31/1994. (XI. 10.)
IKM rendelet
Hegesztési
Biztonsági Szabályzat kiadásáról
A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt
miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A rendelet mellékleteként közzétett Hegesztési
Biztonsági Szabályzatot hatályba léptetem.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép
hatályba.
(2) A
rendelet melléklete az Ipari és Kereskedelmi Közlönyben kerül közzétételre.
Melléklet a 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelethez
Hegesztési
Biztonsági Szabályzat
1.
HATÁLY
Jelen Szabályzat
hatálya a fémek kötő- és felrakó hegesztő eljárásait, termikus vágását és
darabolását, mindezek kézi- és gépesített változatait (a továbbiakban:
hegesztés) alkalmazó gazdálkodó szervezetekre terjed ki, ahol a hegesztő
tevékenységet szervezett munkavégzés keretében végzik.
Jelen Szabályzat
előírásait alkalmazni kell az egyéni és társas vállalkozásoknál, kutatóhelyek
hegesztő laboratóriumaiban, az oktatási intézmények hegesztő tanműhelyeiben, a
hegesztő képző-, képesítő és minősítő bázisokon a hegesztést ismertető
bemutatóknál is.
Nem tartozik a
Szabályzat hatálya alá:
- a műanyaghegesztés;
- a víz alatti
hegesztés;
- a műszeriparban
használatos kézi ellenállás-hegesztés;
- a barkácshegesztés.
2.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2.1.
Hegesztés
Munkadarabok
egyesítése hővel, nyomással vagy mindkettővel; amelynek során az anyagok
természetének megfelelő fémes kapcsolata jön létre.
2.2.
Sajtoló hegesztés
A hegesztendő darabok
nagy nyomással vagy ütéssel történő egyesítése úgy, hogy az érintkező fémesen
tiszta felületek hozaganyag nélkül összehegednek.
2.3.
Ömlesztő hegesztés
A kötés a hegesztendő
anyagok összeolvasztása és a varratanyag kikristályosodása következtében alakul
ki.
2.4.
2.5.
Hegesztő munkahely
A hegesztéssel
rendszeresen vagy alkalomszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezet által
létesített, e tevékenység céljára kialakított hely. A hegesztő munkahely lehet
telepített vagy nem telepített.
2.5.1.
Telepített munkahely
Hegesztés céljára létesített,
helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely.
2.5.2.
Nem telepített munkahely
Hegesztés céljára
ideiglenesen kialakított munkahely.
2.6.
Gázforrás
Gázpalack,
gázpalack-telep, gázpalack-köteg, gáztartály, acetilénfejlesztő készülék.
2.6.1.
Gázpalack
A Gázpalack Biztonsági
Szabályzat 2.1. pont szerint.
2.6.2.
Gázpalack-telep
Változó számú -
központi nyomásszabályozóval felszerelt - palackból összeállított gázforrás.
2.6.3.
Gázpalack-köteg
Szállítókeretbe
foglalt, meghatározott számú palackból álló, központi szeleppel szerelt
gázforrás.
2.6.4.
Gáztartály
Telepített, folyékony
és/vagy gáz halmazállapotú anyag tárolására alkalmas tölthető gáztároló.
2.6.5.
Acetilénfejlesztő készülék
Kalciumkarbid és víz
reakciójának létrehozására szolgáló nyomástartó berendezés.
2.6.6.
Biztonsági szerelvény
A gázforrást védő
szerkezet, szerelvény, vagy ezek kombinációjából felépített rendszer.
2.7.
Hegesztő áramforrás
A felhevítéshez
és/vagy megolvasztáshoz szükséges energiát szolgáltató szabványos felépítésű
hegesztő gép.
2.8.
Hegesztő berendezés
Az adott hegesztési
technológia megvalósításához szükséges eszközök összessége.
2.9.
2.10.
Bekapcsolási idő (BI)
Az ívhegesztő
áramforrások terhelhetőségének jellemző adata. Azt fejezi ki, hogy a hegesztés
során mennyi a ténylegesen hegesztéssel (leolvasztással) töltött idő a teljes ciklusidőhöz
viszonyítva. (Ciklusidő a leolvasztási idő és a hegesztési mellékidő pl. salakolás, elektródacsere stb. összege.)
BI
= hegesztési idő/ciklusidő
2.11.
Elektródafogó
A hegesztőelektróda
befogására és az áramcsatlakozás biztosítására szolgáló, szigetelt nyelű,
szabványos kivitelű szerszám.
2.11.1.
2.12.
Munkakábel (hegesztőkábel)
Az áramforrást az
elektródafogóval összekötő szabványos vezeték.
2.13.
Testkábel (visszavezetőkábel)
A hegesztendő tárgyat
és az áramforrást összekötő vezeték.
2.14.
Hegesztő traktor
A fedettívű
hegesztéshez használt, rászerelt huzaladagolóval, hegesztőfejjel,
fedőpor-tartállyal ellátott önjáró szerkezet.
2.15.
Hegesztőfej
A hegesztőhuzalt a
hegfürdőbe vezető és az áramcsatlakozást biztosító szerkezet.
2.16-2.17.
2.18.
Ponthegesztő fogó
Mozgatható,
kéziszerszám jellegű ponthegesztő szerkezet.
2.19.
Nyílt ív
A hegesztési folyamat
alatt az ív látható, a fény- és hőhatás a környezetet közvetlenül éri.
2.20.
Fedett ív
Az ív porréteg alatt
ég, nem látható, fényhatás a környezetet nem terheli.
2.21-2.23.
2.24.
Villamos ívhegesztés fokozottan veszélyes környezete
- szűk tér különösen,
ha a falak vezetőképesek,
- olyan hely, ahol a
mozgás lehetősége a vezetőképes tárgyak közelében korlátozott,
- nedves vagy meleg
munkahely,
- tartályok belseje.
2.25.
Szűk, zárt, kis légterű tér
Az a zárt tér, amely
- kisebb 100 m3-nél,
vagy
- valamelyik mérete
(magasság, szélesség, hossz, átmérő) kisebb 2 m-nél.
2.26.
Hegesztő
A vonatkozó
jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy.
2.27.
2.28.
Hegesztés irányító
Legalább középfokú
gépész szakirányú képesítéssel és legalább 5 éves hegesztési szakmai
gyakorlattal rendelkező személy.
2.29-2.34.
2.35.
Kifúvatás
A tömlő üzemi nyomáson
néhány másodperc időtartamú átöblítése a tömlőben vezetendő gázzal.
2.36.
Lángvisszacsapás
A pisztoly rendellenes
működéséből (pl. eltömődés) származó, a pisztolyból kiinduló visszaégési
folyamat.
2.37-2.38.
3.
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
3.1.
Hegesztő munkahelyen hegesztő tevékenységet csak akkor szabad végezni, ha az
kielégíti
- a jelen Biztonsági
Szabályzat követelményeit, és
- a hatályos
környezetvédelmi, egészségügyi egyéb biztonsági és tűzvédelmi előírásokat.
3.2.
Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka
biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi-, a környezetvédelmi-, a munkavédelmi-
és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős.
3.3.
3.4.
E szabályzat előírásainak figyelembevételével a munkáltatónak gondoskodnia kell
különösen:
- a hegesztő munkahely
biztonságos üzemeltetéséről;
- a munkavállalók
egészségvédelméről;
- a hegesztő
munkahelyekre történő belépés, esetleges szükséges korlátozásáról;
- a minimális létszám
meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés
korlátozásáról;
- az egyéni
védőfelszerelések juttatásáról;
- a kollektív
védőeszközök használatáról;
- a hegesztő
berendezések biztonságos állapotáról;
- más munkáltató által
végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos munkafeltételek kialakításáról;
- közös légtérben több
munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek
megteremtéséről;
- a minőségtanúsításra
vonatkozó követelmények érvényesítéséről;
- a veszélyes külső
körülmények (pl.: szélsőséges időjárás) között végzett hegesztő tevékenység
feltételeinek biztosításáról;
- a hegesztés során
keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék elleni védelemről;
- a hegesztő(k)
tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről;
3.5.
3.6.
Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban
meghatározott feltételek alapján szabad végezni.
3.6.1.
3.6.2.
Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és
biztonsági követelményeket, így különösen:
- a környezeti
hatásokkal,
- a munkavégzés
biztonságával,
- a hegesztési helyzet
egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint
- a rendkívüli
helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket.
3.7.
A hegesztő munkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell
elhelyezni.
3.8.
Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a
hegesztő munkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék,
ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést.
4. SZEMÉLYI
KÖVETELMÉNYEK
4.1.
Hegesztést önállóan végezhet, aki
- betöltötte a 18.
életévét, és
- a feladat
elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri
orvosi vizsgákat alapján alkalmas, és
- megfelelő hegesztői
és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.
4.2.
Hegesztő ipari tanulót csak az eljárásnak megfelelő gyakorlati képesítéssel
rendelkező személy felügyelete mellett szabad foglalkoztatni.
4.3.
Gázpalackot és acetilénfejlesztő-készüléket az kezelhet, akivel az ehhez
szükséges ismereteket a munkáltató oktatás keretében elsajátíttatta.
4.4.
- azokat be is
gyakorolta, és ezt hegesztő mester vagy hegesztő műszaki szakember vagy
hegesztési felelős ellenőrizte.
4.5.
A hegesztő munkák irányítására az a 2.28. pont
szerinti személy jogosult, akit erre a munkáltató írásban is megbízott.
4.6-4.7.
5. A MUNKAHELY KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI
5.1.
Általános követelmények
5.1.1.
5.1.2.
A villamos hegesztő berendezéseket főkapcsolóval, zárlatvédelemmel és
érintésvédelemmel ellátott csatlakozóhelyre kell bekötni.
Ha egy műhelyben vagy
helyiségben több hegesztő munkahelyet létesítenek, akkor központi leválasztó
főkapcsolót is be kell iktatni.
5.1.3.
A hegesztő munkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell
venni.
5.1.4.
Amennyiben az acetiléngáz elvétel meghaladja a gázpalack forgalmazója által
előírt, illetve a legfeljebb 800 liter/óra/palack értéket, akkor műszaki
intézkedésekkel (palackösszekötő, palack telep, palack köteg, acetilénfejlesztő
stb.) kell a bizonságos gázellátás feltételeit
biztosítani. Rövid ideig - legfeljebb 10 percig - megengedhető 1000
liter/óra/palack gázelvétel érték.
5.1.5.
5.1.6.
Acetilénfejlesztő berendezés helyisége
- csak közvetett
fűtésű lehet,
- a fűtőtestek
és a fejlesztő közötti távolság 60
cm legyen,
- megvilágítása robbanásbiztos kivitelű legyen
vagy kívülről történjék.
5.1.7.
5.1.8.
Az 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű éghető gázt
felhasználó hegesztő munkahelyet a környező talajszint alatt (gödör, árok,
alagsor, pince stb.) tilos létesíteni!
5.1.9.
Hegesztő munkahelyként olyan helyiség vagy szabadtér, ahol padlószint alatt
cső-, kábel-, nyitott szenyvízcsatorna, gyűjtőzsomp van, csak akkor használható, ha gázérzékelővel
folyamatosan ellenőrzik a gázmentességet.
5.1.10.
Ha a hegesztő tevékenység során veszélyes sugárzással kell számolni, akkor a hegesztői
munkahely kialakításánál a vonatkozó sugárvédelmi előírásokat is figyelembe
kell venni.
5.1.11.
5.1.12.
A hegesztőrobotok felállítási helyének kialakítása során figyelembe kell venni
a technológiai leírásban meghatározott veszélyes tér alakját és kiterjedését. A
veszélyes teret meg kell jelölni és el kell határolni,
a belépést reteszelni kell.
5.1.13.
A nyíltívűhegesztő munkahelyet
a káros fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve
égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a
környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne
érje.
A térelválasztó alsó
éle és a padozat között legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó magassága a
padló szinttől számítva legalább 1800 mm legyen.
5.1.14.
Hegesztő munkahelyen a szétfröcskölő fém és salakrészecskék ellen a környezet
védelméről is gondoskodni kell.
5.2.
Terület
5.2.1.
A telepített hegesztő munkahely alapterülete legalább 4 m2, padozata csúszásmentes
és nem éghető anyagú, felülete egyenletes legyen.
5.2.2.
A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a tevékenységhez szükséges valamennyi
eszköz biztonságosan elhelyezhető legyen.
5.3.
Fűtés és szellőzés
5.3.1.
Ha az előírt levegőtisztasági értékek a hegesztő légző zónájában természetes
szellőztetéssel nem biztosíthatók, akkor mesterséges szellőztetést (pl. helyi
elszívást) kell alkalmazni.
5.3.1.1.
Az elszívó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy a hegesztő ne kerüljön az
elszívás útjába.
5.3.1.2.
Nagyobb méretű munkadaraboknál vagy változó hegesztői munkahelyek esetében az
elektródafogóval együttmozgó, vagy a hegesztési hely mellett felállított - erre
a célra gyártott - mozgatható füstelszívó használata indokolt.
5.3.2.
A hegesztőanyag gyártó szellőztetésre vonatkozó előírásait a szellőztetés
tervezésénél figyelembe kell venni (pl.: füst, gáz, vegyi összetétel).
5.3.3.
Nyitott rendszerű vagy visszatápláló (recirkullációs)
elszívóberendezés csak akkor használható, ha a
berendezésben az elszívott gáz előírt kellő mértékű megtisztítása biztosított,
vagy ha a kifúvott levegőt olyan helyre vagy úgy
vezetik el, ahol az a környezetet nem károsíthatja.
5.3.4.
Ha a technológia és/vagy a körülmények indokolják, akkor a folyamatos - szükség
esetén melegített - frisslevegő pótlását biztosítani kell.
5.3.5.
Ha a hegesztő tevékenység veszélyessége megköveteli, akkor a szellőztető
rendszerekbe automatikus működésjelzőket kell beépíteni.
5.3.6.
A szellőztető rendszer az üzem zajszintjét a megengedett érték fölé nem
növelheti.
5.3.7.
A szellőztetés huzatmentes legyen. A légáramlás ne befolyásolja
- a hegesztő
ívet,
- a védőgázt,
- a munkadarab hűlési
sebességét,
- a hegesztő
közérzetét.
5.3.8.
5.3.9.
Az 1,0-nél kisebb relatív sűrűségű gáz használata esetén azok felgyülemlését
építészeti megoldásokkal is meg kell gátolni és felső elvezetésű szellőztetésről kell gondoskodni.
5.3.10.
1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű gáz használata esetén
alsó elvezetésű szellőztetésről kell gondoskodni.
5.3.11.
5.4.
Világítás
A hegesztő munkahelyek
mesterséges megvilágításának erőssége feleljen meg a végzett munka minőségéhez
szükségesnek, de legalább 300 lux legyen.
6. ÜZEMBEHELYEZÉS
6.1.
Telepített hegesztő munkahelyen munka csak munkavédelmi üzembehelyezés
után végezhető.
6.2.
Nem telepített hegesztő munkahelyen helyiségben vagy szabadtéren, hegesztési
munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni.
6.3.
Az üzembe helyezés előtt a hegesztő készülékek gázellátását szolgáló csővezeték
szerkezeti vizsgálatát és nyomáspróbáját el kell végezni.
Az ellenőrzés a
fentieken túlmenően terjedjen ki:
- a csövek és
szerelvények rögzítési módjára,
- a csővezeték
színjelölésére a GBSz szerint,
- a csővezetéken lévő
szelepek nyitott vagy zárt helyzetére utaló
feliratokra,
- gáz visszaáramlását
megakadályozó biztonsági berendezések meglétére,
- a folyadékleeresztők
beépítésére,
- a lefúvatokra,
- a láng terjedését
gátló szerkezetekre,
- a nyomásmérők
működésére,
- a gáz áramlási irány
jelölésére.
6.4.
Gázfejlesztő készülék felállítása és üzembehelyezése
a vonatkozó szabványok szerint.
7. GYÁRTÁS ÉS
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
Hegesztő berendezést
és biztonsági szerelvényt használatba venni csak akkor szabad, ha az
rendelkezik a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint megfelelőségi nyilatkozattal és el van látva megfelelőségi jelöléssel.
8. ELLENŐRZÉS,
VIZSGÁLAT
8.1. A hegesztő berendezést és a biztonsági
szerelvényt időszakonként a biztonságos működés szempontjából ellenőrizni kell,
és az ellenőrzés tényét írásban rögzíteni kell. Ennek gyakorisága, ha a gyártó
ettől eltérően nem rendelkezik a következő:
|
Autogéntechnika
|
|
|
Ívhegesztés
|
|
|
Autogén
felszerelés:
|
|
Hegesztő-/vágópisztoly:
|
|
-
|
Pisztoly, égő
|
1/4 év
|
-
|
AWI-égő
|
1 év
|
|
-
|
Gumitömlő
|
1/4 év
|
-
|
Plazma égő (gépi)
|
1 év
|
|
-
|
Biztonsági
szerelvény
|
1/4 év
|
-
|
Plazma égő (kézi)
|
1/2 év
|
|
-
|
Palack- vagy
vezetéki nyomáscsökkentő
|
1/4 év
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Autogén
gázellátó rendszer:
|
|
Áramforrások:
|
|
-
|
Placktelep, palackköteg és készülékei
|
1 év
|
-
|
Dinamó
|
2 év
|
|
-
|
Acetilénfejlesztő
|
1 év
|
-
|
Transzformátor
|
1 év
|
|
|
|
|
-
|
Egyenirányító
|
1 év
|
|
|
|
|
-
|
Plazma
áramforrás
|
1/2 év
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ellátó
vezetékek:
|
|
Áramelosztó:
|
|
-
|
Ellátó
vezetékek tömörségi vizsgálata
|
1 év
|
-
|
Kiépített
(telepített) hegesztőáram
|
|
|
-
|
Ellátó vezetékek
szerkezeti vizsgálata
|
3 év
|
|
visszavezető
(test) rendszer
|
1 év
|
|
|
|
|
-
|
Többmunkahelyes hegesztőgép hegesztőáram elosztó
rendszere
|
1 év
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8.1.1-8.1.2.
8.2.
A hegesztőgépek, berendezések, eszközök rendszeres ellenőrzésére a gyártó cégek
előírásai a mértékadók.
8.3.
A 8.1. pontban foglalt vizsgálatok elvégzésére legalább középfokú szakirányú
szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal e
feladattal megbízott személy vagy akkreditált intézmény jogosult.
8.4.
Évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni kell:
- az elektródafogót:
1000 V,
- a védőgázas hegesztőpisztolyt és a
hegesztőfejet:
Feszültségosztály
|
Villamos
szilárdság
|
Szigetelés
ellenállás
|
L (Uo<113
V csúcsérték)
|
1000 V
|
1 Mohm/500 V
|
M (Uo>113 V csúcsérték)
|
2550 V
|
5 Mohm/500 V
|
A nagyfrekvenciás nagyfeszültséget is használó berendezéseknél külön
kell vizsgálni a szigetelés megbízhatóságát 50-300 Hz frekvenciájú és a
stabilizálódott, névleges feszültségnél 20%-kal nagyobb feszültséggel. A
méréseket a vonatkozó szabvány szerint kell elvégezni.
A vizsgálatot
erősáramú szakképesítésű személy végezheti.
9.
KARBANTARTÁS, JAVÍTÁS
9.1.
A hegesztő berendezés és biztonsági szerelvény javítási,
felújítási munkái után az újbóli megfelelőségről a berendezés javítását,
felújítását végzőnek nyilatkoznia kell.
9.2.
9.3.
A hegesztő berendezés karbantartását a gyártó által kiadott kezelési
utasításban meghatározottak szerint, a szakismerettel rendelkező és ezzel
megbízott személy végezheti.
9.4.
Hegesztőgép áramkörében és a hálózati csatlakozásnál, illetve a vezérlő rendszer javítási, illetve karbantartási munkáit csak
szakirányú képesítéssel rendelkező személy végezheti.
10. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
10.1.
Általános magatartási szabályok
10.1.1.
A hegesztő köteles a jelen szabályzat előírásain túl az általános és a helyi
munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a
hegesztő-berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat
megtartani.
10.1.2.
A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőfelszereléseket,
(ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint
közben is - ellenőrizni.
10.1.2.1.
A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell:
- a közlekedési utak
szabadon hagyását;
- éghető anyagok
jelenlétét a közelben;
- födém/faltöréssel
járó munka esetén a rések, nyílások áttörések - éghetetlen anyagú tömítés
felhasználásával történt - tömítettséget;
- robbanásveszélyes
porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését;
- a tűzvédelmi
előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét;
- az elszívó/szellőző
segédberendezések működését;
- a munkához szükséges
segédberendezések (forgatók, emelőberendezések,
manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését;
- ha a munkadarab
méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy
rögzítést;
- a levágásra kerülő
munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását;
- az anyagtároláshoz
szükséges hely meglétét;
- a figyelmeztető
táblák meglétét.
10.1.2.2.
A munka- és védőeszközök vizsgálatánál ellenőrizni kell:
- a salakleverő
kalapács (sűrített levegős salakoló), a fogók és
egyéb szerszámok állapotát;
- a hegesztő szerszám
(pisztoly, elektródafogó) lehelyezésére alkalmas (éghetetlen, villamosan
szigetelő) alátét meglétét;
- a hegesztőszemüveg,
vagy a pajzs és védőszűrő állapotát és a védőszűrő fokozatát;
- a légzésvédő
állapotát és működését.
10.1.2.3.
A hegesztőberendezések ellenőrzése során vizsgálni
kell:
- a szemmel látható
sérüléseket;
- a biztonsági
szerelvények meglétét és működőképességét;
- a kábelek, tömlők
épségét, a közvetlen mechanikai sérülések elleni védelmét;
- a villamos
csatlakozások megfelelőségét;
- a földelést;
- a víz- és
gázcsatlakozások (védőgázas hegesztésnél)
felszerelését és tömörségét;
- a gázellátó és/vagy
levegő ellátó rendszerek működését;
- a
hegesztőpisztolyok, vágó fejek sérülésmentességét, tömörségét;
- az elektródafogók
állapotát;
- a hegesztőgépek
(áramforrások) főkapcsolója "nulla" állását;
- a feszültség alá
helyezést, illetve az üzemkészséget mutató jelzőlámpa vagy egyéb jelzőrendszer
működését;
- az áramforrás
jelleggörbéjének beállítását (változtatható karakterisztikájú gépeknél) a
hegesztési eljárásnak megfelelően.
10.1.2.4.
A hegesztő köteles továbbá elvégezni még azokat az ellenőrzéseket is, amelyeket
a hegesztőgépek, berendezések kezelési utasításai a munka megkezdése előtti
állapotra előírnak.
10.1.2.5.
Ha az ellenőrzés során a hegesztő bármilyen hibát vagy rendellenességet talál,
a munkát megkezdeni nem szabad. Hibás, sérült, deformált eszközökkel munkát
végezni tilos.
10.1.3.
Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben
ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet
azonosítása után szabad megkezdeni a 11.1. pont rendelkezései
betartásával.
10.1.4.
A munkavégzés során (hegesztés alatt) a hegesztő köteles
- a technológiai
előírásokat és a biztonságtechnikai szabályokat betartani és
- a munkafolyamatot
figyelemmel kísérni.
10.1.5.
Az alkalmazott eljárás káros hatásai ellen védelmet nyújtó egyéni
védőfelszerelést kötelezően és rendeltetésszerűen kell használni.
10.1.6.
A hegesztő berendezés működésében bekövetkezett veszélyt
jelentő rendellenességet, üzemzavart a hegesztő köteles tőle elvárhatóan
megszüntetni vagy munkahelyi vezetőjétől erre intézkedést kérni.
10.1.7.
Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni,
meg kell kísérelni a veszély elhárítását és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell.
A munkát csak a
baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni.
10.1.8.
10.1.9.
Ha a tűzgyújtási engedély a hegesztő számára nem egyértelmű, akkor a
pontosítást az engedély kiadójától meg kell kérni, és a hegesztést csak az
egyértelmű utasítás alapján szabad végezni.
10.1.10.
A munka befejezésekor, vagy ha a hegesztő elhagyja a munkahelyét, akkor a
berendezéseket olyan állapotban kell hagyni, hogy azok ne lehessenek baleset
okozói.
10.1.10.1.
Kültéri munkáknál a hegesztőkészüléket, berendezéseket úgy kell elzárni, hogy
illetéktelen ne juthasson hozzájuk, és az időjárás viszontagságai és/vagy
esetleges mechanikai sérülések ellen a berendezést letakarással vagy más módon
megbízhatóan védeni kell.
10.1.11.
A hegesztési munkák befejezése után a munkavégző köteles
- a munkahelyet és
háromdimenziós (térbeli) környezetét, a gödröket, mélyedéseket, zegzugos
helyeket stb. többször is ellenőrizni, hogy nincs-e ott izzó anyag, esetleg nem
keletkezett-e tűz, és szükség esetén vízzel permetezni;
- a munkatérben maradt
gyúlékony anyagok állapotát ellenőrizni;
- az elmozdított
anyagokat a munkahely teljes kihűlése után eredeti helyükre visszaállítani.
10.2.
10.3.
Szervezési követelmények
10.3.1.
A gépek, berendezések mellett állandó ülőmunkát végző hegesztő részére
állítható magasságú, derék- és lábtámasszal ellátott, borulásmentes munkaszéket
kell biztosítani.
10.3.2.
2 m
szintkülönbség felett végzett hegesztési munkák alatti területet el kell
határolni és a veszélyre figyelmeztető táblákat is el
kell helyezni.
10.3.3.
Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell
a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését célzó eszközöket kell biztosítani (pl.
gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni.
10.3.4.
Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő
értékek és a munkaenergiaforgalom mértéke indokolja,
akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és időtartamát a
technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány
figyelembevételével.
10.3.5.
A hegesztő szerszámok, tartozékok és anyagok tárolására zárható és
szellőztethető helyiséget vagy szekrényt (ládát) kell biztosítani.
10.3.6.
A hegesztett, izzó, fekete-meleg munkadarabot csak az erre kijelölt helyen
szabad tárolni és figyelmeztető táblával kell ellátni.
10.3.7.
A veszélyes körülmények között (11. fejezet) hegesztés akkor végezhető, ha
- a munkát
irányító személyt kijelölték;
- a munkavégzés ideje
alatt az állandó felügyelet biztosított;
- a tűzjelzés, a
tűzoltás és a mentés feltételei biztosítva vannak.
10.3.8.
Több munkahelyen, illetve tárgyon egyidőben végzett
villamos ívhegesztés esetén biztosítani kell, hogy az egyidejűleg megérinthető
felületek között a vonatkozó szabvány szerint veszélyes feszültségkülönbség ne
alakulhasson ki, a munkahelyeket egyenpotenciálra
kell hozni.
10.3.9.
Ha a veszélyes berendezésben éghető vagy egészségkárosító anyagok (gáz, gőz,
por) jelenléte nem zárható ki, akkor a vonatkozó szabványban foglalt feltételek
mellett, beszállási engedéllyel szabad hegesztési munkát végezni.
A munka megkezdése
előtt és a munkavégzés közben méréssel kell meggyőződni arról, hogy
- tűz- és
robbanásveszély, és
- egészségi ártalom
veszélye nem áll fenn.
10.3.10.
A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel
kell ellátni. Az 5 m-nél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad
húzásnak kitenni.
10.3.11.
A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak
környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt
megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell
jelenteni.
Az átvizsgálás
szempontjai a 10.1.11. szerint.
10.4.
Gázhegesztés és lángvágás
10.4.1.
Általános előírások
10.4.1.1.
Az égőfejből kiáramló gáz meggyújtásához gyufát, öngyújtót, erre a célra
rendszeresített szikrát keltő gyújtót, illetőleg
őrlángot (pl. lángvágógépet) szabad használni.
10.4.1.2.
Tilos a láng benyújtása, illetőleg újragyújtása tüzes, meleg munkadarabon.
10.4.1.3.
A láng begyújtása sem személyek, sem éghető anyagok felé nem irányulhat.
10.4.1.4.
Lejárt használati engedélyű gázforrást üzemeltetni tilos!
10.4.1.5.
A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól.
10.4.1.6.
Gázhegesztő és lángvágó készüléket, az ezekhez tartozó központi gázellátó
csővezeték rendszert, egyéb gázforrást csak a veszélyes visszahatások ellen
védő biztonsági szerelvényekkel (lángvisszacsapás gátló, visszacsapószelep,
vízzár) ellátva szabad üzemeltetni.
10.4.1.7.
10.4.1.8.
Tűz esetén az éghető gáz áramlását kell először megszüntetni.
10.4.1.9.
A hegesztéshez csak olyan kézi segédeszközök (szerszám, fogó stb.) használhatók
fel, amelyek megfelelnek a munkadarab jellegének (alak, tömeg stb.).
10.4.1.10.
Hegesztéshez rendszeresen használt megfogó-, befogó-, forgató készülékek,
valamint célberendezések alkalmazásának biztonságos módját a technológiai
utasításban kell meghatározni.
10.4.1.11.
Oxigén gázforrásoknál csak olyan műszerek, szerelvények, tömítések szerelhetők
be, amelyeket oxigénre hatóságilag bevizsgáltak és megfelelő minősítést
tartalmazó műbizonylattal rendelkeznek.
10.4.1.12.
Az oxigén gázforrások, az oxigénnel érintkező eszközök, olaj- és zsírmentesítéséről gondoskodni kell.
Valamennyi oxigénnel
érintkező berendezésre fel kell írni, hogy "olajjal, zsírral nem
érintkezhet."
10.4.1.13.
Propánbután (a továbbiakban: pébégáz) elégetéséhez csak az erre a célra
szolgáló égőket és egyéb eszközöket szabad felhasználni.
10.4.1.14.
PB-gázzal és földgázzal működő készülékek, berendezések tömítését csak pentán
álló anyagból szabad készíteni, és csak ilyen anyagú tömlőket szabad használni.
10.4.1.15.
Tilos az oxigént sűrített levegővel együtt használni, vagy sűrített levegőt
oxigénnel vagy oxigént levegővel helyettesíteni!
10.4.1.16.
Az oxigén felhasználására szolgáló eszközöket (pl.: palack, tömlő) tilos
másfajta gázhoz felhasználni, hasonlóképpen tilos felhasználni olyan eszközöket
(pl.: tömlő, nyomáscsökkentő), amelyet más gázhoz használtak!
10.4.1.17.
Az oxigén fúvókákat, szelepet tilos olajos felületű tárgyak, a dolgozó ruházata
felé kifúvatni, illetőleg olajat tartalmazó tároló
tartályokba, edényekbe befúvatni!
10.4.2.
Gázpalackok használatának alapvető követelményei.
10.4.2.1.
Lejárt használati engedélyű, meghibásodott (pl.: szivárog), vagy a GBSz-ben meghatározott adatokkal hiányosan rendelkező
palackot a forgalmazó töltő vállalatnak haladéktalanul vissza kell küldeni, azt
tilos használni!
10.4.2.2.
Tilos a megengedettnél nagyobb mennyiségű gáz elvétele, illetve a gázelvétel nyílt
lánggal, melegítéssel vagy egyéb módon történő fokozása.
10.4.2.3.
Gázpalackot árnyékolással, takarással védeni kell a közvetlen hőhatástól (pl.:
napsugárzás, fűtőtest). A gázpalack külső hőmérséklete nem haladhatja meg az
50°C-t.
10.4.2.4.
Gázpalackot eldőlés, elmozdulás ellen biztosítani kell.
10.4.2.5.
Gázpalack lefagyását (pl.: talajhoz, padozathoz, állványhoz) meg kell
akadályozni.
Lefagyott gázpalackot max. 40°C
hőmérsékletű vízzel szabad kiolvasztani.
10.4.2.6.
Disszugázt tartalmazó gázpalack dőlési szöge a felhasználáskor a függőlegeshez
képest 30°-nál nagyobb nem lehet.
10.4.2.7.
A gázpalack áramkör részévé nem válhat.
10.4.2.8.
A gázpalackon bármilyen javítást, változtatást a felhasználónak tilos végezni!
10.4.2.9.
A disszugázpalackot üresnek kell tekinteni akkor, ha
benne a túlnyomás nagysága 0,5 bar, egyéb gázt
tartalmazó palackoknál 3 bar. Ezt a körülményt a gázpalackon "ÜRES"
krétafelirattal vagy ráerősített feliratos táblával kell megjelölni.
10.4.2.10.
A gázpalackba ütött jeleket átírni, megváltoztatni tilos!
10.4.2.11.
Gázt és gázkeveréket gázpalackba csak hatóságilag engedélyezett töltőállomás
tölthet.
10.4.2.12.
A felhasználónak az egyik gázpalackból a másikba gázt áttölteni, illetőleg gázt
keverni tilos!
10.4.2.13.
Gázpalackot gázfajtánként, valamint az üreset és a telit egymástól elkülönítve csak olyan helyen
szabad tárolni, ahol:
- éghető és könnyen
gyulladó anyagok jelenléte kizárt;
- a fizikai és/vagy
vegyi sérülések lehetősége kizárt;
- tárolt gáznál
veszélyes hőmérséklet növekedés kizárt;
- a tárolási
hőmérséklet nem haladja meg az engedélyezett értéket;
- a tároló jól
szellőzött;
- illetéktelenek nem
juthatnak a tároló helyre.
10.4.2.14.
Tárolni és szállítani csak gáztömören elzárt és
szelepsapkás kivitelű palack esetében felcsavart szelepvédő sapkával ellátott
gázpalackot szabad.
10.4.2.15.
Az oxigénpalackot éghető gázt tartalmazó
gázpalackokkal együtt tárolni tilos!
10.4.2.16.
A gázpalackot úgy kell kezelni, hogy azok ne sérüljenek.
10.4.2.17.
A gázpalack elzáró szelep nyitása, illetve zárása csak a rendszeresített
eszközzel (pl. kézi kerék, kulcs) végezhető, bármely segédeszköz használata
tilos.
10.4.2.18.
Ha a gázpalack szelepe kézzel nem nyitható, akkor azt a töltő
állomásnak vissza kell küldeni. A gázpalackot a hibára utaló jelzéssel
kell ellátni (pl.: tábla, krétafelirat).
10.4.2.19.
Gázpalackot más célra (pl. támaszként vagy szállításhoz, mint szállító görgő)
tilos használni!
10.4.2.20.
Gázpalackot emelőberendezéssel vagy egyéb eszközzel
emelni és/vagy szállítani csak a leesés és feldőlés ellen biztonságot adó
módon, álló helyzetben, erre a célra kialakított rakodóeszközön szabad.
10.4.2.21.
A hegesztő munkahelyen csak annyi gázpalack lehet, amennyi a folyamatos
munkavégzéshez szükséges. A hegesztési munka befejezése után, de legkésőbb a
műszak végén a palackokat az erre a célra megfelelően kialakított tárolóhelyen kell elhelyezni.
10.4.2.22.
Pébé gázpalack használatakor a gázelvétel csak álló
palackból történhet.
10.4.3.
Acetilénfejlesztő készülék
Acetilénfejlesztő
készülékkel végzett tevékenység az Acetilénfejlesztő Készülék Biztonsági
Szabályzata szerint.
Alapvető, kiemelt
követelmények:
10.4.3.1.
A készülék csak a gépkönyvben előírt méretű és egyszeri töltetmennyiségű
karbiddal üzemeltethető.
10.4.3.2.
Lejárt használati engedélyű, adattábla nélküli vagy meghibásodott
acetilénfejlesztő készüléket üzemben tartani tilos!
10.4.3.3.
Acetilénfejlesztő készüléket csak működőképes vízzárral vagy száraz lángvisszacsapásgátló szeleppel felszerelve szabad
üzemeltetni. Ha a vízzár vagy a lángvisszacsapásgátló
szelep megsérült, illetőleg működésképtelenné vált, akkor ki kell cserélni.
10.4.3.4.
A vízzárban vízszintet az acetilénfejlesztő készülék vagy a gázellátó rendszer
kezelője minden műszakkezdéskor, ill. kisnyomású vízzár esetében minden
lángvisszacsapás után is köteles ellenőrizni, szükség szerint feltölteni.
10.4.3.5.
A vízzárt, illetőleg a lángzárat legalább évente egyszer biztonságtechnikai
szempontból tisztítani és ellenőrizni kell (visszacsapás próba).
10.4.3.6.
A vízzárak lefagyását meg kell akadályozni.
10.4.3.7.
Üzemszünet idejére vonatkozó előírásokat, a kezelési utasításban kell
meghatározni.
10.4.4.
Szerelvények, nyomáscsökkentő
10.4.4.1.
Gázforrásból gázt elhasználni csak a gáz fajtájának és nyomásának megfelelő
nyomáscsökkentő közbeiktatásával szabad. Ezt a nyomáscsökkentő színjele és/vagy
felirata is jelzi.
10.4.4.2.
A nyomáscsökkentő felszereléséhez közdarab használata tilos!
10.4.4.3.
A nyomáscsökkentő csak szabványos nyomásmérővel üzemeltethető.
10.4.4.4.
A gázforrás szerelvényeinél, a nyomáscsökkentőnél és egyéb szerelvényeknél,
valamint a gázok szállítására szolgáló csővezetéknél használt tömítő- és
kenőanyagokra a Gázpalack Biztonsági Szabályzat előírásai érvényesek.
10.4.4.5.
A nyomáscsökkentő épségét, gáztömör csatlakozását
minden munkakezdés előtt ellenőrizni kell.
10.4.4.6.
Befagyott nyomáscsökkentőt csak melegvizes borogatással vagy fúvott, meleg,
olajmentes levegővel szabad kilazítani, kiolvasztani.
10.4.4.7.
Csak gáztömör, hibátlan, sérülésmentes tömlőt szabad
használni.
10.4.4.8.
A felhasználható gumitömlő hossza legalább 5 m, de legfeljebb 30 m lehet.
10.4.4.9.
A gumitömlőt csak szalagbilinccsel szabad felerősíteni a tömlővégekre.
10.4.4.10.
A gumitömlő toldása csak kettős tömlőcsatlakozóval végezhető.
Acetiléntömlő
toldásához használt fémcső anyaga 70 tömegszázaléknál több rezet nem
tartalmazhat.
Rögzítés a 10.4.4.9. szerint.
10.4.4.11.
A csatlakozás és a javítási helyek tömörségét a felhasználás előtt ellenőrizni
kell.
A próbanyomás az üzemi
nyomás kétszerese, de legalább 2,07 MPa legyen. Az ellenőrzéshez semleges gázt kell használni.
10.4.4.12.
Munkakezdés előtt a gumitömlőt át kell öblíteni (fúvatni).
Az átöblítést szűk,
zárt térben, nyílt láng vagy egyéb tűzforrás, gyúlékony vagy veszélyes anyagok
közelében tilos elvégezni!
A tömlő átfúvatásához
sűrített levegőt tilos használni!
10.4.4.13.
Fémbordás, fémszál-erősítésű gumitömlőt csak tűzvédelmi hatósági engedély
birtokában szabad alkalmazni.
10.4.4.14.
A tömlő szabványos színjelölését a felszerelés (munkakezdés) előtt ellenőrizni
kell.
10.4.4.15.
Ha az oxigén és az éghetőgáz tömlőt hosszabb szakaszon egymással párhuzamosan
vezetik, akkor a két tömlőt 500 mm-ként, 50 mm szélességben össze kell kötni (pl.:
öntapadó szalaggal).
10.4.4.16.
A tömlőket törésmentesen kell felcsévélni. A tömlőt a gázpalackokra
testre (láb, hát, kar) feltekerni tilos!
10.4.5.
Pisztoly
10.4.5.1.
A pisztolyt, illetve a lángvágó szerszámot minden felszerelés előtt ellenőrizni
kell. Csak kifogástalan, üzembiztos eszköz használható.
10.4.5.2.
A tömítetlenséget csak kézi szerszámmal és erővel szabad megszüntetni.
10.4.5.3.
Tilos a pisztolyt a gázpalackra felakasztani!
10.4.5.4.
Ideiglenes munkaszünet esetén telepített munkahelyen a pisztolytartó használata
kötelező. Nem telepített munkahelyen is biztosítani kell a pisztoly biztonságos
elhelyezését.
10.4.5.5.
Égő pisztolyt csak erre a célra, biztonságosan kialakított tartóra szabad
helyezni.
10.4.5.6.
A pisztolyt, illetőleg a fúvókát és égőfejet csak az erre a célra
rendszeresített tisztítótűvel, ill. eszközzel szabad tisztítani.
10.4.5.7-10.4.5.8.
10.4.6.
Gázforrás
10.4.6.1.
A gázforrást védeni kell a véletlen sérüléstől, védőkerítést, védőfelszerelést,
ill. túlnyomást lefúvató berendezést kell használni.
10.4.6.2.
A gázforrásra csak az engedélyezett gáznyomású gázpalackot szabad rákapcsolni.
Rákapcsolás előtt a
gázpalackban lévő gáz nyomását méréssel kell meghatározni.
10.4.6.3.
A gázforrásban egymással kapcsolatban lévő és egyszerre kiürülő gázpalackokban
a gáznyomás közel azonos értékű legyen.
10.4.6.4.
Oxigén gázforrást tilos acetilénfejlesztő helyiségben elhelyezni!
10.4.6.5.
Folyékony oxigén tartály alatti padozatot és a környezetét olajtól, zsírtól és
egyéb szennyeződéstől mentesen kell tartani.
10.4.6.6.
Folyékony oxigén tartály biztonsági övezetén belül dohányozni és nyílt lángot
használni tilos!
10.4.7.
Hordozható gázelosztó
10.4.7.1.
10.4.7.2.
A hálózati csatlakozásnál gyorselzáró szelepet kell elhelyezni, amely könnyen,
akadály nélkül megközelíthető és működtethető legyen.
10.4.7.3.
10.4.7.4.
A gázelosztót csak akkor szabad üzemeltetni, ha
- a főelzáró és
- visszacsapásgátló
szelep
megfelelően működik.
10.4.8.
Csővezeték
10.4.8.1.
A csővezetéket csak akkor szabad használni, ha
- a gáz áramlási
irányát, színjelölését és a gáz nevét feltüntették;
- a kezelő szerveket
megjelölték;
- üzembe helyezték a
6. fejezet szerint.
10.4.8.2.
Munkaszünet alkalmával a gázelvételi helyeken az elzáró szelepet el kell zárni.
10.4.8.3.
Javítási, szerelési munkát a kijelölt és megbízott szakember csak akkor
végezhet a vezetéken, ha a vezeték nyomás-, gáztöltés
nélküli kitisztított, átöblített állapotban van, és erre engedélyt kapott.
Ez a követelmény a
felirati táblák, irányjelző nyilak stb. cseréjére nem vonatkozik.
10.5.
Villamos ívhegesztés
10.5.1.
Csak hibátlan, sérülésmentes hegesztő berendezéssel és tartozékkal szabad
munkát végezni.
10.5.1.1.
Szervezési követelmények
10.5.1.1.1.
Ívhegesztési munkákat csak megfelelőségi nyilatkozattal (minőségi
bizonyítvánnyal) rendelkező hegesztő berendezésekkel szabad végezni.
10.5.1.1.2.
Munkát átnedvesedett ruhában és/vagy nedves kesztyűben és/vagy vízzel
érintkezve végezni tilos!
A szükségesség miatt
az ilyen fokozottan érintésveszélyes környezetben végzett munkára a 10.5.1.2.3. előírásait kell figyelembe venni.
10.5.1.1.3.
Hegesztőberendezés csak akkor üzemeltethető, ha a
szükséges megszakítók, biztosítók és a hálózathoz csatlakozó vezeték
megfelelőek.
10.5.1.1.4.
Áramforrást szűk- és áramvezető felületekkel határolt helyiségben tilos
üzemeltetni!
10.5.1.1.5.
A hegesztőáramkör nem lehet a villamos hálózat, vagy a villamos erőátviteli
rendszer része.
10.5.1.1.6.
Acélszerkezetek, tartók, csővezetékek, sínek, épületszerkezetek stb. állandó jelleggel
nem lehetnek a hegesztő áramkör részei. Ideiglenes jelleggel is csak a munkát
irányító engedélyével szabad használni, figyelembevéve
az érintésvédelmi előírásokat.
10.5.1.1.7.
Belső égésű motorral hajtott hegesztőaggregátorokat rögzíteni kell és a kipufogó
gázok elvezetéséről gondoskodni kell.
10.5.1.1.8.
Az áramforrásokat sorbakapcsolni tilos! Az
áramforrások párhuzamos kapcsolását csak villanyszerelő végezheti.
10.5.1.1.9.
A hegesztő közelében lévő, általa elérhető feszültség alatti részeket, épület-
és szerkezeti elemeket szigetelni kell.
10.5.1.1.10.
A hegesztő és a munkadarabok között nem alakulhat ki villamos vezető kapcsolat.
10.5.1.1.11.
Ha a hegesztő a munkát ülve vagy fekve végzi, akkor kiegészítő védelemként
nagyfelületű szigetelést kell alkalmazni a hegesztőnek a munkadarabtól,
padozattól való elszigetelésére.
10.5.1.2.
Áramforrás
10.5.1.2.1.
Az üresjárati feszültség eső jelleggörbéjű egyenáramú generátoroknál max. 100 V, hegesztőtranszformátorok és egyenirányítók
esetében max. 80 V lehet, kivéve
ha
- önműködő berendezés
biztosítja, hogy az ív megszakadása esetén a feszültség ezt az értéket 0,2 s-nál hosszabb időre nem lépi
túl; vagy
- szerkezet
biztosítja, hogy az elektródát csak feszültségmentes állapotban lehet cserélni.
10.5.1.2.2.
Ha a 10.5.1.2.1. szerinti feltételek
- biztosítottak, akkor
az áramforráson a következő tartós kivitelű feliratnak kell lenni: "Csak a
beépített védőberendezés helyes működése esetén üzemeltethető!"
- nem biztosítottak,
akkor az áramforrást a következő tartós kivitelű felirattal kell ellátni:
"Elektródát cserélni csak az elektródafogó feszültségmentes állapotában
szabad!"
10.5.1.2.3.
Tartályok belsejében vagy egyéb érintésvédelmi szempontból fokozottan veszélyes
környezetben csak olyan egyenáramú ívhegesztő berendezést szabad használni,
amelynek üresjárati csúcsfeszültsége legfeljebb 50 V, vagy amelyben beépített
önműködő berendezés biztosítja, hogy az áramkör megszakításakor a feszültség 0,2, s-on belül lecsökkent erre az
értékre.
A berendezést el kell
látni a következő tartós felirattal: A villamos ívhegesztés fokozottan
veszélyes környezetében is használható.
10.5.1.2.4.
A vízszintes (vagy enyhén emelkedő) jelleggörbéjű gépeknél az üresjárati
feszültség legfeljebb 44 V lehet.
10.5.1.2.5.
Autótranszformátorokat és egyéb nem hegesztő áramforrásokat hegesztés céljára
tilos felhasználni!
10.5.1.2.6.
Áramforrást csak a gyártó használati utasításában foglaltak betartásával szabad
üzemeltetni.
10.5.1.2.7.
Az áramforrásra a megadott áramtartományt és/vagy bekapcsolási időt (BI) tilos
túllépni!
10.5.1.2.8.
Az áramforrás, illetve burkolat hatásos érintésvédelme nélkül munkát végezni
tilos!
10.5.1.2.9.
10.5.1.2.10.
Áramforrást a hálózatról csak terheletlen állapotban szabad leválasztani.
10.5.1.3.
Hálózati csatlakozás
10.5.1.3.1.
A táphálózati csatlakozási helyet, a csatlakozó szerelvényt, a csatlakozó
vezetéket és az áramforrás bekötését a mechanikai sérüléstől védeni kell.
10.5.1.3.2.
Az áramforrásra rögzítetten bekötött hálózati csatlakozó vezeték hossza
maximálisan 5 méter
lehet.
10.5.1.3.3.
Az áramforrás mozgatását megelőzően a csatlakozó vezetéket le kell választani a
hálózatról.
10.5.1.4.
Testkábel (áramvisszavezető kábel)
10.5.1.4.1.
A testkábel keresztmetszete feleljen meg az alkalmazható maximális hegesztő
áramerősségnek.
10.5.1.4.2.
A testkábelt közvetlenül a hegesztendő munkadarabon kell biztonságosan
rögzíteni (csavaros, rugós és egyéb mechanikus rögzítők). Mágneses rögzítés
csak hegesztés irányító engedélyével alkalmazható.
10.5.1.4.3.
A testkábel ne legyen hosszabb, mint a munkakábel.
10.5.1.4.4.
Tilos láncot, drótkötelet, darut, kovejort, elevátort
és minden olyan berendezést vagy eszközt testkábelként felhasználni, ahol a
visszafolyó áram balesetet okozhat!
10.5.1.4.5.
Tilos bármilyen gázt szállító csővezetékre, illetőleg tartályra testkábelt
kötni!
10.5.1.4.6.
Áramot vezető tárgyhoz testkábel nem érhet.
10.5.1.4.7.
A munka megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a testkábel csatlakozási
felülete fémtiszta-e.
10.5.1.5.
Földelés
10.5.1.5.1.
A földelő vezeték feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásainak, kellően merev
és megfelelő keresztmetszetű legyen.
10.5.1.5.2.
A földelő vezeték csatlakozása megfelelően jó villamos kapcsolatot létesítsen.
10.5.1.5.3.
A testkábel földelő vezetékként nem használható.
10.5.1.5.4.
A földelés történhet csupasz vagy szigetelt vezetővel vagy a hegesztendő
tárgyak földelt fémszerkezetre való helyezésével.
10.5.1.5.5.
A hegesztőáramkört csak a hegesztendő tárgyon keresztül szabad földelni.
Bármely más pontjának földelése vagy védővezetővel való összekötése tilos!
10.5.1.5.6.
A hegesztő-áramszabályozó, illetve az áramforrás fémburkolatát földelni kell.
10.5.1.5.7.
Ha az áramforrás földelése állandó jelleggel nem biztosítható, akkor kiegészítő
védelmet kell alkalmazni (pl.: automatikus megszakító).
10.5.2.
Bevont elektródás kézi ívhegesztés
10.5.2.1.
A munkakábel szerkezete és szigetelése feleljen meg a vonatkozó előírásoknak.
10.5.2.2.
A munkakábelt az elektródafogótól 3 méter távolságon belül toldani, javítani
tilos!
A munkakábelen végzett
toldások, javítások szigetelése hőállóság, mechanikai ellenállás és villamos
szilárdság szempontjából egyenértékű legyen az eredetivel, amit dokumentáltan
ellenőrizni kell.
10.5.2.3.
Használaton kívül a kábelt száraz, hűvös helyen kell tárolni, óvni kell
olajtól, benzintől vagy más oldó anyagtól, mert a szigetelést tönkreteszik.
10.5.2.4.
Használat közben is védeni kell a kábelt a mechanikai
sérülések ellen is.
10.5.2.5.
10.5.2.6.
Tekercsben lévő munkakábelt felhasználás előtt ki kell egyengetni.
10.5.2.7.
Ha a hegesztő munkához rövid és hosszú munkakábelt felváltva kell használni,
akkor a munkakábeleket szigetelt csatlakozókkal kell felszerelni.
10.5.2.8.
A munkakábel végén lévő csatlakozók kialakítása
biztosítsa az akaratlan érintés elleni védelmet (személy, fémtárgy).
10.5.2.9.
10.5.2.10.
Az elektródafogónak szigetelt nyelűnek (A típusú) vagy
teljesen zárt kivitelűnek (B típusú) kell lennie.
10.5.2.11.
Fokozottan érintésveszélyes helyeken teljesen zárt kivitelű elektródafogót kell
használni.
10.5.2.12.
10.5.2.13.
Elektródafogót csak feszültségmentes állapotban szabad cserélni és/vagy
javítani.
10.5.2.14.
10.5.2.15.
Elektródafogót vízbemártással hűteni tilos!
10.5.2.16.
10.5.2.17.
A munka ideiglenes megszakításakor az elektródafogót szigetelő lapra kell
helyezni, és abból az elektródát, illetőleg a maradékát el kell távolítani.
10.5.2.18.
Munkaszünet esetén az elektródafogó energiaellátását meg kell szüntetni, az
áramforrást le kell kapcsolni.
10.5.2.19-10.5.2.20.
10.5.2.21.
Nedves/sérült bevonatú elektródát tilos használni. Hegesztés előtt a nedves
bevonatú elektródát ki kell szárítani (kb. 300°C-on 1/2 órán át).
10.5.2.22.
A szétfrecsegő folyékony salak és izzó fémrészek
ellen a környezetet - ha ott éghető anyagok vannak - nem éghető anyagokkal való letakarással kell védeni.
10.5.2.23.
10.5.3.
Védőgázas ívhegesztő eljárások
10.5.3.1-10.5.3.2.
10.5.3.3.
A huzalelőtoló berendezést kisfeszültséggel és védőelválasztással vagy a
hegesztő ívfeszültséggel kell működtetni.
10.5.3.4.
Ha a hegesztett kötés gyökvarratának védelméhez alakítógázt
(pl. hidrogént) használnak, akkor gáztömör tömítést
kell alkalmazni a veszélyes koncentráció kialakulásának megakadályozására.
10.5.3.5.
Munkaszünet esetén biztosítani kell, hogy a hegesztőpisztolyban lévő kapcsoló
még akaratlanul se működhessen.
10.5.3.6.
A hegesztőhuzal (huzalelektróda) befűzését úgy kell végezni, hogy a pisztolyból
kifutó huzal balesetet ne okozhasson.
10.5.3.7.
10.5.3.8.
CO2 és Ar használata esetén biztosítani kell, hogy a
gázok mélyedésekben, szűk, zárt terekben ne gyűlhessenek össze.
10.5.3.9.
Porbeles huzalok használata zárt térben csak megfelelő, hatékony szellőztetés
esetén megengedett.
10.5.3.10.
Ha védőgáz expanziója miatt a tartály, ill. nyomásszabályozó szelep jelentős
lehűlése várható, akkor ezt meg kell akadályozni. Tilos a szelepet nyílt
lánggal melegíteni!
10.5.3.11.
CO2 palackon csak olyan nyomáscsökkentő használható, amely
- fűtőpatronnal
felszerelt, vagy
- fűtőpatron nélküli,
olyan kivitelű, amely a gázelvételnél a lefagyást meggátolja.
10.5.3.12.
A CO2 palackot tilos fektetve üzemeltetni!
10.5.3.13.
Keverékgázos hegesztéshez csak gyárilag palackozott
kevertgázt vagy erre a célra alkalmas gázkeverőben helyszínen előállított
gázkeveréket szabad felhasználni.
10.5.3.14.
A hegesztőpisztolyt a technológiai utasításban megadott időközönként speciális
(pl.: szilikontartalmú) folyadékkal le kell fújni,
hogy az izzó fémcseppek ne tapadjanak a pisztolyra, ne akadályozzák a
hegesztőhuzal (huzalelektróda) előtolását, illetőleg a védőgáz áramlását. Ezt
az anyagot a varrat helyre tilos ráfújni!
10.5.4.
Fedettívű hegesztés
10.5.4.1-10.5.4.2.
10.5.4.3.
Huzalcserét, illetőleg a hegesztőhuzal befűzését csak az áramkör
feszültségmentes állapotában szabad végezni.
10.5.4.4.
A huzaltekercs huzaldobra helyezése és a huzal befűzése a hegesztőfejbe
hegesztőkesztyű nélkül tilos!
10.5.4.5.
10 kg-nál nagyobb tömegű huzaldobok cseréjéhez segítőt kell igénybevenni.
10.5.4.6.
A hegesztőfejről a fröcskölés eltávolítására szigetelt nyelű fogót kell
használni.
10.5.4.7.
A darabhoz hozzáhegedt ("hozzáragadt"), vagy a hegesztőfejbe beégett
huzal levágását csak az áramkör feszültségmentes állapotában szabad elvégezni.
10.5.4.8.
Rozsdafoltos vagy sérült (hiányos) védőbevonatú huzal használata tilos!
10.5.4.9.
Rozsdásodás elleni védelem érdekében tilos a hegesztőhuzalt zsírral, olajjal
lekenni!
10.5.4.10.
A hegesztendő lemezéleket zsírtól, olajtól,
nedvességtől meg kell tisztítani.
10.5.4.11.
Fedőpor nélkül a hegesztő áramkört bekapcsolni tilos!
10.5.4.12.
A fedőpor minimális vastagságát a technológiai utasítás szerint úgy kell
beállítani, hogy az ív ne villoghasson ki.
10.5.4.13.
A hegesztés során el nem használódott fedőport a varratról porzásmentesen
(pl. szívófejjel) kell eltávolítani.
10.5.4.14.
A salak eltávolítását védőszemüvegben vagy plexi arcvédő használatával kell
végezni.
10.5.4.15.
Salakeltávolításkor a finom szálló port lekötésére tilos a fedőport
nedvesíteni!
10.5.4.16.
Nedves fedőpor használata tilos!
A nedves port
felhasználás előtt a gyártó előírása szerint kell szárítani.
10.5.4.17.
Fedőport nedvességet kizáró, zárt csomagolásban kell tárolni.
10.5.4.18.
10.5.4.19.
A varratfém a salak eltávolítása után még hosszabb ideig meleg lehet, ami égési
sérüléseket okozhat, ezért meg kell akadályozni a megérintését.
10.5.5.
Salakhegesztés
10.5.5.1.
A salakhegesztő berendezést csak a gyártó cég kezelési
utasítása, illetve a technológiai utasítás szerint szabad üzemeltetni,
javítását csak megfelelő szakképzettségű, megbízott személyek végezhetik.
10.5.5.2.
A berendezés nagyfeszültségű részeiről a burkolatot csak feszültségmentes
állapotban szabad levenni.
Tilos a villamos
reteszelést kiiktatni!
10.5.5.3.
Az elektródadob felrakásához segítőt, adott esetben segédeszközt kell igénybevenni.
10.5.5.4.
Az elektróda befűzése (bevezetése a hegesztőfejbe) csak a hegesztőáramkör
feszültségmentes állapotában történhet.
10.5.5.5.
A varratömledéket oldalról határoló vízhűtéses csúszózsalukhoz hozzávezető tömlők állapotát és a
csatlakozások megbízhatóságát folyamatosan ellenőrizni kell.
10.5.5.6.
Csak a technológiában előírt, szennyeződésmentes és száraz fedőport szabad
használni.
A nedves fedőport
felhasználás előtt ki kell szárítani.
10.5.5.7.
A hegesztendő anyagokat a varrat helyén a zsír és olaj
szennyeződéstől, rozsdától meg kell tisztítani és meg kell szárítani.
10.5.5.8.
Az elektródahuzal/szalag felületének szennyeződés- és rozsdamentesnek kell
lennie.
10.6.
Ellenálláshegesztés
10.6.1-10.6.3.
10.6.4.
Lábbal működtetett indítókapcsoló csak akkor használható, ha az
védett az akaratlan működtetés ellen.
10.6.5.
Az ellenállás-hegesztőgépek elektródái közé kézzel benyúlni tilos!
10.6.6.
A ponthegesztő elektródák utánszabályozását csak a
gép kikapcsolt állapotában szabad elvégezni.
10.6.7.
A hegesztendő darabok felületét a hegesztés helyén zsírtól, olajtól,
szennyeződésektől meg kell tisztítani.
10.6.8.
A sajtoló nyomást létrehozó hidraulikus, pneumatikus henger tömítettségét, a
csatlakozó tömlők épségét, a csatlakozások szivárgásmentességét időszakosan
ellenőrizni kell. A sérült tömlőt ki kell cserélni.
10.6.9.
Nagyméretű darabok hegesztésénél megfelelő alátámasztásról kell gondoskodni.
10.6.10.
A ponthegesztő fogót csak megfelelően felfüggesztve
és kiegyensúlyozva szabad használni.
10.6.11.
A kézi ponthegesztő gép áramellátó kábelének épségét, szigetelését fokozottan
ellenőrizni kell. Törött vezetékszálú vagy sérült szigetelésű kábelt
haladéktalanul ki kell cserélni.
10.6.12.
Vonalhegesztő tárcsa üzem közbeni sorjázását, illetve szabályozását kézbentartott szerszámmal tilos végezni!
10.6.13.
Tompahegesztésnél a hegesztendő darabok érintkező felületeit fémesen tisztára
kell munkálni.
10.6.14.
A tompahegesztőgép befogó pofái közé benyúlni tilos!
10.6.15.
Mechanikus vezérlésű tompahegesztőgép vezértárcsáinak
cseréjét csak a gép kikapcsolt állapotában szabad elvégezni.
10.6.16.
Leolvasztó tompa-hegesztésnél a munkateret reteszelt burkolattal kell ellátni,
amely a kifröccsenő salak, fém, egyben az erős fényhatás ellen is véd.
10.6.16.1.
10.6.17.
Nagyméretű, vagy a munkateret határoló burkolattal fel nem szerelt
leolvasztó-tompahegesztő gép köré nem-éghető anyagú határoló ernyőket kell
elhelyezni.
10.6.18.
Könnyűfémanyagok felületét a tisztító zsíroldó szerektől, oxidoldó vegyi
anyagoktól meg kell tisztítani; az ezt követő gondos lemosás és szárítás után
szabad meghegeszteni.
10.7.
Egyéb hegesztési eljárások
10.7.1.
Plazmahegesztés és vágás
10.7.1.1-10.7.1.2
10.7.1.3.
A plazma előállításához használt gázok, gázpalackok kezelése, tárolása,
szállítása a 10.4.2. fejezet szerint.
10.7.1.4.
Az elektródák cseréjét, az egyenirányítón vagy a vezérlőkészüléken történő
bármiféle szerelést csak a gép kikapcsolt, feszültségmentes állapotában, a
gyártó vállalat kezelési- és karbantartási utasítása alapján, csak erre a
feladatra kioktatott és megbízott karbantartó szakember végezheti.
10.7.1.5.
A nagy üresjárási feszültség miatti áramütési veszély
ellen másodlagos védelmet (szigetelő pódium, alátét stb.) is alkalmazni kell.
Szigetelő képességű védőkesztyű nélkül dolgozni tilos!
10.7.1.6.
10.7.1.7.
Plazmatechnológiát csak olyan munkahelyen szabad alkalmazni, amelynél a
környezetet és a kezelőket a fokozott fény- és hőhatás ellen megfelelő anyagú határolóelemekkel, a levegőszennyeződés ellen hatásos helyi
elszívással védik.
10.7.1.8.
Ha a plazma előállításához sűrített levegőt használnak, akkor a nitrózus gázok elvezetéséről gondoskodni kell.
10.7.1.9.
10.7.1.10.
Sérült plazmapisztoly használata életveszélyes! Bármilyen javítást csak
szakképzett és ezzel a feladattal megbízott személy végezhet.
10.7.2.
Elektronsugaras hegesztés
10.7.2.1-10.7.2.2.
10.7.2.3.
A berendezés kezelői kötelesek a sugárvédelmi filmjelvényt használni.
10.7.2.4.
Ha a sugárterhelés meghaladja a megengedett értéket, a berendezést azonnal ki
kell kapcsolni.
10.7.3.
Öntőhegesztés (aluminotermikus hegesztés)
10.7.3.1.
Az öntőhegesztéshez szükséges porok tárolását, szállítását és felhasználását
csak az anyagot előállító használati utasítása és a vonatkozó technológiai
utasítás szerint szabad végezni.
10.7.3.2.
A termitporok fokozott veszélyességére való tekintettel meg kell akadályozni,
hogy illetéktelen személyek hozzájuthassanak.
10.7.3.3.
A hegesztő munkát csak száraz porral, eszközzel, ill. formával, fedéllel stb.
szabad megkezdeni.
10.7.3.4.
A hegesztőport és a gyújtáshoz használt anyagokat egymástól elkülönítve kell
tárolni.
10.7.3.5.
A gyújtózsinórt vagy a gyújtáshoz használt egyéb eszközt csak a közvetlenül a
begyújtás előtt szabad a keverékbe behelyezni.
10.7.3.6.
A begyújtáshoz használt gyújtózsinór hossza csak a technológiai utasításban
előírt értékű lehet.
10.7.3.7.
Begyújtás, illetőleg a csapolás megkezdése előtt a hegesztés 2 m-es körzetében
nem tartózkodhat személy, ill. nem lehet gyúlékony, tűzveszélyes anyag.
10.7.3.8.
Sikertelen gyújtási kísérlet esetén csak a technológiai utasításban előírt biztonsági
idő letelte után szabad az újragyújtást megkezdeni.
10.7.3.9.
A művelet befejezése után legalább 3 perc biztonsági időt kell hagyni a forma
megbontásáig, illetőleg eltávolításáig.
10.7.3.10.
A hegesztési helyet nem éghető anyagú, árnyékoló paravánnal kell körülvenni.
10.7.3.11.
A hegesztő munkát csak akkor szabad végezni, ha a tűzvédelmi előírásokban
meghatározott mennyiségű és fajtájú tűzoltó eszköz
rendelkezésre áll és működőképes.
Termittüzet vízzel
oltani tilos!
10.7.3.12.
Öntőhegesztést egyedül tilos végezni!
10.7.4.
Lézersugár-hegesztés és vágás
10.7.4.1-10.7.4.2.
10.7.4.3.
A kezelő köteles a szem védelmére a lézersugár káros hatása ellen védő
különleges üvegből készített, minősített védőszemüveget használni, amely
megfelel a berendezés osztályba sorolásának.
10.7.4.4.
Ha a gyártó cég a gépkönyvben felhívja a figyelmet a sugárveszélyre, akkor a
kezelő köteles a sugárvédelmi filmjelvényt használni.
10.7.4.5.
A keletkező fémgőzök és füst elszívásáról gondoskodni
kell.
10.7.4.6.
10.7.5.
Dörzshegesztés
10.7.5.1.
10.7.5.2.
A biztonságos befogás céljára a munkadarab jellegének
megfelelő készüléket kell alkalmazni, amely megakadályozza a munkadarab
kivágódását.
10.7.5.3-10.7.5.5.
10.8.
Automatikus hegesztőberendezés, hegesztőrobotok
10.8.1-10.8.2.
10.8.3.
A beállító, betanító üzemmódban a lassú sebességfokozatot, illetőleg a lépés-folyamat váltót tilos üzemen kívül helyezni!
10.8.4.
Az automatikus üzem csak akkor indítható, ha valamennyi biztonsági elem
zavartalanul működik.
10.8.5.
10.8.6.
A robot álló és mozgó részei, a műhelyfalak oszlopai és egyéb berendezései
között lévő biztonsági távolságot meg kell tartani.
10.8.7.
A berendezés munkaterületén csak annak kezelésével megbízott és betanított
személy tartózkodhat.
10.8.8.
A robotot úgy kell kiszolgálni, hogy a védett területre senki se léphessen be.
10.8.9.
A hegesztőrobot beállítási, karbantartási és javítási munkái során
a védőkörzeten belül csak e munkák végzésével megbízott személy tartózkodhat.
10.8.10.
10.8.11.
Ívhegesztő robot esetében a kiszolgálást végző kezelő az előkészítő műveleteket
csak a fényhatás elleni védelemmel ellátott területen végezheti.
10.8.12.
Védőgázas ívhegesztő robotokkal munkát végezni csak
megfelelő mértékű elszívás, illetve szellőzés esetén szabad.
10.8.13.
A kijelző(k) működése alatt a kezelő személy(ek) csak a kijelölt megfigyelésre szolgáló, illetőleg
kiszolgáló helyen tartózkodhat(nak).
11. VESZÉLYES
KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VÉGZETT HEGESZTÉS SZABÁLYAI
11.1.
Hegesztés veszélyes anyagokat tartalmazó berendezésen, szerkezeten
11.1.1.
A hegesztés megkezdése előtt meg kell ismerni, hogy a berendezésben (edény,
tartály, tank stb.) most vagy korábban milyen veszélyes anyagot tároltak.
11.1.2.
A hegesztés megkezdése előtt a berendezéseket melegvízzel, vízgőzzel és/vagy
megfelelő vegyszerrel alaposan ki kell mosni, vagy a vegyszert semlegesíteni
kell.
11.1.3.
A tisztítás után a berendezést tiszta vízzel teljesen meg kell tölteni és a
hegesztés vagy vágás alatt vízzel telt állapotban kell
tartani.
11.1.4.
Ha a berendezés vízzel nem tölthető fel, akkor inertgázzal,
esetleg vízgőzzel kell feltölteni (pl.: nitrogén, CO2, nemesgáz).
11.1.5.
A CO2-vel történő feltöltést nyomásszabályozón keresztül és lassan kell
végezni.
11.1.6.
Ha berendezésben olyan anyag volt, amely gázainak és gőzeinek relatív sűrűsége
a levegőnél kisebb, akkor a berendezést nyílásával felfelé kell állítani és a
CO2 gázt alulról kell bevezetni.
11.1.7.
Ha berendezésben olyan anyag volt, amely gázainak és gőzeinek relatív sűrűsége
a levegőnél nehezebb, akkor a berendezést nyílásával lefelé kell állítani, és a
levegőnél könnyebb gázt (pl. N2) alulról kell bevezetni.
11.1.8.
Zárt, belül üres tárgyak csak olyan hegesztő-, vágóeszközzel készíthetők,
illetve javíthatók, amelyek alkalmazásával a belső nyomás nem növekszik meg, illetőleg
a tárgyon szabad vezető nyílást kell készíteni.
11.2.
Hegesztés gázvezetéken
11.2.1.
A veszélyes anyagot (gázt, gőzt, folyadékot, olvadékot, port stb.) szállító
csővezetékek hegesztést, előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján
szabad végezni.
11.2.2.
Ha a csővezetékben nincs gáz, akkor a gázmentes állapotról méréssel kell
meggyőződni.
11.2.3.
A robbanásveszélyt kiküszöbölő gázmentes állapotot semleges gázzal
(nitrogénnel), vagy vízgőzzel való átöblítéssel kell
elérni, és a csővezeték gáztömör lezárásával (pl.:
vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) vagy nitrogénnel történő folyamatos
átöblítéssel kell fenntartani.
11.2.4.
Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor azon a szakaszon, ahol a
munkát végzik, a gázszivárgást ellenőrizni kell.
11.2.5.
A nyitott, nem tömített vezetékeken gondoskodni kell a gáz szabadba
vezetéséről.
11.2.6.
A különösen veszélyes anyagot, mérgező és/vagy éghető gázokat szállító
csővezetéknél gondoskodni kell, hogy az
- gázmentes,
átöblített, tiszta; és
- valamennyi nyílása,
kivezetése nyitott legyen.
Ez a követelmény havária vagy mentés esetére nem vonatkozik.
11.2.7.
A gázszállító csővezetékből a javításra kerülő részt szakaszolással
biztonságosan, gáztömören le kell zárni, illetőleg le
kell választani, és ezt a részt a gáztól és maradványaitól meg kell tisztítani.
11.2.8.
Tisztításkor, átöblítéskor a keletkező gázokat veszélymentesen kell elvezetni.
11.2.9.
Csővezeték megbontása, szétszerelése előtt az armatúrákat és a biztonsági
berendezéseket le kell szerelni, ki kell kötni. Felszerelésük, összekötésük
csak tisztítás, ellenőrzés után legyen.
11.2.10.
Éghető gázokat szállító csővezetékek esetén:
- a gáz
eltávolításáról, az átöblítésről, a tisztításról gondoskodni kell;
- szabályozott és
ellenőrzött gázkiáramlás esetén a csővezeték gáztúlnyomás alatt legyen.
11.3.
Hegesztés túlnyomás alatti térben
11.3.1.
A túlnyomás alatti térben hegesztést, előzetesen írásban meghatározott
feltételek alapján szabad végezni.
11.3.2.
11.3.3.
A hegesztő munkahelyen csak annyi személy tartózkodhat, akiket minden
körülmények között ki lehet menteni.
11.3.4.
A zsilipajtó, illetve a zsilipek működőképességét a munka megkezdése előtt
ellenőrizni kell.
11.3.5.
A zsilipajtó a kamra irányában a munkavégzés tartama alatt nyitva legyen.
11.3.6.
A túlnyomás alatti térbe 1,5 bar felett acetilént, disszugázt
tartalmazó palackot tilos bevinni!
11.3.7.
A hegesztő légzésvédelme miatt megfelelő munkahelyi elszívást kell alkalmazni,
illetve a friss levegő utánpótlásáról gondoskodni kell.
11.3.8.
A védőruha lángálló, de legalább lángmentesített
anyagból legyen.
11.4.
Hegesztés szűk, zárt, kistérfogatú terekben
11.4.1.
A munkát a vonatkozó szabvány szerint kell megszervezni és elvégezni.
11.4.2.
Biztosítani kell, hogy
- a keletkező gázok,
gőzök koncentrációja ne haladja meg a megengedett értéket;
- gyúlékony,
robbanásveszélyes, mérgező keverék ne képződhessen:
- ne alakulhasson ki oxigéndús atmoszféra.
11.4.3.
Oxigént és technikai keverékeit szellőztetésre, tilos felhasználni!
11.4.4.
A munka megkezdése előtt a friss levegőt biztosító rendszer működését
ellenőrizni kell.
11.4.5.
A figyelmeztető jelzésről gondoskodni kell amelyet a
térben lévő dolgozó működtet, és amely jelzés alapján a figyelő személy
intézkedik.
11.4.6.
11.4.7.
Gázforrást, hegesztőáramforrást a munkatérbe bevinni
és azt ott üzemeltetni tilos!
11.4.8.
11.4.9.
A pisztolyt csak a zárt téren kívül szabad meggyújtani.
11.4.10.
A zárt térbe bevitt munkaeszközök ellenőrzését a munka megkezdése előtt kell
elvégezni.
11.4.11.
Munkaszünet esetén a hegesztési munkaeszközöket a térből el kell távolítani,
illetőleg azokat az energiaforrásról le kell választani.
11.4.12.
A hegesztőnek a munkavégzés teljes időtartama alatt biztonsági hevederzetet/munkaövet kell viselnie.
11.4.13.
A munkatéren kívül figyelő személyeket kell biztosítani, akik az esetleges
mentésre kiképzettek, és őket más munkával megbízni nem szabad.
11.4.14.
A mentéshez szükséges eszközöket a munkahely közelében kell elhelyezni úgy,
hogy szükség esetén az azonnali használatuk lehetséges legyen.
11.4.15.
Mentési célra is biztosítani kell a célnak megfelelő üzemképes légzésvédő
eszközt.
11.5.
Hegesztés szabadban
11.5.1.
A mindenkori időjárásnak megfelelő védelmet is biztosítani (szél, eső, nap, hő
stb.) kell.
11.5.2.
Tilos munkát végezni, ha:
- a szél sebessége
veszélyeztetheti a hegesztőt;
- zivatar van;
- villámlik!