1996. évi XXXI. törvény
a tűz elleni védekezésről,
a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
Az Országgyűlés az
Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok teljesítése
érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a
tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni
védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés
szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek
szabályozására a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya
kiterjed
a) a Magyar
Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre;
b) a Magyar Köztársaság területén levő jogi személyekre,
magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha
ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó;
c) a Magyar Köztársaság területén folytatott, a
tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett
műszaki mentésre.
(2) A
diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a
nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó.
(3) A
viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyminiszter,
a külügyminiszter és a belügyminiszter együttes nyilatkozata az irányadó.
(4) A törvény hatálya
nem terjed ki a Magyar Honvédség létesítményeire és a bányák föld
alatti részeire.
2. § (1) A tűzvédelemmel és a
műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá
tartozóknak a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban
meghatározottak szerint kell megvalósítani.
(2) A
tűzoltás és a műszaki mentés azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási
feladata, amelyek készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati vagy
önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek.
(3) A
tűzoltás és a műszaki mentés az e törvényben meghatározott kivételekkel
térítésmentes.
(4) A
hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki
mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni.
3. § A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az
önkéntes és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz
oltása, illetőleg a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a
magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat -
az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely
arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.
Értelmező
rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
a) tűz (tűzeset):
az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az
életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást
okoz;
b) tűz elleni
védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem):
a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat,
valamint ezek feltételeinek biztosítása;
c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére,
továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető
feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során
megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere
és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység;
d) tűzvédelmi
megfelelőségi tanúsítvány: az az irat, amely igazolja, hogy az építési anyag, szerkezet,
építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag - a robbanó- és a robbantóanyag
kivételével -, készülék, gép, berendezés, technológia, tűzoltótechnikai
eszköz és oltóanyag megfelel a jogszabályokban, szabványokban meghatározott
tűzvédelmi követelményeknek;
e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz
terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a
szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen
veszélyének elhárítása;
f) tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési
idejének, helyének és okának felderítésére irányul;
g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai
folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb
cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és
az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére
álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges
beavatkozói tevékenység.
A tűzjelzés
5. § (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli,
köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs
lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési
önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).
(2) A
törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási
eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel
segítséget nyújtani.
(3) A
rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá
beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó készenléti
szolgálatot ellátó tűzoltósághoz.
(4) A
tűzjelzés lehetőségét az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltósághoz
minden településről és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott
létesítményből biztosítani kell. Az ezzel kapcsolatos költségek a települési
önkormányzatot, illetőleg a létesítmény fenntartóját terhelik. Több fenntartó
esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik.
(5) Tűzjelzés céljára
a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő
állomást kell üzemben tartani.
(6) Az állandó
készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő
és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset
jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.
(7) A
tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez.
A tűzoltás
6. § (1) A törvény hatálya alá tartozók
a tűzoltásban, a műszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül - életkoruk,
egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok
közlésével kötelesek közreműködni.
(2) Azokat a
változásokat, amelyek a településen, illetőleg a létesítményben a tűzoltást
befolyásolhatják (út, közművezetékek elzárása, forgalom elterelése stb.), a
kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az
állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes
tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.
7. § (1) A tűz oltásának felelős
vezetője a tűzoltásvezető, aki csak a tűzoltóság
tagja lehet. A tűzoltás színhelyén más személy csak a tűzoltásvezető
előzetes egyetértésével intézkedhet.
(2) A
tűzoltásvezető a tűzoltáshoz
a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a
vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a
mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését
igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik
ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek;
b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési
munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható
közreműködésre kötelezhet;
c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket,
valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre
kötelezhet;
d) az a)-c) pontban
felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti;
e) elrendelheti
a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását;
f) igényelheti
az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását;
g) a
karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti;
h) elrendelheti,
hogy a tűzoltásban résztvevők - az 1. § (2) bekezdésében foglaltakra
figyelemmel - magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában,
kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is
behatolhassanak.
(3) A
tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz
oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat,
elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az
anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.
(4) A
(2) bekezdés a) pontjában felsorolt szervek egységeinek a tűzoltásvezető csak a jelenlevő parancsnokaik, illetve
vezetőik útján adhat utasítást a tűzoltásban való közreműködésre.
8. § (1) A tűzoltóság által a
tűzoltás, a műszaki mentés vagy az ezzel kapcsolatos gyakorlatok során okozott
kár, illetőleg a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a
közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével
közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárának
megtérítésére - az elmaradt haszon kivételével -, ha e törvény kivételt nem
tesz, a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
(2) Nem kell
megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból
okozta.
(3) A
kártérítési, illetve kártalanítási ügyekben a kárt okozó tűzoltóság fenntartója
jár el.
(4) Köteles a
tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett
költségek megtérítésére az, aki
a) a beavatkozást igénylő
eseményt szándékosan okozta;
b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan
szándékosan megtévesztő jelzést adott.
A műszaki mentés
9. § A műszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek
biztosítására, a műszaki mentésben való részvételre, irányítására - ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5-7. §-okban
foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
10. § (1) A tűzoltáson és a műszaki
mentésen kívül a tűzoltóság egyéb beavatkozást az érdekelt kérelmére és
költségére végezhet.
(2) A
tűzoltási és a műszaki mentési eszközök térítés ellenében történő igénybevétele
csak a riaszthatóság megtartása mellett történhet.
II. Fejezet
A TŰZMEGELŐZÉSI
FELADATOK
Tűzvédelmi hatósági
feladatok
11. § A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott
esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel
kapcsolatban hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi
kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.
12. § (1) Tűzvédelmi hatóságként a 13. §-ban
meghatározott kivételekkel első fokon a települési önkormányzat jegyzője
(körjegyző), fővárosban a főjegyző, másodfokon a megyei, fővárosi közigazgatási
hivatal vezetője jár el.
(2) A
tűzvizsgálatban, a tűzvédelmi ellenőrzés során és a szakhatósági ügyekben az
illetékes önkormányzati tűzoltóparancsnok jár el.
13. § (1) Az új tűzoltótechnikai
eszközök és oltóanyagok gyártásának, forgalmazásának, a meglévők módosításának
engedélyezése, valamint a jogszabályban, szabványban meghatározott tűzvédelmi
követelményektől való eltérés ügyében tűzvédelmi hatóságként első fokon az
országos parancsnok, másodfokon a belügyminiszter jár el.
(2) Az új építési
anyag, szerkezet, építési mód, tűz- vagy robbanásveszélyes anyag - a robbanó-
és robbantóanyag kivételével -, készülék, gép, berendezés, technológia
alkalmazásának, gyártásának engedélyezéséhez az országos parancsnok egyetértése
szükséges.
(3) Az (1) és a (2)
bekezdésben foglalt esetekben a hatósági engedély, illetőleg az egyetértés csak
megfelelőségi tanúsítvány megléte esetén adható meg.
A tűzvizsgálat
14. § (1) A tűzvizsgálatot a tűzoltásvezetőnek kell megkezdenie, aki bűncselekmény
gyanúja esetén értesíti az illetékes rendőri szervet.
(2) A
tűzoltóság a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset helyszínét,
továbbá azoknak a dolgoknak a megőrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának
bizonyítékául szolgálhatnak.
III. Fejezet
A
MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK,
VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK
JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ
SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL
ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI
A magánszemélyek tűzvédelemmel
és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai
15. § (1) A magánszemélyeknek meg
kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a
tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek,
berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó
tűzmegelőzési szabályokat.
(2) A
magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban,
kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi
felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.
16. § A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a
műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz
oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket.
17. § A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a
nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. § (1) bekezdésében foglalt
tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet
vagy közvetlen tűzveszélyt.
A gazdálkodó
tevékenységet folytató magánszemélyeknek,
a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek
tűzvédelemmel és műszaki mentéssel
kapcsolatos feladatai
18. § (1) A gazdálkodó
tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és
magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a
létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával,
üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a
jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott
tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel
kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
(2) Az (1) bekezdésben
felsoroltak kötelesek
a) a
közvetlen tűzvédelmüket szolgáló - jogszabályban, kötelezően alkalmazandó
szabványban, hatósági határozatban előírt - tűzvédelmi berendezést, készüléket,
felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani,
időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok
biztosításáról gondoskodni;
b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki
mentésre szolgáló felkészítés érdekében - előzetes egyeztetés alapján - a
helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni;
c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek
megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és
kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit biztosítani;
d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.
(3) Az erdő és a
parlag tűz elleni védelme - a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek
biztosítása - a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata.
19. § (1) A gazdálkodó
tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a
magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a
munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót
foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas
létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes
besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell
készíteniük.
(2) Az (1) bekezdésben
felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben
részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó
szabványokban foglalt előírások szerint végezzék a tevékenységüket, illetőleg a
létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban
foglaltakat megismerjék és megtartsák.
(3) Az (1) bekezdésben
felsoroltaknak a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és
robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó
létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel
rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell
gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról.
20. § (1) A tűzvédelmi helyzetre
kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a
helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának
megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt
nappal a kezdeményező az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál - az
új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslat megküldésével -
köteles bejelenteni.
(2) Minden új tűz-
vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag
bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az
nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi
rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve
elvégeztetni.
21. § (1) A felelős tervező köteles
a tervekhez tűzvédelmi fejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban,
kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglalt
követelmények kielégítését.
(2) A
kivitelező köteles a tervben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés
során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a
felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni.
(3) A
felelős tervezőnek és a kivitelezőnek az (1) bekezdésben foglaltak
érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.
22. § (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző
iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi
követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni
kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket.
Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles
gondoskodni.
(2) Jogszabályban
meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi
szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi
szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó
oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni.
(3) A
munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben
részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről,
valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos
tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz
esetén végzendő feladataikat megismerjék.
(4) A munkáltató azt a
munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő
családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg
az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem
foglalkoztathatja.
IV. Fejezet
A TŰZVÉDELMI ÉS A
MŰSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG,
VALAMINT A TŰZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA
A belügyminiszter
irányító tevékenysége
23. § (1) A tűzvédelem és a műszaki
mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását a
belügyminiszter gyakorolja.
(2) A belügyminiszter
(1) bekezdésben meghatározott irányító jogköre - a Magyar Honvédség
létesítményei és a bányák föld alatti részei
kivételével - a tűzvédelmet és a műszaki mentést ellátó és az abban közreműködő
valamennyi szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre
kiterjed.
24. § A belügyminiszter
a) előkészíti
a tűzvédelemre, a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű
jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a nemzetközi
szerződések tervezeteit, illetőleg a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és az
állami irányítás egyéb jogi eszközei útján, az érdekelt miniszterekkel
egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést, valamint a
tűzoltóság tevékenységét;
b) egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által
tervezett - a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő -
szabályozásokkal kapcsolatban;
c) gyakorolja a hivatásos önkormányzati tűzoltóság
létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatos egyetértési
jogot;
d) meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az
ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése,
ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit;
e) meghatározza
a tűzoltóság tagjaira vonatkozó szakmai képesítési követelményeket, a képzés
rendszerét és elveit;
f) gyakorolja a hivatásos állami és önkormányzati
tűzoltóságok, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetőleg társadalombiztosítási
ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során az illetékes minisztert megillető jogokat;
g)
h) meghatározza
a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét.
Az országos parancsnok
tevékenysége
25-26. §
A megyei
tűzoltóparancsnok tevékenysége
27. §
A helyi önkormányzatok
tűzoltósággal
kapcsolatos tevékenysége
28. § (1) A hivatásos önkormányzati
tűzoltósággal rendelkező települési, fővárosban a fővárosi önkormányzat
képviselő-testülete
a) átszervezheti,
megszüntetheti a belügyminiszter előzetes egyetértésével a hivatásos
önkormányzati tűzoltóságot;
b) elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság
rendkívüli készenléti szolgálatát;
c) a fővárosban az országos parancsnok véleményének
kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot,
gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói
jogköröket;
d) az illetékes megyei tűzoltóparancsnok véleményének
kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot,
gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói
jogköröket;
e) önkéntes
tűzoltóság alapításában vehet részt;
f) beszámoltatja
a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokot.
(2) A
hivatásos önkormányzati tűzoltósággal nem rendelkező települési önkormányzat
képviselő-testülete
a) a belügyminiszter
előzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati tűzoltóságot hozhat létre;
b) önkéntes tűzoltóság alapításában vehet részt;
c) gondoskodik az önkéntes tűzoltóság fenntartásáról,
működtetéséről és fejlesztéséről;
d) megállapítja az önkéntes tűzoltóság fenntartásához,
illetőleg a költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét;
e) hozzájárulhat
más tűzoltóság létesítéséhez.
29. § (1) A településen az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat
feladata.
(2) Az e törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsoroltak az
általuk működtetett létesítmények oltóvíz ellátásáról saját maguk kötelesek
gondoskodni.
(3) Az önkormányzatok
részt vesznek a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi
propagandában.
V. Fejezet
A TŰZOLTÓSÁG
A hivatásos állami és a
hivatásos önkormányzati tűzoltóság
30. § (1) A hivatásos állami és a
hivatásos önkormányzati tűzoltóság (a továbbiakban együtt: hivatásos
tűzoltóság) egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szerv.
(2)-(5)
31. § (1) A hivatásos önkormányzati
tűzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a
fővárosban az önkormányzat intézményeként működik.
(2) A
hivatásos önkormányzati tűzoltóság
a) tűzoltási
és műszaki mentési tevékenységet végez, illetőleg közreműködik közvetlen tűz-
és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek
érdekében állandó készenléti szolgálatot tart;
b) ellátja az e törvény 12. §-ának
(2) bekezdésében, valamint a 30. §-ának (5)
bekezdésében felsorolt tevékenységeket.
(3) A
hivatásos önkormányzati tűzoltóság a (2) bekezdés b) pontjában foglalt
feladatok ellátására is működtethető.
32. § (1) A hivatásos tűzoltóság és
a tűzoltó szakiskolák hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény
hatálya alá tartoznak.
(2) A
hivatásos tűzoltóság és a tűzoltó szakiskolák polgári állományú tagjai
köztisztviselők vagy közalkalmazottak.
A tűzoltó egyesület és
az önkéntes tűzoltóság
33. § A tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési,
valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő
társadalmi szervezet.
34. § (1) Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat
és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület (Ptk.
65. §), amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe
vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel
rendelkezik. A működési terület megállapítását a székhely szerinti települési
önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezi a belügyminiszternél.
(2) Az önkéntes
tűzoltóság parancsnokát a megyei tűzoltóparancsnok véleményének kikérése
mellett a köztestület nevezi ki.
(3) Az önkéntes
tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére a központi
költségvetés az átvállalt feladattal arányos költségfedezetet biztosítja.
A létesítményi
tűzoltóság
35. § (1) A létesítményi tűzoltóság
a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő
tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és
fenntartott szervezet. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet
vagy más jogi személy közösen is létrehozhatja és fenntarthatja.
(2) A
létesítményi tűzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti
egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként is működhet.
(3) A
létesítményi tűzoltóság vezetőjét (parancsnokát) a munkáltató nevezi ki és
menti fel.
(4) Jogszabály a
gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi tűzoltóság
működtetésére kötelezhet.
(5) A
fenntartó szervezetén belüli létesítményi tűzoltóság főfoglalkozású, továbbá
alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból is állhat. Készenléti
szolgálatot a fenntartó által meghatározottak szerint lát el.
Az önkéntes és a
létesítményi tűzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések
36. § Az önkéntes, illetőleg a létesítményi tűzoltóság
feladatainak ellátására a 35. § (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek
megállapodást köthetnek egymással, illetőleg a települési önkormányzattal. Az
önkéntes és a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a
tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást az illetékes hivatásos
önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni.
37. § (1) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltónak a
tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti
szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli
felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg. Ennek alapján az
igénybe vett önkéntes és létesítményi tűzoltó társadalombiztosítási ellátásra
is jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben
meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkéntes és létesítményi tűzoltó
élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és
indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.
(3) Az önkéntes és a
létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár
megtérítésére, illetőleg kártalanítására, ha az igénybevétel
a) a működési
területen belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat,
illetőleg a létesítmény fenntartója;
b) a működési területen kívül történt, akkor külön
jogszabályban meghatározott módon az országos parancsnokság köteles, amennyiben
azok más jogviszonyból nem térülnek meg.
38. § A készenlétet ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó
mentesíthető
- a tartalékos katonai
szolgálat,
- a polgári védelmi
kötelezettség,
- részben vagy
teljesen a helyi adó megfizetése
alól.
39. § Az önkéntes és a létesítményi tűzoltó, valamint a
tűzoltó egyesület tagja egyenruha viselésére jogosult.
40. § A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kártérítési
felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkéntes és a létesítményi
tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő
fizeti meg.
A tűzoltóság anyagi,
pénzügyi ellátása
41. § (1)
(2) A
hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a
központi költségvetés az illetékes önkormányzat útján normatív
hozzájárulásként, a létesítés és a fejlesztés költségeit pedig pályázati
formában a Belügyminisztérium útján biztosítja. A pályázat - a belügyminiszter
által rendeletben szabályozott feltételek szerint - a fejlesztési költség
egészére vagy annak meghatározott részére irányulhat.
(3) A
központi költségvetésből történő hozzájárulás mértékét legalább a hivatásos
önkormányzati tűzoltóság előírt legkisebb létszámának és gépjárműállományának
figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A
hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos
rendkívüli kiadások fedezetére a Belügyminisztérium fejezet költségvetésében
elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési
területen kívüli vonulások költségeiről, illetőleg a szolgálati feladatok
ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítéséről.
(5) A
tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot, illetve a tűzoltás
irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan
köteles élet- és baleset-biztosítást kötni.
(6) Az önkéntes
tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével
kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat,
valamint az átvállalt feladattal arányosan a központi költségvetés gondoskodik.
(7) A
tűzoltóságok tagjai a belügyminiszter által rendeletben előírt képesítés
megszerzése során a Belügyminisztérium tűzoltó szakiskoláiban tandíjmentességet
élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a hivatásos
tűzoltóság tagja és az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői esetében a központi
költségvetésből a Belügyminisztérium biztosítja, más hallgatók esetében a küldő
szerv vagy a hallgató viseli.
42. § A létesítményi tűzoltóság létesítésével,
fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről
a tűzoltóság létesítője gondoskodik.
VI. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
43. § (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a
jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei
kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők.
(2) A
tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban, kötelezően alkalmazandó
szabványban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki.
44. § (1) A biztosító köteles a
biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú melléklete "A" részének 3-5., 6. a) és 7-11.
pontjaiban, valamint a "B" részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból
befolyt biztosítási díjak 1%-át hozzájárulás címén - a hivatásos és az önkéntes
tűzoltóságok tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges technikai eszközei,
felszerelései fejlesztésének céljára - a központi költségvetésbe befizetni.
(2) A
tűzvédelmi bírságból származó bevételek is kizárólag az (1) bekezdésben
meghatározott célokra használhatók fel.
45. § A tűzvédelmi hatósági ügyekben, valamint a tűzvédelmi
bírság kiszabása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
törvényt kell alkalmazni.
46. § (1) Az országos parancsnokság és szervei, valamint a
tűzoltó szakiskolák használatában lévő ingatlanok és ingóságok állami tulajdont
képeznek.
(2) A
megyei tűzoltó-parancsnokságokat, valamint a tűzoltó szakiskolát ingyenes
használati jog illeti meg a használatukban lévő, de nem állami tulajdonban álló
ingatlanok és ingóságok tekintetében.
(3) A
hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő állami tulajdonú
ingatlanok és ingóságok térítésmentesen a fenntartó önkormányzatok tulajdonába
kerülnek.
(4) A
megyei önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok - megegyezés
esetén - térítésmentesen a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó
önkormányzatok tulajdonába adhatók.
(5) A
tűzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:
a) a
tűzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési
előirányzat;
b) a rendkívüli események, ideértve a szolgálati
feladatok során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltó kártérítése folytán
felmerülő többletköltségek, továbbá a tűzoltóságnak a működési területén kívüli
igénybevételével keletkező költségek fedezetére szolgáló költségvetési
előirányzat;
c) radiológiai, biológiai és vegyi védelmi eszközök,
minősített időszaki készletek;
d) a megyei tűzoltó-parancsnokság javítóműhelyeinek
felszerelése, berendezése, alkatrészkészlete;
e) az
országos és a megyei kiképzőbázisok működtetésével kapcsolatos költségvetési
előirányzatok.
(6) Az (5) bekezdés a)-b) és e) pontjában említett költségvetési
eszközzel az országos parancsnokság, a c)-d) pontokban
foglaltakkal a megyei tűzoltó-parancsnokság gazdálkodik.
47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
határozza meg:
a) a
tűzvédelmi hatóság tevékenységének részletes szabályait, illetőleg a hivatásos
önkormányzati tűzoltóság illetékességi területét;
b) a tűzvédelmi bírságra vonatkozó szabályokat;
c) a tűzoltóságok tagjaira vonatkozó élet- és
baleset-biztosítási kötelezettséget;
d) a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó részletes
szabályokat;
e) az
önkéntes tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát;
f) a
tűzvédelmi bírság, valamint e törvény 44. §-a alapján fizetendő hozzájárulás befizetési és
elszámolási rendjét, valamint felhasználásának és ellenőrzésének módját.
(2) Felhatalmazást kap
a belügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg:
a) az Országos
Tűzvédelmi Szabályzatot;
b) a tűzvédelmi szakértői és igazságügyi szakértői
tevékenység szabályait;
c) a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokat;
d) a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak
képesítési követelményeit, képzési rendszerét;
e) a
tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat, munkaköröket;
f) a
hivatásos tűzoltóság tagjaira vonatkozó személyzeti hatásköröket és a
személyzeti munka rendjét;
g) a
hivatásos tűzoltóságnál rendszeresített köztisztviselői és közalkalmazotti beosztások
körét;
h) a központi
költségvetési előirányzat terhére igényelhető beruházási, fejlesztési támogatás
pályázati rendszerét;
i) Riasztási és Segítségnyújtási Tervben a hivatásos
önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területét;
j) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb
létszámát;
k) a tűzoltóság működési területen kívül elrendelt
igénybevétele költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat;
l) azon
technikai eszközök körét, amelyek beszerzését a Belügyminisztérium szervezésében
vagy útján lehet igényelni, illetőleg a beszerzés pályázati feltételeit;
m) a
tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika
tervezésének, fejlesztésének, rendszeresítésének, felülvizsgálatának és
javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét;
n) a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési
tevékenységének szabályait;
o) a tűzvédelmi szabályzat általános elveit;
p) a tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi
berendezések, tűzoltó szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának
szabályait;
r) a tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások körét és
szabályait;
s) a
tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap
a honvédelmi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a készenlétet vállaló
önkéntes és létesítményi tűzoltók tartalékos katonai szolgálat alóli mentesítésének rendjét.
(4) Felhatalmazást
kapnak a miniszterek, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsák meg a tűzvédelem és a műszaki mentés ágazatukra
vonatkozó különös szabályait.
(5) Nemzetközi
szerződés, egyezmény, megállapodás hiányában kötelezően alkalmazandó
szabványban kell meghatározni:
a) a
létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek és berendezések
létesítésével, a tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállító járművekkel
kapcsolatos részletes tűzvédelmi műszaki követelményeket;
b) a tűzvédelmi berendezésekre, készülékekre,
felszerelésekre, technikai eszközökre, anyagokra, oltóanyagokra és a
tűzoltógépjárművekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket;
c) az épületszerkezetekre és az építőanyagokra vonatkozó
tűzvédelmi vizsgálati módszereket.
(6) Felhatalmazást kap
a belügyminiszter, hogy
a)
b) a Ferihegyi Repülőtéri Tűzoltóság működésére,
fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedési, hírközlési
és vízügyi miniszterrel,
c) az erdők tűzvédelmére vonatkozó szabályokat a
földművelésügyi miniszterrel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
48. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép
hatályba. A törvény 44. §-ának rendelkezését 1997.
január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E törvény 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket gyakorló
hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok a képviselő-testület hivatala
ügyintézőjének tekintendő.
(3)
(4) E törvény
hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a tűz
elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. törvényerejű
rendelet;
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági
megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és
hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 10-16. §-a;
c) az államigazgatási eljárás általános szabályairól
szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok
módosításáról rendelkező 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 11. §-a és 18. §-ának
az 1973. évi 13. törvényerejű rendeletre vonatkozó rendelkezése;
d) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló
1973. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1995. évi XLIX. törvény.
49. § A tűzvédelmi szabályzatokat az erről szóló
belügyminiszteri rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kiadni.