14/1998. (XI. 27.) GM rendelet

a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről szóló 166/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A gázpalackok gyártásával, külföldről történő behozatalával, gyártóművi és időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésével, javításával, átalakításával, töltésével, töltet változtatásával, szerelvények alkalmazásával összefüggő biztonságtechnikai követelmények, továbbá a műszaki-biztonsági jellegű hatósági eljárások tekintetében e rendelet mellékleteként közzétett Gázpalack Biztonsági Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

2. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a gázpalackok műszaki-biztonsági hatósági felügyeletét első fokon a Műszaki Biztonsági Felügyelőség gyakorolja, a határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében másodfokú hatóságként a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal jár el.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gázpalack Biztonsági Szabályzat hatálybaléptetéséről szóló 1/1980. (I. 19.) NIM rendelet, valamint az ezt módosító 16/1982. (IX. 1.) IpM és a 23/1995. (VII. 13.) IKM rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról szóló 30/1994. (XI. 8.) IKM rendelet mellékletéből az MSZ-09-96.0401 szabvány törlésre kerül.

(4) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 84/525/EGK irányelve a tagállamoknak a varrat nélküli acél gázpalackokra vonatkozó jogszabályi közelítésről;

b) a Tanács 84/526/EGK irányelve a tagállamoknak a varrat nélküli alumíniumból és alumínium ötvözetű gázpalackokra vonatkozó jogszabályi közelítésről;

c) a Tanács 84/527/EGK irányelve a tagállamoknak a hegesztett kivitelű ötvözetlen acél gázpalackokra vonatkozó jogszabályi közelítésről.

Melléklet a 14/1998. (XI. 27.) GM rendelethez

Gázpalack Biztonsági Szabályzat

A gázpalack gyártásával összefüggő műszaki-biztonságtechnikai követelményeket, a műszaki-biztonságtechnikai felügyelettel kapcsolatos engedélyek megszerzésének módját, megadásának feltételeit, a felügyeleti ellenőrzések előfeltételeit, időszakát, helyét és módját, a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségeket e Szabályzat írja elő.

I. Fejezet

Általános előírások

1. A Szabályzat hatálya

1.1. A Szabályzat hatálya alá tartozik: a belföldön használatba kerülő, belföldön gyártott vagy belföldi használatra külföldről behozott gázpalack (a továbbiakban: palack). A palackra vonatkozó előírásokat - ha a Szabályzat másként nem rendelkezik - a gázhordóra is alkalmazni kell.

1.2. Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá:

1.2.1. a legfeljebb 0,22 liter űrtartalmú palack,

1.2.2. a legfeljebb 2 liter űrtartalmú, folyadékkal részben töltött palack (pl. aerosol),

1.2.3. az erőgép indító és hajtó palackja,

1.2.4. a belenyomott gázzal működő tűzoltó készülék tartánya, valamint a halonnal oltó tűzoltó készülék szabvány szerinti tartánya (MSZ EN 3-3),

1.2.5. a hűtőberendezés (jéggyártó és hűtőgép) tartánya,

1.2.6. az olyan gáz tárolására szolgáló palack, amelynél a tárolt gáz hőmérséklete rendeltetésszerű használat mellett 50 °C fölé emelkedik,

1.2.7. külföldről az ország területére csak töltés, illetőleg egyszeri használat céljából behozott palack,

1.2.8. a szénsavas italok vagy gyógyvíz szállítására és kimérésére szolgáló palack,

1.2.9. a vízben oldott ammónia szállítására szolgáló palack, ha az oldatban legfeljebb 35 tömegszázalék ammónia van,

1.2.10. a tudományos, kutató- vagy fejlesztő intézet tulajdonában álló laboratóriumi vagy tudományos célra szolgáló palack, ha azt az intézet saját telepén (laboratóriumában) tölti, és kizárólag tudományos (kísérleti) célra használja,

1.2.11. a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó off-shore egység speciális célra vagy meghajtásra szolgáló palackok,

1.2.12. a haditechnikai célra szolgáló palackok,

1.2.13. a bányászattal kapcsolatos tevékenységhez szükséges palackok, és ezek töltése,

1.2.14. a MÁV tulajdonában (használatában) lévő palackok,

1.2.15. a veszélyes áruk szállítására vonatkozó (a továbbiakban: ADR/RID) hatályos előírások közül az ADR 2201a szélzetszám alatt felsoroltak.

2. Fogalmak

2.1. Acetilén palack (korábban: disszugáz palack): az a szeleppel felszerelt, porózus töltőanyagot és oldószert tartalmazó palack, amely az oldószerben oldott acetilén gáz tárolására és szállítására szolgál, és a töltési, illetőleg felhasználási helye nem azonos; a palack legalább annyi acetilén gázt tartalmaz, amennyivel 15 °C-on, atmoszferikus nyomáson telítődik az oldószer.

2.2. ADR/RID: a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozására Vonatkozó Szabályzat (RID) előírásai.

2.3. Belföldi forgalmazó: az a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a palackot belföldi kereskedelmi forgalomba hozza; a belföldi forgalmazóval azonos az elbírálása annak is, aki saját használatra szerez be külföldről palackot.

2.4. Cseppfolyósított gáz:  kritikus hőmérséklete 20 °C vagy annál magasabb.

2.5. Engedélyezési nyomás: az a legnagyobb túlnyomás, amelyre a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a palackot engedélyezi (engedélyezett töltetnyomás).

2.6. Fajlagos töltettömeg (töltési fok): az 1 liter palacktérfogatba tölthető cseppfolyósított gáz tömege (kg).

2.7. Fojtó gáz:  nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gáz, amely a légkörben normál körülmények között jelen lévő oxigént hígítja vagy kiszorítja.

2.8. Gázhordó: az a gördítő abroncsokkal vagy csúszótalpakkal ellátott vagy keretvázba rögzített, fémből készült nyomástartó berendezés, amely cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési, illetőleg felhasználási helye nem azonos; a gázhordó űrtartalma legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter, és töltete olyan cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 °C-nál kisebb, vagy gőznyomása 50 °C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál.

2.9. Gázpalack: fémből vagy kompozit szerkezettel (a külső felületen bevonattal erősített, fém, illetőleg nemfém béléstesttel) készült nyomástartó berendezés, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz tárolására és szállítására szolgál, és a gáz töltési, illetőleg felhasználási helye nem azonos; a palack űrtartalma legfeljebb 150 liter, hosszának a külső átmérőjéhez való aránya nem nagyobb 10-nél, és töltete sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gáz, amelynek kritikus hőmérséklete 50 °C-nál kisebb, vagy gőznyomása 50 °C-on nagyobb 3 bar abszolút nyomásnál.

2.10. Gyártó: az a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a palackgyártásra a Felügyelettől engedélyt kapott, és amennyiben hegesztést is végez, a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

2.11. Gyújtó hatású (oxidáló) gáz:  oxigén leadásával tüzet okozó, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegítő gáz.

2.12. Gyúlékony gáz:  20 °C-on és 101,3 kPa nyomáson

a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 tf% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékony (alsó robbanási határa legfeljebb 13%), vagy

b) az alsó robbanási határtól függetlenül a levegővel legalább 12% terjedelmű robbanási tartománnyal rendelkezik.

2.13. Használó: az a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy magánszemély, amely/aki a megtöltött palackot üzemszerűen használja, üzemelteti.

2.14. Importőr: az a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a palackokat a Felügyelet által kiállított biztonságtechnikai behozatali engedély alapján belföldi használatra külföldről behozza; a palack külföldi gyártója is lehet importőr.

2.15. Karbantartó: az a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, mely a töltő gazdálkodó szervezet megbízása alapján a palackokat időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre előkészíti, a szükséges javításokat vagy átalakításokat elvégzi, és amennyiben hegesztést is végez, a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet szerint hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.

2.16. Kompozit palack: a külső felületen műgyantába ágyazott, végtelenített szálakkal kóc vagy pászma formába sodort bevonattal erősített, fém vagy nemfém béléstestű palack.

2.17. Maró gáz:  az a gáz, amely az emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát.

2.18. Maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gáz:  az a gáz, amely teljes egészében a maró hatás következtében elégíti ki a mérgezőképesség kritériumait.

2.19. Mérgező gáz:

a) amelyről ismert, hogy az emberi egészséget károsítja, vagy halált okozhat;

b) amelyről feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben az emberre nézve veszélyes hatású.

2.20. Nyomás alatt oldott gáz:  az adott hőmérséklet- és nyomásviszony mellett gáz-halmazállapotú anyagoknak cseppfolyós anyagban való oldata.

2.21. Palackcsalád: olyan (egy, de legfeljebb három részből álló) palackok, amelyek ugyanazon gyárból származnak, és egymástól csak hosszúságukban különböznek, a következő mérethatáron belül:

a) a legkisebb palack hossza legalább a külső átmérő háromszorosa,

b) a legnagyobb palack hossza nem lehet több, mint a vizsgált palack hosszának másfélszerese.

2.22. Palacktípus: olyan palackok, amelyek azonos kialakításúak és falvastagságúak, és amelyeket azonos minőségű anyagból ugyanazzal az eljárással gyártanak.

2.23. Próbanyomás: az a túlnyomás, amelyen a palackot - az engedélyezési nyomás figyelembevételével - a nyomáspróba alkalmával vizsgálni kell.

2.24. Sűrített gáz:  kritikus hőmérséklete 20 °C-nál alacsonyabb.

2.25. Tervezési nyomás: a méretezésnél figyelembe vett túlnyomás, amely értékében azonos a próbanyomással.

2.26. Töltési hely: az az üzemrész, ahol a palackot megtöltik.

2.27. Töltő gazdálkodó szervezet: az a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, illetőleg a II. fejezet 1.5. pontja szerinti engedéllyel a gáznak a palackba történő töltésére és forgalmazására, és gondoskodik a Szabályzatban előírt időközönkénti biztonságtechnikai felülvizsgálatról és a rendeltetésszerű használat során meghibásodott palackok javításáról.

2.28. Turista használatú palack: legfeljebb 5 kg töltettömegű, propán, bután vagy ezek elegyeivel töltött, és turista használatra (főzés, fűtés, világítás) szolgáló palack.

2.29. Vizsgáló, tanúsító szervezetek:

a) kijelölt vizsgáló szervezet: a gyártómű vagy gyártási eljárás alkalmasságát, vagy a termék típus, termék előírásoknak való megfelelőségét vizsgáló, értékelő és tanúsító szervezet, amely tevékenységében és szervezetileg független, szakmailag felkészült, és amelyet meghatározott feladat ellátására az illetékes miniszter jogszabály alapján kijelölt, illetőleg az illetékes hatóság elismer, és ezt a tényt a feladatok és a szervezet azonosító számának megadásával a minisztérium hivatalos lapjában közzétették,

b) akkreditált vizsgáló szervezet: olyan független vizsgáló szervezet, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Testület tanúsítási eljárásban auditál, megvizsgál és tanúsít a meghatározott feladatok ellátására való alkalmasságra, és ezt hivatalos lapban közzéteszi.

3. Palack azonosítása

3.1. Megjelölés

E Szabályzat hatálya alá tartozó minden palackot jól olvasható és tartós megjelöléssel kell ellátni. A palackon a megjelöléseket a felső vállrészben kell elhelyezni az I. fejezet melléklete szerint. Ha a rendelkezésre álló hely vagy a vállrész falvastagsága ezt nem teszi lehetővé, akkor a fenék zömített részébe vagy a palackhoz forrasztott táblára vagy a palackhoz hegesztéssel rögzített védőkosáron kell a megjelöléseket elhelyezni. Teljes felületen bevont kompozit palackon a hengeres részen, jól olvashatóan, címkén kell elhelyezni a megjelöléseket.

3.1.1. A megjelölésnél alkalmazandó betű- és számjeleknek 3-16 mm méretűnek kell lenni.

3.1.2. A palackokon a következő megjelöléseket kell elhelyezni:

- a gyártó nevét vagy jelét,

- a gyártási számot,

- a betölthető gáz ADR/RID szerinti megnevezését,

- az üres palack tömegét (nyakgyűrűvel, talpgyűrűvel, de szelep nélkül) (kg),

- a palack űrtartalmát (l),

- a méretezés alapjául meghatározott folyáshatár értékét,

- a hőkezelés jelét,

- a próbanyomás értékét (túlnyomásban) és mértékegységét (bar),

- a gyártási típusengedély számát, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedély számát,

- az ellenőrzések elvégzésének idejét (gyártóművi felügyeleti ellenőrzésnél vagy az első töltés előtti ellenőrzésnél: az év utolsó két számjegye/hó, időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnél: az év utolsó két számjegye/hó/nap),

- a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évét,

- a használatbavételhez szükséges ellenőrzést végző felügyelő bélyegzőjének lenyomatát.

Beüthető a palack tulajdonosának neve és az általa adott sorszám is.

3.1.3. A 3.1.2. pontban általánosan előírt adatokon kívül még a következő megjelöléseket kell beütni:

3.1.3.1. sűrített gázzal töltendő palackra a +15 °C gázhőmérséklethez tartozó engedélyezési nyomás értékét (bar); ahol fajlagos töltettömeg van meghatározva a táblázatban (III. fejezet 1. táblázat), ott az engedélyezett fajlagos töltettömeget (kg/l) és az üres palack tömegét talpgyűrűvel, nyakgyűrűvel, szeleppel, de szelepvédő sapka nélküli tara tömeget (kg) kell beütni,

3.1.3.2. cseppfolyósított gázzal (III. fejezet 2. táblázat) vagy vízben oldott ammóniával (III. fejezet 3. táblázat) töltendő palackra az engedélyezett fajlagos töltettömeget (kg/l), valamint a tara tömeget (kg) kell beütni, és a "tara" feliratot is,

3.1.3.3. acetilén palackra (III. fejezet 3. táblázat):

- a palack tömegét nyakgyűrűvel, talpgyűrűvel, szeleppel, porózus töltőanyaggal és oldószerrel együtt (tara tömeg kg-ban), és a "tara" feliratot is.

- a porózus töltőanyag megnevezését,

- a porózus töltőanyagot betöltő gazdálkodó szervezet nevét vagy jelét,

- a palackba tölthető acetilén gáz tömegét (kg),

- az oldószer megnevezését, ha az nem aceton,

- +15 °C hőmérsékleten az acetilén engedélyezési nyomásának értékét (bar),

- a porózus töltőanyaggal megtöltött acetilén palack ellenőrzése elvégzésének idejét (első ízben vagy új betöltéskor elvégzett ellenőrzésnél év/hó; időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnél év/hó/nap) és a felügyeleti ellenőrzést igazoló bélyegzést.

3.1.4. Az 1., 2. és 3. számjelű [lásd R. 5. § (5) bekezdésében felsorolt] irányelveknek megfelelő típusengedéllyel rendelkező, és az irányelvek szerinti vizsgálatokon megfelelt palackokra a IV., V. és VI. fejezetek 6.2. pontjában megadott - és a fejezetek mellékletében látható - megjelöléseket helyezi el a gyártó.

Ezekre a palackokra nem kell ismételten beütni az I. fejezet melléklete szerinti következő megjelöléseket:

- a gyártó nevét vagy jelét,

- a gyártási számot,

- a hőkezelés jelét,

- a próbanyomás értékét és mértékegységét,

- a méretezés alapjául meghatározott folyáshatár értékét (N/mm2),

- az üres palack tömegét nyakgyűrűvel, talpgyűrűvel, de szelep nélkül,

- a palack űrtartalmát.

3.1.5. Az üres palack tömegét, tara tömegét és űrtartalmát három számjegyes pontossággal kell megadni. Űrtartalomnál lefelé, a tömegértékeknél felfelé kell kerekíteni.

3.1.6. A palackot a beütött megjelöléseken kívül el kell látni az ADR/RID előírások szerinti azonosító számmal (UN szám) és veszélyességi bárcával.

3.1.7. Azok a palackok, amelyeknek az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése 1997. január 1-je előtt megtörtént, a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésük időpontjáig tisztítatlan, üres állapotban veszélyességi bárcák nélkül is szállíthatók.

3.1.8. A palack váll egyik szegmensében a gyártásra, vele szemben a töltésre vonatkozó megjelöléseket kell elhelyezni. A két szegmens között, időrendi sorrendben kell az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések adatait beütni.

3.2. Színjelzés

E Szabályzat hatálya alá tartozó palackot a hengeres felső részén, a benne tárolható gáz megjelölésére, az MSZ-09-57.0041 szerinti színjelzéssel kell ellátni. A festék minőségének és felvitele módjának olyannak kell lenni, hogy a színjelzés ne legyen félreérthető, időálló és az időjárási és egyéb változásoknak tartósan ellenálló legyen.

3.2.1. Az alkalmazandó alapszín jelzések a következők:

 

 acetilén

 sárga (RAL 1021),

 

 minden egyéb éghető gáz

 vörös (RAL 3000),

 

 oxigén

 kék (RAL 5015),

 

 nitrogén

 zöld (RAL 6001),

 

 minden egyéb nem éghető gáz

 szürke (RAL 7038),

 

 sűrített levegő

 lila (RAL 4005),

 

 maró vagy mérgező gáz

 barna (RAL 8007).

3.2.2. A tűzoltó készülékek palackjainak, valamint az egészségügyi célra szolgáló palackoknak egyéb színjelzéseire az MSZ EN 3-3 és az MSZ 11970 előírásai vonatkoznak.

3.2.3. A palack teljes felülete a színjelzéssel azonos színű festékkel befesthető oly módon, hogy a megjelölések azonosítását ne akadályozza.

3.2.4. Alumíniumötvözetből gyártott palackot a 3.2. pontban előírt szabvány szerint meghatározott méretű két körgyűrűs színjelzéssel kell ellátni (a két körgyűrű egymástól való távolsága a körgyűrű szélességével azonos; a palack teljes felülete a színjelzéssel azonos színű festékkel nem festhető be), ha

ahol

- a   a köpeny falvastagsága mm-ben,

- D   a külső köpenyátmérő mm-ben,

- c   falvastagságpótlék, értéke 0,5 mm.

3.3. A megjelölésekre és színjelzésekre vonatkozó egyéb előírások

A beütött megjelölések és színjelzések - használat közben is - megfelelő állapotáról a gyártó, illetőleg a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni.

3.4. A megjelölések és a színjelzések eltávolítása, megváltoztatása

A beütött megjelölések, valamint a színjelzés csak a Felügyelet engedélyével távolítható el.

3.4.1. Ha a Felügyelet a palack engedélyezett és próbanyomását csökkenti, vagy gáztöltet megváltoztatását engedélyezi, akkor a csökkentett nyomás értékeket, illetőleg az új gáztöltetre vonatkozó megjelöléseket be kell ütni, és annak megfelelően a színjelzést meg kell változtatni. A korábbi engedélyezési nyomást, próbanyomást, üres és tara tömeget keresztbehúzott beütéssel, az eredetileg engedélyezett töltőgáz nevét és a töltettömegét kiköszörüléssel vagy keresztbehúzott beütéssel kell érvényteleníteni.

3.4.2. Tulajdonosváltozás esetén kiköszörüléssel eltávolítható a korábbi tulajdonos neve és az általa adott sorszám is.

4. Felelősség meghatározása

Az új palack megfelelő minőségéért a palackgyártó, a palack szelepének, szerelvényeinek megfelelő minőségéért a szelep és a szerelvény gyártója, a megfelelő minőségű szerelésért a szerelést végző gazdálkodó szervezet, a használt palack megfelelő minőségéért, valamint megfelelő állapotú és biztonságú szeleppel és szerelvényekkel történő forgalmazásáért a töltő gazdálkodó szervezet felelős.

I. fejezet melléklete

A palack megjelölése

1. Méretezésnél használt folyáshatár értéke (N/mm2)

2. Hőkezelés jele.

3. Űrtartalom (l).

4. Próbanyomás értéke (bar).

5. Üres tömeg (kg).

6. Engedély száma.

7. Gyártómű megnevezése vagy jele.

8. Gyári szám.

9. Töltet megnevezése.

10. Töltőnyomás értéke (bar).

11. Tulajdonos neve vagy jele (beüthető a megrendelő kívánságára).

12. Tulajdonos száma (beüthető a megrendelő kívánságára).

13. Hatósági vizsgálat időpontja (évszám utolsó három számjegye).

14. Hatósági bélyegző.

15. Töltet tömeg (kg).

16. Tara tömeg (kg).

17. Porózus töltőmassza megnevezése vagy engedély száma.

18. Porózus töltőmassza vizsgálat időpontja és bélyegzője.

 

II. Fejezet

Műszaki-biztonsági felügyeleti eljárások

1. Engedélyezési eljárások

Az R. 3. §-ában felsorolt tevékenységek közül a következőkre kérhetnek engedélyt a gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: kérelmezők):

- a palack gyártásához gyártási típusengedély,

- a külföldről történő behozatalhoz biztonságtechnikai behozatali engedély,

- a palack töltetének megváltoztatásához,

- a palackszelep és a hozzá csatlakozó nyomáscsökkentő szerelvény gyártásához gyártási vagy külföldről történő behozatalához biztonságtechnikai behozatali engedély,

- a palack, a palackszelep és a hozzá csatlakozó nyomáscsökkentő javításához javítási, átalakításához (alkatrészcseréhez) átalakítási engedély,

- a töltési tevékenység végzésére.

Egyedinek minősülő (legfeljebb 3 db), külföldön gyártott, a turista forgalomban alkalmanként behozott, turista használatú palack behozatalához nem kell engedély.

1.1. Gyártási típusengedélyezési, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedélyezési eljárás

1.1.1. Gyártási típusengedély iránti kérelmet a gyártónak, a biztonságtechnikai behozatali engedélykérelmet az importőrnek kell a gyártás előtt a Felügyelethez benyújtania.

1.1.2. A gyártási típusengedély kérelemhez, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedélykérelemhez 3 példány műszaki tervdokumentációt kell csatolni, a biztonságtechnikai behozatali engedélykérelemhez 1 példány magyar nyelvű fordítás is szükséges.

1.1.3. A műszaki dokumentációnak tartalmazni kell:

1.1.3.1. palackcsaládonként, illetőleg palacktípusonként

- a méretezett összeállítási rajzot,

- a szilárdsági számítást,

- a szerkezeti anyagok mechanikai jellemzőire és vegyi összetételére vonatkozó előírást,

- a műszaki leírást,

- a gyártásra vonatkozó tervezői előírásokat (az alakításra vonatkozó előírásokat, a hegesztési tényezőt, a hegesztési technológiát és az ellenőrző vizsgálatok módját és terjedelmét, a hőkezelési technológiát, a gyártó által végzendő gyártásközi és végellenőrzések módját és terjedelmét stb.),

- a próbatestek kivételi helyeinek vázlatát,

- a maradandó megjelölések előírásait és elhelyezési rajzát,

- külföldi gyártású palackok esetében a típusvizsgálat igazolását, ha a típusvizsgálatot, illetőleg az ellenőrzését a gyártó ország kijelölt szervezete végezte el; amelynek a Felügyelettel - az ellenőrzések elvégzésére - érvényes megállapodása van;

1.1.3.2. acetilén palack tervdokumentációjának az 1.1.3.1. pontban felsoroltakon túlmenően tartalmaznia kell a következőket:

- a porózus töltőanyag összetételének leírását,

- a porózus töltőanyag gyártási és ellenőrzési követelményeit,

- a kész porózus töltőanyag jellemzőit (porozitás, literenkénti töltőanyag tömeg, literenként betölthető oldószer tömeg, literenként betölthető acetilén gáz tömeg stb.),

- a kijelölt vizsgáló szervezettől származó típusvizsgálati igazolást a porózus töltőanyag megfelelőségéről,

- ha a palack már rendelkezik érvényes Felügyeleti engedéllyel, akkor a tervdokumentációnak nem kell tartalmazni az 1.1.3.1. pontban felsoroltakat, elegendő a Felügyelet által kiadott engedély számára hivatkozni;

1.1.3.3. a kompozit palackok műszaki tervdokumentációjának az 1.1.3.1. pontban felsoroltakon túlmenően tartalmaznia kell a következőket:

- a szilárdsági számítást helyettesítő vizsgálati eredményeket (ha nem számítás alapján méretezték a palackot),

- azt a harmonizált európai szabványt vagy más, nemzetközileg elfogadott előírást, amely alapján a palackot gyártják,

- a kijelölt vizsgáló szervezettől származó típusvizsgálati igazolást az elvégzett vizsgálatok eredményéről;

1.1.3.4. amennyiben a palackgyártás és javítás vagy átalakítás során hegesztést is kell végezni, az csak a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet szerinti hatósági bizonyítvány birtokában végezhető el.

1.1.4. A gyártási típusengedély, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedély kérelemhez benyújtott műszaki dokumentációban foglaltak megfelelősége esetén - hazai gyártásnál minden gyártási típusengedély kérelemnél - a Felügyelet határozata alapján el lehet végezni a típusvizsgálatot.

1.1.5. A típusvizsgálatok ellenőrzését a Felügyelet végzi a következők kivételével:

- acetilén palack porózus töltőanyaga típusvizsgálata,

- kompozit palack típusvizsgálata, ha azt nem belföldön gyártják,

- az Európai Közösség tagállamából származó palackok típusvizsgálata, ha azt a tagállamok egyikének kijelölt vizsgáló szervezete elvégezte,

- a nem az Európai Közösség tagállamából származó palackok típusvizsgálata, ha azt az Európai Közösség valamely tagállamának kijelölt vizsgáló szervezete elvégezte,

- a nem az Európai Közösség tagállamából származó palackok típusvizsgálata, ha azt a gyártó ország olyan kijelölt vizsgáló szervezete végezte el, amelynek a Felügyelettel az ellenőrzések elvégzésére érvényes megállapodása van.

1.1.6. A Felügyelet a típusvizsgálatok megfelelősége esetén kiadja a típusvizsgálat ellenőrzés igazolást.

1.1.7. A típusvizsgálat ellenőrzésének igazolását az engedélykérelemmel benyújtott dokumentációhoz kell kiegészítésül csatolni.

1.1.8. Ha az 1.1.3-1.1.6. pontokban felsorolt ellenőrzések eredménye kedvező, és az 1.1.7. pontban előírtak teljesültek, a Felügyelet kiadja a palackokra a gyártási típusengedélyt, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélyt, és abban előírja az általa szükségesnek tartott gyártási, gyártásellenőrzési és egyéb követelményeket.

1.1.9. A gyártási típusengedélyt, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélyt a hatályának lejártától számított 2 évig köteles a kérelmező (engedélyes) megőrizni.

1.1.10. Engedély visszavonása

A Felügyelet visszavonja:

1.1.10.1. a gyártási típusengedélyt, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélyt, ha a ellenőrzése során megállapítja, hogy a palack nem felel meg az engedélyezett típusnak, és

a) olyan mértékű eltérés állapítható meg, amely a biztonságot veszélyezteti, vagy

b) a biztonsági követelményeket nem befolyásoló eltérést a gyártó felszólítás után sem szünteti meg;

1.1.10.2. a biztonságtechnikai behozatali engedélyt, ha a tudomására jut, hogy a típusvizsgálatot végző szervezet az általa kiadott típusengedélyt visszavonta.

1.2. Töltetváltoztatással kapcsolatos engedélyezési eljárások

1.2.1. Töltetváltoztatás előtt a töltő gazdálkodó szervezetnek a Felügyelethez írásbeli engedélykérelmet kell benyújtani a következő esetekben:

- hidrogén töltetre engedélyezett palack töltetének megváltoztatásánál,

- ha a palackba olyan gázt akarnak tölteni, amely a Szabályzatban vagy az ADR/RID előírásokban nem szerepel. (Ez esetben csatolni kell az új gáztöltet jellemzőit tartalmazó leírást.) A gáztöltet megváltoztatásáról a Felügyelet határozatban dönt.

1.2.2. Az 1.2.1. pontban foglaltaktól eltérő esetekben a Felügyelet képviselője dönt a gáztöltet megváltoztatásáról a töltő gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozata alapján, az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés alkalmával. A nyilatkozatban a töltő gazdálkodó szervezetnek igazolni kell, hogy a palack alkalmas az új gáztöltetre.

1.2.3. A gáztöltet megváltoztatását csak a Felügyelet engedélye alapján, az időszakos vizsgálat keretében lehet elvégezni.

1.2.4. Ha a Felügyelet a palackba a korábban engedélyezett gáz helyett más gáz töltését engedélyezi, akkor a palack megfelelőségét - az új gáz és tara tömeg (sűrített gázok palackjainál üres tömeg) megjelölés után - bélyegzőjének beütésével igazolja.

1.2.5. A korábban hidrogén tárolására használt palackot a Felügyelet csak állapotfelmérő vizsgálat elvégzése után - annak kedvező eredménye esetén - engedélyez 15 bar próbanyomásnál nagyobb próbanyomású vagy mérgező és/vagy maró gáztöltetre.

1.3. A palackszelepek és a nyomáscsökkentő engedélyezési eljárása

A palackszelep és a közvetlen hozzá csatlakoztatható nyomáscsökkentő szerelvény gyártását, külföldről történő behozatalát, javítását és átalakítását (alkatrészcserét, a tömítés kivételével) a Felügyelettel engedélyeztetni kell. Ezekre a tevékenységekre csak olyan gazdálkodó szervezet kaphat engedélyt, amely rendelkezik az MSZ ISO 9001 vagy MSZ ISO 9002 szerinti, vagy annak megfelelő, tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel. A rendszer működőképességét a Felügyelet esetenként ellenőrzi az engedélyezési eljárás során.

Az engedélykérelemhez a következő dokumentációt kell csatolni:

- rajzdokumentációt, amely tartalmazza a méretezett összeállítási és részletrajzokat, valamint a darabjegyzéket,

- az alapanyagokra vonatkozó előírásokat,

- műszaki leírást a működésre és az alkalmazási területre vonatkozóan (alkalmazható gázok és gázkeverékek megnevezését, műszaki jellemzőket stb.),

- az alapanyag összeférhetőségét igazoló bizonylatokat,

- a minőségbiztosítási rendszer tanúsítványát.

A Felügyelet az engedélyben írja elő az általa szükségesnek tartott követelményeket.

1.4. A palack, palackszelep és nyomáscsökkentő javításának, illetőleg átalakításának engedélyezése

A palackon és szerelvényein csak a III. fejezet 3.4. pontjában felsorolt javításokat, illetőleg átalakításokat lehet végezni. Ezekre a javítást végző karbantartó gazdálkodó szervezetnek kell a Felügyelettől engedélyt kérni. A kérelemhez be kell nyújtani a következőket:

- a palack javítás vagy átalakítás előtti méretezett műszaki rajzát, anyagának mechanikai jellemzőit és vegyi összetételének bizonylatait,

- a felügyeleti ellenőrzés igazolását,

- a javítási, illetőleg átalakítási technológia és vizsgálati technológia leírását.

A Felügyelet az engedélyben írja elő az általa szükségesnek tartott követelményeket.

1.5. A töltő gazdálkodó szervezet töltési tevékenységének engedélyezési eljárása

Palackot csak az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely rendelkezik működő és tanúsított, az érvényben lévő szabványok szerinti vagy ennek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, és a Felügyelettől a töltési tevékenységre engedélyt kapott.

Az engedélykérelemhez csatolni kell:

- a töltési rendszer épületen belüli elhelyezési rajzát,

- a töltőberendezés és szerelvényeinek jegyzékét,

- a töltési technológiát,

- a felelős vezetők szakképesítését és beosztását,

- igazolást, amely szerint a töltő gazdálkodó szervezet megfelel a munka- és tűzvédelmi, valamint a környezetvédelmi előírásoknak,

- a minőségbiztosítási rendszer tanúsítványát.

1.6. A Szabályzat előírásaitól való eltérés engedélyezési eljárása

Szabályzat bármilyen előírásától való eltérésre engedélyt kell kérni a Felügyelettől. Az eltérés jellegétől függően, az azonos biztonsági feltételek teljesülését kísérletekkel, vizsgálatokkal, számításokkal stb. kell igazolni, és a részletes leírást a kérelem mellékleteként be kell nyújtani.

2. Ellenőrzések

2.1. Gyártóművi, illetőleg az első töltés előtti felügyeleti ellenőrzés

2.1.1. A Felügyelet gyártóművi ellenőrzést végez a Szabályzat hatálya alá tartozó minden belföldön vagy külföldön gyártott új palackon, és a porózus töltőanyaggal újonnan betöltött acetilén palackon, a 2.1.4. pontban felsoroltak kivételével.

2.1.2. A gyártóművi felügyeleti ellenőrzést a gyártónak, illetőleg az importőrnek kell kérelmezni a Felügyelettől.

2.1.3. A gyártóművi felügyeleti ellenőrzést és dokumentálását a Szabályzat adott palacktípusra vonatkozó fejezetének előírásai szerint, és a Szabályzat III. fejezetében megadott műszaki előírások figyelembevételével végzi a Felügyelet.

2.1.4. Nem végez a Felügyelet gyártóművi ellenőrzést a következő felsorolt esetekben:

2.1.4.1. az Európai Közösség tagállamból származó palackok behozatalánál az Európai Közösség és Magyarország kölcsönös megállapodása alapján, a tagállam kijelölt szervezete végezte az ellenőrzést,

2.1.4.2. azon külföldön gyártott palackok behozatalánál, amelyeken a gyártóművi ellenőrzést olyan külföldi szervezet végezte, amellyel a Felügyelet megállapodást kötött az ellenőrzések elvégzésére,

2.1.4.3. külföldi gyártású berendezés tartozékaként történő (legfeljebb 3 db) palack egyszeri behozatalánál, ha a gyártóművi ellenőrzést külföldi ellenőrző szervezet végezte,

2.1.4.4. az egyedinek minősülő, külföldi gyártású, turista használatú palackok behozatalánál, amelyek a palack megfelelőségét igazoló felügyeleti bélyegző beütése nélkül tölthetőek és használhatóak a gyártásuktól számított 10 évig.

2.1.5. A 2.1.4.1-2.1.4.3. pontokban felsorolt esetekben, az importáló megbízásából, a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek kell kérelmezni a Felügyeletnél az első töltés előtti felügyeleti ellenőrzés elvégzését. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi gyártóművi ellenőrzést végző szervezet igazolását és a hozzá tartozó gyártóművi bizonylatokat, valamint 2 példányban az ellenőrzésre kerülő palackok emelkedő gyártási sorszámba rendezett jegyzékét.

2.1.6. Az első töltés előtt a felügyeleti ellenőrzés keretében

2.1.6.1. a 2.1.4.3. pont szerint behozott palackoknál a Felügyelet a következőket végzi:

- a felügyeleti ellenőrzésre bejelentett palackokat azonosítja a kérelmező telephelyén,

- ellenőrzi a megjelölést és a színjelzést,

- ellenőrzi a benyújtott dokumentációk (igazolások, bizonylatok és a külföldi szervezet által elvégzett ellenőrzés dokumentációjának) teljeskörűségét és megfelelőségét, és azt, hogy a benyújtott dokumentációk a bejelentett palackokra vonatkoznak-e,

- ellenőrzi a külső felületeket,

2.1.6.2. a 2.1.4.2. pont szerint behozott palackoknál a Felügyelet a következőket végzi a 2.1.6.1. pontban leírtakon túlmenően:

- ellenőrzi a biztonságtechnikai behozatali engedélyben és a Szabályzatban előírtaknak való megfelelőséget,

- ellenőrzi a belső felületeket és a kivitelezést,

- víznyomáspróbát tartat,

- acetilén palackoknál ellenőrzi a porózus töltőanyag megfelelőségét (töltőanyag tömeg, térkitöltés és késztömeg).

2.1.7. A Felügyelet által a palackoknak a 2.1.3., illetőleg a 2.1.6. pontokban foglaltak szerint elvégzett ellenőrzése után, megfelelő eredmények esetén, minden megfelelőnek minősített palackra az I. fejezet 3. pontjának megfelelő megjelölést és színjelzést kell elhelyezni, valamint az első időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének utolsó két számjegyét.

2.1.8. A Felügyelet a palack azonosítására szolgáló megjelölések és színjelzés ellenőrzése után kiadja a gyártóművi felügyeleti ellenőrzésről, illetőleg az első töltés előtti felügyeleti ellenőrzésről az igazolást (lásd az adott palackra vonatkozó fejezet megfelelő mellékletét).

2.1.9. A gyártóművi, illetőleg az első töltés előtti felügyeleti ellenőrzésnél megfelelőnek minősített minden palackra az ellenőrzést végző felügyelő bélyegzőjének lenyomatát el kell helyezni.

2.1.10. A felügyeleti ellenőrzés igazolását és a hozzá tartozó bizonylatokat a kérelmező (engedélyes) 20 évig köteles megőrizni.

2.2. Időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés

2.2.1. A használt palackokon a Felügyelet a Szabályzat III. fejezete 3.5.2-3.5.5. pontjaiban, illetőleg a 3.5.7. pontban meghatározott periódusonként időszakos biztonságtechnikai ellenőrzést végez. Az ellenőrzést a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek kell kérelmezni a Felügyelettől. A Felügyelet az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzéseket a kérelmező telepén végzi el.

2.2.2. A töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet a palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre bocsátása előtt köteles a 2.2.2.2-2.2.2.6. pontokban előírt ellenőrzéseket elvégezni.

2.2.2.1. A palackokat szakszerűen, kellő elővigyázattal, a munkavédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi előírások betartásával gázmentesíteni kell.

2.2.2.2. A palackok külső és belső felületét a gáztöltet teljes kieresztése és a palack kiszelepelése után a szennyeződéstől meg kell tisztítani úgy, hogy a felületek egyértelműen és biztonságosan vizsgálhatók legyenek. A 2.2.3.2. pontban megadottnál nagyobb mértékben meghibásodott vagy sérült (repedt, horpadt, éles bevágású, korrodált, menethibás vagy deformálódott) palack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható.

2.2.2.3. A palackba beütött megjelöléseket ellenőrizni kell, és

a) ha az olvashatatlanná vált, de azonosítható, a megjelöléseket az eredetivel azonos betű- és számnagyságban fel kell újítani,

b) ha az olvashatatlanná vált megjelölések nem azonosíthatóak, azokat felújítani nem szabad, a palackot selejtezni kell,

c) ha a megjelölések ellenőrzése során kiderül, hogy valamely palack első használatbavételének engedélyezése óta 45 évnél hosszabb idő telt el, az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható,

d) az 1990-től gyártott palackok használhatóságát - függetlenül a koruktól - a műszaki állapotuk határozza meg.

2.2.2.4. Az üres palackok tömegét és űrtartalmát ellenőrizni kell a következők figyelembevételével:

a) minden egyes palack üres tömegét mérlegeléssel kell ellenőrizni, és eltérés esetén a tényleges értéket az eredeti üres (tara) tömeg megjelölés fölé vagy alá be kell ütni, ha az eltérés a következő értéket meghaladja:

- az űrtartalom < 2 l, vagy az üres tömeg < 3 kg, és az eltérés >3%,

- az űrtartalom < 20 l, vagy az üres tömeg < 25 kg, és az eltérés > 0,1 kg,

- az űrtartalom > 20 l, vagy az üres tömeg > 25 kg, és az eltérés > 0,2 kg;

a korábbi tömeg megjelölést keresztbehúzott beütéssel érvényteleníteni kell; a talpgyűrű- vagy nyakgyűrűcsere miatt bekövetkezett tömeg változását is az előzőek szerint kell megjelölni; a módosított tömeg elé be kell ütni a felügyeleti bélyegzőt, amely jelzi, hogy a tömeg változása nem korrózió miatt következett be;

b) ha a tömeg csökkenése 3%-nál nagyobb, a palackot a többitől külön választva kell időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre bocsátani; ezeknek a palackoknak a további használhatóságáról a Felügyelet egyedi vizsgálat eredménye alapján dönt;

c) ha a tömeg csökkenése az 5%-ot meghaladja, de a szerkezeti vizsgálat egyenletes falvastagság csökkenést mutat, a palack csak az eredeti próbanyomás 30%-ára kaphat engedélyt, 6%-os vagy ennél nagyobb tömeg csökkenés esetén a palackot selejtezni kell.

2.2.2.5. Tartozékok ellenőrzése

Ha a palack talpgyűrűje elhasználódott, repedt, nyakgyűrűje menethibás vagy fellazult, illetőleg hiányos, védőkosara (védőburkolata) deformálódott vagy törött, a palack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható.

2.2.2.6. Menetek ellenőrzése

A palacknyak szelepmenetének épségét idomszerrel és szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Hibás menetű palack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható.

2.2.3. A varrat nélküli és a hegesztett acélból, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült palackoknak a Felügyelet által végzett időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése kiterjed:

- annak megállapítására, hogy kérelmező a palackokat megfelelően előkészítette-e,

- a palack azonosítására (a megjelölések és színjelzés ellenőrzésére),

- a szerkezeti vizsgálatra,

- a nyomáspróba ellenőrzésére.

2.2.3.1. A Felügyelet a megjelölések ellenőrzését a következőkre terjeszti ki:

a) a palackokon lévő beütések a Felügyelet által kiadott gyártási típusengedélynek, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedélynek megfelelnek-e,

b) a palackok gyártóművi vagy első töltés előtti felügyeleti ellenőrzése megtörtént-e,

c) a palackok megjelölése megegyezik-e ezen fejezet melléklete szerinti nyilvántartási lapon rögzített adatokkal,

d) a palackokon az I. fejezet 3. pontjában, illetőleg az adott palackokra vonatkozó fejezetben előírt minden megjelölés olvasható-e.

2.2.3.2. Szerkezeti vizsgálat

A Felügyelet a szerkezeti vizsgálat során a külső-belső felületet szemrevételezéssel ellenőrzi. A belső felület vizsgálata legalább 4 W teljesítményű lámpa, illetőleg endoszkóp segítségével történik. Ellenőrzi a palack felületeit és hegesztési varratait, hogy nem sérültek-e, repedtek-e; a horpadások, a szállításból, kezelésből, használatból eredő szúrt vagy éles bevágású hibák, a kopásból eredő falvastagság csökkenések milyen mértékűek; a menetek nincsenek-e elmaródva, a menetek méretei az előírásoknak megfelelnek-e; a palack tengelyvonalának merőlegessége a talpgyűrű támsíkjához viszonyítva eltér-e az előírástól.

Megállapítja, hogy az észlelt károsodások nem nagyobbak-e a következő megengedett mértéknél:

a) a horpadási felület nem lehet 10 cm2-nél nagyobb és 5 mm-nél mélyebb,

b) a palack tengelyvonalának merőlegessége a talpgyűrű támsíkjától 1°-kal térhet el,

c) helyi falvastagság csökkenésnél, éles bevágású sérülésnél sem lehet a palack ép falvastagsága a számított, szilárdságilag szükséges értéknél kevesebb,

d) az a)-c) bekezdésekben felsorolt hibáktól eltérő károsodás megengedhetőségét kísérletekkel, vizsgálatokkal és számításokkal igazolni kell.

Az olyan palackot, amelyiknél a horpadás a hegesztési varratba esik, vagy amelyiken a megengedettnél nagyobb károsodás található, selejtezni kell.

2.2.3.3. Nyomáspróba

A nyomáspróbánál a Felügyelet azt ellenőrizi, hogy a palack a próbanyomást tömören tartja-e, és maradandó alakváltozást nem szenved-e.

a) A szerkezeti vizsgálatot követően a palackot vízzel vagy olyan folyadékkal kell nyomáspróba alá vetni, amely a palack anyagával vagy a gáztöltettel nem lép vegyi reakcióba. A nyomáspróba során a nyomást egyenletesen kell növelni úgy, hogy a nyomásnövekedés sebessége másodpercenként legfeljebb 5 bar legyen. A próbanyomáson tartás ideje legalább 30 másodperc és legfeljebb 5 perc.

b) A víznyomáspróba +5 °C-nál kisebb hőmérsékletű vízzel nem végezhető.

c) Közös nyomóvezetékre kapcsolt több palack együttesen vonható nyomáspróba alá, ebben az esetben a próbanyomást jelző 2 db nyomásmérőt a közös vezetéken kell elhelyezni, és nem lehet elzáró szerelvény a palack és a nyomásmérő között. A nyomáspróbához hitelesített, legalább 1,6 osztálypontosságú nyomásmérőket kell használni. A mért érték a nyomásmérő méréstartományának 65-75%-ában legyen.

d) Ha a palack nem felel meg a vizsgálat követelményeinek, selejtezni kell.

2.2.4. Az acetilén palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése kiterjed:

- a porózus töltőanyag és az oldószer engedélyezett-e belföldi használatra,

- a vizsgálatra kerülő palackban lévő porózus töltőanyag típusengedélye, vagy azon belül egyes gyártási tételek engedélye nem került-e visszavonásra; csak azokat az acetilén palackokat lehet az ellenőrző vizsgálatnak alávetni, amelyek töltőmasszája és oldószere engedéllyel rendelkezik,

- annak megállapítására, hogy a kérelmező a palackokat megfelelően előkészítette-e,

- a palack azonosítására (a megjelölés és színjelzés ellenőrzésére),

- a szerkezeti vizsgálatra.

2.2.4.1. A Felügyelet a megjelölések ellenőrzését a 2.2.3.1. pontban leírtak szerint végzi.

2.2.4.2. Szerkezeti vizsgálat

a) A Felügyelet a 2.2.3.2. pontban leírtak szerint végzi, értelemszerűen a belső felület ellenőrzése nélkül.

b) A szelep kicsavarása után a porózus töltőanyag minőségének és épségének ellenőrzésére kerül sor, nem töredezik-e, vagy porlódik-e, továbbá, hogy a porózus töltőanyag a palack vállrészét kitölti-e.

2.2.5. Kompozit palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzése kiterjed:

- annak megállapítására, hogy a kérelmező a palackokat megfelelően előkészítette-e,

- a palack azonosítására (a megjelölések és színjelzés ellenőrzésére),

- a Felügyelet által kiadott gyártási típusengedélyben, illetőleg biztonságtechnikai behozatali engedélyben előírt vizsgálatok, elvégzésének ellenőrzésére.

2.2.5.1. A Felügyelet a megjelölések ellenőrzését a 2.2.3.1. pontban leírtak szerint végzi.

2.2.5.2. A szerkezeti vizsgálatot és a nyomáspróbát a Felügyelet a kiadott engedélyben előírtak szerint végzi.

2.2.6. Ha az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés eredménye megfelelő, akkor a következő megjelöléseket kell a palackokon maradandóan elhelyezni:

- az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés dátumát (az év utolsó két számjegye/hó/nap),

- az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzést végző felügyelő bélyegzőjének lenyomatát,

- a következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének két utolsó számjegyét.

2.2.7. Az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés dokumentálása

2.2.7.1. Minden időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésről e fejezet melléklete szerinti nyilvántartási lapot kell kiállítani két példányban, amelyet a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet képviselője aláírásával hitelesít. A nyilvántartási lapon rögzített vizsgálati eredményeket a Felügyelet képviselője is hitelesíti aláírásával, ami alapján használatba vehető a palack.

2.2.7.2. A nyilvántartási lap egy példányát a palack üzemben tartójának kell megőrizni, a másik példányt a Felügyelet az irattárában őrzi meg.

2.3. Javítás utáni ellenőrzés

A palackon végzett minden engedélyköteles javítás vagy átalakítás (lásd e fejezet 1.3. és 1.4. pontjait) után a Felügyelet biztonságtechnikai ellenőrzést végez.

A javítás vagy átalakítás utáni ellenőrzést, a javítási, illetőleg átalakítási engedélyt kérelmező, és azt a tevékenységet végző, töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek kell kérni a Felügyelettől.

Az ellenőrzés során a Felügyelet megállapítja, hogy a palack megfelel-e a javítási vagy átalakítási engedélynek és a Szabályzat előírásainak. Megfelelőség esetén a palackra maradandóan el kell helyezni

- az ellenőrzés dátumát (az év utolsó két számjegye/hó/nap),

- az ellenőrzést végző felügyelő bélyegzőjének lenyomatát,

- a következő (az innen számított periódusidő szerinti) időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés évének utolsó két számjegyét.

2.4. Az ellenőrzést kérelmező kötelezettségei

2.4.1. A kérelmező felelős megbízottja, az ellenőrzések zavartalan, biztonságos és szakszerű elvégzéséhez, az összes személyi, tárgyi, munkavédelmi és műszaki feltételt köteles biztosítani (kellő számú begyakorlott segédszemélyzetet, megfelelő helyiséget, vizsgáló berendezéseket és mérőeszközöket stb.).

2.4.2. Az ellenőrzést végző részére öltözési és tisztálkodási lehetőséget, személyi tárgyainak elhelyezésére zárható helyet kell biztosítani.

2.5. Rendkívüli ellenőrzés

2.5.1. A Felügyelet, ha erre különleges oka van (pl. a palack meghibásodásából káresemény következett be), határozatban rendelkezik arról, hogy a palackokat akkreditált vizsgáló szervezet vizsgálatának kell alávetni. A vizsgálatot a palack üzembentartójának költségére kell elvégezni.

2.5.2. Ha a Felügyelet rendkívüli vizsgálatot rendel el, a palackokon olyan terjedelmű vizsgálatot kell elvégezni, amely alapján eldönthető, hogy a palackok megfelelnek-e a típusengedély követelményeinek, illetőleg a meghibásodás milyen okra vezethető vissza.

2.6. A palack selejtezése

2.6.1. Ha valamely palack első használatbavétele óta 50 év eltelt, azt selejtezni kell. Az 1990-től gyártott palackokra ez nem vonatkozik.

2.6.2. A kompozit palackokat a biztonságtechnikai behozatali engedélyben meghatározott idő után selejtezni kell.

2.6.3. Ha egy palack további használatra alkalmatlanná válik, azt kiürítés és veszélytelenítés után meg kell semmisíteni szétvágással, illetőleg roncsolással. A használatra alkalmatlanná vált palackokat, a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetek a telephelyen, a következőképpen kötelesek szétvágni, illetőleg roncsolni:

2.6.3.1. a palackról veszélytelenítés és kiszelepelés után - a biztonságos munkavégzés szabályainak betartása mellett - az alkotóra merőlegesen le kell vágni a palack kúpos menetét és a megjelölést tartalmazó vállrészt; gondoskodni kell a vállrész olyan mértékű roncsolásáról, illetőleg más módon történő megsemmisítéséről, hogy a palack részek ismételten összeillesztve ne kerülhessenek forgalomba,

2.6.3.2. a selejtes palackot összelapítással is meg lehet semmisíteni, ha ezzel egyidejűleg a vállrész is roncsolódik.

2.7. Egyéb hatósági ellenőrzések

A Felügyelet hatósági jogkörében általános, gyártásközi és üzemi ellenőrzéseket végezhet.

2.7.1. Általános ellenőrzés

Az általános ellenőrzés kiterjed:

2.7.1.1. a palackok és az engedélyköteles szerelvények gyártásához, behozatalához, használatához, javításához, átalakításához és a töltéshez szükséges engedélyek meglétére,

2.7.1.2. az előírt vizsgálatok elvégzésének ellenőrzésére, valamint arra, hogy a palackoknak van-e érvényes felügyeleti ellenőrzésről, illetőleg időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésről igazolása, és hogy a Szabályzatnak megfelelően üzemeltetik-e.

2.7.2. Gyártásközi ellenőrzés

A gyártásközi ellenőrzés kiterjed annak megállapítására, hogy:

2.7.2.1. a palack és a palackszelep vagy nyomáscsökkentő gyártása, javítása vagy átalakítása során az előírt vizsgálatokat elvégezték-e,

2.7.2.2. a vizsgálatok eredményének kiértékelése helyesen történt-e,

2.7.2.3 a vizsgálatok eredményeit a gyártás, javítás, átalakítás további folyamatában figyelembe vették-e.

2.7.3. Üzemi ellenőrzés

Az üzemi ellenőrzés arra terjed ki, hogy a palackok és szerelvényeik gyártásánál, javításánál, átalakításánál, töltésénél, üzemeltetésénél és kezelésénél a biztonsági előírásokat betartják-e.

2.7.4. Az általános, a gyártásközi és az üzemi ellenőrzések gyakorisága.

Általános, gyártásközi és üzemi ellenőrzésre esetenként, szúrópróbaszerűen, előzetes bejelentés nélkül kerül sor.

3. Hatósági nyilvántartás, bejelentési kötelezettség

3.1. Hatósági nyilvántartás

3.1.1. A Felügyelet a kiadott engedélyek másodpéldányát az engedély lejártától számított 2 évig irattárában megőrzi.

3.1.2. A gyártóművi felügyeleti ellenőrzés igazolását, illetőleg a porózus töltőanyaggal első ízben vagy újonnan betöltött acetilén palack felügyeleti ellenőrzési igazolását, annak érvényességi idejéig őrzi meg a Felügyelet irattárában.

3.1.3. Az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésről készült nyilvántartási lapot a Felügyelet a következő időszakos ellenőrzés időpontjáig őrzi meg.

3.2. Bejelentési kötelezettség

A használó, illetőleg az üzemben tartó köteles haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni a palack robbanását, a biztonságos üzemeltethetőséget veszélyeztető sérülését, vagy a személyi sérülést okozó meghibásodást.

 

II. fejezet melléklete

Nyilvántartási lap
a palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzéséről

Iktatószám: ................................................................................................................................

Telephely: ..................................................................................................................................

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
Sorszám

 
 
Gyártási sorszám

 
 
Gyártási év

 
 
Tömeg
(kg)

 
 
Űr-
tartalom
(l)

 
Próba-
nyomás
(bar

 
Porózus
töltet
meg-
nevezése

 Disszu-
gáz
palack
kész
tömege

 
 
Meg-
jegyzés

 

 

 

 régi

 új

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyilvántartási lap adatai a vizsgálatra előkészített palackok adataival megegyeznek.

 

 

 

 

 Kelt: ........................

 ...............................

 Kelt: ........................

 ...............................

 

 a felügyelő aláírása

 

 a gazdálkodó szervezet
képviselőjének aláírása

III. Fejezet

Általános műszaki előírások

1. Szerkezeti anyagok

1.1. A palack és a szerelvények gyártásához felhasznált szerkezeti anyag és a gáztöltet összeférhetősége

1.1.1. Palack olyan ötvözetlen acélból, ötvözött acélból, alumíniumból, alumíniumötvözetből, kompozit szerkezetből vagy egyéb olyan anyagból gyártható, amely a gáztöltettel nem lép vegyi reakcióba.

1.1.2. Palack szerelvénye csak olyan anyagból készíthető, amely a gáztöltettel nem lép vegyi reakcióba. A szelepnek ki kell elégítenie a vonatkozó szabványok előírásait.

1.1.3. A palack és a szerelvények gyártásához felhasznált szerkezeti anyag és a gáztöltet összeférhetőségére vonatkozóan az ADR 2250 szélzetszám alatt előírtakat figyelembe kell venni. Az ADR 2250 szélzetszám alatt fel nem sorolt gáz betöltése akkor engedélyezhető, ha az engedélyt kérő vizsgálati eredményekkel igazolja a betölthető gáz összeférhetőségét a palack vagy a palack béléstest és szerelvények alapanyagával.

1.2. A palack és a szerelvények anyagának azonosítása, bizonylatolása.

A palack és a szerelvények gyártásához felhasznált szerkezeti anyagok gyártója köteles gondoskodni az anyagok azonosíthatóságáról, nyilvántartásáról, szakszerű, minden károsodást kizáró tárolásáról és kezeléséről. Csak ellenőrzött, megfelelő bizonylattal rendelkező szerkezeti anyag használható fel. A szerkezeti anyagok vizsgálati bizonylatai feleljenek meg legalább az MSZ EN 10204 2.3. pontja előírásának.

2. Gyártási előírások

2.1. Általános előírások

2.1.1. A palack anyagában rétegesség, felületén repedés, hengerlési gyűrődés, felhólyagosodás nem lehet.

2.1.2. A gyártási eljárásból eredő kisebb mélyedések, karcolások, reve és szerszámnyomok megengedhetők, ha

- mélységük legfeljebb a falvastagság 5%-a, és

- az ép falvastagság nem kisebb, mint a névleges falvastagság; az éles bemetszést köszörüléssel vagy egyéb megmunkálással el lehet távolítani, de ebben az esetben sem lehet sehol a mért falvastagság a számított, szilárdságilag szükséges falvastagságnál kisebb.

A hibákat nem szabad feltöltő hegesztéssel javítani.

2.1.3. A palackváll és a fenék belső felületén alakításból eredő gyűrődések megengedettek, ha azok a számított falvastagságon felül vannak, és az átmenet nem éles.

2.1.4. Melegalakítással készült palackoknál előforduló, nem éles átmenetű alkotó irányú bordázódás megengedett, ha a magassága a falvastagság 5%-ánál nem nagyobb.

2.2. Szerkezeti kialakítás, kivitelezés

2.2.1. A palack köpeny hengeres részének a kör alaktól való eltérését (ovalitását), a következő összefüggéssel kell meghatározni:

ahol

 

 - O

 a köpeny ovalitása (%),

 

 - Dmax

 a legnagyobb külső átmérő a mért keresztmetszetben (mm),

 

 - Dmin

 a legkisebb külső átmérő a mért keresztmetszetben (mm).

 

 

 

Az ovalitásra vonatkozó követelményt a Szabályzat adott palackra vonatkozó fejezete írja elő.

2.2.2. Cseppfolyósított gázok palackjainak tényleges űrtartalma a számított űrtartalomnál nem lehet kisebb.

2.2.3. A megfelelő feszültségeloszlás érdekében a palackok falvastagságának - a hengeres rész és a fenék, illetőleg a váll között - az átmeneti övezet tartományában folyamatosan kell növekedni. A fenék és a váll alakja olyan legyen, hogy a palack megfelelő eredményt adjon a felszakítási és a váltakozó terhelésű vizsgálatoknál.

2.2.4. A palack nyakrészének kialakítása

2.2.4.1. A nyakrészt úgy kell kialakítani, hogy a szerelvények jól kezelhetők és szerelhetők legyenek.

2.2.4.2. A nyakrész kialakítása, szilárdsága és méretei tegyék lehetővé a nyakgyűrű biztonságos rögzítését, és a szelep többszöri cseréjét, a szelep becsavarási nyomatékának elviselését.

2.2.5. A talpgyűrű rögzítése

2.2.5.1. A 10 liter vagy nagyobb űrtartalmú palackot talpgyűrűvel kell ellátni, ha a palack függőleges helyzete a fenék alakjával vagy különleges tartozékkal nem biztosítható.

2.2.5.2. Ha a talpgyűrűt hegesztéssel erősítik fel, azt a hőkezelés előtt kell elvégezni. A meleg állapotban felhúzott, zsugorkötéssel rögzített talpgyűrűt hőkezelés után kell felszerelni oly módon, hogy a (rés)korrózió veszélye a legkisebb legyen.

2.2.5.3. A talpgyűrű támsíkja a palackfenék legmélyebb részénél legalább 10 mm-rel legyen feljebb.

2.2.5.4. Hegesztett palacknál a talpgyűrű felhegesztése nem fedheti a fenék körvarratát, és a két hegesztési varrat távolságának egymástól legalább 10 mm-re kell lennie.

2.2.5.5. A talpgyűrű támsíkjának a palack tengelyvonalára merőlegesnek kell lenni. A megengedett eltérés 1°.

2.2.5.6. A talpgyűrűnek kielégítő szilárdságúnak kell lenni, a korróziós károsodás veszélyének csökkentésére, a palackhoz hasonló tulajdonságú anyagból készüljön, kialakítása megfelelő állásbiztonságot adjon, és akadályozza meg a talpgyűrű és a palack között a nedvesség összegyűlését vagy behatolását.

2.2.6. Szerelvények

2.2.6.1. Palackszelep

a) A szelepnek minőségi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie.

b) A palackokra csak olyan szelepet szabad felszerelni, amely lehetővé teszi a biztonságos, szivárgásmentes töltést, ürítést és a palack bármely helyzetében a szivárgásmentes tárolást.

c) Oxigén és más oxidáló gáz tárolásra szolgáló palack szelepénél nem szabad olajszármazékú, illetőleg olajjal szennyezett tömítést alkalmazni.

d) A palacknak és szelepének kúpos menete feleljen meg a vonatkozó előírásoknak.  Becsavarás után a szelep és a palack ütköző lapjai nem érhetnek össze. A szelep tövében legalább kettő, de legfeljebb öt szabad menetnek kell maradni. A szelep becsavarási nyomatéka nem lehet nagyobb a palackgyártó által meghatározott értékénél.

e) A szelep kivezető csatlakozó menete feleljen meg a vonatkozó előírásoknak.

2.2.6.2. Menetes záróanya, menetes záródugó

A gyúlékony, fojtó, mérgező és/vagy maró hatású gázok tárolására szolgáló palackok külső menetes csatlakozású szelepére menetes záróanyát, illetőleg belső menetes csatlakozású szelepére menetes záródugót kell szerelni.

2.2.7. Tartozékok

2.2.7.1. Szelepvédő elemek

A szelepeket a sérülések elleni védelemre megfelelő szerelvényekkel (pl. szelepvédő sapka, védőkosár) kell ellátni.

a) A palackokat a szállítás és tárolás idejére felcsavart szelepvédő sapkával kell ellátni, kivéve a b) bekezdésben felsoroltakat. A szelepvédő sapkán gázömlés esetére a gáz áteresztését lehetővé tevő nyílásokat kell kiképezni.

b) Nem kell védősapkával ellátni:

- a kézi és hordozható tűzoltó készülék hajtóanyag palackjait,

- a legfeljebb 10 liter űrtartalmú légző- és könnyűbúvár készülék palackjait,

- az olyan palackot, amelynél a szelepet fogantyúnak kiképzett védőkosár vagy védőburkolat védi,

- a legfeljebb 3 l űrtartalmú palackokat,

- a védett szeleppel ellátott palackokat,

- palackkötegek palackjait.

2.2.7.2. Nyakgyűrű

Ha a palack nyakkiképzése szelepvédő sapka csatlakoztatására nem alkalmas, akkor a palack nyakára megfelelő kialakítású nyakgyűrű szilárd felerősítésével kell biztosítani a szelepvédő sapka megfelelő csatlakoztatását. A nyakgyűrű felerősítésének olyannak kell lenni, hogy a szükséges tengelyirányú erő legalább 10-szer akkora legyen, mint az üres palack tömege, és az elfordításához szükséges forgatónyomaték nagyobb legyen 100 N m-nél.

2.2.7.3. Drótháló, nemez alátét

Acetilén palack nyaknyílásába dróthálót és alá nemez alátétet kell felszerelni. A dróthálónak meg kell akadályoznia lángvisszacsapás esetén az égés továbbterjedését a palack felé. Ennek megfelelőségét a palack gyártójának, illetőleg a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek vizsgálati bizonylattal kell igazolnia.

2.2.8. A gázhordók és az azokra felszerelendő szerelvények és tartozékok tervezését és gyártását a vonatkozó szabványok,  valamint az ADR/RID előírások szerint kell végezni.

2.2.9. Ráhegesztett tartozékok

2.2.9.1. A fogantyúkat, védőkosarakat stb. úgy kell elkészíteni és a palacktestre hegeszteni, hogy ne léphessenek fel veszélyes feszültségcsúcsok, és ott a nedvesség ne gyűlhessen össze.

2.2.9.2. A talpgyűrű, fogantyú, védőkosár stb. más anyagból is készülhet, mint a palack anyaga, ha azzal a megfelelő szilárdság biztosított, és korróziós károsodás veszélyét nem idézi elő.

2.2.9.3. Adattáblát úgy kell rögzíteni a palackra, hogy az ne legyen levehető, és alatta ne alakulhasson ki korrózió.

2.3. Hegesztési előírások

A hegesztési előírásokat a vonatkozó fejezetek, illetőleg a vonatkozó szabványok tartalmazzák.

2.3.1. Palackot csak a 3/1998. (I. 12.) IKIM rendelet szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet hegeszthet. Palackok hegesztését csak az MSZ EN 287 szerint érvényes, a Felügyelet által előírt többletkövetelménynek megfelelő minősítéssel rendelkező hegesztő végezheti.

2.3.2. A további előírásokat a vonatkozó fejezetek, illetőleg a vonatkozó szabványok tartalmazzák.

2.4 Hőkezelési előírások

Minden palackot hőkezelni kell. A hőkezelés módja az anyag minőségétől és a megmunkálási technológiától függ. A hegesztési varratokat helyileg hőkezelni nem szabad. A hőkezelési hőmérsékleteket és időtartamokat műszerrel mérni és regisztrálni kell, a diagramokat bizonylatként kell kezelni. A hőkezelésről naplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az adagszámot és a kihozatali darabszámot. A hőkezelési naplót, valamint a diagramokat a Felügyelet képviselőjének a gyártóművi felügyeleti ellenőrzésnél be kell mutatni.

A hőkezelést követően a palackon hegesztéssel javítást végezni nem szabad. A hőkezelést igazoló megjelölést láthatóan, a méretezésnél alkalmazott folyáshatár érték után kell beütni a palackba.

A hőkezelés megjelölése:

- N normalizálás,

- T nemesítés,

- S feszültségcsökkentés.

3. Műszaki ellenőrző vizsgálatok

3.1. A palackok ellenőrző vizsgálatai

A palackgyártó köteles a 3.1.1-3.1.10. pontokban előírt vizsgálatok és ellenőrzések elvégzésére, illetőleg akkreditált vagy kijelölt vizsgáló szervezettel történő elvégeztetésére, acetilén palacknál a porózus töltőanyag gyártója a 3.1.11. pontban előírt vizsgálatok elvégzésére köteles.

3.1.1. Anyagvizsgálat.

3.1.2. Gyártásközi és végellenőrzés.

3.1.3. A palack külső és belső felületének vizuális ellenőrzése.

3.1.4. A palack falvastagságának roncsolásmentes vizsgálattal történő ellenőrzése.

3.1.5. A palacknyak szelepmenetének idomszerrel történő ellenőrzése.

3.1.6. A palack tara tömegének és űrtartalmának meghatározása, legalább 0,2% pontosságú mérlegen.

3.1.7. A megjelölések és színjelzés elhelyezése és megfelelőségének ellenőrzése.

3.1.8. Felszakítási vizsgálat.

3.1.9. Váltakozó terhelésű vizsgálat.

3.1.10. Nyomáspróba.

3.1.11. Acetilén palacknál a porózus töltőanyag vizsgálata.

3.2. A palackok ellenőrző vizsgálatai elvégzésének módja és terjedelme

3.2.1. A 3.1. pontban előírtakat a vonatkozó fejezetek megfelelő pontjai szerint kell elvégezni.

3.2.2. Víznyomásos felszakítási vizsgálatnál maradó alakváltozás (a 0,4%-ot meghaladó térfogatnövekedés) a próbanyomás 1,3-szerese alatt nem következhet be.

3.2.3. A hidrogén töltetre gyártott palackokat keménységméréssel és roncsolásmentes hibakereső vizsgálattal (automatikus ultrahangos vizsgálat) is ellenőrizni kell. A palackok keménysége 280 + 10 HB lehet.

3.3. A szelepvédő tartozékok ellenőrző vizsgálata

A palack szállítása és rakodása közben vagy leesésénél a szelepet a sérüléstől védő szerelvényeinek (védősapka, védőburkolat, védőkosár) a vizsgálatát új palacknál a palack gyártásnál kell végezni. Amennyiben a szelep beszerelése nem a gyártónál történik, a töltő gazdálkodó szervezet köteles a vizsgálatot elvégezni. Használt palackszelep védőszerelvényének felújításánál szintén a töltő gazdálkodó szervezet köteles elvégezni a vizsgálatot.

A szelepvédő tartozékok megfelelőségének ellenőrzésére a palackot a felszerelt szelepvédő tartozékokkal együtt ejtőpróbának kell alávetni:

- az ejtőpróbát úgy kell elvégezni, hogy a palackot a gáz töltetének megfelelő tömegű vízzel töltve 1,2 méter magasból szilárd (kő vagy beton) burkolatra kell leejteni oly módon, hogy a palack hossztengelye a függőlegeshez viszonyítva 30°-ot zárjon be,

- az ejtőpróba sikeres, ha elvégzése után a palack szelepén nincs sérülés,

- az ejtőpróba elvégzését és sikeres eredményét, a töltő gazdálkodó szervezet igazolja a Felügyelet részére.

3.4. A palackok, palackszelepek és nyomáscsökkentők javítása, átalakítása utáni ellenőrzés

Ezek a tevékenységek az alkatrészcsere és tömítéscsere kivételével engedélykötelesek.

3.4.1. A palackok javításának terjedelme

A gázhordó kivételével a palackokon a nyakgyűrűcserén, a szelepcserén, a talpgyűrűcserén, továbbá alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott palackon a menetfelfúráson kívül egyéb javítást, illetőleg átalakítást végezni nem szabad.

A palackszelepeken és nyomáscsökkentőkön alkatrészcserét lehet végezni, amely az eredeti típusnak, illetőleg a töltetnek megfelel.

3.4.2. A javítás, átalakítás utáni ellenőrzés módja

3.4.2.1. A palackon végzett javítás, átalakítás után biztonságtechnikai ellenőrzést végez a Felügyelet akkor is, ha az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésre előírt időpont még nem időszerű.

3.4.2.2. A javított, átalakított palackokat külön választva kell ellenőrzésre bocsátani.

3.4.2.3. A javítás, átalakítás utáni ellenőrzést a javítási, átalakítási engedélyben előírt módon kell elvégezni.

3.4.2.4. Talpgyűrűcserénél a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezetnek bizonylatolni kell a palack talpgyűrűcsere előtti és utáni tömegét.

3.4.2.5. A szerelvények és tartozékok javításának megfelelőségét a töltő gazdálkodó szervezetnek kell ellenőrizni és bizonylatolni.

3.5. A palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének módja, terjedelme és gyakorisága

3.5.1. Az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének módját és terjedelmét a II. fejezet 2.2. pontjában rögzítettek szerint kell elvégezni.

3.5.2. A palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének, illetőleg a nyomáspróbák elvégzésének gyakorisága: a gáztöltet figyelembevételével, a 3.5.3-3.5.5. pontokban lévő 1., 2. és 3. táblázatban megadott, illetőleg a 3.5.7. pontban megadott időközönként, és az ott előírt nagyságú próbanyomás értéken kell elvégezni a használt és a még érvényben lévő gyártási és biztonságtechnikai behozatali engedélyek alapján gyártott új palackokon, a hatályos ADR előírások szerint gyártott új palackok esetében az ADR/RID szerinti ellenőrzési periódusok érvényesek.

3.5.3. A sűrített gáztöltetre vonatkozó adatok és az ilyen töltetű palackokra vonatkozó előírások.

A leggyakrabban előforduló sűrített gázok megnevezését, valamint a sűrített gáztöltetek engedélyezett legnagyobb töltettömegét (kg/l, töltési fok) vagy töltetnyomását (bar, a táblázatban külön jelölve) és az ilyen töltetű palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének periódusait, továbbá a próbanyomás értékét az 1. táblázat tartalmazza.

3.5.3.1. Sűrített gázok tölthetők palackba, gázhordóba és palackkötegbe, kivéve az 1045,1660, 1911, 2190 és 2198 UN számú gázokat, amelyek gázhordóba nem tölthetők.

3.5.3.2. Sűrített gázoknál a próbanyomás nagysága - ahol a táblázat számszerű értéket nem jelöl - a 15 °C hőmérséklethez tartozó töltetnyomás 1,5-szeres értéke.

3.5.4. A cseppfolyósított gáztöltetre vonatkozó adatok és az ilyen töltetű palackokra vonatkozó előírások.

A leggyakrabban előforduló cseppfolyósított gázok megnevezését, valamint a cseppfolyósított gáztöltetek engedélyezett legnagyobb töltettömegét (kg/l), és az ilyen töltetű palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének periódusait, továbbá a próbanyomás értékét a 2. táblázat tartalmazza.

Cseppfolyósított gázok tölthetők palackba, gázhordóba és palackkötegbe, kivéve az 1069, 2188, 2196, 2199 és 2202 UN számú gázokat, melyek gázhordóba nem tölthetők.

3.5.5. A nyomás alatt oldott gáztöltetre vonatkozó adatok és az ilyen töltetű palackokra vonatkozó előírások.

A leggyakrabban előforduló nyomás alatt oldott gázok megnevezését, valamint a nyomás alatt oldott gáztöltetek engedélyezett legnagyobb töltettömegét (kg/l) vagy töltetnyomását (bar), és az ilyen töltetű palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének periódusait, továbbá a próbanyomás értékét a 3. táblázat tartalmazza.

A nyomás alatt oldott gázok tölthetők palackba és palackkötegbe, a vízben oldott ammónia gázhordóba is, az acetilén nem tölthető gázhordóba.

3.5.6. A felsorolt gáztöltetek veszélyes tulajdonságainak jelölése

A 3.5.3., 3.5.4. és 3.5.5. pontokban lévő 1., 2. és 3. táblázatokban a különböző gázok - az ADR/RID előírások szerint - csoportokba vannak besorolva. E gázok veszélyes tulajdonságait jelölő csoportok értelmezése a következő:

 

 A

 fojtó,

 

 O

 gyújtó hatású,

 

 F

 gyúlékony,

 

 TF

 mérgező, gyúlékony,

 

 TC

 mérgező, maró,

 

 TO

 mérgező, gyújtó hatású,

 

 TFC

 mérgező, gyúlékony, maró,

 

 TOC

 mérgező, gyújtó hatású, maró.

3.5.7. Az 1-3. táblázatokban megadott értéktől eltérően, a nagy tisztaságú (tisztaság > 99,99%) nemesgázok, CH4 és N2, valamint ezek keverékei tárolására szolgáló palackokat, 10 évenként kell időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnek alávetni.

3.5.8. Egyéb előírások

Az 1., 2. és 3. táblázatban felsorolt gázok palackjaira, valamint az ezekben a táblázatokban nem szereplő gázok palackjaira is be kell tartani az ADR 2250 szélzetszámának előírásait.

1. táblázat

 

 
A gáz

 Eng. töltet-
tömeg
(kg/l) vagy

 Időszakos
biztonságtecnikai
ellenőrzés

 

 ADR
cso-
portja

 
UN
száma

 
megnevezése

 
vegyjele

 töltet-
nyomás
(bar)
(jelölve)

 próba-
nyomáson
(bar)

 
periódusa
(év)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A

 1002

 levegő, sűrített

 -

 

 

 5

 

 

 

 1006

 argon, sűrített

 Ar

 

 

 5

 

 

 

 1046

 hélium, sűrített

 He

 

 

 5

 

 

 

 1056

 kripton, sűrített

 Kr

 

 

 5

 

 

 

 1065

 neon, sűrített

 Ne

 

 

 5

 

 

 

 1066

 nitrogén, sűrített

 N2

 

 

 5

 

 

 

 1979

 nemesgáz keverék, sűrített

 -

 

 

 5

 

 

 

 1980

 nemesgázok és oxigén keveréke, sűrített

 -

 

 

 5

 

 

 

 1981

 nemesgázok és nitrogén keveréke, sűrített

 -

 

 

 5

 

 

 

 1982

 tetrafluor-metán, sűrített (R 14 hűtőgáz)

 CF4

 0,62

 200

 5

 

 

 

 

 

 

 0,94

 300

 5

 

 

 

 2036

 xenon, sűrített

 Xe

 1,24

 130

 5

 

 

 

 2193

 hexafluor-etán, sűrített (R 116 hűtőgáz)

 C2F6

 1,10

 200

 5

 

 

 O

 1014

 oxigén és szén-dioxid keveréke, sűrített

 O2 és CO2

 

 

 5

 

 

 

 1072

 oxigén, sűrített

 O2

 

 

 5

 

 

 F

 1049

 hidrogén, sűrített

 H2

 

 

 5

 

 

 

 1957

 deutérium, sűrített

 D3

 

 

 5

 

 

 

 1962

 etilén, sűrített

 C2H4

 0,34

 225

 5

 

 

 

 

 

 

 0,37

 300

 5

 

 

 

 1971

 metán, sűrített vagy földgáz sűrített magas metántartalommal

 CH4

 

 

 5

 

 

 

 2034

 hidrogén és metán keveréke, sűrített

 H2 és CH4

 

 

 5

 

 

 

 2203

 szilicium-hidrogén, sűrített (szilán)

 SiH4

 0,32

 225

 5

 

 

 

 

 

 

 0,41

 250

 5

 

 

 T

 1612

 hexaetil-tetrafoszfát és sűrített gáz keveréke

 -

 

 

 5

 

 

 TF

 1016

 szén-monoxid, sűrített

 CO

 

 

 2

 

 

 

 1023

 városi gáz, sűrített

 -

 

 

 5

 

 

 

 1071

 krakkgáz, sűrített

 -

 

 

 5

 

 

 

 1911

 diborán, sűrített

 B2H6

 0,072

 250

 5

 

 

 

 2600

 szén-monoxid és hidrogén keveréke, sűrített
(szintézis gáz, vízgáz, Fischer-Tropsch gáz)

 CO és H2

 

 

 2

 

 

 TC

 1008

 bór-trifluorid, sűrített

 BF3

 0,715

 225

 2

 

 

 

 

 

 

 0,86

 300

 2

 

 

 

 1859

 szilícium-tetrafluorid, sűrített

 SiF4

 0,74

 200

 2

 

 

 

 

 

 

 1,1

 300

 2

 

 

 

 2198

 foszfor-pentafluorid, sűrített

 PF5

 0,9

 200

 2

 

 

 

 

 

 

 1,34

 300

 2

 

 

 

 2417

 karbonil-fluorid, sűrített

 COF2

 0,47

 200

 2

 

 

 

 

 

 

 0,7

 300

 2

 

 

 TO

 2451

 nitrogén-trifluorid, sűrített

 NF3

 0,5

 200

 5

 

 

 

 

 

 

 0,75

 300

 5

 

 

 TOC

 1045

 fluor, sűrített

 F2

 28 (bar)

 200

 2

 

 

 

 1660

 nitrogén-monoxid, sűrített

 NO

 

 

 2

 

 

 

 2190

 oxigén-difluorid, sűrített

 OF2

 28 (bar)

 200

 2

 

 

2. táblázat

 

 
A gáz

 
Eng.
töltet-

 Időszakos
biztonságtecnikai
ellenőrzés

 

 ADR
cso-
portja

 
UN
száma

 
megnevezése

 
vegyjele

 tömeg
(kg/l)

 próba-
nyomáson
(bar)

 
periódusa
(év)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A

 1009

 bróm-trifluor-metán (R 13 B 1 hűtőgáz)

 CBrF3

 1,33

  42

 5

 

 

 

 

 

 

 1,44

 120

 

 

 

 

 

 

 

 1,60

 250

 

 

 

 

 1013

 szén-dioxid

 CO2

 0,66

 190

 5

 

 

 

 

 

 

 0,75

 250

 

 

 

 

 1018

 klór-difluor-metán (R 22 hűtőgáz)

 CHClF2

 1,03

  29

 10

 

 

 

 1020

 klór-pentafluor-etán (R 115 hűtőgáz)

 CClF3-CF2

 1,08

  25

 10

 

 

 

 1022

 klór-trifluor-metán (R 13 hűtőgáz)

 CClF3

 0,83

 100

 5

 

 

 

 

 

 

 0,90

 120

 

 

 

 

 

 

 

 1,04

 190

 

 

 

 

 

 

 

 1,10

 250

 

 

 

 

 1028

 diklór-difluor-metán (R 12 hűtőgáz)

 CCl2F2

 1,15

  18

 10

 

 

 

 1029

 diklor-fluor-metán (R 21 hűtőgáz)

 CHCl2F

 1,23

  10

 10

 

 

 

 1080

 kén-hexafluorid

 SF6

 1,04

  70

 5

 

 

 

 

 

 

 1,33

 140

 

 

 

 

 

 

 

 1,37

 160

 

 

 

 

 1858

 hexafluor-propilén (R 1216 hűtőgáz)

 CF3=CF-CF2

 1,11

  22

 10

 

 

 

 1958

 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluor-etán
(R 114 hűtőgáz)

 ClF2C-CClF2

 1,30

  10

 10

 

 

 

 1973

 klór-difluor-metán és klór-pentafluor-etán keveréke, állandó forrásponttal, kb. 49% klór-difluor-metán tartalommal (R 502 hűtőgáz)

 CHClF2
CClF5-CH2

 1,05

  31

 10

 

 

 

 1983

 1-klór-2,2,2-trifluor-etán (R 133a hűtőgáz)

 F3C-CH2Cl2

 1,18

  10

 10

 

 

 

 1984

 trifluor-metán (R 23 hűtőgáz)

 CHF3

 0,87

 190

 5

 

 

 

 

 

 

 0,95

 250

 

 

 

 

 2599

 klór-trifluor-metán és trifluor-metán azeotróp keveréke, kb. 60% klór-trifluor-metán tartalommal (R 503 hűtőgáz)

 CClF3
CHF3

 0,11
0,20
0,66

 31
42
100

 10

 

 

 

 2602

 diklór-difluor-metán és 1,1 difluor-etán azeotróp keveréke, kb. 74% diklór-difluor-metán tartalommal (R 500 hűtőgáz)

 CCl2F2
CH3-CHF2

 1,01

 22

 10

 

 

 O

 1070

 dinitrogén-oxid

 N2O

 0,68

 185

 5

 

 

 

 

 

 

 0,74

 225

 

 

 

 

 

 

 

 0,75

 250

 

 

 

 F

 1010

 1,3-butadién, stabilizált

 H2C=CH-
CH=CH2

 0,55

  10

 5

 

 

 

 1011

 bután

 C4H11

 0,51

  10

 5*

 

 

 

 1012

 1-butén

 CH2=CH-
CH2-CH3

 0,53

  10

 10

 

 

 

 1027

 ciklopropán

 CH2-CH2
CH2

 0,53

  20

 10

 

 

 

 1030

 1,1-difluor-etán (R 152a hűtőgáz)

 CH3CHF2

 0,79

  18

 10

 

 

 

 1032

 dimetil-amin, vízmentes

 (CH3)2NH

 0,59

  10

 5

 

 

 

 1033

 dimetil-éter

 CH3-O-CH3

 0,58

  18

 5

 

 

 

 1035

 etán

 C2H6

 0,25

  95

 5

 

 

 

 

 

 

 0,29

 120

 5

 

 

 

 

 

 

 0,39

 300

 

 

 

 

 1036

 etil-amin

 C2H5-NH2

 0,61

  10

 5

 

 

 

 1037

 etil-klorid

 C2H5-Cl

 0,80

  10

 10

 

 

 

 1041

 etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 9%-nál több, de legfeljebb 87% etilén-oxid tartalommal

 

 0,66
0,75

 190
250

 5

 

 

 

 1061

 metil-amin, vízmentes

 CH3-NH2

 0,58

  13

 5

 

 

 

 1063

 metil-klorid (R 40 hűtőgáz)

 CH3Cl

 0,81

  17

 5

 

 

 

 1077

 propilén (propán)

 CH3=CH-CH2

 0,43

  30

 10

 

 

 

 1083

 trimetil-amin, vízmentes

 (CH3)3N

 0,56

  10

 5

 

 

 

 1085

 vinil-bromid, stabilizált

 CH2=CH-Br

 1,37

  10

 5

 

 

 

 1086

 vinil-klorid, stabilizált

 CH2=CH-Cl

 0,81

  12

 5

 

 

 

 1087

 vinil-metil-éter, stabilizált

 CH2=CH-O-
CH3

 0,67

  10

 5

 

 

 

 1860

 vinil-fluorid, stabilizált

 CH2=CHF

 0,64

 250

 5

 

 

 

 1959

 1,1-difluor-etilén (R 1132a hűtőgáz)

 CH2=CF2

 0,77

 250

 5

 

 

 

 1965

 szénhidrogén-gáz (propán-bután és ezek keveréke), cseppfolyósított pébégáz alumíniumötvözetből készült palack

 

 0,50

 25

 10

 

 

 

 

 behozatali engedéllyel forgalmazott acél palack a behozatali engedély szerinti periódusban

 

 

 

 

 

 

 

 1969

 izobután

 (CH2)3CH

 0,49

  10

 5*

 

 

 

 1978

 propán

 C3H8

 0,42

  25

 5*

 

 

 

 2035

 1,1,1-trifluor-etán (R 143a hűtőgáz)

 CF3CH3

 0,75

  35

 5

 

 

 T

 1062

 metil-bromid (bróm-metán)

 CH3Br

 1,51

  10

 10

 

 

 

 2191

 szulfuril-fluorid

 SO2F2

 1,10

  50

 2

 

 

 TF

 1026

 dicián

 NC-CN

 0,70

 100

 5

 

 

 

 1040

 etilén-oxid

 CH2-CH2-O

 0,78

  15

 5

 

 

 

 1053

 hidrogén-szulfid (kén-hidrogén)

 H2S

 0,67

  55

 2

 

 

 

 1064

 metil-merkaptán

 CH3-SH

 0,78

  10

 10

 

 

 

 1082

 klór-trifluor-etilén, stabilizált

 CClF=CF2

 1,13

  19

 10

 

 

 

 2188

 arzin

 AsH3

 1,10

  42

 10

 

 

 

 2199

 foszfin

 PH3

 0,30

 225

 5

 

 

 

 2202

 hidrogén-szelenid, vízmentes

 H2Se

 1,60

  31

 10

 

 

 

 3300

 etilén-oxid és szén-dioxid keveréke, 87%-nál nagyobb etilén-oxid tartalommal

 -

 0,73

  28

 5

 

 

 TC

 1005

 ammónia, vízmentes

 NH3

 0,53

  33

 5

 

 

 

 1017

 klór

 Cl2

 1,25

  22

 2

 

 

 

 1048

 hidrogén-bromid, vízmentes

 HBr

 1,54

  60

 2

 

 

 

 1050

 hidrogén-klorid, vízmentes

 HCl

 0,30

 100

 2

 

 

 

 

 

 

 0,56

 120

 

 

 

 

 

 

 

 0,67

 150

 

 

 

 

 

 

 

 0,74

 200

 

 

 

 

 1069

 nitrozil-klorid

 NOCl

 1,10

  13

 2

 

 

 

 1076

 foszgén (szén-oxi-klorid)

 COCl2

 1,23

  20

 2

 

 

 

 1079

 kén-dioxid

 SO2

 1,23

  14

 2

 

 

 

 1741

 bór-triklorid

 BCl3

 1,19

  10

 2

 

 

 

 2196

 wolfram-hexafluorid

 WF6

 2,70

  10

 2

 

 

 TFC

 2189

 diklór-szilán

 SiH2Cl2

 0,90

  10

 10

 

 

 TOC

 1067

 dinitrogén-tetraoxid

 N2O4

 1,30

  10

 2

 

 

 

 1749

 klór-trifluorid

 ClF3

 1,40

  30

 2

 

* Az első vizsgálat időpontjától számított 10 év elteltekor kell az első időszakos biztonságtechnikai ellenőrzést elvégezni.

3. táblázat

 

 
 
 
A gáz

 Eng. töltet-
tömeg
(kg/l) vagy
töltet-
nyomás
(bar)
(jelölve)

 
 
Időszakos
biztonságtecnikai
ellenőrzés

 

 ADR
cso-
portja

 
UN
száma

 
megnevezése

 
vegyjele

 

 próba-
nyomáson
(bar)

 
periódusa
(év)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A

 2073

 Vízben oldott ammónia 35 tf.% felett max. 40 tf.% ammónia-tartalommal

 NH3

 0,80

 10

 5

 

 

 

 

 40 tf.% felett max. 50 tf.% ammónia-tartalommal

 NH3

 0,77

 12

 5

 

 

 F

 1001

 Acetilén, oldott* (korábban: disszugáz)

 C2H2

 19 (bar)

 60

 **

 

* Az oldószer és a betöltött acetilén tömege feleljen meg a porózus anyagra vonatkozó előírásnak.

** A gázpalack időszakos biztonságtechnikai ellenőrzések ideje a porózus anyagra érvényes előírás szerint!de legfeljebb 5 év.

4. Palack töltése, kezelése, tárolása, szállítása

4.1. Töltés előtti ellenőrzés

4.1.1. Töltés előtt ellenőrizni kell a palack állapotát, szerelvényeit, tartozékait, megjelöléseit. Ha a palack további használatra alkalmatlanná vált, azt selejtezni kell.

4.1.2. Az acetilén palacknál

4.1.2.1. a tömeget (tara tömeg) mérlegeléssel ellenőrizni kell; tömeghiány esetén annak okát meg kell állapítani, és ha az az oldószer mennyiségi hiányából adódik, akkor fel kell tölteni oldószerrel a megfelelő tara tömegre,

4.1.2.2. az oldószer kielégítő mennyiségű, ha a tömege, az elnyelt acetilén tömege nélkül, legfeljebb 5%-kal kevesebb a palackra engedélyezett értéknél.

4.2. Töltés

4.2.1. A palackba csak a Felügyelet által kiadott engedélyben megnevezett, és a palackon maradandóan megjelölt gáz tölthető.

4.2.2. Csak a hibátlan állapotú palack tölthető meg, és csak a gyártóművi felügyeleti ellenőrzést - illetőleg az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időpontját - követő következő időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés időpontjáig (3.5.2-3.5.5. pont, illetőleg a 3.5.7. pont szerint). Ha a beütött vizsgálati időpont és a felügyeleti ellenőrzést igazoló bélyegző nem olvasható, illetőleg nem azonosítható, akkor a palackot nem szabad megtölteni.

4.2.3. Sűrített gáz betöltése

4.2.3.1. Sűrített gázt úgy kell betölteni, hogy a töltés befejezése után a palackban a nyomás +15 °C hőmérsékleten ne legyen nagyobb az engedélyezési nyomásnál.

4.2.3.2. A betöltendő oxigén legfeljebb 3 térfogatszázalékban tartalmazhat hidrogént, a betöltendő hidrogén legfeljebb 2 térfogatszázalékban tartalmazhat oxigént.

4.2.3.3. Fluor gázból legfeljebb 5 kg tölthető be egy palackba.

4.2.4. Cseppfolyósított gáz betöltése

4.2.4.1. Cseppfolyósított gáz, valamint nyomás alatt oldott ammónia tárolására szolgáló palackot legalább 0,2% pontosságú, naponként hiteles súllyal ellenőrzött mérlegen szabad tölteni, illetőleg ellenőrizni.

4.2.4.2. A palack olyan cseppfolyósított gázzal

a) amelynek kritikus hőmérséklete 70 °C alatt van, csak annyira tölthető meg, hogy 65 °C gázhőmérsékleten a nyomás ne haladja meg a próbanyomás értékét,

b) amelynek kritikus hőmérséklete 70 °C vagy annál magasabb, annyira tölthető meg, hogy az űrtartalom literenkénti engedélyezett legnagyobb töltettömege a folyadékfázis 50 °C-hoz tartozó sűrűségének 0,95-szöröse lehet, és a gőzfázisnak 60 °C alatt nem szabad eltűnni; a próbanyomás értéke legalább a cseppfolyós töltet 70 °C-on kialakuló nyomásánál 1 bar-ral kevesebb legyen.

4.2.4.3. Túltöltés esetén a többletgázt a palackból vissza kell fejteni a biztonsági követelmények betartásával.

4.2.4.4. Az 1986. június 1-je előtt gyártott, 250 bar-nál kisebb próbanyomásra és 0,75 kg/l töltettömegre engedélyezett szén-dioxid töltetű palackok csak hasadótárcsás szeleppel szerelhetők fel - a hasadótárcsa névleges nyitónyomásának a palack próbanyomásával azonos értéknek kell lenni - és ezeket a palackokat csak belföldi forgalomban szabad használni!

4.2.5. Acetilén palack töltése

Az acetilén palackot úgy kell megtölteni, hogy a töltés befejezése után 8 óra elteltével, 15 °C-on, a palackban a nyomás ne legyen nagyobb az engedélyezett nyomásnál.

4.2.6. A gáz átfejtése egyik palackból a másikba töltésnek minősül, azt csak töltő gazdálkodó szervezet végezheti.

4.3. A palackok kezelése, tárolása, szállítása

Cseppfolyósított szénhidrogén gázokkal és keverékeivel töltött palackok kezelésére, tárolására és szállítására a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat, valamint az ADR/RID előírások, más töltetű palackokra a vonatkozó szabvány,  valamint az ADR/RID előírások érvényesek.

4.4. A palack kezelési, használati útmutatója

A palack töltőjének a mérgező, maró és/vagy cseppfolyósított gáz töltetű palackokat el kell látnia kezelési használati útmutatóval. Az útmutató öntapadós címke vagy nyomtatvány is lehet.

5. A palackkötegek

A palackkötegekbe csak a gyártóművi vagy első töltés előtti felügyeleti ellenőrzésnél, illetőleg az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnél megfelelőnek minősített palackokat szabad beépíteni.

A palackkötegek palackjainál is be kell tartani az előírások szerinti időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés periódusait (lásd 3.5.2-3.5.5. és a 3.5.7. pontokban leírtak szerint).

Acetilén palackkötegekbe csak azonos gyártási idejű, töltő masszájú és töltőnyomású palackok építhetők be. Az acetilén palackköteg gyújtócsöveit 300 bar próbanyomáson kell vizsgálni.

A palackkötegekre érvényes egyéb követelményeket az ADR/RID előírások rögzítik.

IV. Fejezet

Acélból készült, varrat nélküli palackok előírásai

A Szabályzatnak ez a fejezete a varrat nélküli egy- vagy kétnyakú acélpalackokra vonatkozik. Az ilyen palackok legalább 0,22 és legfeljebb 150 liter űrtartalmúak, ismételten megtölthetők, és sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolására és szállítására alkalmasak.

Ez a fejezet nem vonatkozik az ausztenites acélokból készült palackokra, valamint azokra a palackokra, amelyek fenéklezárása hozaganyaggal történik.

1. Jelölések és fogalommeghatározások

1.1. Jelölések:

 

 - Ph

 a vizsgálati túlnyomás a víznyomáspróbánál (bar),

 

 - Pr

 a palack mért felszakítási túlnyomása (bar),

 

 - Prt

 a számított elméleti felszakítási túlnyomás (bar),

 

 - Re

 a folyáshatár értéke az 1.2. pont szerint, amelyet a nyomástartó részek méretezéséhez használnak (N/mm2),

 

 - ReL

 a palackgyártó által szavatolt alsó folyáshatár legkisebb értéke (N/mm2),

 

 - ReH

 a palackgyártó által szavatolt felső folyáshatár legkisebb értéke (N/mm2),

 

 - Rpo,2

 a palackgyártó által szavatolt egyezményes, 0,2%-os folyáshatár (N/mm2), az a feszültség, amely az eredeti mérőhossz nem arányos 0,2%-os nyúlásának felel meg,

 

 - Rm

 a palackgyártó által szavatolt szakítószilárdság legkisebb értéke (N/mm2),

 

 - Rmt

 a tényleges szakítószilárdság (N/mm2),

 

 - a

 a hengeres köpeny számított falvastagsága (mm),

 

 - D

 a palack névleges külső átmérője (mm),

 

 - d

 a hajlítóvizsgálathoz használt tüske átmérője (mm).

1.2. Folyáshatár:

- ha az acélnak nincs alsó és felső folyáshatára, akkor az egyezményes folyáshatár Rpo,2 legkisebb értéke,

- ha az acélnak van alsó és felső folyáshatára, akkor a következő értékek lehetnek: 0,92xReH, ReL vagy Rpo,2.

1.3. Felszakítási túlnyomás:

az a legnagyobb nyomás, amely a felszakítási vizsgálatnál a palackban keletkezik, miközben a palack anyagában képlékeny instabilitás lép fel.

1.4. Normalizáló hőkezelés:

a kész palack olyan hőkezelése, ahol a palackot egyenletesen az acél felső átalakulási pontja (AC3) fölötti hőmérsékletre hevítik, majd nyugvó levegőn hűtik le; ha a normalizálás után további felmelegítés szükséges (pl. festéshez), a hőmérsékletnek az acél alsó átalakulási pontja (AC1) alatt kell lenni.

1.5. Nemesítés:

a kész palack olyan hőkezelése, ahol a palackot egyenletesen az acél felső átalakulási pontja (AC3) fölötti hőmérsékletre hevítik, és ezt követően olyan sebességgel hűtik le, amely nem nagyobb, mint a 20 °C-os hőmérsékletű vízben történő lehűtéssel elérhető sebesség 80%-a; ezután a palackot az acél alsó átalakulási pontja (AC1) alatti hőmérsékletre kell melegíteni; a hőkezelést oly módon kell elvégezni, hogy a palackban ne keletkezzenek repedések; az adalékok nélküli vízben való edzés nem megengedett.

2. Műszaki előírások

2.1. Alkalmazható acélok, hőkezelések

2.1.1. Az acélból gyártott palack jellemzőit meg kell adni az acélgyártás módjának, az alapanyag vegyi összetételének, a kész palack hőkezelési állapotának, valamint mechanikai tulajdonságainak megadásával, illetőleg a következőkben előírt feltételekkel kell készíteni a palackokat. (Ezen adatok megváltoztatása a típusengedély szempontjából az acélminőség megváltoztatásának minősül.)

2.1.1.1. Gyártási mód

Az alkalmazott acélgyártási eljárást (pl. Siemens-Martin, oxigén konverteres, elektromos), valamint a dezoxidáló módszert meg kell adni.

2.1.1.2. A felhasznált acélnak csillapítottnak és öregedésállónak kell lenni.

2.1.1.3. Vegyi összetétel

A vegyi összetételre vonatkozó adatoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

- a legnagyobb kén- és foszfortartalom,

- szén-, mangán- és szilíciumtartalom,

- króm-, nikkel-, molibdén- és vanádiumtartalom, ha ezeket az elemeket ötvözőelemként használják.

A kén, foszfor, valamint a szén, mangán, szilícium, továbbá a króm, nikkel, molibdén és vanádium tartalmat olyan pontossággal kell megadni, hogy a legnagyobb és a legkisebb értékek különbsége a mindenkori olvadékban a következő értékeket ne lépje túl tömegszázalékban:

- kén és foszfor: egyenként legfeljebb 0,035%, összegük legfeljebb 0,06%,

- szén: 0,06%, a 0,30%-nál kisebb összes ötvözőelem-tartalom esetén; 0,07%, a 0,30% vagy ennél nagyobb összes ötvözőelem-tartalom esetén,

- mangán és szilícium: 0,30%,

- króm: 0,30%, az 1,5%-nál kisebb összes ötvözőelem-tartalom esetén; 0,50%, az 1,5% vagy annál nagyobb összes ötvözőelem-tartalom esetén,

- nikkel: 0,40%,

- molibdén: 0,15%,

- vanádium: 0,10%.

A kész palack kén, illetőleg foszfor tartalma egyenként legfeljebb 0,04%-ot érhet el, és ezek összege nem haladhatja meg a 0,07%-ot.

2.1.1.4. Hőkezelés

A palackot - elkészítése után - hőkezelésnek kell alávetni, amely vagy normalizálás (ezt további felmelegítés is követheti) vagy nemesítés.

A hőkezelési eljárást a hőmérsékletnek, a hőntartás időtartamának és a hűtőközeg tulajdonságának megadásával kell meghatározni.

Az alkalmazandó hőkezelések hőmérsékletét 35 °C-os tartománnyal kell megadni.

2.1.2. Akkreditált vizsgáló szervezetnek kell végezni a vegyelemzést, annak megállapítására, hogy a kén- és foszfortartalom a 2.1.1.3. pontban, a kész palackra vonatkozó előírásoknak megfelel-e. Az elemzésekhez a próbatestet vagy a palackgyártóhoz szállított félkész termékből vagy a kész palackból kell kivenni. Utóbbi esetben a próbatesteket a 3.1. pont szerinti mechanikai vizsgálatokhoz, vagy a 3.2. pont szerinti felszakítási vizsgálatokhoz kiválasztott palackokból is ki lehet vágni.

2.2. A nyomástartó részek méretezése

2.2.1. A palackok hengeres köpenye falvastagságának legalább a következő összefüggéssel számított értékek közül a legnagyobbnak kell lennie:

a)

ahol R a következő két érték közül a kisebb:

- Re,

- 0,75xRm normalizált, vagy normalizált és megeresztett palackokra; 0,85xRm nemesített palackokra;

b)

c) a = 1,5 mm.

2.2.2. A kovácsolással kialakított domború (konvex) palack fenekek falvastagsága a kész fenék közepén legalább 1,5xa nagyságú legyen.

2.2.3. A homorú (konkáv) palack fenekek vastagsága legalább 2xa legyen azon az átmérőn belül, amelyen a palack áll.

2.2.4. A megfelelő feszültségeloszlás érdekében a palackok falvastagságának - a hengeres rész és a fenék között - az átmeneti övezet tartományában folyamatosan kell növekedni.

2.3. Szerkezeti kialakítás, kivitelezés

A Szabályzat III. fejezetének 2. pontjában előírt követelményeket figyelembe kell venni.

2.3.1. Megfelelő ellenőrzéssel gondoskodni kell arról, hogy a palackok gyártásához felhasznált termékek és alkatrészek mentesek legyenek olyan hibáktól, amelyek csökkenthetik a palackok biztonságos használatát.

2.3.2. A gyártás során a gyártónak minden palack falvastagságának mérésével, valamint külső és belső felület állapotának szemrevételezésével ellenőrizni kell:

- a falvastagság egyetlen helyen sem lehet kisebb a rajzon előírtnál,

- a palack külső és belső felülete legyen mentes az olyan hibáktól, amelyek a biztonságot veszélyeztetnék.

2.3.3. A köpeny hengeres részének a köralaktól való eltérése (ovalitása), azaz a legnagyobb és a legkisebb külső átmérő közötti különbség ugyanabban a keresztmetszetben, nem lehet nagyobb a közepes átmérő 1,5%-ánál.

A palack hengeres része alkotóinak eltérése az egyenestől - a hosszára vonatkoztatva - méterenként legfeljebb 3 mm lehet.

3. Vizsgálatok

A típusvizsgálat és a gyártóművi vizsgálat elvégzésének módja.

A vizsgálatokhoz szükséges palackok (próbapalackok) darabszámát a típusvizsgálat (4. pont), illetőleg a gyártóművi felügyeleti ellenőrzés (5. pont) szerint kell meghatározni. Minden vizsgálatra kiválasztott palacknak azonosíthatónak kell lenni vizsgálati tétel szerint.

3.1. Mechanikai vizsgálatok

3.1.1. Általános előírások

3.1.1.1. A mechanikai vizsgálatokat a következő szabványok szerint kell elvégezni:

- MSZ EN 10002-1 Fémek. Szakítóvizsgálat. 1. rész: Vizsgálat szobahőmérsékleten,

- MSZ EN 10045-1 Fémek Charpy-féle ütővizsgálata. 1. rész: Vizsgálati eljárás,

- MSZ ISO 7438 Fémek hajlítóvizsgálata,

- MSZ 105-9 Fémek mechanikai vizsgálata. Keménységmérés Brinell szerint.

3.1.1.2. A palack anyaga mechanikai tulajdonságainak ellenőrzésére az összes vizsgálatot a kész palackból kivett próbatesten kell elvégezni.

3.1.1.3. Minden próbapalackon a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

- 1 db szakítóvizsgálatot hosszirányban kivett próbatesten,

- 4 db hajlítóvizsgálatot keresztirányban kivett próbatesten,

- 3 db ütővizsgálatot keresztirányban kivett próbatesten, ha a falvastagság megengedi, hogy legalább 5 mm szélességű próbatesteket munkáljanak ki; ha a falvastagság és/vagy a palackátmérő nem teszi lehetővé, akkor hosszirányban is ki lehet munkálni az ütővizsgálathoz a próbatesteket.

3.1.2. Szakítóvizsgálat

3.1.2.1. A szakítóvizsgálat feleljen meg a következőknek:

- az MSZ EN 10002-1 előírásainak,

- a szakítópróbatest vastagságától függetlenül a próbatest szélessége 12,5 mm, és az eredeti jeltávolság hosszúsága 50 mm legyen.

3.1.2.2. A szakítópróbatestnek azt a két felületét, amely a palack belső és külső felületének felel meg, nem szabad megmunkálni.

3.1.2.3. A százalékban kifejezett szakadási nyúlás nem lehet kisebb, mint

A szakadási nyúlás nem lehet kevesebb, mint

- 14%, ha a vizsgálatot 3 mm vagy ennél vastagabb próbatesten, illetőleg

- 11%, ha a vizsgálatot 3 mm-nél vékonyabb próbatesten

végzik.

3.1.2.4. A szakítószilárdságnak legalább a gyártó által szavatolt értéknek kell lenni. A szakítóvizsgálatnál meghatározott folyáshatár értéknek legalább a méretezéséhez alkalmazott Re értéknek kell lenni. A felső folyáshatárt a feszültség-nyúlás diagrammal, vagy más, egyenértékű módszerrel kell meghatározni. A folyáshatárra meghatározott értéknek az anyagtól függően nagyobbnak kell lenni, mint 0,92xReH, ReL vagy Rp0,2.

3.1.3. Hajlítóvizsgálat

3.1.3.1. A hajlítóvizsgálatot olyan próbatesteken kell elvégezni, amelyeket a palackból kivágott 25 mm szélességű gyűrűnek egyenlő hosszúságú darabokra való szétvágásával lehet kapni. A próbatesteknek csak a széleit szabad megmunkálni. Az élek legfeljebb 1/10-ed próbatest vastagságú sugárral lekerekíthetők, vagy 45°-os szögben leélezhetők. A hajlítópróbatesteknek azt a két oldalát, amely a palack külső és belső felületének felel meg, nem szabad megmunkálni.

3.1.3.2. A hajlítóvizsgálatot "d" átmérőjű tüskével és két olyan hengerrel kell végezni, amelyek egymástól d+3xa távolságra vannak (IV. fejezet 1. melléklet). A vizsgálat során a gyűrűből készült próbatest belső felületének kell a tüskén felfeküdni.

3.1.3.3. A hajlítópróbatesten a tüske körüli hajlításkor nem léphetnek fel repedések, ha a hajlítópróbatest két belső oldala közötti távolság nem nagyobb, mint a tüske átmérője.

3.1.3.4. A tüske átmérőjének és a próbatest vastagságának aránya (n) nem lépheti túl az 1. táblázat értékeit:

 

1. táblázat

 Tényleges szakítószilárdság
Rmt (N/mm2)

 n szám értékei

 440-ig

 2

 440 felett, 520-ig

 3

 520 felett, 600-ig

 4

 600 felett, 700-ig

 5

 700 felett, 800-ig

 6

 800 felett, 900-ig

 7

 900 felett

 8

3.1.4. Ütővizsgálat

3.1.4.1. Az ütővizsgálatot az MSZ EN 10045-1 szerint, -20 °C hőmérsékletű próbatesten kell elvégezni. A bemetszést a palack felületére merőlegesen kell bemunkálni.

Az ütővizsgálathoz használt próbatesteket nem szabad egyengetni, és mind a hat oldalon meg kell munkálni úgy, hogy sík felületek határolják.

3.1.4.2. Hosszirányban vagy keresztirányban a három ütőmunka átlagértéke, illetőleg az egyedi érték nem lehet kisebb, mint a 2. táblázatban megadott érték:

2. táblázat

 

 Rm<650 N/mm2

 Rm>650 N/mm2

 

 hossz-
irányban

 kereszt-
irányban

 hossz-
irányban

 kereszt-
irányban

 A három ütőmunka érték átlaga (J/cm2)

 
33

 
17

 
50

 
25

 Egyedi ütőmunka érték (J/cm2)

 
26

 
13

 
40

 
20

3.2. Víznyomásos felszakítási vizsgálat

3.2.1. A vizsgálat lefolytatása

A felszakítási vizsgálatra kerülő palackokat az I. fejezet 3. pontjában megadott, gyártásra vonatkozó megjelölésekkel kell ellátni. A megjelölések elhelyezési rajzát az I. fejezet melléklete szemlélteti.

3.2.1.1. A vizsgálatot szobahőmérsékleten kell elvégezni.

3.2.1.2. A felszakítási vizsgálatot két egymás után következő fokozatban, olyan vizsgálóberendezéssel kell elvégezni, amely lehetővé teszi a palack felszakadásig a nyomás folyamatos növekedését és a nyomás-idő függvény görbéjének a felrajzolását.

3.2.1.3. Az első fokozatban a nyomásnak addig az értékig kell folyamatosan növekedni, amely a maradó alakváltozás kezdetének felel meg; a nyomás növekedése nem lehet több, mint 5 bar másodpercenként. A maradó alakváltozás (második fokozat) elérése után, a szivattyú folyadék szállítása nem lépheti túl az első fokozat folyadék szállításának kétszeresét, ezt a palack felszakadásáig állandó értéken kell tartani.

3.2.2. A vizsgálat kiértékelése

3.2.2.1. A felszakítási vizsgálat értékelését a következők alapján kell végezni:

- a felszakítási nyomás meghatározására alkalmas nyomás-idő görbe elemzése,

- a repedés alakjának és felületének vizsgálata,

- homorú fenékkel ellátott palackoknál annak a megállapítása, hogy a fenék nem domborodott-e ki.

3.2.2.2. A mért felszakadási túlnyomásnak (Pr) nagyobbnak kell lenni a következő számított értéknél:

3.2.2.3. A felszakítási vizsgálatnál nem szabad a palackról daraboknak letörni.

3.2.2.4. A felszakadás nem lehet rideg jellegű, azaz a töretfelületek nem lehetnek sugárirányúak, hanem az átmérő síkja felé kell hajlaniuk és kontrakciót kell mutatniuk.

A felszakadás csak akkor minősül elfogadhatónak, ha az a következő feltételeknek megfelel:

a) a legfeljebb 7,5 mm falvastagságú palackoknál

aa) a felszakadás legnagyobb részének hosszirányban kell futni,

ab) a töretfelületek nem mutathatnak keresztirányú repedést,

ac) a felszakadás vonalának nem szabad a palack kerületén 90°-nál nagyobb mértékben terjedni a felszakadás alkotó irányú síkjától mindkét irányban,

ad) a felszakadás nem terjedhet ki a palack azon részeire, amelyek vastagabbak, mint a palack félmagasságában mért legnagyobb falvastagságának 1,5-szerese; a feltételnek a következő esetekben nem kell teljesülni:

- a palackvállon vagy a domború fenéken, ha a felszakadás nem terjed ki a palack olyan részére, amelynek átmérője kisebb, mint a palack névleges külső átmérőjének 0,75-szöröse;

- a homorú fenéknél, ha a felszakadás végétől a palack felállítási felületéig mért távolság nagyobb marad, mint az "a" falvastagság ötszöröse,

ae) domború fenekű palackon a felszakadás nem érhet a palack fenék közepéig;

b) a 7,5 mm-nél nagyobb falvastagságú palackoknál a felszakadásnak nagyrészt hosszirányúnak kell lenni.

3.2.2.5. A töretfelületnek nem szabad jellegzetes anyaghibákat tartalmazni.

3.3. Váltakozó terhelésű vizsgálat

3.3.1. A váltakozó terhelésű vizsgálatra kerülő palackokat az I. fejezet 3. pontjában megadott, gyártásra vonatkozó megjelöléssel kell ellátni.

3.3.2. A váltakozó terhelésű vizsgálatot nem korrozív hatású közeggel, két - a gyártó bizonylata alapján a legkisebb falvastagságú - palackon kell elvégezni.

3.3.3. A vizsgálatot ciklikusan változó nyomással kell végezni. A nyomás felső értéke a Ph nyomással, vagy a Ph nyomás kétharmadával egyenlő. A nyomás alsó értéke nem lépheti túl a felső érték 10%-át.

A ciklusszámot és a legnagyobb frekvenciát a 3. táblázatból kell kivenni:

3. táblázat

 Ciklikus nyomás felső értéke

 Ph

 2/3 Ph

 A ciklus legkisebb száma

 12 000

 80 000

 A legnagyobb frekvencia (percenkénti terhelésváltozás)

 5

 12

A vizsgálat alatt a palack külső felületén mért hőmérséklet nem haladhatja meg az 50 °C-t.

A vizsgálat sikeres, ha a palack az előírt ciklusszámot eléri anélkül, hogy tömörtelenné válna.

3.4. Nyomáspróba

3.4.1. A vízzel töltött palackban a Ph érték elérésig a nyomásnak folyamatosan kell növekedni.

3.4.2. A palack addig (legalább 30 másodpercig, de legfeljebb 5 percig) marad a Ph nyomáson, amíg megállapítható, hogy a vizsgálat ideje alatt nincs nyomáscsökkenés és tömörtelenség.

3.4.3. A nyomáspróba után a palackon nem lehet maradó alakváltozás.

3.4.4. Azok a palackok, amelyek a vizsgálati követelményeknek nem felelnek meg maradéktalanul, nem kaphatnak felügyeleti ellenőrzés igazolást.

3.5. A palack anyaghomogenításának ellenőrzése

Ennél az ellenőrzésnél azt kell megvizsgálni, hogy a palack külső felületén két tetszőleges ponton nincs-e 25 HB-nél nagyobb keménység különbség. Az ellenőrzést két keresztmetszetben - a palack nyakának és talpának közelében - négy-négy egyenletesen elosztott pontban kell elvégezni.

3.6. A gyártási tétel ellenőrzése

Ennél az ellenőrzésnél keménységméréssel vagy más megfelelő eljárással azt kell meghatározni, hogy a gyártáshoz ténylegesen felhasznált anyagok minősége a gyártás során alkalmazott hőkezelések után megfelelnek-e az előírásoknak, illetőleg a hőkezelés elvégzésekor nem történt-e tévedés. A normalizált palackokon ezt az ellenőrzést nem kell elvégezni.

3.7. A palackfenék ellenőrzése

A palackfenék közepén egy hosszirányú metszetet kell készíteni, a metszési felületet meg kell polírozni, és 5-10-szeres nagyítással kell megvizsgálni.

A palack nem megfelelő, ha a vizsgált felületen repedések találhatók, vagy olyan nagy pórusok vagy zárványok vannak, amelyek a biztonságot csökkentik.

4. Típusvizsgálat, típusvizsgálat ellenőrzése, típusengedélyezés

A Szabályzat II. fejezete 1.1. pontjában leírtak figyelembevételével minden palackcsaládon és palacktípuson típusvizsgálatot kell végezni, amelyet kijelölt vizsgáló szervezet vagy a gyártómű végez a Felügyelet ellenőrzése alatt.

4.1. A típusvizsgálat elvégzésének módja

4.1.1. A típusvizsgálat előkészítése

A típusvizsgálathoz a palackcsalád, illetőleg palacktípus 50 db palackjából álló tételt kell elkülöníteni, amelyből a kijelölt vizsgáló szervezet, illetőleg a Felügyelet kiválasztja a vizsgálatokhoz szükséges palackokat.

4.1.2. A típusvizsgálat megkezdése előtti ellenőrzés

A típusvizsgálat ellenőrzését végző (kijelölt vizsgáló szervezet, illetőleg a Felügyelet) elvégzi a 4.2.1-4.2.2. pontokban részletezett adatok ellenőrzését.

4.1.3. A típusvizsgálatnál elvégzendő vizsgálatok

- 2 db palackon a 3.1. pont szerinti vizsgálatokat (1500 mm vagy annál nagyobb palackhosszúság esetén a szakítóvizsgálatokat hosszirányban, a hajlítóvizsgálatokat olyan próbatesteken, melyeket a palack hengeres köpenyének felső és alsó tartományából vettek ki), továbbá

- 2 db palackon a 3.2. pont szerinti vizsgálatot,

- 2 db palackon a 3.3. pont szerinti vizsgálatot,

- 1 db palackon a 3.5. pont szerinti vizsgálatot,

- a 3.7. pont szerinti ellenőrzést minden kivett palackon.

4.2. A típusvizsgálat ellenőrzése

4.2.1. A kérelmezőnek a típusvizsgálatra kerülő palackcsalád, illetőleg palacktípus hőkezelésének módjáról, a hőmérsékletről, a hőntartás időtartamáról, a palackgyártásra szállított acélok adagelemzéséről készült bizonylatokat át kell adni a Felügyeletnek a típusvizsgálat ellenőrzésének megkezdése előtt. Ezenkívül meg kell adni minden olyan adatot, amelyet a kijelölt vizsgáló szervezet, illetőleg a Felügyelet igényel.

4.2.2. A típusvizsgálat ellenőrzése során meg kell állapítani, hogy

- a 2.2. pont alapján elvégzett számítások megfelelőek-e,

- a kiválasztott 2 db palack falvastagsága megfelel-e a 2.2. pont szerinti előírásoknak (a mérést három keresztmetszetben, valamint a palackfenék és a palackváll teljes hosszmetszetében kell elvégezni),

- a 2.1. és a 2.3. pont szerinti feltételek teljesülnek-e,

- a palackok külső és belső felülete mentes-e az olyan hibáktól, amelyek a biztonságot csökkentik,

- a palackok a Szabályzat III. fejezetében előírt követelményeknek megfelelnek-e.

4.2.3. A 4.1.3. pontban felsorolt vizsgálatok elvégzését kell ellenőrizni.

4.3. A típusvizsgálat értékelése, típusengedélyezés

Ha a típusvizsgálatok eredményei megfelelőek, akkor a Felügyelet kiállítja a IV. fejezet 2. melléklete szerinti típusvizsgálat, illetőleg típusengedély igazolást, majd a II. fejezet 1.1. pontja szerinti eljárás keretében kiadja a gyártási típusengedélyt, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélyt.

5. Gyártóművi felügyeleti ellenőrzés

A II. fejezet 2.1. pontjában foglaltak figyelembevételével a Felügyelet gyártóművi felügyeleti ellenőrzést végez a II. fejezet 2.1.2. pontjának megfelelő kérelemre, amelyhez a kérelmezőnek a gyártási típusengedélyt, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélyt és a gyártási bizonylatokat át kell adnia a Felügyeletnek.

5.1. A gyártóművi felügyeleti ellenőrzéshez szükséges bizonylatok

5.1.1. a gyártáshoz felhasznált acélok adagelemzésének műbizonylatai,

5.1.2. a palack gyártásához felhasznált acélok származását igazoló bizonylatok,

5.1.3. az alkalmazott hőkezelési eljárás jellemzőit tartalmazó bizonylatok, amelyekből megállapítható, hogy a palackokat normalizálásnak vagy nemesítésnek vetették alá,

5.1.4. az 1. fejezet 3. pontja szerinti megjelölésekkel ellátott palackok jegyzéke.

5.2. A gyártóművi felügyeleti ellenőrzés során

5.2.1. a Felügyelet megállapítja, hogy

- a palackok gyártása a kiadott érvényes gyártási típusengedélynek, illetőleg a biztonságtechnikai behozatali engedélynek megfelelően történt-e,

- az alapanyagok bizonylatai az előírásokat kielégítik-e,

- a 2. pont szerinti műszaki előírásokat betartották-e, és legalább a vizsgálatra bocsátott palackok 10%-án elvégzett külső és - ha lehet - belső felületének szemrevételezésével ellenőrzi, hogy a gyártás, valamint a 2.3.2. pont szerint elvégzett vizsgálatok eredményei megfelelőek-e,

- a 3.1-3.2. és 3.7. pontokban előírt Felügyelet ellenőrzése mellett elvégzett vizsgálatok eredményei megfelelőek-e,

- a 3.6. pont szerinti tételhomogenitási ellenőrzést megfelelően végezték-e,

- az 5.1.4. pont szerinti jegyzékben megadott adatok helyesek-e; ezt az ellenőrzést minden palackon el kell végezni.

Ha a gyártóműben végzett ellenőrzések eredményei megfelelőek, akkor a Felügyelet kiadja a IV. fejezet 3. melléklete szerinti felügyeleti ellenőrzés igazolását.

5.2.2. A gyártóművi felügyeleti ellenőrzéshez a kérelmezőnek minden ugyanazon öntési adagból származó, azonos feltételekkel hőkezelt, legfeljebb 202 db palackból álló vizsgálati tételből és a fennmaradó törttételből, 2-2 db palackot kell kiválasztani szúrópróbaszerűen.

Az egyik palackot a 3.1. pontban előírt mechanikai vizsgálatoknak, a másikat a 3.2. pontban előírt felszakítási vizsgálatnak kell alávetni. Ha kiderül, hogy a vizsgálatok elvégzésekor hiba vagy a mérések során tévedés történt, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni.

Ha egy vagy több vizsgálatnál a vizsgálati eredmények egy része nem megfelelő, ennek okát a Felügyelet ellenőrzése mellett, a kérelmezőnek kell megkeresni.

5.2.2.1. Ha a nem megfelelő eredmények nem a hőkezelésre vezethetők vissza, akkor a kérelmező a vizsgálati tételre nem kaphat felügyeleti ellenőrzési igazolást.

5.2.2.2. Ha a nem megfelelő eredmények a hőkezelésre vezethetők vissza, akkor a vizsgálati tétel összes palackján további hőkezelés végezhető. A hőkezelés csak egyszer ismételhető. E hőkezelés után

- el kell végezni a 3.6. pont szerinti ellenőrzést és vizsgálatokat,

- a Felügyelet ellenőrzi az 5.2.2. pont második bekezdésében előírt összes vizsgálatot.

Ha a palackot nem vetik alá további hőkezelésnek, vagy az ellenőrzések és vizsgálatok eredményei ismételt hőkezelés után sem felelnek meg maradéktalanul az előírásoknak, akkor a kérelmező a vizsgálati tételre nem kaphat felügyeleti ellenőrzési igazolást.

5.2.3. A szúrópróbaszerű kiválasztást, valamint az összes vizsgálatokat a Felügyelet ellenőrzése mellett és jelenlétében kell végezni.

5.2.4. Ha az előírt összes vizsgálatot elvégezték, és azok eredményei megfelelőek, akkor a vizsgálati tétel minden palackján a Felügyelet ellenőrzése mellett a 3.4. pont szerinti víznyomáspróbát kell elvégezni.

6. Megjelölés

6.1. Általános előírások

A Szabályzat e fejezete szerint gyártott, legfeljebb 15 liter űrtartalmú palackokon a megjelölést a palackvállon vagy a palack kielégítően megerősített részén fel kell tünteni, az I. fejezet 3.1. pontjában részletezett módon és melléklete szerint, valamint az I. fejezet 3.2. pontjában megadott színjelzéssel is el kell látni a palackokat.

6.2. Az 1. számjelű irányelvnek megfelelő típusengedéllyel rendelkező és az irányelv szerinti vizsgálatokon megfelelt palackok megjelölése

Figyelembe véve az I. fejezet 3.1.4. pontjában foglaltakat, a megjelölés vázlatrajza a IV. fejezet 4. mellékletében található.

6.2.1. A megjelölés értelmezése

6.2.1.1. A gyártó a megjelöléseket a következő sorrendben tünteti fel:

a) olyan palackokon, amelyek az 1. számjelű irányelv 4. szakasza szerinti típusengedélyre és vizsgálatra kötelesek:

- stilizált  betű,

- az irányelv számjele (1),

- annak a tagállamnak a betűjele (egy vagy több nagybetű), amely a típusengedélyt kiadta, és az engedélyezés évszámának utolsó két számjegye,

- a típusengedély számjele,

(példa:  1 D 7954),

b) olyan palackokon, amelyek az 1. számjelű irányelv 4. szakasza szerinti vizsgálattól mentesülnek:

- stilizált  betű (hatszögben),

- az irányelv számjele (1),

- annak a tagállamnak a betűjele (egy vagy több nagybetű), amely a típusengedélyt kiadta, és az engedélyezés évszámának utolsó két számjegye,

- a típusengedély számjele,

(példa:  hatszögben, 1 D 79 54).

6.2.1.2. A vizsgáló szervezet a vizsgálati jelet a következő sorrendben tünteti fel:

- kis "e" betű,

- annak a tagállamnak a betűjele (egy vagy több nagybetű), amelyben a vizsgálat megtörtént (több szám is lehet a területi felosztásnak megfelelően),

- a vizsgáló szervezet jele és az ellenőrző felügyelő jele,

- hatszög,

- a vizsgálat időpontja (év, hónap),

(példa: e D 12X üres hatszög rajz 80/01).

6.2.2. A gyártásra vonatkozó megjelölés

A gyártó a palackot a következő, a gyártásra vonatkozó megjelöléssel látja el:

6.2.2.1. az acél anyagra vonatkozó megjelölés:

- a méretezéshez felvett R-érték (N/mm2),

- N jel (normalizált palacknál) vagy T jel (nemesített palacknál),

6.2.2.2. a víznyomáspróbára vonatkozó megjelölés: a próbanyomás számértéke és a "bar" mértékegységjel,

6.2.2.3. a palacktípusra vonatkozó megjelölés:

- az üres palack tömege, beleértve a palackra szilárdan rögzített alkatrészeket is, de az elzáró szelep nélkül (kg),

- a gyártó által szavatolt legkisebb űrtartalom (l),

- az üres palack tömegét és űrtartalmát egytizedes pontossággal kell megadni, az értéket űrtartalomnál lefelé, tömegnél felfelé kell kerekíteni,

6.2.2.4. a palack származására vonatkozó megjelölés: a származási országot jelölő nagybetű(k), utána a gyártó jele és a gyártási szám.

IV. fejezet 1. melléklet

A hajlítóvizsgálat vázlata

IV. fejezet 2. melléklet

Típusvizsgálat/típusengedélyezés igazolása

Kiállította: ..................................................................................................................................

...................................................................................................................................... alapján,

(szabályozás)

acélból készült varrat nélküli palackokra.

A típusvizsgálat/típusengedély száma: .....................................................................................,

kelte: ..........................................................................................................................................

A palacktípus/palackcsalád megnevezése: .................................................................................

Ph: ........................................... bar, D: ..................................... mm, a: ............................ mm,

Lmin: ........................................ mm, Lmax: .................................. mm, Vmin: ......................... l,

Vmax: ......................................... l

A gyártó vagy megbízottja neve és címe: ..................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

A típusengedélyezés jele: ..........................................................................................................

A típusvizsgálat eredményei, valamint a típus fő jellemzői a mellékelt lapon találhatók.

A típusvizsgálatot ellenőrző szervezet neve és címe: ................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

Kelt: .................................................................

 

 ................................................................

 

 aláírás

A IV. fejezet 2. mellékletében lévő típusvizsgálat/típusengedélyezés igazoláshoz tartozó műszaki adatok

1. A típusengedélyezési vizsgálat eredményei

2. A típus fő jellemzőit, illetőleg adatait kell megadni a következő módon:

- a palacktípus hosszmetszeti rajzát, amelyre az engedélyt kiadták, a következő adatokkal:

= névleges külső átmérő D (mm),

= a hengeres köpeny legkisebb falvastagsága (mm),

= a palackfenék és a palackváll legkisebb falvastagsága (mm),

= a legkisebb és legnagyobb hosszúság(ok) Lmin, Lmax (mm),

- űrtartalom (űrtartalmak) Vmin, Vmax (l),

- próbanyomás Ph (bar),

- a gyártó neve, a dokumentum száma és kelte,

- a palacktípus megjelölése,

- az alapanyagra vonatkozó adatok a 2.1. pont szerint: pl. acélminőség, vegyi összetétel, gyártási mód, hőkezelés, szavatolt mechanikai tulajdonságok (szakítószilárdság, folyáshatár).

IV. fejezet 3. melléklet

Felügyeleti ellenőrzés/vizsgálat igazolása

I. Adatok

Az ellenőrzés helye: ..................................................................................................................

....................................................................................................................................................

Az ellenőrzés időpontja: ............................................................................................................

Az első biztonságtechnikai ellenőrzés időpontja: ......................................................................

....................................................................................................................................................

A gyártási típusengedély/biztonságtechnikai behozatali engedély száma: .................................

A palacktípus/palackcsalád megnevezése: .................................................................................

....................................................................................................................................................

A vizsgálat azonosító száma: .....................................................................................................

A gyártási/adag/tétel szám: ..................................................................................................-tól

...............................................................-ig

A gyártó neve és címe: ..............................................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

A gyártó ország: ........................................................................................................................

Jele: .................................................

A tulajdonos neve és címe: ........................................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

A vevő neve és címe: .................................................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

II/A. A felügyeleti ellenőrzés/vizsgálat eredménye

a) A palackokon elvégzett mérések eredménye:

 Vizsgálat
száma

 Gyártási adag
száma

 Űrtartalom
(l)

 Üres palack
tömege
(kg)

 A mért legkisebb falvastagság
(mm)

 

 

 

 

 köpenyen

 fenéken

 

 

 

 

 

 

 

 

b) Az elvégzett mechanikai vizsgálatok és felszakítási vizsgálat eredménye:

 

 

 Szakítóvizsgálat
MSZ EN 10002-1 szerint

 Ütőmunka
MSZ EN 10045 szerint
-20 °C-on

 

 

 

 Vizsgálat száma

 A hőkezelés azonosító
száma

 folyáshatár
ReH
(N/mm2)

 szakító-
szilárdság
Rmt
(N/mm2)

 szakadási
nyúlás
A
(%)

 középérték
(J/cm2)

 legkisebb
érték
(J/cm2)

 Hajlító-
vizsgálat
180°

 Felszakítási
vizsgálat
(bar)

 Repedés
leírása
(írásos
jellemzés v.
vázlatrajz)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A megengedett
legkisebb érték

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c) Egyéb vizsgálati eredmények: ...............................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

II/B. A felügyeleti ellenőrzés eredménye

d) A palackokon elvégzett vizsgálatok eredménye:

 Vizsgálat száma

 Gyártási adag száma

 Váltakozó terhelésű vizsgálat

 Próbanyomás (bar)

 

 

 

 

e) A vizsgálati bizonylatok száma: ............................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

A gyártóművi felügyeleti ellenőrzés igazolásban feltüntetett palackokat a 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendeletben, valamint a 14/1998. (XI. 27.) GM rendeletben foglaltak alapján megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy azok a Gázpalack Biztonsági Szabályzat IV. fejezetének és a vonatkozó gyártási típusengedély/biztonságtechnikai behozatali engedély előírásainak megfelelnek.

Különleges megjegyzések: ........................................................................................................

Általános megjegyzések: ...........................................................................................................

Kelt: ..............................................................................

 

 .............................................

 

 a felügyelő aláírása

Az ellenőrzést végző Felügyelet neve és címe: .........................................................................

....................................................................................................................................................

 

IV. fejezet 4. melléklet

Az 1. számjelű irányelvnek megfelelő típusengedéllyel rendelkező és az irányelv szerinti vizsgálatokon megfelelt, acélból készült, varrat nélküli palackok megjelölése

V. Fejezet

Alumíniumból és alumíniumötvözetekből készült, varrat nélküli palackok előírásai

A Szabályzatnak ez a fejezete az alumíniumból és alumíniumötvözetekből készült, varrat nélküli palackokra vonatkozik. Az ilyen palackok legalább 0,22 liter és legfeljebb 150 liter űrtartalmúak, ismételten megtölthetők, és sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolására és szállítására alkalmasak.

Ez a fejezet nem vonatkozik azokra a palackokra, amelyek anyagának legkisebb szavatolt szakítószilárdsága nagyobb, mint 500 N/mm2, és amelyek fenéklezárása hozaganyaggal történik.

1. Jelölések és fogalommeghatározások

1.1. Jelölések:

 

 - Ph

 a vizsgálati túlnyomás a víznyomáspróbánál (bar),

 

 - Pr

 a palack mért felszakítási túlnyomása (bar),

 

 - Prt

 a számított elméleti felszakítási túlnyomás (bar),

 

 - Re

 a palackgyártó által szavatolt folyáshatár az 1.2. pont szerint, amelyet a nyomástartó részek méretezéséhez használnak (N/mm2),

 

 - Rmt

 a tényleges szakítószilárdság (N/mm2),

 

 - a

 a hengeres köpeny számított falvastagsága (mm),

 

 - D

 a palack névleges külső átmérője (mm),

 

 - d

 a hajlítóvizsgálathoz használt tüske átmérője (mm).

1.2. Folyáshatár:

- az alumíniumötvözeteknél az Rpo,2 egyezményes 0,2%-os folyáshatár, tehát az a feszültség, amely az eredeti mérőhossz nem arányos, 0,2%-os nyúlásának felel meg,

- a lágy állapotú alumíniumnál a nem arányos 1%-os nyúláshoz tartozó feszültség a folyáshatár.

1.3. Felszakítási túlnyomás:

az a legnagyobb nyomás, amely a felszakítási vizsgálatnál a palackban keletkezik, miközben a palack anyagában képlékeny instabilitás lép fel.

1.4. Homogenizálás (oldó izzítás):

az a hőkezelési eljárás, amelynél a kész palackot a szilárd oldódási hőmérséklet fölé hevítik.

1.5. Edzés - vízben való hűtés

olyan ellenőrzött sebességű gyors hűtés megfelelő közegben, amely során az oldott fázist szilárd oldatban tartják.

1.6. Mesterséges öregítés (kiválásos keményítés)

az a hőkezelési eljárás, amelynél a szilárd fázis kiválik, és nagyobb folyáshatár értéket eredményez.

2. Műszaki előírások

2.1. Alkalmazható anyagok, hőkezelések és alakítási műveletek

2.1.1. Az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből gyártott palack jellemzőit a gyártás módja, a névleges vegyi összetétele, a kész palack hőkezelési állapota, valamint a mechanikai tulajdonságai és a palack korrózióállósága határozza meg.

2.1.2. A palackok gyártásához a következő anyagok használhatók:

a) legalább 99,5%-os alumínium,

b) olyan alumíniumötvözetek, amelyeknek vegyi összetétele megfelel az 1. táblázat előírásainak ("B" jelű és "C" jelű alumíniumötvözet), és amelyeket a 2. táblázatban felsorolt hőkezeléseknek és alakítási műveleteknek vetettek alá,

c) a palackok gyártásához más alumíniumötvözet is alkalmazható, ha elvégezték a 7. pont szerinti korróziós vizsgálatokat, és azok eredménye megfelelő.

1. táblázat

 

 Ötvözet

 Vegyi összetétel %-ban

 

 

 Cu

 Mg

 Si

 Fe

 Mn

 Zn

 Cr

 Ti+Zr

 Ti

 Egyéb

 Al

 

 "B"
legalább
legfeljebb

 
-
0,10

 
4,0
5,1

 
-
0,5

 
-
0,5

 
0,5
1,0

 
-
0,2

 
-
0,25

 
-
0,20

 
-
0,10

 
 
0,15

 Maradék

 

 "C"
legalább
legfeljebb

 
-
0,10

 
0,6
1,2

 
0,7
1,3

 
-
0,5

 
0,4
1,0

 
-
0,2

 
-
0,25

 
-
-

 
-
0,10

 
 
0,15

 Maradék

2. táblázat

 

 Ötvözet

 Hőkezelések és alakítási műveletek sorrendje

 

 

 

 

 

 

 "B"

 1. A félgyártmány korróziógátló kezelése:

 

 

 

 

 - 210 °C és 260 °C közötti hőmérsékleten,

 

 

 

 

 - a hőkezelés időtartamát a gyártó határozza meg.

 

 

 

 

 

 

 

 2. Mélyhúzás" legfeljebb 30%-os hidegalakítással.

 

 

 

 

 

 3. A palackváll alakítása: az anyag hőmérsékletének az alakítási művelet végén legalább 300 °C-nak kell lenni.

 

 

 

 

 

 

 

 "C"

 1. Homogenizálás (oldó izzítás) az edzés előtt: