21/2000. (VIII.
18.) HM rendelet
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
összhangban az Mvt. végrehajtására kiadott 5/1993.
(XII. 26.) MüM rendelettel (a továbbiakban: Vhr.) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
szolgálatteljesítésre és munkavégzésre vonatkozóan a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Honvédelmi
Minisztériumban, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá
tartozó hivatalokban és háttérintézményekben, a katonai nemzetbiztonsági
szolgálatoknál, a katonai oktatási intézményekben, a Magyar Honvédség
szervezeteinél (a továbbiakban együtt: szervezet) folyó minden szervezett
tevékenységre.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) állományilletékes parancsnok:
- a hivatásos és a
szerződéses állomány tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
(a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának
b) pontjában, valamint a Hszt. végrehajtására
kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésben meghatározott személy,
- a köztisztviselői és
a közalkalmazotti állomány tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója,
- a hallgatói és a
növendéki állomány tekintetében az oktatási intézmény vezetője,
- a hadköteles
állomány tekintetében a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996.
évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.)
2. §-ának a) pontjában meghatározott személy,
b) szervezett
tevékenység: az Mvt.
87. §-ának 9. pontjában meghatározottakon túlmenően a
szolgálati kötelezettségek teljesítésével és a jogok gyakorlásával
összefüggésben végzett tevékenység;
c) szolgálati hely:
az Mvt. 87.
§-ának 5. pontjában meghatározott munkahelyen túl a
szervezet illetékességi területén az a hely, ahol a szervezett tevékenység
végrehajtásra kerül;
d) munkaeszköz: az Mvt. 87. §-ának 4. pontjában meghatározott munkaeszköz körébe
tartozik a szolgálati feladat ellátása érdekében használt haditechnikai eszköz
is;
e) haditechnikai eszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra
kifejlesztett, gyártott, beszerzett eszköz, valamint ehhez az eszközhöz
kapcsolódó alkatrész, kiképzési és oktatási eszköz, ellenőrző, karbantartó és
javító eszköz;
f) veszélyes haditechnikai eszköz: olyan haditechnikai eszköz, amely használatakor az
állomány egészsége, testi épsége - megfelelő védelem hiányában - súlyos
károsító hatásnak lehet kitéve;
g) katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra
kifejlesztett és gyártott - a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy a veszélyforrás
hatásának csökkentésére szolgáló - védő funkciójú eszköz.
(Az Mvt. 11. §-ához)
3. § Az Mvt. 11. §-án túlmenően a személyi állomány szolgálati
tevékenységének biztonságát szolgáló rendszabályokat a
Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata (a továbbiakban:
Szolgálati Szabályzat), a Katonai Általános Balesetelhárítási és Egészségvédő
Szabályzat (a továbbiakban: KÁBESZ) tartalmazza.
(Az Mvt. 12. §-ához)
4. § (1) A szervezeteknél az
állományilletékes parancsnok Szervezeti Munkavédelmi Szabályzatban (a
továbbiakban: SzMvSz) határozza meg a munkavédelmi
tevékenység feltételeit és a követelményeinek megvalósítási módját.
(2) Az SzMvSz tartalmi követelményeit e rendelet melléklete tartalmazza.
5. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül az
utasítással vagy intézkedéssel kiadott - műszaki-biztonsági követelményeket
meghatározó - szabályzat is.
6. § A szervezet munkavédelmi tevékenységének irányítását az
állományilletékes parancsnok látja el.
(Az Mvt. 17. §-ához)
7. § (1) A honvédelmi ágazat első
fokú munkavédelmi felügyeletét és a kapcsolódó informatikai, minősítési és
képzésszervezési feladatokat a HM Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal
(a továbbiakban: HM MMEH) végzi.
(2) A
HM MMEH illetékessége nem terjed ki a szövetséges fegyveres erőknél szolgálatot
teljesítőkre, valamint a nemzetközi szerződés alapján külföldi irányítás alatt
levő állományra.
8. § (1) A honvédelmi miniszter a
honvédelmi ágazat munkavédelmi feladatait a Honvédelmi Minisztérium
közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) útján látja el.
(2) A
honvédelmi miniszter a HM MMEH feletti irányítási feladatait a HM KÁT útján
látja el.
(Az Mvt. 18. §-ához)
9. § (1) Haditechnikai eszközt rendszeresíteni, hadrendbe,
szervezetbe állítani vagy alkalmazásba venni csak abban az esetben szabad, ha
az kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeit és ezt a gyártó, importáló vagy beszerző, ezek hiányában a
rendszeresítést, illetve az alkalmazásba vételt elrendelő az általános
minőségtanúsítás keretében tanúsíttatja.
(2) A
rendszeresítési, szervezetbe állítási vagy alkalmazásba vételi eljárás előtt a
HM MMEH jogosult a haditechnikai eszközt előzetesen vizsgálni, és azt
határozatban veszélyes haditechnikai eszköznek minősíteni.
[Az Mvt. 21. §-ának (1) bekezdéséhez]
10. § (1) A veszélyes haditechnikai
eszközöket, továbbá valamennyi katonai védőeszközt rendszeresíteni, szervezetbe
állítani vagy alkalmazásba venni csak akkor lehet, ha a haditechnikai eszköz
rendelkezik hadi-megfelelőségi tanúsítvánnyal, a katonai védőeszköz pedig
hadi-minősítő bizonyítvánnyal.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott hadi-megfelelőségi tanúsítványt és hadi-minősítő bizonyítványt a
HM Haditechnikai Intézet (a továbbiakban: HM HTI) adja ki. A hadi-megfelelőségi
tanúsítvány és a hadi-minősítő bizonyítvány kiadásának részletes szabályait a
honvédelmi miniszter külön utasításban határozza meg.
(3) A
(2) bekezdés szerinti hadi-megfelelőségi tanúsítványt és a hadi-minősítő
bizonyítványt a HM MMEH az okiraton szakvéleményezi.
11. § (1) A haditechnikai eszközök
és a veszélyes haditechnikai eszközök üzembe helyezése rendszeresítés,
szervezetbe állítás vagy alkalmazásba vétel keretében történik. Feltétel
haditechnikai eszköz esetében a 9. § (1) bekezdésben, veszélyes haditechnikai
eszköz esetében a 10. §-ban meghatározott iratok
megléte.
(2) Amennyiben külön
jogszabály a haditechnikai eszköz (részegység) gyártását vagy alkalmazásba
vételét hatósági engedélyhez köti, ez a hatósági engedély egyenértékű az (1)
bekezdés szerinti hadi-megfelelőségi tanúsítvánnyal.
[Az Mvt. 22. §-ának (1) bekezdéséhez]
12. § (1) A szolgálati helynek,
munkaeszköznek a használatbavétel időpontjában hatályos katonai munkavédelmi
előírásokat is ki kell elégítenie.
(2) Ha a tervezés
idején hatályban lévő katonai munkavédelmi előírások az üzembe helyezés
időpontjáig olyan mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan
gazdasági terhet jelentene, az (1) bekezdés előírása alól a HM MMEH
szakvéleménye alapján a honvédelmi miniszter felmentést adhat, ha az az egészséget és a biztonságos munkavégzést nem
veszélyezteti.
[Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdéséhez]
13. § (1) A biztonságos műszaki
állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni
a veszélyes haditechnikai eszközöket, illetve azt a haditechnikai eszközt,
amelynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges,
illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési
dokumentáció előírja.
(2) Ha haditechnikai
eszköz, katonai védőeszköz a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül
veszélyeztette a személyi állomány egészségét és biztonságát, vagy balesetet
okozott, megfelelőségét az üzemeltető
állományilletékes parancsnoknak soron kívül vizsgálnia kell. A vizsgálat
befejezéséig annak használatát meg kell tiltani.
(3) A
veszélyes haditechnikai eszközöket és azok időszakos felülvizsgálatát az anyagnem szerint illetékes szolgálati ág főnöke külön
intézkedésben határozza meg.
(Az Mvt. 26. §-ához)
14. § A szolgálati helyen alkalmazott jelző- és
riasztóberendezésnek meg kell felelnie a katonai követelményeknek is.
(Az Mvt. 39. §-ához)
15. § (1) A haditechnikai
eszközökhöz biztosítani kell a használatához szükséges magyar nyelvű
üzemeltetési dokumentációt, amelyet a gyártó, a beszerző, import esetén az
importáló, annak hiányában a rendszeresítést, illetve az alkalmazásba vételt
elrendelő köteles biztosítani.
(2) Haditechnikai
eszközöket az üzemeltetéshez szolgáló magyar nyelvű feliratokkal,
tájékoztatóval is el kell látni.
(Az Mvt. 43. §-ához)
16. § Egyes katonai szakfeladatok végzését katonai
szabályzat, szakutasítás külön engedélyhez kötheti.
(Az Mvt. 46. §-ához)
17. § Az elsősegélynyújtás oktatása és tárgyi feltételének
biztosítása a szervezet egészségügyi szolgálatának feladata.
[Az Mvt. 54. §-ának (3) bekezdéséhez]
18. § (1) Az állományilletékes parancsnok figyelemmel kíséri
és elemzi szervezete munkavédelmi helyzetét, feltárja a hiányosságok okait, és
megteszi a szükséges intézkedést. Évente legalább két alkalommal ellenőrzi a
saját és legalább egy alkalommal a közvetlen alárendelt szervezeteknél folyó
munkavédelmi tevékenységet.
(2) A
szervezet egészére kiterjedő ellenőrzést az állományilletékes parancsnok által
kijelölt bizottság végzi. A bizottság összetételét az SzMvSz-ben
kell meghatározni.
19. § (1) A munkavédelmi ellenőrzés
megállapításait jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az előző ellenőrzés során feltárt hiányosságok
megszüntetésére tett intézkedések végrehajtását, illetve az azt
akadályozó tényezőket, a megállapított határidőket;
b) az ellenőrzés során feltárt hiányosságok pontos,
szolgálati hely szerinti felsorolását;
c) a feladatok végrehajtásáért felelős személyek nevét,
beosztását, a végrehajtás határidejét;
d) az egyéb, szükségesnek tartott megállapításokat.
(2) A
munkavédelmi ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, feljegyzést a feltárt
hiányosságok megszüntetését követő öt évig meg kell őrizni.
20. § (1) Haditechnikai eszközök rendszeresítésekor,
szervezetbe állításakor vagy használatba vételekor használatuk egészségre és
biztonságra kiható követelményeiről kellő időben tájékoztatni kell a személyi
állományt, illetve a munkavédelmi érdekképviseleteket.
(2) Az
állományilletékes parancsnok köteles biztosítani a katonai védőeszközök
rendeltetésszerű használhatóságát, megfelelő védőképességét, a kielégítő
higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (szakszerű
javítását), pótlását.
(Az Mvt. 55. §-ához)
21. § (1) A személyi állományt az SzMvSz-ben meghatározott különböző munkakörökre
(beosztásokra) előírt gyakorisággal, de évente legalább egyszer munkavédelmi
oktatásban kell részesíteni.
(2) A különösen
veszélyes feladatok végrehajtása előtt a feladatban részt
vevő állományt fel kell készíteni a biztonságos végrehajtásra.
(3) Különösen
veszélyes feladatnak kell tekinteni:
a) a
gyakorlatokat;
b) a lövészeteket;
c) a vízi és víz alatti átkeléseket;
d) a gép- és harcjármű-oszlop vezetési
foglalkozásokat;
e) a közúti,
vasúti, vízi és légi szállítást;
f) a
lőszerekkel, a robbanó és pirotechnikai, a mérgező, a sugárzó és vegyi
anyagokkal végzett munkát;
g) a
lőtereken végzett kiszolgáló tevékenységet;
h) az
ejtőernyős ugrást;
i) továbbá minden olyan tevékenységet, amelynél a
munkavédelmi szabályok megszegése az élet közvetlen veszélyeztetésével jár.
22. § (1) Akinek a feladatköréhez az egészséges és
biztonságos feladat-végrehajtás feltételeinek biztosítása, fenntartása,
ellenőrzése tartozik, a beosztásba helyezését követő 30 napon belül, azt
követően legalább ötévenként köteles munkavédelmi ismeretekből ellenőrző
vizsgát tenni.
(2) Az (1) bekezdésben
előírt vizsga alól mentesül, aki legalább középfokú munkavédelmi
szakképesítéssel rendelkezik.
23. § (1) Munkavédelmi vizsgáztatásra a szervezetnél az
állományilletékes parancsnok intézkedése szerint bizottságot kell létrehozni,
amelynek elnöke munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik.
(2) A
munkavédelmi vizsgák ismeretanyagát, a vizsgáztatás rendjét, a bizottság
összetételét az SzMvSz-ben kell meghatározni.
(3) A
vizsgát "Megfelelő" vagy "Nem megfelelő" minősítéssel kell
értékelni. Megfelelőre értékelhető a munkavédelmi ismeretek szintje, ha a
kérdések kétharmadára hibátlan választ ad a vizsgázó.
(4) "Nem
megfelelő" értékelés esetén az oktatást és vizsgáztatást meg kell
ismételni. A vizsgára kötelezett személy a "Megfelelő" minősítés
eléréséig csak szakirányítással és felügyelettel végezheti tevékenységét.
24. § Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni, és a
vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, mely okmányokat öt évig meg kell
őrizni.
(Az Mvt. 56. §-ához)
25. § A katonai védőeszköz ellátási rendjét a rendszeresítés,
illetve az alkalmazásba vétele során kell meghatározni. Amennyiben a katonai
védőeszköz haditechnikai eszköz részét képezi, akkor az ellátási rendről a
haditechnikai eszköz rendszeresítése, alkalmazásba vétele során kell dönteni.
(Az Mvt. 57. §-ához)
26. § (1) A honvédelmi ágazat
szervezetei a Vhr. szerinti II. veszélyességi
osztályba tartoznak. Az ettől eltérő osztálybasorolást
a HM MMEH szakvéleménye alapján a honvédelmi miniszter engedélyezi.
(2) A
honvédelmi ágazatban a munkavédelmi szakterület beosztásait és végzettségi
követelményeit az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően munkaköri jegyzékben
vagy állománytáblában kell rögzíteni.
(3) A
munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy - e tevékenysége tekintetében
- az állományilletékes parancsnok közvetlen irányítása alatt áll. Feladatait és
hatáskörét az SzMvSz-ben meg kell határozni.
(4) Ha a munkavédelmi
tevékenységet ellátó személy feladata ellátásában akadályoztatva van, úgy a
helyettesítéséről az elöljáró szervezet parancsnoka köteles gondoskodni.
(Az Mvt. 70-77. §-ához)
27. § (1) A munkavédelmi
érdekképviseletre és az érdekegyeztetésre vonatkozóan az Mvt.
70-73. §-ának és a 75-77. §-ának
rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Ha a munkavédelmi
képviselő (bizottság) az állományilletékes parancsnok véleményével nem ért
egyet, a képviselő (bizottság) közvetlenül a HM MMEH-hez
fordulhat állásfoglalásért vagy kérheti a kivizsgálás
megismételését.
(Az Mvt. 78. §-ához)
28. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
szolgálati feladatellátással és munkavégzéssel kapcsolatos érdekegyeztetést a
Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség képviselőiből, valamint az
érdek-képviseleti szervezetekből alakuló HM Munkavédelmi Bizottság (HM MvB) látja el.
(2) A
HM MvB összetételéről a honvédelmi miniszter külön
utasításban rendelkezik.
[Az Mvt. 81. §-ának (1) bekezdéséhez]
29. § (1) A honvédelmi ágazatban a
munkavédelemre vonatkozó szabályok betartásának felügyeletét a HM MMEH látja
el.
(2) A
HM KÁT és a HM MMEH ellátja az Mvt. 81. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározottakat, hatáskörében
gyakorolja az Mvt. 81. §-a
(4) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogosultságokat.
(3) A
katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál végzett felügyeleti tevékenységbe csak a
honvédelmi miniszter engedélyével és csak olyan személy vonható be, akinél a
"C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt nem tárt
fel.
(Az Mvt. 82. §-ához)
30. § (1) A honvédelmi ágazatban
bekövetkezett munkavédelmi szabálysértések elkövetőit az állományilletékes
parancsnok fegyelmi jogkörében vonja felelősségre.
(2) A
HM MMEH az általa feltárt szabálysértések elkövetőinek felelősségre vonására az
állományilletékes parancsnoknak javaslatot tesz.
(Az Mvt. 84. §-ához)
31. § (1) A HM MMEH főigazgatója,
illetve a HM KÁT vagy a HM MMEH főigazgatója által írásban feljogosított
munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező - és a szolgálati hely ellenőrzéséhez
szükséges nemzetbiztonsági követelményeknek is megfelelő - személy (a
továbbiakban: ellenőr) hatóságként jogosult:
a) illetékességi
területén valamennyi szolgálati helyen külön engedély nélkül ellenőrzést
tartani;
b) a munkabaleseteket, kivéve a közúti, vasúti, vízi és
légi közlekedéssel kapcsolatos eseteket - az állományilletékes parancsnok,
vezető ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;
c) az állományilletékes parancsnokot felhívni az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálati feladatvégzés,
munkavégzés követelményeinek teljesítésére;
d) az állományilletékes parancsnokot a feltárt
hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni;
e) az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások
súlyos megszegésével foglalkoztatott beosztottat a kifogásolt munkavégzéstől
eltiltani;
f) a személyi
állomány egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén - annak
elhárításáig - a veszélyes tevékenység, illetőleg szolgálati hely, műhely,
műhelyrész, munkaeszköz, haditechnikai eszköz, veszélyes haditechnikai eszköz
működésének, használatának felfüggesztését elrendelni;
g) elrendelni
az Mvt. 23. § (2) bekezdése, illetve e rendelet 13. §-a szerinti vizsgálatot;
h) a
munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy
a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályban foglaltaknak
megfelelően végezték;
i) a munkaeszköz és a katonai védőeszköz használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik az Mvt. 18. § (4)-(5) bekezdésekben meghatározott okirattal;
j) a veszélyes haditechnikai eszköz és haditechnikai
eszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az
nem rendelkezik e rendelet 10. §-ban meghatározott
okirattal.
(2) Az ellenőr az (1)
bekezdés e), f), i) és j) pontjaiban foglalt
határozatának azonnali végrehajtását rendelheti el.
(3) Az ellenőr köteles
- illetékességi körébe nem tartozó hiányosság észlelése esetén - az illetékes
szervet értesíteni, illetve felkérés esetén más hatósággal együttműködni.
32. § A HM MMEH köteles az Mvt. 87.
§ 3. pontjában meghatározottak szerinti súlyos, valamint a kettőnél több
személy sérülését okozó, továbbá lövés és robbanás okozta balesetet - kivéve a
közúti, vasúti, vízi és a légi baleseteket - kivizsgálni.
33. § A HM KÁT másodfokú hatóság a HM MMEH főigazgatója által
hatósági ügyekben hozott határozatok vonatkozásában.
34. § (1) A HM KÁT és a HM MMEH
tevékenységi körében - a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével -
jogosult bármely szervezettől közvetlenül információt kérni, illetve megkeresés
esetén a szervezetek kötelesek együttműködni.
(2) A
katonai nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az (1) bekezdésben foglaltakra a
honvédelmi miniszter jogosult.
Záró
rendelkezések
35. § A rendelet 2000. október 1-jén lép hatályba. Ezzel
egyidejűleg a honvédelmi ágazat munkavédelmi felügyeleti rendjéről szóló
29/1997. (XII. 21.) HM rendelet hatályát veszti.
Melléklet a 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelethez
A Szervezeti
Munkavédelmi Szabályzat (SzMvSz) tartalmi
követelményei
I. Általános rész
Az állományilletékes
parancsnok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok, a szabványok és a
szabályozók (utasítás, intézkedés stb.) keretein belül - maga határozza meg.
A meghatározás módját,
formáját az Mvt. részletesen nem állapítja meg, ebben
az állományilletékes parancsnok - a szabályozási kereteken belül - dönthet, de
a munkavédelmi belső viszonyok előírásait minden esetben
kötelező írásban meghatározni.
Az SzMvSz
elkészítésébe célszerű az állományilletékes parancsnok szakembereit (ideértve a
foglalkozás-egészségügyi orvost, jogászt, jogi-igazgatási, illetve pénzügyi
szaktisztet stb.) bevonni.
Az SzMvSz-t
kötelező az érdekvédelmi fórumokkal (a szervezetnél képviseltetett
szakszervezet, munkavédelmi képviselet) véleményeztetni. Ha működik a
honvédségi szervezetnél munkavédelmi képviselő (bizottság), akkor az SzMvSz kiadásához annak egyetértése elengedhetetlenül
szükséges.
Az SzMvSz-nek
összhangban kell lennie a hatályos jogszabályokkal és belső rendelkezésekkel,
valamint az állományilletékes parancsnok által megkötött szerződésekkel.
Az SzMvSz-t
valamennyi beosztottal meg kell ismertetni.
Az SzMvSz
hatályos, munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül, alkalmazása kötelező,
ezért végrehajtását ellenőrzik, szankcionálják. Fegyelmi és anyagi felelősséget
megalapozó, szabálysértési vagy büntetőjogi eljárás alapját képezheti.
II. Az SzMvSz tartalmi követelményei
a) A
szervezet besorolása:
A szervezet
veszélyességi osztálya és létszám szerinti csoport besorolása,
szakemberszükséglet és szakképesítési követelmény, annak helyi megvalósítása
módjai, a kapcsolódó szakfeladatok végzéséhez szükséges ügyintézők megnevezése
(pl. munkavédelmi megbízott, foglalkozás-egészségügyi orvos, ápoló,
méregfelelős, emelőgép-, nyomástartó-, veszélyes áru ügyintéző stb.), létszáma,
az ügyintézők feladatai, hatásköre, felelőssége.
Az Mvt.
alapján az állományilletékes parancsnok a meghatározott feladatok elvégzésére
(munkabiztonsági szaktevékenység, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás körébe
tartozó feladatok), továbbá adott munkaidőre - a létszámhoz és tevékenységéhez
igazodóan - köteles szakképzett munkavédelmi szakembert alkalmazni. Az
alkalmazási feltétel teljesítése történhet saját (állománytáblában vagy
munkaköri jegyzékben nevesített, esetleg az állományból megbízott) személy
felhatalmazásával, de külső vállalkozó megbízásával is lehetséges. Ebben a
részben kell feltüntetni az egyéb rendelkezésekben, szabályzatokban stb. - a
szervezet sajátosságától (ellátottságától, illetve tevékenységétől) függően -
előírt ügyintézőket is.
b) Az SzMvSz hatálya:
1. Területi hatály (a
honvédségi szervezet székhelye, objektumai, mozgó és külső munkahelyei)
2. Személyi hatály (a
szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak, külső szakemberek,
nyugdíjas, munkavégzés hatókörében tartózkodók)
3. Tárgyi hatály
(kiemelten veszélyes tevékenységek, technológiák)
4. Időbeli hatály
(kezdő időpont, záró időpont - nem kötelező külön feltüntetni)
A hatályra vonatkozó
rendelkezéseknél kell meghatározni, mely beosztotti körre [a szervezett munkavégzésben
foglalkoztatottakon kívüliekre, szerződés alapján
munkát végzőkre, ideiglenesen katonai tevékenységet (pl. gyakorlat, lövészet)
végzőkre], valamint az állományilletékes parancsnok intézkedési körébe tartozó
mely objektumokra és milyen mértékben terjed ki. Az időbeli hatályról általában
a szabályzó záró rendelkezése intézkedik, míg a tárgyi hatály meghatározása -
az esetek többségében - külön nem kerül meghatározásra, mivel lényegében a
szervezett tevékenységek összességét foglalja magában (kivéve: több szervezet
közös objektumon belüli elhelyezése, illetve azok közös igénybevétele).
III. Ügyrend
1. rész: Azon
személyek munkavédelmi tevékenységi rendjének meghatározása, akik munkakörük
ellátása során más személy(ek)
élete, egészsége és testi épsége védelméért felelősek
Ebben a részben a
különböző szolgálati személyek (főnökök, alegység-parancsnokok, vezető,
irányító beosztású személyek, megbízottak, alkalmazott szakemberek stb.)
munkavédelemmel kapcsolatos - más szabályzatokban elő nem írt - részletes
feladatait, jog- és hatásköreit, illetve azok érvényesítésének módjának rendjét
kell rögzíteni. Az ügyrendben megállapított feladatokat és hatásköröket a névre
szóló munkaköri leírásokban is rögzíteni kell.
2. rész: A
munkavédelemmel kapcsolatos egyéb állományilletékes parancsnoki szabályozás
rend (technológiai, kezelési, karbantartási, műveleti utasítások, egyéb
üzemeltetési dokumentációk)
A rendszeresen végzett
munkafolyamatokra, veszélyes tevékenységekre, munkaeszközökre stb. vonatkozóan
technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítást kell készíteni,
amelyekben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
szabályait konkrétan meg kell határozni. Szükséges a gépek, berendezések
üzemeltetési dokumentációit is elkészíteni (hiány esetén), illetve tartalmi
szempontból kiegészíteni.
Itt kell szabályozni
az utasítások, dokumentációk elkészítésének, jóváhagyásának és kiadásának
rendjét az alábbiak szerint:
- az utasítások köre,
- az elkészítésért
felelős személy(ek),
- az elkészített
utasítások jóváhagyása,
- a visszavonás,
hatálytalanítás, módosítás,
- a teljes körű és
időszakos felülvizsgálat,
- a dokumentumok
tárolása és nyilvántartása.
IV. Személyi
feltételek
E fejezet tartalmazza
a munkaköri alkalmasság orvosi (előzetes, időszakos, rendkívüli) és a személyi
higiénés alkalmasság megállapítása érdekében elrendelt vizsgálati és a
pályaalkalmassági vizsgálati kötelezettséget, az oktatási-vizsgáztatási
követelményeket és az eljárási rendet.
Az egészségügyi megfelelőség előzetes vizsgálatát a munkaviszony (beosztásba
helyezés) létesítésére általánosan, kötelező jelleggel kell előírni.
A munkaköri
alkalmasság orvosi vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a beosztott
egészségügyi szempontból alkalmas-e a munkaköri leírásban pontosított
munkafeladat elvégzésére, illetve továbbvégzésére, egészségének vagy testi
épségének károsodása nélkül. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat indítványára,
illetve saját kérésére az állományilletékes parancsnok köteles a beosztottat
alkalmassági vizsgálatra küldeni, de az alkalmassági vizsgálat megismétlését az
állományilletékes parancsnok is elrendelheti.
Új technológia,
eljárás, anyag alkalmazásba vétele, a munkakörülmények
jelentős megváltoztatása előtt, valamint foglalkozási megbetegedés, illetve
fokozott expozíció esetén rendkívüli orvosi vizsgálat előírása indokolt.
Képzettség, ismeretek
a munkavégzéshez (szakmai alapképzettség, továbbképzés során szerzett
képesítés, munkavédelmi ismeretek megszerzése oktatás formájában), az ismeretek
számonkérésének rendjét ezen fejezetben kell
rögzíteni. Rendelkezni kell az oktatás személyi-tárgyi-szervezési
kérdéseiről is. Célszerű a gyakorlati oktatást a
munkát irányító személyre bízni, illetve a munkavédelmi szakembert bevonni az
oktatás előkészítésébe, a tematika kidolgozásába és az oktatás lebonyolításába.
Az oktatás időtartamáról, nyilvántartásáról is rendelkezni kell.
Tételesen kell
meghatározni a következő kérdéseket:
- milyen
munkakörökben, milyen időszakonként kerül sor beszámoltatásra (vizsgáztatásra),
- milyen módszerrel
történik (pl. tesztlapokon, szóbeli beszámoltatás, gyakorlati ismeretek
számonkérése munka közben), milyen időtartamban (pl. 30 perces írásbeli
beszámolót 10 perces gyakorlat követi),
- ki tartja a
beszámoltatást (pl. műhelyparancsnok vizsgáztatja a
műhely állományát),
- nyilvántartás
alakszerűsége (napló, jegyzőkönyv),
- mi a sikertelenség
következménye (a sikeres beszámolásig csak felügyelet mellett dolgozhat),
- kiemelt
beszámoltatás rendje, személyi köre (pl. alegységparancsnokok, gyakorlatvezetők
évente),
- mi a beszámoltatás
tematikája munkakörökre differenciáltan.
Az állományilletékes
parancsnok az intézményesített beszámolás mellett rendszeres ellenőrzéssel is
köteles meggyőződni arról, hogy a beosztottak ismerik, illetve megtartják-e a
rájuk vonatkozó munkavédelmi rendelkezéseket, előírásokat [Mvt.
54. § b) pont].
V. Egyéni
védőeszközök juttatásának rendje (ideértve: védőital, bőrvédő készítmények, tisztálkodószerek is)
Az egyéni védőeszköz
juttatás rendjének meghatározása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A
védőital juttatás szabályozásánál ki kell térni a következőkre:
- a védőitalra
jogosultság feltétele (pl. téli időszak),
- a védőitalra
jogosító munkakörök (célszerű mellékletbe foglalni),
- védőital fajtája,
- a védőital
ellátásért felelős személy, szervezet,
- az ellátás
szervezése (megrendelés, elosztás módja és helye, a védőital kihordására és
kitöltésére szolgáló eszközök biztosítása).
A bőrvédő készítmények
és tisztálkodási szerek juttatásának szabályozásánál is az előbbiekben
ismertetett szempontok szerint kell a rendelkezéseket megtenni. A készítmények,
tisztálkodási szerek jegyzékét célszerű mellékletbe foglalni, bőrvédő
készítményeknél a jogosult munkaköröket is meg kell adni.
VI. A munkavégzésre vonatkozó szabályok
1. rész: Általános
szabályok
A rendelkezéseknek a
következő területekre, illetve szempontokra kell kiterjednie:
- a munkaköri
leírások, munkaszerződések munkavédelmi tartalma,
- a munkavégzés
feltételei,
- belső jelentési
kötelezettség (a beosztott egészségi állapotára, a rendkívüli eseményekre,
munkabalesetekre vonatkozóan),
- a veszélyes anyagok
kezelésére vonatkozó általános szabályok,
- az étkezésre,
tisztálkodásra, dohányzásra vonatkozó előírások és korlátozások,
- a tevékenység
végzésére, gépek kezelésére vonatkozó általános szabályok, szervezési
előírások,
- a hulladékkezelés
szabályai,
- a személyi és a
jármű közlekedés szabályai.
2.
rész: Különös szabályok
Ez a rész tartalmazza:
- az objektumon kívüli
munkavégzésre vonatkozó előírásokat,
- az objektum
területén munkát végző külső beosztottak tevékenységének szervezésével
kapcsolatos eljárási szabályokat (pl. a szerződésben rögzítendő munkafeltételek
és adatok, a munkaterület átadása, átvétele, teendők rendkívüli eseménynél,
felügyelet),
- a munkaterületeket,
ahová csak az oda beosztottak és a felügyelettel megbízottak léphetnek be,
- a veszélyes és
ártalmas körülmények között végzett tevékenységek sajátos szabályait,
- a kísérleti
tevékenységekre, veszélyesanyag-tárolókra vonatkozó előírásokat.
VII. A munkavédelmi üzembe helyezés
1. rész: Létesítési
eljárás (tervező részére adatszolgáltatás, kiviteli tervek jóváhagyása,
tervezői és kivitelezői nyilatkozatok, a kivitelezés ellenőrzése és
jóváhagyása, átadás-átvétel)
A létesítésre
vonatkozóan az Mvt. 19. § (1)-(2) bekezdései alapján
a következőkről indokolt rendelkezni:
- szervezeti és
ügyrendi kapcsolat a tervező/kivitelező és a megbízó (állományilletékes
parancsnok) és az érintett szervezeti egységek között,
- a tervező részére
adott adatszolgáltatás tartalma,
- tervezés
ellenőrzése, jóváhagyás rendje,
- a kivitelezési
munkák felügyelete, a kivitelezés során végzett vizsgálatok,
- az átvétel
munkavédelmi követelményei, átvételi próbák és ezek dokumentálása,
- a létesítéssel
kapcsolatos dokumentumok kezelése.
2.
rész: A normál üzembe helyezést megelőző esetek (kísérleti, próbaüzem, üzemi
próbák, kiállítás, kereskedelmi üzemeltetés)
Az üzembe helyezés
eljárási szabályai kiterjeszthetők a nem veszélyes munkaeszközökre,
munkahelyekre, technológiákra és létesítményekre is. Tartalmi elemek:
- az általános üzembe
helyezési eljárás alá eső munkaeszközök, munkahelyek, létesítmények köre,
- az üzembe helyezés
feltételei,
- az üzembe helyezés
engedélyezése.
3.
rész: A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (vizsgálati szempontok,
vizsgálatban résztvevők köre, vizsgálat módja, dokumentálás, javaslat az
állományilletékes parancsnok felé)
A veszélyes
létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezésének,
újraindításának feltétele, a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat,
munkaeszköznél a munkavédelmi megfelelőséget igazoló
tanúsítás, hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkaeszköz, munkahely
esetén a hatósági engedély megléte.
Teljeskörűen fel kell sorolni azokat a dokumentációs, munka-egészségügyi,
műszaki, szervezési követelményeket, amelyeknek az érvényesítését kell
ellenőrizni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során.
Az előzetes vizsgálat
munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.
4.
rész: Írásbeli elrendelés (jogosult, formája)
Az üzembe helyezés
írásbeli elrendelésére az állományilletékes parancsnok jogosult. Az írásbeli
elrendelés határozattal történik.
5.
rész: Újraindítás
Az újraindítás esetére
meg kell határozni, hogy mi tekinthető műszaki oknak (Mvt.
87. § 10. pont), illetve melyek azok a karbantartási feladatok, amelyek nem
azonosak az Mvt.-ben megjelölt teljes szétszereléssel
együttjáró javítási folyamattal. Indokolt utalni
arra, hogy milyen eltérő, egyszerűsítő szabályokat kell a normál üzembe
helyezéshez képest megvalósítani az újraindítás során.
Olyan szervezeteknél
kell elkészíteni, amelyeknél belátható időn belül számítani lehet létesítési,
üzembe helyezési eljárásra.
VIII. Időszakos
biztonsági felülvizsgálat
Ez a fejezet
meghatározza
- az eszközök körét,
- az eljárási rendet
(az elvégzésre jogosultak, a vizsgálat módja és dokumentálása).
A veszélyes
létesítmények és berendezések nyilvántartása alapján az eszközcsoportokat és a
vizsgálattípusok gyakoriságát kell tételesen előírni, a vizsgálat módja és
dokumentálása az arra feljogosított döntésétől és a rájuk vonatkozó konkrét
szakmai előírásoktól függ. Meg kell határozni a minősítő iratok őrzéséért és a
vizsgálatok nyilvántartásáért felelősök körét.
Az állományilletékes
parancsnok - a veszélyes technológiák, munkaeszközök időszakos biztonsági
felülvizsgálatára vonatkozó - kötelezettségéről, az Mvt.
23. § (1) bekezdés és a MüM rendelet 3. §
rendelkezése határozza meg.
IX. Munkavédelmi
ellenőrzés
A fejezet tartalmazza
- az ellenőrzések
fajtáit (folyamatba épített rendszeres célellenőrzések, rendkívüli
ellenőrzések, alkoholszondás vizsgálat, kábító hatású szerek általi
befolyásoltság ellenőrzése),
- vezetői szintű
ellenőrzések rendjét (szemle),
- az ellenőrzések
lefolytatásának szabályait (személyi kör, dokumentálás, intézkedés, végrehajtás
ellenőrzése).
Elő kell írni, hogy
kik jogosultak és kötelesek az ellenőrzések lefolytatására, valamint milyen
időszakonként kerül sor az ellenőrzésekre, illetve fel kell sorolni az
általános és rendszeres ellenőrzési feladatokat [pl. Mvt.
60. § a) pontja]. Itt kell rendelkezni az ellenőrzés eredményeként
teendő intézkedések meghozatalának és dokumentálásának rendjére.
Az ellenőrzés
tekintetében szabályozni kell:
- kik jogosultak
elrendelni és végrehajtani,
- bizonylatolás,
nyilvántartás rendjét,
- az ittasság
(kábítószer hatása alatt állás) megállapítása esetén követendő eljárást,
- a vizsgálat
lefolytatásának rendjét, jogi követelményeit.
X. Balesetek és
megbetegedések kivizsgálása
1. rész: Munkabaleset
2.
rész: Munkabalesetnek nem minősülő üzemi (úti) baleset
3.
rész: Tanulói baleset
4.
rész: Egyéb balesetek
5.
rész: Foglalkozási megbetegedés (fokozott expozíciós eset)
Az 1-5. rész
tartalmazza:
- a bejelentésének és
a tényállás rögzítésének rendjét,
- a szervezeten belüli
belső jelentés rendet,
- a baleset előzetes
értékelését (pl. írásbeli értesítés),
- súlyosnak minősülő
esethez kapcsolódó speciális feladatokat (azonnali jelentés, helyszín
biztosítása, illetékes szakember azonnali bevonása, az érintett hatóság
értesítése),
- kivizsgálás (rendje,
dokumentálása, intézkedések),
- a jegyzőkönyv
kitöltését, a minősítő határozat, illetve a minősítési javaslat megküldése,
nyilvántartása,
- belső nyilvántartási
rend (napló, időszakos nyilvántartás, dokumentációk megőrzése, irattározása),
- az elöljáró vagy
külső illetékes szervekkel történő együttműködési rendet.
6.
rész: Rendkívüli eseményekre vonatkozó eljárás (fogalom, mentési terv)
Az SzMvSz
tekintetében rendkívüli eseménynek tekintendők az olyan tömeges, súlyos,
halálos kimenetelű balesetek, a járványos megbetegedések, illetve elemi
csapások, természeti katasztrófák, tűzesetek, robbanások, váratlan káros
emisszió és egyéb olyan esemény, amelyek személyek életét, testi épségét,
illetve az állományilletékes parancsnok illetékességi körébe tartozó vagyont és
a környezetet veszélyeztetik.
A mentési tervet csak
ott kell elkészíteni, ahol jogszabályok teszik kötelezővé (szükséges az
egységes értelmezéshez indokolt fogalommagyarázatot is rögzíteni).
XI.
Elsősegélynyújtás (elsősegélynyújtók képzése, a helyek kijelölése és
felszerelése, megjelölése, ellenőrzésük)
XII. Munkahelyi munkavédelmi képviselettel kapcsolatos
állományilletékes parancsnoki együttműködés
Ez a fejezet
tartalmazza:
- a kölcsönös
információátadás rendjét,
- a közös
tevékenységre vonatkozó szabályokat (tárgyalások, egyeztetések, tervezés,
ellenőrzés, baleseti vizsgálatok),
- a tárgyi és személyi
feltételek biztosításának rendjét,
- a szakértő
igénybevételének feltételeit,
- a munkahelyi
munkavédelmi program elkészítésének folyamatát.
XIII. Záró rendelkezések (a munkavédelmi képviselő
vagy a bizottság vezetőjének egyetértésével vagy különvéleményével), keltezés
(esetleg időbeli hatály), illetve egyes szabályozók hatályon kívül helyezése)
XIV. Mellékletek,
függelékek
A csatolt okmányok:
- munkahelyek listája
(ahol egyedül munkát végezni tilos, belépni tilos vagy a belépés korlátozott),
- egyéni védőeszközök
viselésére kötelezett munkakörök,
- időszakos
biztonságtechnikai felülvizsgálatok fajtái és gyakoriságuk, tervek,
- elsősegélynyújtó
helyek és felszerelésük,
- dohányzási,
tűzgyújtási tilalom alá tartozó munkahelyek jegyzéke,
- előzetes időszakos
és esetenkénti foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra kötelezett munkakörök
jegyzéke, vizsgálatok gyakorisága, iránya,
- nők és fiatalkorúak
munkavégzésére vonatkozó korlátozások,
- kiemelt
beszámoltatási (vizsga-) kötelezettség alá tartozó munkakörök, beosztások,
- technológiai stb.
utasítások jegyzéke,
- állományilletékes
parancsnoki szerződések munkavédelmi tartalma (pl. munkavédelmi szakember
foglalkoztatás, összehangolási szerződés, több állományilletékes parancsnok egy
munkahelyen történő egyidejű munkavégzésére vonatkozóan).