágítatlan helyen is működtethessék, akkor a
munkának megfelelő világítással kell felszerelni a gépet a vonatkozó előírások
betartása mellett. (Közúti forgalom szabályai, hajózási szabályok stb.)
3.1.3.
A gépek kialakítása, figyelemmel a könnyű kezelhetőségre
A gép, illetve
részegységeinek működtetésekor ne történhessenek hirtelen mozgások, ne álljon
fenn a stabilitás elvesztésének a veszélye, ha a gépet, illetve részegységeit a
rendeltetésszerű használatnak megfelelően működtetik.
3.2. Munkahelyek
3.2.1.
Vezetőhely
A vezetőhelyet az ergonómiai
elvek figyelembevételével kell kialakítani.
A gépen lehet két vagy
több vezetőhely is, de ebben az esetben mindegyiket el kell látni a szükséges
kezelőelemekkel. Ha a gépen két vagy több vezetőhely van, akkor a gépet úgy
kell kialakítani, hogy egyidejűleg csak az egyik legyen használható, kivéve a
vészkapcsoló működését. A vezetőhelyről olyan kilátást kell biztosítani, hogy a
vezető a mozgó gépet és a munkaszerveit a rendeltetésnek megfelelően
működtethesse úgy, hogy a gép működése a vezetőt és más személyeket ne
veszélyeztethesse. Megfelelő látóteret kell biztosítani a munkaeszköz vezetője
részére - szükség szerint alkalmas segédeszközök használatával is.
A gépet úgy kell
tervezni és kialakítani, hogy a vezető, illetve a kezelőszemélyek a vezetőhelyről
közvetlenül ne érintkezhessenek a kerekekkel vagy a lánctalppal.
A vezetőhelyet úgy
kell tervezni és kialakítani, hogy a kipufogó gázok, illetve az oxigénhiány
miatt egészséget fenyegető kockázat ne keletkezzen.
A gépen lévő
vezetőhelyet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az állásra fülkét lehessen
szerelni, ha ehhez hely áll rendelkezésre. Ez esetben
a fülkében legyen hely a vezető, illetve a kezelőszemély számára a szükséges
információ elhelyezésére. A vezetőhelyet mindig el kell látni vezetőfülkével,
ha a veszélyes környezetből származó veszély fennáll.
A fülkét úgy kell
tervezni, kialakítani, illetve felszerelni, hogy a vezető jó munkakörülmények
között a veszélyek (pl. nem megfelelő fűtés, elégtelen
szellőzés, nem megfelelő kilátás, nagy zaj és rezgés) ellen védetten
dolgozhasson. Bizonyos gépek fülkéit úgy kell tervezni, kidolgozni, hogy a
fenti veszélyeken túl a behatoló és leeső tárgyak, felborulás esetén is
védelmet nyújtson a vezető számára. A kijárat tegye lehetővé a gyors kijutást a
fülkéből.
A rendes kijáraton túl
vészkijáratot is ki kell alakítani.
A fülkéhez felhasznált
anyagok és szerelvények nehezen éghetőek legyenek.
3.2.2.
Vezetőülés
A gép vezetőülése
tartsa stabil helyzetben a vezetőt, a kialakításánál figyelembe kell venni az
ergonómiai elveket.
A vezetőülést úgy kell
kialakítani, hogy a vezetőre átvitt rezgés még elfogadhatóan a lehető legkisebb
legyen. A vezetőülés szerkezeti elemei viseljék el a lehetséges terheléseket,
elsősorban felborulás esetén. A vezetőülés előtt a lábtámasz csúszásgátló
kivitelű legyen (bordázott acéllemez, bordázott gumiszőnyeg, csúszásgátló
anyag).
Ha a gépet felborulás
esetén védő szerkezettel látják el, akkor az üléshez biztonsági övet vagy ezzel
egyenértékű olyan berendezést kell felszerelni, amely a vezetőt az ülésen
tartja anélkül, hogy korlátozná a gép vezetéséhez szükséges mozgást vagy az
ülés rugózását.
3.2.3.
Egyéb kezelőhelyek
Ha a gépen a vezetőn
kívül esetenként vagy rendszeresen más személy is tartózkodik
vagy dolgozik, számukra megfelelő helyet kell kialakítani, hogy a leesés
kockázata elkerülhető legyen.
Ahol a
munkakörülmények lehetővé teszik, ott ezen
munkahelyeket üléssel kell ellátni.
Ha a vezetőhelyet
fülkével látják el, akkor az egyéb munkahelyeket is védeni kell a veszélyek
ellen, amelyek a vezetőfülke létesítését indokolttá tették.
3.3. Vezérlőrendszerek
3.3.1.
Kezelőelemek
A vezető a gép
működtetéséhez szükséges valamennyi kezelőelemet a vezetőhelyen működtethesse,
kivéve azokat, amelyek biztonságosan csak a vezetőhelyen kívül működtethetők.
Ez elsősorban olyan munkaállásra vonatkozik, ahol nem a vezető, hanem más
kezelőszemély a felelős vagy ahol a vezetőnek el kell hagynia a vezetőhelyet
ahhoz, hogy biztonságosan végezhessen el egy műveletet.
A lábbal működtetett
kezelőelemeket úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a
rendeltetésük felcserélésének kockázata nélkül legyenek biztonságosan működtethetők és a felületük legyen csúszásmentes, könnyen
tisztítható.
Amennyiben egy művelet
veszélyes mozgásokat eredményezhet, akkor a gép kezelőelemének haladéktalanul
vissza kell állnia a semleges helyzetbe, ha a vezető elengedi azt.
Kerekekkel ellátott
gép kormányrendszerét úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a kormánykerék
vagy kormánykar hirtelen elmozdítása vagy lökésszerű igénybevétel esetén a
kormányművet terhelő erő csillapított legyen.
A differenciálmű
zárószerkezetének vezérlését úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a
differenciálzár oldható legyen a gép mozgása közben.
Az 1.2.2.
pont utolsó mondatában foglalt követelmény nem terjed ki a mozgási funkciókra.
3.3.2.
Indítás/mozgás
A vezetőhellyel
ellátott önjáró gépen meg kell akadályozni az illetéktelen személy
indítási lehetőségét. A gép nem kezdheti meg mozgását motorjának
beindításával egyidejűleg.
A vezetőhellyel ellátott
önjáró gép munkavégző mozgása csak akkor legyen lehetséges, ha a vezető a
vezetőhelyen tartózkodik.
Ha a gépet olyan
elemekkel látják el, amelyek kinyúlnak az alaphelyzetükből (kitalpalók, gém
stb.), akkor a vezető számára biztosítani kell olyan eszközöket, hogy még a gép
megindulása előtt könnyen ellenőrizhesse azt, hogy a kinyúló elemek helyzete
lehetővé teszi-e a biztonságos mozgást.
Ez a követelmény
minden olyan részegységre vonatkozik, ahol a mozgás biztonsága érdekében ezeket a részegységeket egy meghatározott helyzetben, ha
szükséges, lezárva kell tartani.
Ha ez műszakilag és
gazdaságossági szempontból lehetséges, akkor a gép mozgathatósága a
részegységek biztonságos helyzetétől függjön.
A gép nem kezdhet meg
mozgást az erőgépe beindításával egyidejűleg.
3.3.3.
Helyváltoztató funkció
A közúti közlekedésre
vonatkozó műszaki előírások értelemszerű megtartása mellett az önjáró és
vontatott gép feleljen meg a lassítási, megállási, fékezési és helyben
rögzítési követelményeknek úgy, hogy a kezelés, rakodás, haladás a sík és a
különböző lejtőszögű terepen, a gyártó által megadott rendeltetésszerű
használat során biztonságos legyen.
A vezetőnek legyen
lehetősége az önjáró gépek lassítására és megállítására, egy fő szerkezeti
egységgel. Ha a biztonság megköveteli, legyen a gépen egy teljesen független és
könnyen hozzáférhető biztonsági szerkezet, amellyel a fő szerkezeti egység
meghibásodása vagy az energiaellátás megszűnése esetén a gép lassítható és
megállítható.
Ha a gép biztonságos
álló helyzetben tartása miatt szükséges, akkor el kell látni mechanikus rögzítő
egységgel. Ez kombinálható az előző bekezdésben említett eszközök egyikével.
A távvezérelt gépet
úgy kell tervezni és kialakítani, hogy automatikusan megálljon, ha a vezető a
kezelőelemeket elengedi.
Az 1.2.4.
pontban foglaltak nem vonatkoznak a helyváltoztató funkcióra.
3.3.4.
Gyalogvezérelt gép mozgatása
Az önjáró
gyalogvezérelt gép csak akkor végezhet mozgást, ha a vezető a megfelelő
kezelőelemet működteti. A gép nem kezdheti meg mozgását motorjának
beindításával egyidejűleg.
A gyalogvezérelt gép
vezérlési rendszerét úgy kell tervezni, hogy a gépnek a vezető irányába történő
véletlen mozgásából származó veszély a lehető legkisebb legyen, így különösen
a) az
ütközés,
b) a forgó részegységektől származó sérülés.
A gép normál
menetsebessége legyen összhangban a vezető járásával, sebességével.
Ha a gépen forgó
részegység van, akkor ez nem működhet addig, amíg a vezető a hátramenetet
vezérli, kivéve, ha a gép mozgása a részegység mozgásából ered. Ez utóbbi
esetben a hátramenet sebességét úgy kell megválasztani, hogy az ne
veszélyeztesse a vezetőt.
3.3.5.
A vezérlőkör meghibásodása
Szervokormányzású gép esetén a szervorendszer,
illetve a motor meghibásodása, leállása esetén a gép legyen kormányozható a megállításához
szükséges ideig. A gép vontathatóságához a szükségkormányzás lehetőségét
biztosítani kell.
3.4. Védekezés a mechanikai veszélyekkel
szemben
3.4.1.
Nem vezérelt mozgások
Ha a gép egy
részegységét leállítják, akkor ez a részegység a leállított helyzetből a
vezérlés működtetése nélkül csak úgy legyen elmozdítható, hogy a művelet a
személyekre veszélyt ne jelentsen.
A gépet úgy kell
tervezni és kialakítani, és ahol ez fennáll, úgy kell felszerelni a mobil
alvázára, hogy a tömegközéppont nem ellenőrzött rezgésének mértéke a
stabilitást ne befolyásolja hátrányosan, és ne okozza a szerkezet
túlterhelését.
3.4.2.
Törés kockázata az üzemeltetés során
A gép nagy
fordulatszámmal forgó olyan részegységeit, amelyek a megtett óvintézkedések
ellenére eltörhetnek vagy széteshetnek, úgy kell
felszerelni és védőburkolattal ellátni, hogy törés esetén a darabok ne
repüljenek ki vagy ha ez nem lehetséges, a kirepülő darabok ne vágódjanak a
vezető-, illetve a kezelőhelyek felé.
3.4.3.
Felborulás
Ha a vezető- és
kezelőhellyel ellátott önjáró gép felborulásának kockázata fennáll, a gépet úgy
kell tervezni, hogy olyan rögzítési pontokkal rendelkezzen, amelyekhez a
felborulás esetén védőszerkezet felszerelhető.
A védőberendezések
alkalmazását kötelezővé kell tenni.
Ezt a szerkezetet úgy
kell kialakítani, hogy felboruláskor csak olyan mértékű szerkezeti
összenyomódást engedjen meg, hogy a fennmaradó belső tér elegendő legyen a
vezető, és ahol ez szükséges, a kezelőszemélyek számára is.
Azért, hogy ez a
szerkezet kielégítse az előző bekezdésben foglalt követelményt, a gyártónak
valamennyi ilyen típusú szerkezeten alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie,
illetve elvégeztetnie, a megfelelőség bizonyítása
céljából.
Ezenkívül az alábbi 15 kW-nál nagyobb teljesítményű, talajon mozgó
gépeket el kell látni borulásvédő felépítménnyel
- kerekes vagy
lánctalpas rakodógépek,
- hátsó munkaszerves
rakodógépek,
- kerekes vagy
lánctalpas traktorok,
- önjáró vagy nem
önjáró kotrógépek (exkavátorok), földnyesők (szképerek),
- földgyaluk (gréderek),
- földtológépek
(dózerek),
- teknős billentőkocsik (dömperek).
3.4.4.
Leeső tárgyak elleni védelem
Ha a vezető- és
kezelőhellyel ellátott önjáró gépnél fennáll a leeső tárgyak, anyagok okozta sérülés kockázata, a gépet úgy kell tervezni,
hogy ha méretei lehetővé teszik, olyan rögzítési pontokkal kell ellátni,
amelyekre a lehulló tárgyak ellen védőszerkezet felszerelhető.
Ezt a szerkezetet úgy
kell kialakítani, hogy a ráeső tárgyak, anyagok következtében csak olyan
mértékű szerkezeti összenyomódást engedjen meg, hogy a fennmaradó belső tér
elegendő legyen a vezető, és ahol ez szükséges, a kezelőszemélyek számára.
Azért, hogy ez a
szerkezet kielégítse az előző bekezdésben foglalt követelményt, a gyártónak
valamennyi ilyen típusú szerkezeten alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie,
illetve elvégeztetnie a megfelelőség bizonyítása
céljából.
3.4.5.
Feljárók
A korlátokat,
lépcsőket úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a kezelők
ösztönösen ezeket használják, és ne a működtető szerkezeteket.
3.4.6.
Vontatószerkezetek
Az olyan gépet,
amelyik vontat vagy vontatják, el kell látni olyan vonó- vagy csatlakoztató
szerkezetekkel, amelyek könnyű és biztonságos csatlakoztatást tesznek lehetővé,
és megakadályozzák a véletlen szétkapcsolódást a használat során.
Amennyiben a vonórúdra
ható támasztóterhelés miatt szükséges, akkor azt el kell látni a talajnak és a
tehernek megfelelően kialakított támasztószerkezettel.
3.4.7.
Hajtásátvitel az önjáró gép (illetve vontató) és a meghajtott gép között
Az önjáró gépet
(illetve vontatót), a meghajtott géppel összekötő kardántengelyt a
kardáncsuklókkal együtt burkolni kell a tengely és a csuklók teljes szerkezeti
hosszában.
Az önjáró (illetve
vontató) gépnél a teljesítményleadó tengelyt,
amelyhez a kardántengelyt csatlakoztatják, burkolni kell az önjáró (illetve
vontató) géphez rögzített védőburkolattal vagy más, egyenértékű védelmet adó
eszközzel.
A vontatott gép teljesítményfelvevő tengelyét szintén rögzített
védőburkolattal kell ellátni.
A kardántengelyes
csatlakozáshoz csak a hajtott gépen szabad nyomatékhatárolót vagy lendkereket
felszerelni. A kardántengelyt ennek megfelelően kell megjelölni.
Az olyan gépet,
amelyet önjáró gép (illetve vontató) kardántengellyel hajt, el kell látni olyan
szerkezettel a kardántengely csatlakozásánál, amely megakadályozza, hogy a
kardántengely és a védőburkolata károsodjék a talajjal vagy a géprészekkel
érintkezés következtében, ha a gépet az önjáró gépről, illetve vontatóról
lekapcsolják.
A védőburkolatot úgy
kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy ne forogjon együtt a
kardántengellyel. A védőburkolat legalább a csuklók belső ívéig fedje az
egyszerű, hengeres kardántengelyt, a széles befogószögű kardántengelyt pedig
legalább a csukló külső széléig vagy közepéig.
Ha a kardánhajtás
közelében feljárót építenek a gépre, a gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy
a kardántengely előző bekezdés szerinti védőburkolatát lépcsőfokként ne
használhassák, kivéve ha erre a célra tervezték és
alakították ki azt.
3.4.8.
Mozgó hajtásátviteli részek
Az 1.3.8.
pontban foglaltaktól eltérően a belső égésű motoros gépnél a motortér mozgó
részegységeihez a hozzáférést megakadályozó nyitható védőburkolatot nem kell
reteszelni, ha az csak szerszám, kulcs használatával vagy kulccsal zárható
vezetőfülkéből nyitható, az illetéktelen hozzáférés megakadályozására.
3.5. Védekezés egyéb veszélyek ellen
3.5.1.
Akkumulátorok
Az akkumulátorházat
úgy kell kialakítani, elhelyezni és az akkumulátort beszerelni, hogy amennyire
csak lehetséges, megakadályozza az elektrolit kifröccsenését a kezelőkre
felborulás esetén, illetve megakadályozza a gőzök felhalmozódását a
kezelőszemélyek által elfoglalt helyeken.
A gépet úgy kell
tervezni és kialakítani, hogy az akkumulátor könnyen lekapcsolható legyen, egy
erre a célra szolgáló szerkezettel (telep főkapcsolóval).
3.5.2.
Tűzveszély
A gyártó, az
üzemeltetés során lehetséges veszélyektől függően lássa el a gépet, amennyiben
ezt a gép mérete lehetővé teszi
- könnyen hozzáférhető
kézi tűzoltó készülék felszerelésének lehetőségével,
- vagy beépített
tűzoltó berendezéssel.
3.5.3.
Porok, gázok stb. kibocsátása
Ahol ennek kockázata
fennáll, az 1.5.13. pontban előírt berendezés mással
is helyettesíthető, pl. vízpermetes leválasztással. Az 1.5.13.
pont második és harmadik bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, illetve
nem kell figyelembe venni azoknál a gépeknél, amelyeknek fő munkafeladata a
termékporlasztás.
3.6. Használati információk
3.6.1.
Figyelmeztető jelek és jelzőberendezések
A gépen legyenek
jelzőelemek, illetve tájékoztató táblák az üzemeltetésre, a beállításra és a
karbantartásra vonatkozóan, ahol ez szükséges az érintett személyek
egészségének és biztonságának megóvásához. Ezeket úgy kell kiválasztani,
tervezni és kialakítani, hogy jól olvashatók és maradandóak legyenek.
A közúti közlekedési
előírások figyelembevételével a vezetőhellyel ellátott
gépet fel kell szerelni:
- akusztikus
jelzőkészülékkel az érintett személyek figyelmeztetésére,
- a tervezett
üzemeltetési körülményeknek megfelelő optikai jelzéssel, így féklámpákkal,
hátramenetet jelző lámpával, megkülönböztető és figyelmeztető fényjelzéssel
(forgó jelzőfénnyel), ez utóbbi követelmény nem vonatkozik a csak föld alatti üzemeltetésre tervezett villamosenergia-ellátás
nélkül működő gépekre.
Az olyan távvezérlésű
gépet, amely normál üzemeltetési körülmények között személyeket üthet el, el
kell látni megfelelő mozgásjelző készülékekkel vagy olyan eszközökkel, amelyek
megvédik az érintett személyeket az elütéstől. Ez a követelmény arra a gépre is
vonatkozik, amely rendeltetésszerűen előre-hátrafelé mozoghat egy adott pályán,
és a gép mögötti területet a vezető nem látja be közvetlenül.
A gépet úgy kell
kialakítani, hogy a jelző- és figyelmeztető eszközök akaratlanul ne
kapcsolódjanak ki. Ahol a biztonság ezt szükségessé teszi, el kell látni ezeket
olyan eszközökkel, amelyek ellenőrzik működőképességüket és jelzik a hibákat a
vezetőnek.
Ha a gépnek vagy
munkaszerveinek a mozgása különösen veszélyes, a gépet el kell látni olyan
figyelmeztető felirattal, amely az üzemelő gép megközelítését megtiltja. A
felirat olyan távolságból legyen biztonságosan felismerhető azok számára, akik
a gép közelében tartózkodnak, hogy ne kerülhessenek veszélybe.
3.6.2.
Megjelölés
Az 1.7.3.
pontban meghatározott minimális adatokat ki kell egészíteni az alábbiakkal:
- névleges
teljesítmény kW-ban,
- a leggyakoribb
szerkezeti összeállítás tömege kg-ban és ahol ez lehetséges,
- a megengedett
legnagyobb vonóerő a vonószerkezetnél N-ban,
- a megengedett
legnagyobb függőleges erő a vonószerkezetnél N-ban.
3.6.3.
Használati utasítás
Az 1.7.4.
pontban meghatározott minimális követelményeket ki kell egészíteni az
alábbiakkal:
a) A gép
által keltett rezgéseket tekintve, a tényleges értékkel vagy a gép
mintapéldányán végrehajtott mérésekből számolt értékkel:
- a karokat terhelő, a
rezgésgyorsulás súlyozott négyzetes középértékét, ha ez a vonatkozó vizsgálati
módszer szerint nagyobb 2,5 m/s2-nél, ha a
rezgésgyorsulás a 2,5 m/s2 értéket nem lépi túl, akkor ezt is közölni kell a
használati utasításban,
- a törzset (láb vagy
alsó rész) terhelő rezgésgyorsulás súlyozott négyzetes középértékét, ha ez a
vonatkozó vizsgálati módszer szerint nagyobb 0,5
m/s2-nél, ha a rezgésgyorsulás a 0,5 m/s2 értéket nem lép túl, akkor ezt is
közölni kell a használati utasításban.
Ha nem alkalmazták az
összehangolt szabványokat, akkor a rezgést a gépnél a legmegfelelőbb mérési
módszerrel kell meghatározni. A gyártónak meg kell adnia a gép üzemeltetési
feltételeit a mérés alatt, valamint a mérési módszert is.
b) Annál a gépnél, amely többféle üzemeltetési körülmény
között működtethető az alkalmazott berendezésektől függően, az alapgép -
amelyre a cserélhető berendezést felszerelik - gyártójának, illetve a
cserélhető berendezések gyártójának is meg kell adnia mindazon információikat,
amelyek a berendezések alapgépre való csatlakoztatásához és biztonságos
használatához szükségesek.
4. Alapvető
biztonsági és egészségvédelmi követelmények az emelés speciális veszélyeinek
elhárításához
A gép egyéb meglévő veszélyeit is figyelembe véve az emelés veszélyeit -
különösen a teher leesésének, ütközésének, valamint az emelés alatti felborulás
veszélyeit - jelentő gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljen
az alábbi követelményeknek is.
Az emelési művelet
mindig kockázatot jelent a teher mozgatására tervezett gépnél, ha a teher
mozgatása szintkülönbséggel történik. A teher lehet tárgy, anyag vagy
ömlesztett áru.
4.1. Általános előírások
4.1.1.
Fogalommeghatározások
a) teherfelvevő eszköz:
a "teherfelvevő eszköz" olyan alkatrész vagy
részegység, amely nem a gép része, hanem a gép és a teher közé vagy a terhen
helyezik el a teher csatlakoztatása céljából;
b) különálló emelő
tartozék:
a "különálló emelő tartozék" olyan szerkezeti
elemek, amelyek a teherfelvevő eszköz rögzítését szolgálják, pl. horog,
bilincs, gyűrű, csavar;
c) vezetett teher:
a "vezetett teher" az, amelynek a teljes
mozgása olyan merev vagy rugalmas terelők mentén megy végbe, amelyek helyzetét
rögzített pontok határozzák meg;
d) biztonsági
tényező:
a "biztonsági tényező" a részegység, a
tartozék vagy a gép gyártó által garantált teherbírásának és a részegységen, a
tartozékon vagy a gépen feltüntetett legnagyobb teherbírásnak a hányadosa;
e) vizsgálati tényező:
a "vizsgálati tényező" a részegység, a
tartozék vagy a gép statikai, illetve dinamikai vizsgálatához használt tehernek
és a részegységen, a tartozékon vagy a gépen feltüntetett legnagyobb
teherbírásnak a hányadosa,
f) statikai vizsgálat:
a "statikai
vizsgálat" olyan eljárás, amelynek során a gépet vagy az emelő tartozékot először
ellenőrzik és a statikai vizsgálati tényezővel módosított legnagyobb
teherbírásnak megfelelő erővel terhelik, majd ismét
ellenőrzik a terhelés megszüntetése után, az esetleges károsodások
meghatározása céljából;
g) dinamikai vizsgálat:
a "dinamikai vizsgálat" olyan eljárás,
amelynek során a gépet minden lehetséges szerkezeti összeállításban a
legnagyobb teherbírással működtetik, számításba véve a gép dinamikai
viselkedését azért, hogy ellenőrizzék a gép és biztonsági elemeinek hibátlan
működését.
4.1.2.
Védekezés a mechanikai veszélyek ellen
4.1.2.1.
A stabilitás elvesztésének kockázata
A gépet úgy kell
tervezni és kialakítani, hogy az 1.3.1. pontban előírt
stabilitás fennmaradjon a működtetés alatt és azon kívül, ideértve a
szállítási, össze- és szétszerelési állapotokat, valamint az előre látható
alkatrész-meghibásodásokat és a használati utasítás szerint végrehajtott
vizsgálatokat is.
Ehhez a gyártónak a
megfelelő vizsgálati dokumentációt kell szolgáltatnia.
Az önjáró, 1,8 m-nél nagyobb emelési magasságú emelőtargoncánál a gyártó
köteles minden targoncatípus szerkezeti stabilitási vagy ezzel egyenértékű
vizsgálatát is elvégezni vagy elvégeztetni.
4.1.2.2.
Sínpályák és vezetősínek
A gépet el kell látni
olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák a kisiklást a sínpályáról vagy
vezetősínről.
Ha a kisiklás mégis bekövetkezik vagy ha a sín, illetve a járószerkezet
meghibásodik, akkor ezek az eszközök akadályozzák meg, hogy a részegység,
alkatrész vagy a teher leessen vagy a gép felboruljon.
4.1.2.3.
Szerkezeti szilárdság
A gép, a teherfelvevő
eszköz és a cserélhető elemek viseljék el az üzemszerű és a használaton kívüli
terhelést a gyártó által megadott telepítési és kezelési körülmények között,
minden lehetséges szerkezeti összeállításban, figyelembe véve a légköri
hatásokat és a személyek erőkifejtését. Ezt a követelményt a szállítás, az
össze- és szétszerelés során is meg kell tartani.
A gépet úgy kell
megtervezni és kialakítani, hogy megelőzzék az anyagkifáradásból vagy az
elhasználódásból eredő hibákat a tervezett üzemeltetési körülmények
figyelembevételével.
A felhasznált
anyagokat a gyártó által tervezett környezeti feltételek hatásainak
figyelembevételével kell kiválasztani, különös tekintettel a korrózióra, a
kopásra, az öregedésre és hidegtörésre.
A gépet és a
teherfelvevő eszközöket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy kibírják a
statikai túlterhelési próbát maradandó alakváltozás és észrevehető károsodás
nélkül. A méretezésnél figyelembe kell venni a statikai vizsgálati tényező
értékeit, amelyeket a szükséges biztonság szavatolása határoz
meg és amelyek számszerűen a következők:
a) a kézi
erővel működtetett gépeknél és teherfelvevő eszközöknél: 1,5;
b) egyéb gépeknél: 1,25.
A gépet úgy kell
tervezni és kialakítani, hogy meghibásodás nélkül viselje el a legnagyobb
teherbírásnak a dinamikai vizsgálati tényezővel szorzott értéken végzett
vizsgálatokat. A dinamikai vizsgálati tényezők értékét a szükséges biztonság
szavatolása határozza meg, és ez az érték legalább 1,1
legyen.
A dinamikai
vizsgálatokat normál üzemeltetési körülményekre előkészített gépen kell
végrehajtani. A vizsgálatokat általában a gyártó által megadott névleges
munkasebességeknél kell végrehajtani. A gép vezérlőrendszere tegye lehetővé az
egyidejű mozgásokat (pl. forgatás és a teher mozgatása), a vizsgálatokat a
legkedvezőtlenebb körülmények között kell végrehajtani, a mozgások
kombinációival.
4.1.2.4.
Korongok, dobok, láncok vagy kötelek
A korong, dob, görgő
átmérője legyen összhangban azon kötél, lánc átmérőjével, amelyet rajta alkalmaznak.
A dobot, korongot úgy
kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy az alkalmazott kötél vagy lánc
kiugrás nélkül felcsévélődhessen.
A terhek emelésére,
tartására szolgáló kötelet toldani nem szabad, csak annak végein (toldás
alkalmazható szerelésnél, ha úgy tervezték a kötelet, hogy a felhasználási
igény szerint rendszeresen módosíthatják a hosszát).
Az emelőkötél és
kötélvég biztonsági tényezőjét a szükséges biztonság figyelembevételével kell
meghatározni, azonban értéke legalább 5 legyen. Az emelőlánc biztonsági
tényezőjének értéke legalább 4 legyen.
A biztonsági tényező
megfelelőségének tanúsításához a gyártó köteles
valamennyi, emelésre szolgáló láncon, kötélen és kötélvégen a megfelelő
vizsgálatokat elvégezni vagy elvégeztetni.
4.1.2.5.
Teherfelvevő eszközök és különálló emelő tartozékok
A teherfelvevő
eszközöket és különálló emelő tartozékokat úgy kell méretezni, hogy a megadott
üzemelési körülmények között tervezett élettartammal összhangban, a működési
ciklusok számát, továbbá a kifáradási és öregedési folyamatokat is figyelembe
kell venni.
Ezen felül:
a) a
sodronykötél és kötélvégek biztonsági tényezője legalább 5 legyen. A
sodronykötélen nem lehet hurok vagy összekötés, csak annak végein;
b) az emelőlánc rövid szemű és hegesztett, a biztonsági
tényezője legalább 4 legyen;
c) a textilkötél és heveder biztonsági tényezője függ az
anyagtól, a gyártási eljárástól, a mérettől és a felhasználási módtól, ha a
felhasznált anyagok jó minőségűek és a gyártási eljárás megfelelő a tervezett
használathoz, a biztonsági tényező általában legalább 7 legyen, a szükséges
biztonság elérése érdekében és hurok, toldás vagy összekötés, csak a végeken
lehet, kivéve a végetlenített hevedert;
d) a hevederre szerelt vagy azzal együtt használt minden
fém alkatrész biztonsági tényezője legalább 4 legyen;
e) a több
pászmából álló heveder terhelhetőségét a leggyengébb pászma biztonsági
tényezője, a pászmák száma és a heveder kialakításától függő csökkentő tényező
határozza meg;
f) a biztonsági tényező megfelelőségének
igazolásához a gyártó köteles az a)-d)
alpontokba foglalt tartozékok valamennyi típusán a megfelelő vizsgálatokat
elvégezni vagy elvégeztetni.
4.1.2.6.
A mozgások vezérlése (határolás)
A mozgásokat vezérlő
elemek csak olyan hatásokat válthatnak ki, hogy a gép, amelyen alkalmazzák
őket, biztonságos legyen:
a) a gépet
úgy kell tervezni, eszközökkel felszerelni, hogy a részek mozgástartománya
meghatározott határok között maradjon; ha szükséges, akkor a működést előzze
meg figyelmeztető jelzés;
b) ahol közös pályán gép működhet, és ez az összeütközés
kockázatával jár, a gépeket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy lehetséges
legyen olyan rendszerek felszerelése, amelyek kiküszöbölik ezt a kockázatot;
c) a gép mozgó szerkezeti elemeit úgy kell tervezni és
kialakítani, hogy a teher ne csúszhasson vagy eshessen
le magától, és váratlanul még akkor sem, ha az energiaszolgáltatás részben vagy
teljesen kimarad, vagy ha a kezelőszemély leállítja a gépet;
d) normál üzemeltetési körülmények között ne lehessen
kizárólag súrlódó fékkel a terhet leengedni, kivéve azt a gépet, amelynek
működéséhez ez a megoldás szükséges;
e) a
tehermegfogó eszközöket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a teher
akaratlan leesése ne következhessen be.
4.1.2.7.
A mozgó teher
A gép vezetőhelyét úgy
kell elhelyezni a gépen, hogy a mozgó részek útvonalára megfelelő rálátás
legyen, hogy elkerüljék a személyekkel, eszközökkel vagy másik géppel való
ütközést, amely veszélyt jelenthet.
A rögzített, vezetett terhet mozgató gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy
a teher vagy az ellensúly személyeket ne veszélyeztessen.
4.1.2.8.
Villámvédelem
A gépet el kell látni
olyan rendszerrel, amely a villamos töltést levezeti a földbe.
4.2. A gépi hajtású gépekre vonatkozó külön
követelmények
4.2.1.
Vezérlés
4.2.1.1.
Vezetőhely
A 3.2.1.
pontban foglalt követelményt alkalmazni kell a nem mobil gépnél is.
4.2.1.2.
Ülés
A 3.2.2.
pont első és második bekezdésében, valamint a 3.2.3. pontban foglalt
követelményeket alkalmazni kell a nem mobil gépeknél is.
4.2.1.3.
Kezelőelemek
A gép vagy a
részegységeinek mozgásait vezérlő kezelőelem térjen vissza a semleges
alapállásba, ha a kezelőszemély elengedi azt. Az olyan részleges vagy teljes
mozgásoknál, ahol nem áll fenn a teherrel vagy a géppel az összeütközés
kockázata, ez olyan vezérléssel helyettesíthető, amely lehetővé teszi a
mozgások önműködő leállását előre megállapított szinteken anélkül, hogy a mozgást vezérlő kezelőelemet ehhez folyamatosan működtetni
kellene.
4.2.1.4.
A túlterhelés ellenőrzése
Az 1000 kg-nál nagyobb
teherbírású, valamint a 40 000 Nm billentőnyomaték
feletti gépeket el kell látni olyan eszközökkel, amelyek a vezetőt
figyelmeztetik és megakadályozzák a teher veszélyes mozgását:
- a gép túlterhelés
esetén
= ha a teher nagyobb, mint a legnagyobb teherbírás vagy
= ha a teher miatt előálló nyomaték veszélyes,
- a túlterhelésből
adódó, a gép felborulásához vezető nyomatékok esetén.
4.2.2.
Kötelekkel ellátott berendezések
A kötéltartókat,
vontatókat vagy vontatóállványokat ellensúllyal vagy más olyan eszközökkel kell
megtartani, amelyek lehetővé teszik a húzóerő állandó ellenőrzését.
4.2.3.
Személyek veszélyeztetése. Eszközök a vezetőhelyek és a beavatkozási pontok
eléréséhez
A vezetett terhet mozgató gépet és a tehertartókat meghatározott
útvonalon mozgató gépet el kell látni olyan eszközökkel, amelyek
megakadályozzák a személyek veszélyeztetését.
Az olyan szinteket kiszolgáló gépet, amelynél a kezelőszemélyek a
rakodófelületre rá tudnak menni a rakomány felrakása vagy rögzítése céljából,
úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a rakodófelület ellenőrizhetetlen
mozgása - elsősorban a be- és kirakás alatt - elkerülhető legyen.
4.2.4.
A rendeltetésnek megfelelőség
Amikor a gépet
forgalomba hozzák vagy először üzembe helyezik, a
gyártónak megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell, hogy az üzemkész
teherfelvevő eszközök és a gép - akár kézi, akár gépi erővel működtetik -
biztonságosan működjék. Ezen intézkedéseknél figyelembe kell venni a gép
statikai és dinamikai üzemi jellemzőit.
Ha a gépet nem lehet
összeállítani a gyártó telephelyén, akkor erre vonatkozóan megfelelő
intézkedéseket kell hozni az üzemeltetés helyén. Egyéb esetben az
intézkedéseket meg lehet tenni a gyártó telephelyén vagy a használat helyén is.
4.3. Megjelölések
4.3.1.
Láncok és kötelek
Minden, nem egy egység részét képező láncon, kötélen vagy hevederen el
kell helyezni olyan jelölést, vagy ha ez nem lehetséges, egy nem levehető
lemezt, táblát, amelyen feltüntetik a gyártó nevét és címét, valamint a
vonatkozó tanúsítás számát.
A tanúsításban meg kell
adni az összehangolt szabványokban előírt információkat vagy ezek hiányában
legalább a következőket:
- a gyártó nevét,
- a gyártó címét,
- a lánc vagy kötél
adatait a következők szerint:
= névleges méret,
= szerkezet,
= alapanyag,
= az alapanyagon végzett bármilyen metallurgiai kezelés,
= a vizsgálathoz alkalmazott szabványok,
= a legnagyobb megengedett teherbírás értéke; a különféle
felhasználáshoz értéksorozatot kell megadni.
4.3.2.
Teherfelvevő eszközök
A teherfelvevő
eszközön fel kell tüntetni:
- a gyártó
azonosítóját,
- a termék
azonosítóját (pl. nemzetközi osztályozás) ha szükséges, információt a méret megfelelőségének elbírálásához,
- a legnagyobb
megengedett teherbírást,
- a megfelelőségi
jelölést.
Ha az eszköz olyan
elemet is tartalmaz, mint pl. kötél vagy lánc, amelyen a jelölés nem
lehetséges, az első bekezdés szerint el kell látni azt azonosító táblával vagy
más olyan eszközzel, amelyet az eszközön biztonságosan rögzíthetnek.
Az azonosító adatok
olvashatók legyenek, és ott kell elhelyezni őket, ahol tartósan megmaradnak a
gép működtetése során, illetve nem csökkentik az eszköz szilárdságát.
4.3.3.
Gépek
Az 1.7.3.
pontban meghatározott információkon túlmenően minden gépen jól olvashatóan és
maradandóan meg kell adni a névleges teherbírásra vonatkozó információkat:
(i) nem kódoltan és jól láthatóan magán a gépen, ha csak
egy érték a megengedett;
(ii) ha a névleges
teherbírás függ attól, hogy milyen összeállításban szerelik össze a gépet,
akkor valamennyi vezetőhelyet el kell látni egy teherbírási adatlappal, amely
célszerű diagrammal vagy táblázattal adja meg a névleges teherbírást,
valamennyi összeállítási változatra.
A rakfelülettel
ellátott gépen, amelyre személyek is feljuthatnak és ez a leesés kockázatával jár, legyen jól megkülönböztethető és maradandó
figyelmeztetés személyek emelésének a megtiltására. Ezt a figyelmeztetést úgy
kell elhelyezni, hogy minden olyan helyről látni lehessen, ahol a feljutás
lehetséges.
4.4. Használati utasítás
4.4.1.
Teherfelvevő eszközök
Minden teherfelvevő
eszköz vagy a tartozékok egységes forgalmazási tételéhez mellékelni kell a
használati utasítást, amely legalább a következőket tartalmazza:
- normál üzemeltetési
körülmények,
- használati,
összeszerelési és karbantartási utasítások,
- használati határok
[különösen azon tartozékoknál, amelyek nem felelnek meg a 4.1.2.6.
e) pont szerinti követelményeknek].
4.4.2.
Gép
Az 1.7.4.
pont szerinti használati utasításnak a következőket is kell tartalmaznia:
a) a gép
műszaki jellemzőit:
- ha értelemszerű, a 4.3.3. (ii) pontban leírt
táblázat ismételt megadását,
- a reakcióerők
megadását az alátámasztási vagy rögzítési pontokon, a vontatók jellemzőit,
- ha értelemszerű, az
ellensúly meghatározását, telepítési eszközeit;
b) a karbantartási naplót, ha ezt nem mellékelik a géphez;
c) a kezelési utasítást, különösen a működtetésre
vonatkozóan, ha a kezelő közvetlenül nem látja a terhet;
d) az első üzembe helyezés előtti vizsgálatok
végrehajtására vonatkozó utasításokat, ha a gépet nem szerelik készre a gyártó
telephelyén.
5. A föld alatti bányaműveléshez
alkalmazott gépekre vonatkozó alapvető biztonsági és egészségügyi követelmények
A föld
alatti bányákban alkalmazandó gépeket úgy kell megtervezni és
elkészíteni, hogy megfeleljenek a következő követelményeknek.
5.1. A nem kellő stabilitás miatti veszély
Az önjáró alátámasztó
biztosítóberendezést úgy kell kialakítani és beépíteni, hogy előreléptetésnél a
kijelölt irány tartható legyen, és a terhelés felvétele előtt és közben,
valamint a nyomás csökkenése esetén ne dőlhessen el. A biztosítóberendezés
teherviselését a tetőhöz erősített egyedi hidraulikus támokkal
kell biztosítani.
5.2. A szabad mozgás lehetősége
A biztosítóberendezés
elrendezése tegye lehetővé, hogy az érintett személyek akadálytalanul
mozoghassanak.
5.3. Megvilágítás
Az 1.1.4.
pont harmadik bekezdésében meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni.
5.4. Vezérlőelemek
A sínvezetésű gépek
gyorsító- és fékberendezése kézi működtetésű, éberségi biztonsági kapcsolója
azonban lábbal működtetett legyen.
Az önjáró biztosítóberendezés
vezérlőelemeit úgy kell kialakítani és elrendezni, hogy a kezelőszemély az
előreléptetést egy szilárdan beépített elem védelmében végezhesse. A
vezérlőelemeket a szándékolatlan működésbe lépés ellen védeni kell.
5.5. Az irányítás nélküli mozgások
megakadályozása
Föld
alatti alkalmazásra tervezett
mozdony vezérlőkörébe - a gép vezető akarata nélküli mozgásának
megakadályozására - éberségi kapcsolót kell beépíteni.
5.6. Tűzveszély
A 3.5.2.
pont második gondolatjeles bekezdése szerinti követelményeket be kell tartani a
fokozottan tűzveszélyes anyagot tartalmazó gépek esetén is.
A gép fékberendezését
úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy szikraképződés ne lépjen fel és ne
okozzon tüzet.
Gép hajtása csak olyan
belső égésű motorral történhet, amely alacsony gőznyomású üzemanyagot használ,
és amelynél kizárt a villamos szikra képződése.
5.7. Porok, gázok és egyéb káros anyagok
kibocsátása által okozott veszélyeztetés
Belső égésű motoroknál
nem alkalmazható felső füstgázkivezetés.
6. Alapvető
egészségvédelmi és biztonsági követelmények a személyek emelésével és
mozgatásával járó sajátos veszélyek elhárításához
A személyek emelésével
vagy mozgatásával kapcsolatos veszélyekkel járó gépet
úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljen a következő követelményeknek
is.
6.1. Általános előírások
6.1.1.
Fogalommeghatározás
E fejezet
alkalmazásában a "tartómű" az az eszköz,
amely a személyeket tartja azért, hogy felemelje, leengedje
vagy mozgassa őket.
6.1.2.
Mechanikai szilárdság
A 4. fejezetben
meghatározott biztonsági tényezők kétszeresét kell alkalmazni a személyek
emelésére vagy mozgatására szolgáló gépre. A tartómű
padozatát úgy kell tervezni és kialakítani, hogy területe és szilárdsága
megfeleljen a gyártó által megadott legnagyobb létszámnak és a legnagyobb
hasznos terhelésnek.
6.1.3.
A túlterhelés ellenőrzése nem kézi erővel működő eszközöknél
A 4.2.1.4.
pontban előírtakat kell alkalmazni függetlenül a legnagyobb névleges terhelés
nagyságától. E követelményt nem kell alkalmazni az olyan gépre, amelyre a
gyártó igazolja, hogy a túlterhelés, illetve felborulás kockázata nem áll fenn.
6.2. Vezérlőrendszerek
6.2.1.
Ha előírás a biztonságra vonatkozóan eltérően nem rendelkezik:
A tartóművet általában
úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a benne lévő személy a felfelé és lefelé
mozgást, és ha szükséges, a vízszintes mozgást vezérelni tudja.
Működtetésük esetén
ezek a vezérlőelemek vezéreljék túl az ugyanilyen mozgásokat vezérlő többi
vezérlőrendszereket, kivéve a vészkikapcsolókat.
Az ilyen mozgásokat
vezérlő elemek folyamatos vezérlési elven működjenek, kivéve a speciális
szinteket kiszolgáló gépek esetén.
6.2.2.
Amennyiben a személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépet a tartómű
nyugalmi helyzetétől eltérő helyzetben is mozgatni lehet, akkor úgy kell azt
tervezni és kialakítani, hogy a tartóművön lévő személy a gép mozgása által
kiváltott veszélyt elháríthassa.
6.2.3.
A személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépet úgy kell tervezni és
kialakítani, hogy a tartómű túlzott sebessége veszélyt ne okozzon.
6.3. A személyek leesési kockázata a
tartóműről
6.3.1.
Amennyiben az 1.5.15. pontban rögzített követelmények
teljesítése nem nyújt kellő védelmet, a tartóművet el kell látni a benne egyidőben tartózkodó személyek számát figyelembe véve
elegendő számú és szilárdságú rögzítési pontokkal a leesés elleni egyéni
védőeszköz rögzítéséhez.
6.3.2.
A padozaton vagy mennyezeten elhelyezett csapóajtó csak olyan irányba nyílhat,
amely váratlan nyitás esetén a kiesés kockázatát megakadályozza.
6.3.3.
A személyek emelésére és mozgatására szolgáló gép tartóműjének padozatát úgy
kell tervezni és kialakítani, hogy ne tudjon olyan mértékben megdőlni álló vagy
mozgó helyzetben, amely a benne lévő személyek kiesésének a kockázatával jár.
A tartómű
padlóburkolata csúszásgátló legyen.
6.4. A tartómű lezuhanásának vagy
túlbillenésének a kockázata
6.4.1.
A személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépet úgy kell tervezni és
kialakítani, hogy az megakadályozza a tartómű lezuhanását vagy túlbillenését.
6.4.2.
A tartómű vagy a szállítójármű gyorsulása vagy fékezése, ha azt a kezelőszemély
vagy biztonsági berendezés vezérli, nem okozhat veszélyt a tartóműben
tartózkodó személyekre, a gyártó által megadott legnagyobb terhelési és
sebességi viszonyok között.
6.5. Megjelölések
A tartóművön el kell
helyezni a biztonságra vonatkozó lényeges információkat.
2. számú melléklet a
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez
A)
A rendelet 6. §
(1) bekezdésében érintett gépek jegyzéke
1. Körfűrészek egy
vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz.
1.1.
Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a
munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz.
1.2.
Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású
fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel.
1.3.
Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi
előtolással mozgatják, és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele
kézzel történik.
1.4.
Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett
behelyezésével és/vagy kivételével.
2. Faipari gyalugépek
kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági
gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy
kivétele kézzel történik.
4. Szalagfűrészek egy
vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz, ha a
munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
5. Az 1-4. és a 7.
pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben.
6. Faipari
csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Kézi
láncfűrészgépek fa megmunkálására.
8. Függőleges
marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok megmunkálására.
9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, a munkadarab behelyezése
és/vagy kivétele kézzel történik, és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6
millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot.
10. Műanyag-feldolgozó
fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab
behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
11. Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab
behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.
12. Föld
alatti munkára szolgáló munkagépek:
- vasúti munkagépek,
mozdonyok és fékezőkocsik,
- hidraulikus
energiával működtetett emelőtalpak,
- föld
alatti munkára szánt munkagépekbe épített belső égésű motorok.
13. Háztartási
hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présmechanizmussal rendelkező
kivitelben.
14. A rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7.
szakaszában körülírt védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval.
15. Járművekre szerelt
emelők.
16. Személyek
emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye, több, mint 3
m magasból.
17. Pirotechnikai
termékeket gyártó gépek.
B)
A rendelet 6. §
(1) bekezdésében érintett biztonsági berendezések jegyzéke
1. Közelítésre
működésbe lépő, eletronikus szenzorokkal működő
biztonsági berendezés.
2. Kétkezes kapcsolók
logikai egységei és elemei.
3. Automatikusan
mozgatható védőszerkezetek e melléklet A) részének
9., 10., 11. pontjában leírt présgépekhez.
4. Borulás elleni
védőszerkezetek.
5. Leeső tárgyak
elleni védőszerkezetek.
3. számú melléklet a
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez
Jelen melléklet A), B) és C) pontja szerinti
nyilatkozatot ugyanazon a nyelven kell kiállítani, mint a használati utasítást
- lásd a 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 1.7.4. pontját -, gépírással vagy nyomtatott betűkkel.
A)
A gépekre
vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat tartalma
(A
rendelet 5. §-a)
A megfelelőségi
nyilatkozat az alábbi adatokat tartalmazza:
- a gyártó nevét és
címét (a cég teljes címzését);
- a gép vagy géprész
leírását;
- minden vonatkozó
előírást, amelynek a gép megfelel;
- indokolt esetben a
terméktanúsító szervezet nevét és címét, valamint a típusvizsgálati tanúsítvány
sorszámát;
- indokolt esetben
annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyiknek átadták a 7. §
(1) bekezdésének a) pontja szerinti okmányokat;
- indokolt esetben
annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyik kiállította a
tanúsítást a 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján;
- indokolt esetben a
honosított harmonizált szabványokra hivatkozást;
- indokolt esetben
arra vonatkozó utasítást; hogy az üzembe helyezés mindaddig tilos, amíg
megállapítást nem nyert, hogy a gép, amelybe egy gép vagy önállóan is
használható részegység beépítésre kerül, megfelel-e a rendelet előírásainak;
- az aláírásra
jogosult személy adatait és aláírását.
B)
A gyártó vagy a
gyártó meghatalmazott képviselője nyilatkozatának tartalma
(A
rendelet 5. §-a)
A gyártó 5. § szerinti
nyilatkozata a következő adatokat tartalmazza:
- a gyártó nevét és
címét;
- a gép vagy a géprész
leírását;
- indokolt esetben a
terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, valamint a típusvizsgálati
tanúsítvány sorszámát;
- indokolt esetben
annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyiknek átadták a 7. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti okmányokat;
- indokolt esetben
annak a terméktanúsító szervezetnek a nevét és címét, amelyik kiállította a
tanúsítást a 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján;
- indokolt esetben a
harmonizált szabványokra hivatkozást;
- arra vonatkozó
utasítást, hogy az üzembe helyezés mindaddig tilos, amíg megállapítást nem
nyert, hogy a gép, amelybe ez a gép beépítésre kerül, megfelel-e a rendelet
előírásainak;
- az aláírásra
jogosult személy adatait és aláírását.
C)
A külön
forgalmazott biztonsági berendezésekre vonatkozó gyártói megfelelőségi
nyilatkozat tartalma
(A
rendelet 5. §-a)
A megfelelőségi
nyilatkozat a következő adatokat tartalmazza:
- a gyártó nevét és
címét;
- a biztonsági
berendezés leírását;
- a biztonsági
berendezés által teljesítendő biztonsági funkciót, ha az nem nyilvánvaló a
leírásból;
- indokolt esetben a
típusvizsgálatot végző szervezetnek a címét, valamint a típusvizsgálati
tanúsítvány számát;
- indokolt esetben
annak a termékmegfelelőség tanúsító szervezetnek a
nevét és címét, amelynek átadták a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
okmányokat;
- indokolt esetben
annak a szervezetnek a nevét és címét, amelyik kiállította a tanúsítást a 7. §
(1) bekezdés c) pontja alapján;
- indokolt esetben a
harmonizált szabványokra hivatkozást;
- az aláírásra
jogosult személy aláírását és beosztását.
4. számú melléklet a
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez
Megfelelőségi
jelölés és feliratok
1. A megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumból és a
tanúsítás évszámának két utolsó számjegyéből, valamint a tanúsító szervezetnek
a jeléből áll.
H
2. A megfelelőségi jelölés arányosan nagyítható vagy
kicsinyíthető. A jelölésnek legalább 5 mm magasnak kell lennie.
3. A gépen vagy berendezésen a megfelelőségi jelölést a
rendelet 1. számú mellékletének 1.7.3. pontjában
foglalt adatokkal együtt kell feltüntetni.
4/A. számú melléklet a
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez
Megfelelőségi
jelölés és feliratok
1. A megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumból és a
tanúsítás évszámának két utolsó számjegyéből, valamint a tanúsító szervezetnek
a jeléből áll.
2. A megfelelőségi jelölés arányosan nagyítható vagy
kicsinyíthető. A jelölésnek legalább 5 mm magasnak kell lennie.
3. A gépen vagy berendezésen a megfelelőségi jelölést a
rendelet 1. számú mellékletének 1.7.3. pontjában
foglalt adatokkal együtt kell feltüntetni.
5. számú melléklet a
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez
Megfelelőségi
nyilatkozat kiállításához szükséges dokumentumok
Műszaki dokumentáció a
következő tartalommal:
- a gép teljes
tervrajza a vezérlési tervekkel együtt,
- valamennyi
részletterv, esetleg számításokkal, vizsgálati eredményekkel stb., amelyek
szükségesek annak felülvizsgálásához, hogy a gép megfelel az alapvető biztonsági
és egészségvédelmi követelményeknek,
- jegyzék:
= az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekről,
= a szabványokról,
= az egyéb műszaki előírásokról, amelyeket a gép tervezése során
figyelembe vettek,
= leírás azokról a megoldásokról, amelyeket a gépből eredő veszélyek
elleni védelemre alkalmaztak,
= szükség szerint minden illetékes terméktanúsító szervezet vagy
vizsgáló laboratórium által kiállított vizsgálati jelentés vagy tanúsítvány;
= ha a gyártó olyan szabványnak való megfelelőségi nyilatkozatot állít
ki, amely azt előírja, akkor minden vizsgálatról, amelyet a saját döntése
alapján maga végzett vagy illetékes vizsgáló laboratóriummal végeztetett a
vizsgálatok eredményeit tartalmazó vizsgálati jelentés,
= egy példány a gép használati utasításából.
A felsorolt okmányokat
nem szükséges állandóan és teljes körűen készenlétben tartani, azonban bizonyos
időhatáron belül (2 hét), figyelemmel az okmányok fontosságára,
összeállíthatónak és rendelkezésre bocsáthatónak kell lenniük.
Az okmányoknak csak
akkor kell részletterveket és egyéb pontos adatokat tartalmazniuk a gép
gyártásához felhasznált részegységekről, ha azok ismerete elengedhetetlenül
szükségesek az alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés
megállapításához.
A felsorolt okmányokat
meg kell őrizni és a gép előállítását követően legalább tíz évig, illetve
sorozatgyártás esetén az utolsó gép gyártásától számított tíz évig az illetékes
hatóság számára hozzáférhetően kell tartani.
6. számú melléklet a
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelethez
Típusvizsgálat
és típusvizsgálati tanúsítvány
Egy berendezés
típusvizsgálatát a gyártó egyidejűleg csak egy kijelölt vizsgáló intézetnél
kérheti.
A kérelem tartalmazza:
- a gyártó nevét és
címét, valamint a gép előállítási helyét,
- a műszaki dokumentációt,
amely legalább az alábbiakat tartalmazza:
= a gép összeállítási rajzát, valamint vezérlő köreinek rajzait,
= azokat a részletterveket és teljes terveket, számításokat és
vizsgálati eredményeket, amelyek a gépnek az alapvető biztonsági és egészségvédelmi
követelményekkel való egyezésének felülvizsgálásához szükségesek,
= azoknak a megoldásoknak a leírását, amelyeket a gépből származó
veszélyek elleni védelemre alkalmaztak, továbbá a figyelembe vett szabványok
jegyzékét,
= egy példányban a gép használati utasítását,
= sorozatgyártás esetén összeállítást azokról a belső intézkedésekről,
amelyeket annak érdekében tettek, hogy a gép folyamatosan megfeleljen a jelen
rendelet előírásainak.
A kérelemmel együtt be
kell mutatni a gyártmányra jellemző gépet vagy meg
kell jelölni azt a helyet, ahol a gép vizsgálata elvégezhető.
A kérelemhez csatolni
kell a részletterveket és további adatokat a gép gyártásához felhasznált
részegységekről, ha azok ismerete elengedhetetlenül szükséges az alapvető
biztonsági követelményeknek való megfelelés megállapításához.